Címke: Vélemény

A nemzeti konzultációk

A polgári kormányzás 10 éve – 23. rész

A nemzeti konzultációk

A Demokratikus Normák fejezet utolsó gondolatát a mostanság aktuális Nemzeti Konzultációknak szentelte a Nézőpont Intézet:
„A választópolgárok szélesebb körű bevonása történt meg a Nemzeti Konzultációk hagyományának megteremtésével, mellyel egyes politikai döntések legitimációját erősítették meg. 2020-ban már a nyolcadik konzultációt hirdette meg a kormány.”

Kiegészítve:
A nemzeti konzultáció a világ egyik legdemokratikusabb eszköze a választópolgárok akaratának érvényesítésére. Van, aki él ezzel a demokratikus jogával, és van aki nem (1) (2).
A legalja azonban begyűjti, ellopja, kertbe önti vagy éppen gyerekes vágyait kiélve várat épít a konzultációs ívekből a Karmelita Kolostor előtt (3-7). Ők természetesen a balliberális politikusaink, mert nekünk csak ők jutottak.

2010-ben tartották az első nemzeti konzultációt (2), amely azonban kilógott a többi közül, ugyanis ott a nyugdíjasokat célozták meg a teljes társadalom helyett. A 2011-ben lebonyolított Alaptörvényről majd pedig Szociális kérdésekről szóló konzultációkat 2012-ben a Gazdasági konzultáció követte. A 2015-ös esztendő az illegális migráció csúcspontját jelentette, így ekkor a bevándorlás és a terrorizmus kérdésköre került terítékre.

Ezt a 2017-es, címében az „Állítsuk meg Brüsszelt!” felhívást rejtő kérdéssor követte, amely a harmadik legsikeresebb konzultációvá avanzsálta magát 1 680 000 kitöltéssel.
Az aranyérmet a Soros-tervről szóló, szintén 2017-es konzultáció érdemelte ki, amelyet 2 332 000-en töltötték ki.

A 2018-as családok védelméről szóló konzultációt már az idei koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló konzultációs kérdéssor követte. Ez utóbbit 1 793 000-en töltötték ki (8), amely ezüstérmet jelent ez idáig a nemzeti konzultációk képzeletbeli versenyében, pedig az ellenzék mindent megtett a siker megakadályozásában. A kérdésekre adott válaszok a Kormány koronavírus második hullámának kezelésének kereteit határozzák meg.

Nem új keletű a nemzeti konzultációk elbagatellizálása a balliberálisok részéről. Erre kitűnő példa a legtöbb kitöltést elérő Soros-terv konzultáció esete, ahol egyenesen a Soros-terv létezését vonták kétségbe. Nevetséges a Wikipedia ide vonatkozó bejegyzése (9), amely egy enciklopédiától vállalhatatlan. Pedig még a rövid változat is (10) bárki számára könnyen megtalálható a Google segítségével és angol nyelvtudás birtokában megérthető, de kitűnő magyar fordítások is olvashatók pl. Drábik János oldalán (11).

Részletek:
1. https://hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2020/06/08/a-nemzeti-konzultacioval-demokratikus-megerositest-kap-a-kormany
2. https://szamokadatok.hu/Post/1362/Nemzeti_Konzultacio_-_a_vilag_egyik_legdemokratikusabb_eszkoze_a_valasztopolgarok_akaratanak_ervenyesitesere
3. https://szamokadatok.hu/Post/1924/A_baloldali_megelhetesi_partoknak_es_politikusoknak_mindosszesen_260_ezer_ivet_sikerult_osszelopkodniuk
4. https://szamokadatok.hu/Post/1892/A_Momentum_igazi_luzer
5. https://szamokadatok.hu/Post/1797/Kesz_atveres_show_-_ezek_lesznek_a_Hadhazy-Szel_paros_kovetkezo_lepesei
6. https://szamokadatok.hu/Post/1423/Momentumos_demokracia_csucsra_jaratva_osszelopkodjak_a_boritekokat_majd_kukaba_dobjak_a_konzultacios_iveket
7. https://szamokadatok.hu/Post/1327/Adatvedelmi_torvenyt_serthet_a_nemzeti_konzultacios_ivek_begyujtese
8. https://mandiner.hu/cikk/20200905_lezarult_a_nemzeti_konzultacio
9. https://hu.wikipedia.org/wiki/Soros-terv
10. https://www.project-syndicate.org/commentary/rebuilding-refugee-asylum-system-by-george-soros-2015-09
11. https://drabikjanosblog.wordpress.com/2017/10/07/soros-gyorgy-az-eredeti-soros-terv-teljes-magyar-forditasa/

Forrás:
https://nezopont.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve-1.pdf

Előző rész:
https://szamokadatok.hu/Post/1929/Kozszolgaltatasok_kozigazgatas

Címkék: Nemzet  Vélemény 

Együtt újra sikerülni fog

Orbán Viktor írása a Magyar Nemzetben

Együtt újra sikerülni fog

Minden szó fontos, minden szónak súlya van. Erre szánjátok rá az időt, olvassátok el, és osszátok meg, hogy minél több ember megismerhesse Európa legjózanabb vezetőjének a gondolatait, terveit.

Tusnádfürdő nincs. Kötcse sincs. Tranzit sincs. Járvány van. A vírus a politikai gondolkodás műhelyeinek nyári találkozóit is megtizedelte. Pedig lenne mit átgondolni és megbeszélni. Olyasmit és úgy, amit és ahogy a parlamenti lökdösődés és a modern kommunikáció néhány mondatos keretei között bajos lenne. Marad hát beszéd helyett az írás, előadás helyett az esszé.

Illiberális, konzervatív, kereszténydemokrata, liberális
A szellemi szuverenitásért és intellektuális szabadságért évekkel ezelőtt éppen Tusnádfürdőn megindított küzdelmünk lassan termőre fordul. A politikai korrektség, vagyis a libernyák doktrína-, beszédmód- és stílusdiktátumok elleni lázadás medre egyre szélesedik. Egyre többen és egyre bátrabban lépnek ki a már fojtogatóan szűk egyetlen helyes beszédmód, egyetlen helyes demokráciafölfogás, egyetlen helyes Európa- és Nyugat-értelmezés kalodájából. A szabadulási kísérlet önmagában sem egyszerű, a büntetés kockázata jelentős. Kiutasítás az akadémiai életből, állásvesztés, megbélyegzés, egyetemi vesszőfutás, a példák lassan mindennaposak. De ha sikerül is túljutni a jól megfizetett és óraműpontossággal járőröző libernyák határőrökön, meg kell küzdenünk a mégoly jó szándékú hallgatóság mélyen ülő reflexeivel is. Hiába kifinomult az okfejtés, a nacionalizmus dicséretétől akkor is összerándul a német gyomor, ha azt Hazony professzor írta Jeruzsálemből. És bármilyen bársonyos hangfekvésben beszélünk is az illiberális demokrá­ciáról, a német és az angolszász fülnek borzasztóan hangzik. Ma még.

Ám a liberális szellemi elnyomás elleni lázadás medre nemcsak szélesedik, de mélyül is. Egyre több a meggyőző esszé, az alapos tanulmány és a megkerülhetetlen monográfia. Ha a brüsszeli buborékban még nem vallják is be, mi már látjuk, hogy a király meztelen. A „demokrácia csak liberális lehet” doktrínája, az érinthetetlen bálvány, a nagy fétis ledőlt, már csak a felkavart porfelhő ülepedését kell megvárnunk, és nemcsak tudni, hanem látni is fogjuk. Úgy tűnik, hogy a konzervatív és kereszténydemokrata pártok, politikai mozgalmak kiszabadulhatnak a liberálisok életveszélyes öleléséből. Az „olyan, hogy illiberális demokrácia, nincs” és a hasonló mondatokat most már a politikai ostobaságok könyvébe jegyzik föl, jöjjenek bármilyen magas helyről is. A konzervatív politikai gondolkodók végre vették a bátorságot, és a matematikai bizonyítások eleganciáját is meghaladó vonalvezetéssel igazolják, hogy a liberalizmus és a konzervativizmus a politikai elmélet két ellentétes pozícióját képviselik. Megmutatták, hogy azok érvei, akik a konzervativizmust a liberalizmus nagy ernyője alá akarják betuszkolni, tévednek. Akik azt állítják, hogy a hatalmi ágak szétválasztását, a polgári és a politikai szabadságjogokat, a magántulajdon védelmét és a korlátok közé terelt kormányzást, vagyis a jog uralmát, jogállamot csak a liberalizmus szellemi keretei között lehet elgondolni és csak a liberális demokrácia eszközével lehet megvalósítani, azok tévednek, hogy ennél a jóindulatú magyarázatnál maradjunk. Persze ismerünk olyan magyarokat is, akik ezt a feladványt már korábban megfejtették, de rájöttek, mennyivel kellemesebb a langymeleg liberális szalonok nyájas mosolyától kísért elismerő vállveregetéseket begyűjteni Brüsszelben, mint fekete bárányként kucorogni otthon, Budapesten. Az a kis émelyítő rossz érzés ott a gyomor táján nem is tűnik olyan nagy árnak. Habár ma a közép-európai szalonok hőfoka, bútorzata és a vendégek eleganciája egyre kevésbé marad el a nyugatiaktól, a konyháról nem is beszélve. Hamarosan indul a visszasomfordálás. Mint Moszkvából egykoron.

A konzervativizmus és liberalizmus mai összekeveredése arra vezethető vissza, hogy a totalitarizmus elleni nagy csatákban a konzervatívok és a liberálisok félretették lényegbe vágó és akkor még nyilvánvaló különbözőségeiket. Félretették és szövetséget kötöttek a közös ellenséggel szemben. Szövetséget a nácizmus és a kommunizmus, a nácik és a kommunisták ellen. Hosszú, évszázados küzdelem volt ez, s hogy a szövetségesek gondolatai, érvei, alapvetései milyen erősen összegabalyodtak, csak akkor derült ki, amikor a szövetség a berlini fal leomlásával Nyugaton, a szovjetek kivonulásával pedig Keleten is elvesztette az értelmét.

Politikusok, újságírók, sőt még tudósok is könnyedén váltogatják a konzervatív és liberális eszméket és fogalmakat. Sokáig, túl sokáig, mintegy két évtizedig tűnt úgy, hogy nincs ezzel semmi baj, ha intellektuálisan pontatlan és pongyola is, komoly kár azért nem származik belőle. Ezt gondolták az angolszász konzervatívok és az ­európai kereszténydemokraták is. A helyzet azonban mára megváltozott. A dolgok komolyra fordultak. Ami korábban csekély szellemi hibának, rossz testtartásnak, elviselhető rendellenességnek tűnt, mára megakadályozza, hogy fontos kérdésekben tisztán láthassunk. Elfedi azt a tényt, hogy a konzervatívok és kereszténydemokraták számára a legnagyobb kihívást és ellenfelet ma és újra a liberalizmus és a liberálisok jelentik. A kereszténydemokrata és a liberális gondolkodás alapelvei homlokegyenest ellenkeznek, és a liberálisok támadásainak célkeresztjében csupa olyasmi áll, amik számunkra éppen a legfontosabbak, a kívánatosnak tartott politikai rend sarokkövei, a konzervatív-kereszténydemokrata hagyomány szíve közepe, mint a nemzet, a család, a vallási hagyomány.

A felismerés, ha így megy tovább, akkor a keresztény-konzervatív erők asszisztálni fognak a nemzetek elgyengítéséhez, a vallási hagyomány felszámolásához és a család leminősítéséhez és megcsúfolásához, itt, Közép-Európában emelkedett a nyilvános és állami politika szintjére. Itt gyulladt ki a piros lámpa, itt húztuk meg a vészféket, és itt, elsősorban Lengyelországban és Magyarországon vertük félre a harangokat. Itt volt elegendő erő visszarántani a kereszténydemokraták és konzervatívok európai politikai otthonát, az Európai Néppártot a szakadék széléről. Itt volt elegendő életösztön és hangerő elmondani, hogy nem kockáztathatjuk az európai kereszténydemokrácia jövőjét a mégoly érthető német igény kedvéért sem, hogy a brüsszeli koalí­ciós pártmintázat egyezzen a berlinivel, mert így teremthető összhang a két erőközpont között a legkönnyebben.

Ha tehát Berlinben a kereszténydemokraták a baloldallal lépnek koalícióra, azt kell tennie az EPP-nek is az Európai Parlamentben. Ha ezt a nyomvonalat követjük, a német választások után megismerhetjük az EPP és a zöldek koalíciójának szépségeit is, ahogy azt már ízlelgetik a bécsi laboratóriumban.

Közép-Európában azonban nemcsak a jó ízlés lázad föl az efféle perverzió gondolatára, hanem a józan ész is. A liberális és a kereszténydemokrata politikai elmélet különbözőségei nem csak az egyetemi katedrák világában fontosak. Súlyos gyakorlati politikai következményei is vannak.

A liberálisok – itt nem részletezendő, Kantig visszanyúló filozófiai megfontolásból – azt hiszik, hogy minden országot, azokat is, amelyeket ma nem liberális demokráciaként irányítanak, arra kell kényszeríteni, hogy elfogadják ezt a kormányzati formát. A kereszténydemokraták ellenben elvetik az efféle külpolitikát, mert szerintük a társadalmakat más és más módokon tartják össze és békében, és mint legutóbb az arab tavasz is bebizonyította, a liberális demokrácia összeomlást és káoszt, több kárt, mint hasznot hozhat magával. Ezért szurkolunk Donald Trump győzelméért is, mert jól ismerjük az amerikai demokrata kormányok morális imperializmusra épülő külpolitikáját. Ha kényszerítve is, de megkóstoltuk. Nem ízlett, nem kérünk repetát.

Egymásnak feszülnek politikáink abban a kérdésben is, amit elegánsan szubszidiaritásnak szokás nevezni Brüsszelben. A liberálisok szerint az a jó, ha minél több nemzeti kormányzati hatáskört ruházunk át a nemzetközi szervezetekre. Ezért ütik össze a tenyereiket illedelmesen, ezért fátyolosodik el a látás, és ver gyorsabban a szív, ha bármely nemzetközi szervezet új hatáskört, feladatot és persze paripát, fegyvert kap, hiszen ezzel az univerzális eszmék, az európai értékek, az egyetemes emberi jogok kapnak újabb bátorítást és elismerést.

A kereszténydemokraták lelkesedése azonban fékezett habzású, mert látják, hogy az ilyen szervezetek elkerülhetetlenül hajlamosak az önkényre, hajlanak rule of law-nak hívni, ami pusztán csak rule of blackmail, kiszolgáltatottak a Soros-féle hálózatszerű behatolási kísérletekkel szemben, és ha választani kell az egyes nemzeti közösségek polgárai és a globális tőke nagykutyái között, végül mindig ez utóbbiakat választják. Az európai nemzetek polgárai hamar rájöttek, hogy a mai európai intézmények nem őket, hanem a Soros Györgyök érdekeit szolgálják. Nem hajlandók lenyelni azt a brüsszeli maszlagot, hogy egy mások tönkretétele útján gazdagodó pénzügyi spekuláns azért császkál a brüsszeli folyosókon, hogy felajánlja önzetlen segítségét Európának.

A liberális és a konzervatív politika összecsap, sőt élet-halál harcot vív a migráció kérdésében is. A libernyákok szerint nincs miért félni a nagymértékű bevándorlástól, sőt beözönléstől akkor sem, ha a hívatlan vendégek nemzeti és vallási hagyományai igencsak eltérnek, sőt szemben állnak a mieinkkel. A terrorizmus, a bűnözés, az antiszemitizmus, a párhuzamos társadalmi berendezkedés csak átmeneti rendellenességek, esetleg a mindjárt világra jövő szép új világ szülési fájdalmai. A konzervatív-kereszténydemokrata tábor azonban elutasítja a bizonytalan kimenetelű társadalmi és emberkísérletet, mert vállalhatatlanul nagynak tartja a krónikus interkulturális feszültség és erőszak kockázatát. A matematika törvényeinek ignorálása nélkül nehéz nem látni a lassú, de biztos, sőt egyre gyorsuló népességcsere tényét.

Összebékíthetetlen különbségek mutatkoznak az oktatáspolitikában is. A konzervatívok szerint a karakteres nemzeti hagyományokra kell összpontosítani, s a nevelés célja, hogy a bevált hagyományainkat továbbvinni képes hazafiak lehessenek gyermekeinkből. A kereszténydemokraták pedig azt is elvárják, hogy az iskolák erősítsék meg a gyermekek születéskor megkapott és a Teremtő által eldöntött nemi identitását, segítsék a lányokat, hogy derék és tiszteletre méltó asszonyok, a fiúkat pedig hogy a családjuknak biztonságot és támaszt nyújtani képes férfiak lehessenek. Az iskolák védjék meg a család eszményét és értékeit, és tartsák távol a kiskorúaktól a genderideológiát és a szivárványos propagandát. A liberálisok mindezt jobb esetben sötét középkornak, rosszabb esetben klerikálfasizmusnak látják, mivel az iskolai oktatás célja szerintük nem lehet más, mint hogy elvezessük a gyermeket önmagához, képessé tegyük az önmegvalósításra, bevezessük az egyetemes politikai rend szépségeibe, s ezért megfosszuk azoktól a hagyományrétegektől, melyek a déd-, nagy- és édesszülei életeiből rakódtak rá.

A liberálisok azt is gondolják, s valamilyen rejtélyes okból azt védelmezik a legmegveszekedettebb módon, hogy az igazságos és erkölcsileg megalapozott kormányzáshoz elegendő az általános egyetemes értelem, és semmi szükség az Isten által kinyilatkoztatott abszolút értékekre s az ebből kinőtt vallási, bibliai hagyományra. Sőt az egyház és a kormányzat közé válaszfalat kell építeni, a vallás befolyását a közélet világából ki kell szorítani. A magyar olvasó aligha ismeri ennek a vitának a teljes nyugati civilizációra kiterjedő szélességét, mélységét és elkeseredett har­cait. Azt hiszi, ez csak a magyar, esetleg a „nyomorult közép-európai kisállami létünk” hordaléka. Ezért nem látja és talán nem is méltányolhatja a mi nemzeti-keresztény alkotmányunk rendíthetetlen és szellemes alapvetését, miszerint az állam és az egyház különváltan működik. Szétválasztás helyett, az állami és az egyházi autonómia megőrzése mellett a vallást be kívánja illeszteni a társadalom életébe, fenntartva a vallási nézetek iránti tolerancia szellemét. Sőt a kereszténydemokraták azt is gondolják, hogy az igazságosság, a közerkölcs, a közjó megerősítése érdekében talán évszázadok óta nem volt olyan nagy szükség a vallásra, a biblikus hagyományokra és az egyházainkra, mint éppen manapság.

A liberálisok politikai stratégiája arra épül, hogy a politika világát két részre osszák. A liberálisok egyfelől, akik tisztességes emberek, és akik elfogadják, hogy minden tisztességes embernek a józan ész szabályai alapján azonos politikai meggyőződésre és következtetésre kell jutniuk. És vannak azok, akik elkóboroltak a liberalizmus térfeléről, mert tudatlanságból vagy ősi ösztönös gyűlöletből nem tudnak haladni a korral, a történelemmel, amelynek oly nyilvánvaló célja, hogy eljuttasson bennünket a liberális világértékek, világbéke és világkormányzás nyújtotta boldogsághoz. Ezért a libernyákok felől nézve egy csoporthoz tartozik Trump, Johnson, az Újtestamentum alapján álló keresztények, az ótestamentumi alapokon álló zsidók, mindenféle ajatollahok, rendű és rangú diktátorok, kommunisták és nácik, és mi, közép-európai kereszténydemokraták pedig végképp. Ezt szajkózza a nyugati sajtó kilencven százaléka.

Nekünk, kereszténydemokratáknak azonban megvan a saját szellemi rendszerünk, amellyel leírjuk a politika univerzumát, s amelyről kellő szerénység mellett is állítható, hogy intelligensebb, mint a ma erőfölényben lévő, nemzetközi szervezeteket uraló, bornírt liberális világábrázolás.

A kereszténydemokrácia egyetlen esélye, ha beleáll a nyílt szellemi és politikai küzdelembe. Ha felhagy a mellébeszéléssel és nem tetteti magát fajankónak, aki nem látja és nem érti, mi zajlik körülötte. Ha a sarkára áll és kimondja az egész európai politikát megváltoztatni képes négy mondatot. A mi nemzeti és keresztény alapelveink nem liberálisak. A liberalizmus előtt jöttek létre. Szemben állnak a liberalizmussal. A liberalizmus ma elpusztítja őket.

Európa és az ő helye
Az új évezred első évtizedének közepén a világgazdaságban megvalósuló összes beruházás 81 százaléka nyugatról, 18 százaléka pedig keletről származott. Ma, tíz-egynéhány évvel később az összes beruházás 58 százaléka származik keletről és negyven százaléka nyugatról. A technológiai fejlődés tempója alig követhető. A technológiai versenyfutást civil-gazdasági alapon elképzelő Európa már a hátát sem látja a technológiai versenyt katonai-gazdasági alapon vívó Egyesült Államoknak és Kínának. S mivel minden korszakos technológia és innováció a hadseregek számára végzett kutatásokból került át a civil gazdasági rendszerekbe, Európa még csak be sem nevezhet ebbe a vetélkedésbe, amíg nincs komolyan vehető méretű, tehát közös hadserege.

Alig húsz éve, hogy az Európai Unió bejelentette, hogy tíz éven belül az euró a dollár versenytársa lesz a világgazdaságban, létrehozzuk a Lisszabontól Vlagyivosztokig húzódó egyesített pia­cot, és hogy Európa a világ élére ugrik a technikai fejlődés nevű versenyszámban. Ezek voltak a célok. Történt, ami történt. A dollár kiütötte az eurót, az orosz piactól szankciókkal vágjuk el magunkat, a fontos technológiákat pedig versenytársainktól vásároljuk.

Az unió érezte, hogy a dolgok nem úgy és nem abba az irányba haladnak, ahogy elképzelte. 2012-ben az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága jelezte, hogy az unió a világ össztermeléséhez 2010-ben 29 százalékkal járult hozzá, és ez 2050-re visszaesik majd 15-17 százalékra. Ma 2020-at írunk, és ez már most, tehát harminc évvel korábban bekövetkezett. Ez a derék főigazgatóság azt is előre jelezte, hogy a népesedési gondok miatt az Európai Unió támogatni fogja a megnövekvő migrációt, főként Észak-Afrikából és a Közel-Keletről. Mindezt 2012-ben!

Arra is született becslés, hogy 2050-re Oroszország nélkül számítva az európai népesség húsz százaléka muszlim lesz. Ma az látszik valószínűnek, hogy a nyugati nagyvárosokban 2050-re inkább muszlim többséggel kell számolnunk.

Nincs abban semmi meglepő, hogy a közép-európai országok inkább egy másik, bevándorlás- és migrációmentes jövőt választottak. Az sem meglepő, hogy a V4-ek politikájában a versenyképesség javítása áll a középpontban, akkor is, ha Brüsszel éppen az ellenkező irányba akar haladni. Abszurditásig emelt klímacélok, szociális Európa, közös adórendszer, multikulturális társadalom.

Nem csoda, hogy elkövetkezett az, ami józan ésszel belátható volt. A Nyugat elvesztette vonzerejét Közép-Európa szemében, a mi életberendezkedésünk pedig nem tűnik kívánatosnak a nyugatiak számára. Úgy kell az előttünk álló években egyben tartani Európát, hogy e történelmi tendencia megváltozására nem látszik esély. Ők nem tudják ránk erőltetni az akaratukat, mi pedig nem tudjuk átállítani az ő szellemi, intellektuális és politikai váltóikat. Meg kell találni az együttműködés módját ebben a patthelyzetben is, amíg Olaszországban el nem dől Európa jövője. Jobbra vagy balra. Az Egyesült Királyság távozása visszavetette ugyan a nemzeti szuverenitáspártiak, a migrációellenesek és a versenyelvű gazdaság híveinek erőpozícióit, de sikerült megakadályozni, hogy a brüsszeli beavatkozás kibillentse a kormányzati hatalomból a lengyel kereszténydemokratákat, a jobboldal Horvátországban és Szerbiában évekre stabilizálta a helyzetét, a szlovénok is jó úton vannak efelé, és az össz­tűz alá vett bolgár kormánypárt és miniszterelnök túlélési esélyei sem rosszak. Babiš és a Fidesz tartja magát, az új szlovák kormány pedig nem hagyta el a V4-es tábort. A rule of law-nak nevezett rule of blackmail rendszerét nem sikerült kiépíteni. Hollandia ugyan látványosan távolodik az Európai Uniótól, helyzete egyre inkább emlékeztet a kilépés előtti Angliáéra, de egyelőre sikerül őket bent tartani. Sikerült életben tartani az ­eurózóna túlélési esélyeit is, megmenteni a bajba jutott déli tagállamokat az összeomlástól, megőrizni Közép-Európa gazdasági dinamikáját, és még nem szorultunk be a Kína–Egyesült Államok-világküzdelem malomkövei közé sem.

A megegyezések és kompromisszumok útján kell maradnunk, és végre kell hajtanunk a nyáron tető alá hozott grandiózus pénzügyi-költségvetési terveinket, mondjon akármit is az Európai Parlament. Ez lehetséges, ha Merkel kancellár utódlását a németeknek sikerül a Richter-skála négyes fokozata alatt levezényelniük.

Vírus, védekezés, kilátások
A vírus második hulláma itt van. Benne vagyunk. Megérkezett. Ahogy várható volt, és ahogy vártuk is. Mint az első, ez is külföldről jött. Külföldről hurcolták be Magyarországra. Ez világjárvány, mi pedig globalizált világban élünk, ahol nemcsak a jótéteményekből, hanem a vírushoz hasonló komoly kihívásokból is jut mindenkinek. Tavasszal Magyarország jól védekezett. A világ 25 legsikeresebb országa között voltunk. Mások nem tudták a vírust ilyen sikeren visszaszorítani, így esélyt adtak arra, hogy belobbanjon a járvány.

Újra védekezni kell. Lesznek meleg pillanatok, de mindenki, akinek szüksége lesz rá, megfelelő ellátáshoz jut majd. Meg tudjuk és meg is védjük az emberek egészségét és életét. Még időben megkérdeztük a magyar embereket. A nemzeti konzultációban mindenki elmondhatta a véleményét. Közel kétmillióan ezt meg is tették, és ezzel eldöntötték, hogyan kell védekeznünk az ősz folyamán. Az akarat egybehangzó: Magyarországnak működnie kell! Nem hagyhatjuk, hogy a vírus újra megbénítsa az országot, a gazdaságot, az iskolákat, a mindennapi életet. A vírus ellen tehát úgy kell védekeznünk, hogy a veszélyeztetett idősek életét, iskoláink, óvodáink működését és a munkahelyeket egyszerre védjük meg.

Ez egy más taktika, mint amit az első hullámban alkalmaztunk. A helyzet is más, mint tavasszal volt. Akkor szükség volt a teljes lezárásra, mert egy ismeretlen ellenséggel álltunk szemben. Időt kellett nyernünk, hogy az egészségügyet felkészíthessük. Ez sikerült is. Az első csatát megnyertük. A járványgörbét tavasszal ellaposítottuk, és így fel tudtuk készíteni az országot. Ma már nem kell attól tartani, hogy bárki megfelelő ellátás nélkül maradna, hiszen a magyar egészségügy felkészült a tömeges megbetegedések kezelésére is. Most minden rendelkezésre áll a védekezéshez, a szükséges eszközöket mi gyártjuk, mindenből annyit, amennyi kell. A kórházakban járványügyi készültség van. Tudjuk, mikor, melyik kórház fogad koronavírusos betegeket, és orvosokat és ápolókat is tudunk küldeni a szükséges helyekre. A magyar emberek életére felkészült szakemberek ezrei vigyáznak. Aki megbetegszik, a kórházakban jó kezekbe kerül.

A járvány újabb hulláma mindannyiunktól nagyobb felelősséget követel. A védekezés sikere azon múlik, hogy a szabályokat mindan­nyian betartjuk-e. Különösen vigyázzunk idős szüleinkre és nagyszüleinkre. Velük kerek a család, nem lehet pótolni őket.

Most a szakembereink következnek. Ők tudják megmondani, hogyan kell megint jól és sikeresen védekezni. Felkészített egészségügy, lelkiismeretes szakemberek, széles összefogás. Tavasszal egyszer más sikerült, együtt ősszel is sikerülni fog!
Szakállas vicc a kommunista időkből: azt tudjuk, hogy mi lesz, de addig mi lesz? Azt tudjuk, hogy 2022 tavaszán választás lesz. Addig védekezés lesz. A derűlátó virológusok szerint a koronavírus ellen bevethető vakcinát 2021 tavaszára kifejleszthetik. A gyógyszergyárak üzleti okokra visszavezethető titkolózása, a nagyhatalmak versenyfutása miatt a tengernyi álhír összezavarja a reménykedő embereket, és botcsinálta virológusok tíz- és százezreit bátorítja találgatásra. Az operatív törzsünkhöz bekötött tudósaink is inkább a jövő évtől remélik a jó hírt. S ha meglesz a vakcina, meg kell szereznünk néhány millió dózist, majd következhet a jelentkezők tervszerű beoltása. Közben folyamatosan erősítenünk kell a járványügyi készültségbe helyezett, a védekezés oroszlánrészét viselő egészségügyet, erősíteni az irányítási rendszert, gyorsítani a digitalizálást, észszerűvé tenni az adminisztrációs terheket, rendezni a keszekusza jogviszonyokat, és az ápolónők most zajló hetvenszázalékos béremelése mellett áttöréserejű bérrendezés kellene az orvosoknak is. Mindezt védekezés közben, folytatva a tavasszal megkezdett átszervezéseket.

Hasonlóképpen a gazdasági operatív törzstől várjuk a munkahelyeket, a családok életszínvonalát és a nyugdíjak biztonságát megvédeni képes gazdasági intézkedéseket. Sőt, tőlük többet is várunk. Nekik kell védekezésből támadásba lendíteniük az országot. Nemcsak megvédeni akarjuk azt a szintet és színvonalat, ahová tíz év alatt eljutott Magyarország, hanem azt is, hogy ezután is minden évben mindenki léphessen egyet előre. 2015 és 2019 között az egy főre eső nemzeti össz­termék (GDP) 39,65 százalékkal nőtt, miközben a német 13,3 százalékkal, a francia pedig 10,1 százalékkal. Ezután sem érhetjük be kevesebbel, bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk rá, a tehetség, az erő, a tudás és az akarat megvan bennünk. Magyarország nem húzódhat vissza csiga módjára a házába, haladnia, áradnia, növekednie és emelkednie kell, mint egy Liszt-rapszó­diának vagy gyöngynek a borban. Óriási feladat, ezért lesz Magyarország legkevésbé irigyelt embere 2021-ben Varga Mihály.

Reményeim szerint így, egy sikeres járvány elleni védekezéssel, felizmosított egészségüggyel, soha nem látott magasságba lendített gazdasági növekedéssel, teljes foglalkoztatással, még a korábbiakat is túlszárnyaló otthonteremtési boommal és a visszaépítés alatt álló 13. havi nyugdíjjal érkezünk meg a huszonkettes választáshoz.

Úgy, hogy közben nem lesz nyugtunk a baloldaltól sem, akikre még most, a legnagyobb nehéz­ségek, egy világjárvány idején sem lehet számítani. Csak a fúrás-faragás, a nemzeti erők és összefogás gyengítése, orvlövészet az ország védekezését irányító szakemberekre és politikai vezetőkre, be- és elárulás Brüsszelben, gáncs és cselvetés. Nekünk ez a baloldal jutott. Ráadásul most a Jobbikkal besűrítve. Most együtt dunsztolódnak a befőttesüvegben. Az ember nem is tudja, sírjon vagy nevessen.

S bár a látvány szórakoztató, a tét azért óriási, ahogy az lenni szokott itt, a Kárpát-medencében. A szabadságunkról lesz szó 2022-ben is.

Megint ugyanazok
Szabad az, aki a döntés birtokában van. A magyarság több mint 1100 éves Kárpát-medencei történetének központi kérdése mindig a szabad és független Magyarország megtartása vagy visszaszerzése volt. Mindennap meg kellett küzdeni, hogy megszerezzük vagy kézben tarthassuk a saját döntés jogát. Ez a gondolat hatja át a magyar történelmet, ez a szabadságközösség köti össze a Kárpát-medencében élőket.

A nemzeti önrendelkezésre a legnagyobb veszélyt ma a globális, nyílt társadalmat hirdető, a nemzeti kereteket felszámolni akaró világhálózat jelenti. A Soros György-féle korlátlan anyagi és humán erőforrásokkal rendelkező network céljai világosak. A migráció felgyorsításával kevert etnikumú, nyílt társadalmakat létrehozni, a nemzeti döntéshozatalt lebontani és azt a globális elit kezébe adni.

Ez ellen, a nemzeti keretek megerősítését célozva bontakozott ki Európában a 2010-es évek elején a nemzeti ellenállás, melynek Magyarország kezdettől fogva tekintélyes ereje. A 2010-es kormányváltás és alkotmányos forradalom lehetőséget adott a liberális és kolonizáló globális elit érdekeit szolgáló keretek és struktúrák lebontására. Ennek érdekében született meg az új alaptörvény, számos jogszabály és unortodox intézkedés. A nemzeti politika szakított a szűk elitista és ideológiavezérelt kormányzással, és a társadalom akaratával megegyező lépésekkel építette fel az új politikai kurzust. Alapja a szabadság, vagyis az önálló döntés képessége.

A globális elit és a nemzeti ellenállás közötti harc még nem dőlt el. Tisztán látszik: a globális elit nem törődik bele, hogy érdekeivel ellentétes politika verjen gyökeret Közép-Európában.

Láthattuk, hogy mi történt a lengyel elnökválasztási kampányban. Tavasszal még úgy tűnt, hogy a lengyel baloldal romokban, az örökös vitáik pedig eleve esélytelenné teszik jelöltjüket. Nem így lett, a baloldal jelöltje, mely mögött felsorakozott a Soros-hálózat, a brüsszeli elit és a nemzetközi média is, néhány hét alatt nagy küzdelemre késztette a nemzeti oldalt. Andrzej Duda végül kiélezett küzdelemben épphogy csak felül tudta múlni baloldali ellenfelét.

Nem érdemes ámítani magunkat: a globális elit ugyanezt a stratégiát fogja alkalmazni Magyarországon a 2022-es választási küzdelemben.

Eszközük a már többszörösen bukott baloldal, amelynek vezére Gyurcsány Ferenc, ifjúsági szervezete a Momentum, dollármilliárdos szponzora pedig Soros György. A múlt erői ők, akik egyszer már tönkretették az országot.

Az ellenzéki oldalon ugyan még léteznek különböző pártlogók, néha civódás is hallatszik a soraikból, de valójában már nincsenek saját akarattal bíró pártok. A munka elvégezve: a Jobbiktól az LMP-ig mindenki bedarálva és betöltve, mint a kolbász. Az egykor önálló identitással bíró közösségeket felváltotta a Soros-hálózatot kiszolgáló baloldali népfront.

2022-ben döntő ütközetre készülnek. Mögöttük lesz a nemzetközi média, a brüsszeli bürokraták és a civilnek álcázott NGO-szervezetek. Nem lehet kétségünk, a hatalomért és a pénzért mindent meg fognak tenni. Ideje nekünk is hadrendbe állni. A kormányzás nehéz évei után vissza kell térnünk a választási csatatérre. Itt az ideje szedelőzködni, hogy a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk. Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek.

Forrás: Magyar Nemzet https://magyarnemzet.hu/belfold/egyutt-ujra-sikerulni-fog-8692965/

Címkék: Vélemény 

Gyurcsányné - most jól figyelj! "Reggel, éjjel meg este" nem hazudni kell, hanem dolgozni!

Ez neked szól, személyesen a Számok alapítójától

Gyurcsányné - most jól figyelj! "Reggel, éjjel meg este" nem hazudni kell, hanem dolgozni!

A milliárdos Gyurcsányné, aki folyamatosan azért dolgozik Brüsszelben havi nagyjából 5 millió forint közpénzért, hogy lejárassa Magyarországot, eljárásokat kezdeményezzen Magyarországgal szemben, hazudjon (pontosan úgy, mint a férje) "reggel éjjel meg este" a következőket nyilatkozta az ATV-ben:

„A gyenge forint és az infláció miatt brutálisan mennek föl az árak. Épp azon gondolkodtam valamelyik nap, hogy néztem a gyümölcs- és zöldségárakat, hogy valószínűleg Magyarországon gyerekek százezrei fognak úgy felnőni, ha minden így marad, hogy mondjuk málnát nem kóstolnak. Háromezer forint egy kiló málna. Kinek van erre Magyarországon pénze?” – kérdezi az ATV-ben Gyurcsányné Klára.

Figyelmesen olvasd ezeket a sorokat, egy egyszerű magyar ember, egy vidéki mezei munkavállaló, adófizető írja ezt.

Tudod, Klára, a dolog az úgy néz ki, hogy a jelenlegi politika középpontjában a munka és a magyar családok állnak. Neked ezek a szavak ismeretlenek, mert amikor lehetőséget kaptatok kormányozni, sem a munkavállalást, sem a családalapítást nem ösztönöztétek. Regnálásotokat 250 ezer új munkanélküli, 11,3%-os munkanélküliség, devizacsapda, rablóprivatizáció, IMF hitel, áremelések, egekbe szökő rezsiárak jellemezte. Na akkor valóban lehetőségünk sem volt arra, hogy saját otthonunk legyen, családot alapítsunk, gyermeket vállaljunk, és adott esetben vegyünk egy kis málnát.

2010 óta, szemléletváltás következett be. Mi ugyanazok az emberek maradtunk, ugyanúgy vidéken élünk, dolgozunk, adót fizetünk, szeretjük a hazánkat, tiszteletben tartjuk annak törvényeit és hagyományait, csak közben lehetőséget kaptunk arra is, hogy gyarapodjunk. A kormány családpolitikájának, adócsökkentéseinek, otthonteremtési támogatásainak köszönhetően saját, tehermentes otthonunk lett, lettek gyönyörű, okos gyerekeink, lett saját kertünk, új autónk. 2010 előtt álmodni sem mertünk róla, hogy valaha is saját kertes házunk lesz, mára ez valósággá vált. Az adókedvezmények, az ingyenes tankönyvek, a családi pótlék, az ingyenes óvodai étkezés, a rezsi árának 25 százalékkal való csökkentése és az ár 7 évvel ezelőtti befagyasztása, a béremelések, az adócsökkentések mind hozzájárultak ahhoz, hogy ma már NEM VAGYUNK FÖLDÖNFUTÓK - bármennyire is szeretnétek, hogy azok legyünk mi is, és minden magyar család. Bennünket nem tudtok már megvenni egy "zsák krumplival", de tudjuk, hogy ez a célotok. Nektek kiszolgáltatott, segélyeken élő emberekre van szükségetek, mert csak azokat tudjátok hülyíteni ilyen "alapjövedelem" meg ehhez hasonló dilettáns, demagóg baromságokkal.

A "málnát" (most formálisan értjük, bármiről legyen szó, amit meg lehet venni, vagy meg lehet termelni) nem a kormánytól kell várni! A "málnáért" dolgozni kell - keményen, reggeltől estig, látástól vakulásig. Nem hazudni kell "reggel éjjel meg este", hanem DOLGOZNI, és akkor lesz "málna", lesz minden.

Ha munka van - minden van, és szerencsére munka ma van Magyarországon. Még a járvány ellenére is 650 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint a ti időtökben. A kormány nem "málnát" ad, hanem lehetőséget teremt arra, hogy mindenki meg tudja vásárolni, vagy megtermelhesse a "málnát", és innentől kezdve ez mindenkinek a személyes hozzáállásán múlik. Ha valaki akar tanulni, dolgozni, fejlődni, mert váltani annak érdekében, hogy magának és családjának jobb körülményeket teremtsen, az boldogulni fog. A ti támogatóitok pedig 70 éve csak a markukat tartják, és most épp "a zorbántól" várják, hogy adjon nekik.

Az ingyenélés, a munkakerülés, a segélyalapú társadalom véget ért, és azt a munkaalapú társadalom váltotta fel.

Ideje lenne felnőnöd a feladathoz, és ha már szerinted vannak olyan gyerekek, akik nem esznek málnát, a milliárdjaidból igazán meglephetted volna őket egy pár szemmel. Mi pedig most megyünk a kertbe, mert megérett a körte, le kell szedni.
A képen a saját termésünk látható! A körúton belül lakó híveidnek meg azt üzenjük, hogy költözzenek vidékre, mert a vidéki élet csodálatos! ❤️🇭🇺

Nem tisztelettel:
A Számok alapítója.

Címkék: SzamokAdatok  Vélemény 

Vidnyánszky úr - Nem állhat félre!

Ha félreáll, a rendbontók győznek. Nem viheti a nyúl a vadászpuskát! Nem a diákok döntik el, ki legyen az egyetem kuratóriumának az elnöke!

Vidnyánszky úr - Nem állhat félre!

"Ha már csak az én személyem az akadály, gond nélkül félre fogok állni" mondta Vidnyánszky Attila, ami egy nagyon szomorú hír sok millió magyar ember számára. Ideje lenne felfogni, hogy ez az ügy túlmutat a kuratórium és az egyetem közötti csörtén. Ha másképp nem megy, hozzák létre az egyetemet egy másik épületben, de NEM ADHATJA FEL!
Rengeteg színész kiállt Ön mellett, és sokan csak azért nem állnak ki még, mert gyávák! Gyávák, mert nem tudják még, hogy mi lesz ennek az egész műbalhénak a vége, és nem akarnak két szék közé esni, de Ön lesz olyan erős, hogy végigcsinálja, akkor majd szépen mindenki beáll a sorba. Akik meg mégsem, azok alapítsanak maguknak egy fizetős egyetemet, és önköltségen azt taníthatnak ott, amit akarnak.

Mi - adófizetők - nem akarjuk, hogy a pénzünkön az országunkat, a nemzetünket, a kultúránkat támadó "művészeket" képezzen ez az intézmény, és nagyon szépen kérjük: Ne adja fel! Ha feladja, sokkal több embert fog elszomorítani, mint ahányat boldoggá tesz.

Nem teheti meg ezt azzal a sok millió magyarral, akik kiálltak Ön mellett, támogatták, szorítottak Önnek, és örültek, hogy végre rendet teszünk az egyik legnagyobb magyarellenes kiképzőközpontban.

Teljes cikk:

Én ezt ügynek tartom, és nem hatalmi kérdésnek.
„ Mi lenne a megoldás ebben a helyzetben, ami mindkét félnek elfogadható?

Ezt megint csak közösen kellene kitalálnunk. Javasoltam Fekete Péter államtitkár úrnak, hogy amikor a járványhelyzet engedi, szervezzünk egy vagy több konferenciát, ahol a színművészeti vezetése találkozhat az egész szakmával, az összes színházigazgatóval és mérvadó filmes szakemberrel. És akkor, ott, nyílt színen beszéljünk a jövőről, mindenki mondja el, mit szeretne, milyen hiányokat érez, hol van szerinte túl- vagy alulképzés. Megvitathatnánk olyan részletkérdéseket is, hogy kell-e kétévente harminc dramaturgot képezni, ha hatnak is alig lesz utána munkája, és napestig lehetne a fontos szakmai kérdéseket sorolni. A filmesek is ugyanígy megtárgyalhatják a maguk szakmai problémáit. És közösen kellene aztán kitalálni, hogy az egyetem két „világa”, a színházi és filmes, amely a régi beidegződések miatt még mindig nem dolgozik össze eléggé, hogyan kezdi el felépíteni a közös munkát, miként lesz biztosítható az átjárás, a kooperáció. A színművészetit fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja lett Lajos Tamás, ő az egyik legtöbbet dolgozó magyar filmes producer, nem igaz, hogy ne a szakmai jobbítás lenne a célja, és ne lehetne vele bármiről értelmesen vitatkozni. Egy-egy ilyen fórum lehetőséget teremt a nyílt szakmai párbeszédre.

És mi van, ha még erre is azt mondja majd a szakma egy része, hogy ha Vidnyánszky Attila is ott lesz, mi nem megyünk?

Ha azt fogom érezni, hogy eljött a pillanat, hogy tényleg már csak az én személyem az akadálya a közös gondolkodásnak, gond nélkül félre fogok állni. Mert én ezt ügynek tartom, és nem hatalmi kérdésnek. Soha nem az voltam, aki két kézzel kapaszkodik mindenféle igazgatói székekhez. A Nemzeti élén sem teszem; ha a ciklus végén jön valaki jobb, újabb, frissebb gondolatokkal, szívfájdalom nélkül át fogom adni neki a terepet. Álszentnek tartom, hogy a színfalak mögött mindenki panaszkodik, szidja a színművészetit, ám amikor színt kellene vallania, a saját korábbi szavait is letagadja. Pedig már az épületek leromlott állaga is a vezetői alkalmatlanság bizonyítéka.”

Forrás: Mandiner Magyar Demokrata hetilap https://mandiner.hu/cikk/20200916_ha_mar_csak_az_en_szemelyem_az_akadaly_gond_nelkul_felre_fogok_allni

Címkék: Vélemény 

Enyedi diktatúrázik, de közben elfogadta az egymilliárdos állami pénzt

Enyedi diktatúrázik, de közben elfogadta az egymilliárdos állami pénzt

Ideje lenne megfontolni, hogy kik kaphatnak állami támogatást, és kik nem. Akik nyíltan kormányellenesek, és telehazudják a külföldi sajtót azzal, hogy itt diktatúra van, ezzel jelentős gazdasági és politikai hátrányt okoznak Magyarországnak, azokat támogatni az adófizetők pénzéből nem szabad. Ezek nem "művészek", hanem DK-s aktivisták, akik a tőlünk kapott pénzt agitprop tevékenységre használják fel.

A Riporter műsor interjúja a filmrendezővel.
Enyedi Ildikó: Úgy tűnik, büntetésben vagyunk, elfogadom.

Riporter: Bocsánat, azt mondja, büntetésben vannak. Mennyire van büntetésben az az ember, aki egy filmet 600 millió forintból készíthet el, és itt pontosan Önre gondolok.

Enyedi Ildikó: Sokkal többet kaptam, az utolsó filmemre egymilliárdot kaptam. Nem én...

Riporter: Tehát ez a nem szabadság, illetve a diktatúra, ahol filmrendezőknek egymilliárd forintot adnak, miközben ők folyamatosan arról beszélnek, hogy diktatúra van az országban?

Enyedi Ildikó: Mindannyian összeadjuk. Az a dolga a kulturális kormányzatnak és az általa megbízott embereknek, hogy ebből érvényes kultúrát finanszírozzon. Erre kapták a megbízást. Én pedig végzem a munkámat.

Forrás: (videó) https://mandiner.hu/cikk/20200915_enyedi_diktaturazik_de_kozben_elfogadta_az_egymilliardos_allami_penzt

Címkék: Kultúra  Vélemény 

Ez most nem Számok, hanem egy vélemény. Mielőtt reagál, kérjük olvassa el a cikket

Ez most nem Számok, hanem egy vélemény. Mielőtt reagál, kérjük olvassa el a cikket

Minden jel arra mutat, hogy antidemokratikus puccsot, utcai zavargásokat, árnyékkormányzást készít elő a baloldal. Fekete-Győr András annyira megijedt a héten bejelentett honvédelmi fejlesztésektől, hogy előre menekült, és elárulta, mi a tervük.

A véleményünket írjuk le, aki nem ért ezzel egyet, kommentben nyugodtan írja meg, hogy miért.
Most nem lesznek számok, viszont ez egy olyan dolog, amiről feltétlenül beszélni kell. Fekete-Győr András, a Soros hálózat által pénzelt Momentum vezetője ma bejelentette, hogy "Ellenzéki operatív törzset" hoz létre, ami a gyakorlatban egy a hivatalos Operatív Törzzsel párhuzamosan működő, annak nevét viselő árnyékszervezet, ha úgy tetszik árnyékkormányzat lesz.

Fekete-Győr és a baloldal többi vezetője tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy demokratikus úton - választásokon - nagyon kicsi az esélyük a győzelemre, helyzetük gyakorlatilag kilátástalan, mivel az emberek többsége józanul gondolkodó, a hazáját szerető patrióta, ezért egyéb módszerekhez fognak folyamodni a hatalom antidemokratikus módszerekkel való megszerzése érdekében. Elsőre erősnek tűnhet ez az állítás, de figyelve az elmúlt időszak eseményeit, és a környező országokban ugyancsak sorosék által pénzelt hatalomátvételek, illetve hatalomátvételi kísérletek kronológiáját, minden jel arra mutat, hogy Magyarországon is erre készül az ellenzék. Emlékezzünk arra is, ami Venezuelában történt, ahol a venezuelai ellenzék vezetője, Juan Guaidó nagyjából 1 évvel ezelőtt közölte, hogy árnyékkormányt állít fel, hogy megfossza Nicolás Maduro elnököt a hatalomtól, mivel szerinte Maduro csalással nyerte meg az elnökválasztást. Guaidó az amerikai kormány bábja, az árnyékkormányt több szomszédos ország is elismerte, ezzel durván beavatkozva Venezuela belügyeibe. Ezért is szerencsétlennek tartottuk azt, amikor egy másik ország nyilvánosan nem fogadja el egy szuverén állam választási eredményét, mert ezzel durván beavatkozik annak belügyeibe. Azt, hogy ki legyen az elnök, a miniszterelnök azt az adott népnek kell eldönteni, másoknak pedig tudomásul kell venniük a nép választását.

A baloldal tehát bejelentette az ellenzéki operatív törzset. (Ennek a „szervnek” a neve Belorusziában „Koordinációs tanács”, Ukrajnában meg „a Maidan tanácsa” volt.) Innen már csak egy lépésre van az, hogy meg is kapják Brüsszelből a pénzt, amiért egy éve lobbiznak, és magánhadsereget építsenek, választási vereség esetén pedig bejelentsék, hogy az eredményt nem fogadják el, csalás volt, és elkezdjék ugyanazt csinálni, mint jelenleg a belorusz ellenzék, 2014-ben pedig az ukrán ellenzék tette: polgári engedetlenségre szólítanak fel, sztrájkokat szerveznek országosan, megbénítják a termelést és a közlekedést, bankpánikot okoznak ezzel beindítják a durva inflációt, és közben hangosan kiabálják, hogy aki nem velünk van, az ellenünk van. És jönnek majd mindenféle országok, akik bejelentik, hogy nem ismerik el a választásunk eredményét, sőt akár szankciókkal is sújthatják a legitim kormányt.

Az ilyen fajta ellenállás el tud jutni egy olyan pontra, amikor a sorozatos megfélemlítések miatt azok is melléjük állnak, akik korábban ellenük voltak, csupán azért, mert féltik a munkahelyüket, a családjukat, önmagukat. Gyurcsányék folyamatosan fenyegetik a „fideszeseket” és ezt nem hiába teszik: világossá akarják tenni azt, hogy ha nekik potenciális esélyük lesz a hatalom átvételére, akkor jobb, ha mindenki elhallgat, és melléjük áll, mert aki nem ezt teszi, az retorziókkal néz szembe.

Ukrajnában a puccs össze is jött, az elnök gyáva volt, nem adott parancsot a tüntetések leverésére, fegyvertelen rendőröket küldött az utcára, nem biztosította a határvédelmet, ezért külföldről pénzzel, fegyverrel, kiképzett utcai harcosokkal segítették sorosék az általuk feltüzelt tömeget, és ezért a demokratikusan megválasztott hatalmat átvehette egy puccskormány. Az eredményeket mindenki ismeri: 14 ezer halott, polgárháború, területvesztés, IMF hitel, gazdasági csőd, infláció, 5 millió kivándorolt álláskereső, teljes morális és gazdasági válság. A másképp gondolkodókat a mai napig üldözik nyelvi, politikai, vallási, etnikai alapon. Több politikust, újságírót, közszereplőt egyszerűen megöltek vagy elüldözték az országból. Ezzel fenyegetnek bennünket is Gyurcsányék.

Lukasenko már nem volt gyáva, ő az elején megmutatta, hogy Minszkben nem lesz kődobálás, Molotov-koktélok, középületek elfoglalása. Mára egyfajta állóháború alakult ki, a kezdeti hév csillapodott, az ellenzéki tüntetések ereje, létszáma csökken, a termelés is visszaállt, az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba. Lukasenko a választás másnapján fokozott határ-ellenőrzést rendelt el, mert tisztában volt azzal, hogy a tüntetők országon belül nem jutnak sem pénzhez, sem fegyverhez, ezért a külföldről való ellátást kell megakadályozni. Bízunk benne, hogy az évekig tervezett és korlátlan mennyiségű pénzzel finanszírozott puccs elmarad Belorussziában. Nem Lukasenkot védjük, ezt szögezzük le, csak nem értünk egyet az utcai zavargások, megfélemlítések, politikai tisztogatás módszerével, és azzal sem értünk egyet, amikor más országok beavatkoznak egy ország belpolitikájába.

Azért tartottuk fontosnak erről beszélni, mert mi követtük az ottani eseményeket (és nem az indexen!) ezért viszonylag objektív képünk van arról, hogy a jelenleg Magyarországon tapasztalható események milyen irányba mutatnak. Fel kell készülnünk lélekben, anyagilag, és az eszközöket tekintve is minden lehetséges forgatókönyvre, mert a baloldal ki van éhezve: 10 éve nem tudnak lopni olyan mennyiségben, mint ahogyan azt szeretnék, 10 éve nem tudják törvényi szintre emelni Magyarországon azokat az ideológiákat, devianciákat, melyeket erőszakkal terjesztenek az egész világon. 10 éve fejlődik és erősödik Magyarország, és ők értik, hogy minél tovább fennmarad ez az állapot, annál nehezebb lesz a dolguk, hogy antidemokratikus eszközökkel a hatalmat átvegyék.

A videóban halottak után nem lepődnénk meg, ha ennek a bizonyos ellenzéki operatív törzsnek jelképesen a megtévesztett hallgatók által elfoglalt Színház- és Filmművészeti Egyetem épülete lenne a székhelye. Kijevben is az egyetemistákat küldték utcára első körben, és addig provokálták a rendőröket, amíg párat közülük nem tartóztattak le, megvoltak a szakrális áldozatok, és utána napról napra hevítették a tüntetések hangulatát. Az is kiderült, hogy az első halálos áldozatok nem a téren lévő rendőrök vagy a tüntetők golyóitól haltak meg, hanem felbérelt mesterlövészek lőttek le mindkét táborból egy pár embert, hogy tovább nőjön az egymás iránt érzett gyűlölet, mivel mindkét fél azt hitte, hogy a másik lőtt.

Beszéltünk a jelekről, nos, mire gondolunk?

Hadházy Ákos utcai zavargásokra, az MTVA elfoglalására készül, 100 ezer embert akar utcára vinni, Gyurcsány földönfutóvá akarja tenni azokat, akik nemzeti érzelműek, és akik a nemzeti kormányt támogatják, Bródy Gábor deportálná Magyarországról azokat, akik nem úgy táncolnak, ahogy ők fütyülnek, A Momentumos Szarvas Koppány Bendegúz lámpavassal fenyeget bennünket, a járvány kellős közepén utcai tüntetéseket szerveztek, 2019-ben megpróbálták elfoglalni az MTVA székházat, megpróbálták ellehetetleníteni a kormány és az állampolgárok közötti párbeszédet a konzultációs ívek ellopásával, az index műbalhéval létrehoztak még egy ellenzéki médiumot, és közben szerveztek egy kormányellenes tüntetést, folyamatosan démonizálják a kormány tagjait és a Miniszterelnököt, végighazudták a járványt, kórházi rémhíreket terjesztettek, bohóckodtak mindenféle táblákkal meg sípoltak a Parlamentben, megpróbálták idehaza is összeugrasztani a romákat és a magyarokat (BLM, Gyöngyöspata), az élet minden területén keresik a feszültségkeltés lehetőségét, és hazugságokkal, álhírekkel ugrasztják egymásnak a nyugdíjasokat a dolgozókkal, a vidékieket a városiakkal, a szegényeket a gazdagokkal, a keresztényeket más vallásúakkal, stb. Mindezt azért teszik, hogy a táborukat egyre erőszakosabb cselekedetekre neveljék, hiszen amit szabad a képviselőnek, azt nyilván szabad az állampolgárnak is. Ha ők büntetlenül életveszélyes fenyegetéseket fogalmazhatnak meg, akkor más is, nem? Ha ők büntetlenül elfoglalhatnak egy középületet, akkor más is, ugye? Ennek lehetünk most a szemtanúi a SzFE esetében.

És végül egy nagyon fontos jel: figyeljék meg, hogy a Rendőrséget és a Honvédséget nem piszkálják. Ott nem megy a Lőrincezés, a korrupciózás, a diktatúrázás, nem kifogásolják a honvédségi és a rendőrségi fejlesztéseket, egyáltalán a szájukra sem veszik e két testületnek a nevét. Vajon miért? A színes forradalmak egyik kötelező eleme az, amikor nőket, gyerekeket előre küldve, virágokkal, macikkal a kezükben, sírva kiabálják, hogy "(ország neve) rendőr velünk van!", adott estben ez a "Magyar rendőr velünk van" lesz, vagy "Magyar honvéd velünk van". A 2019-es MTVA-s balhé közben is mentek már a főpróbák, az utcán meneteltek, és kiabálták, hogy "gyertek velüünk"

A következő lépés a szakrális áldozat lesz (ha lesz - reméljük nem!)
USA-ban Floyd volt az, Kijevben pár tucat rendőr és tüntető, akiket távcsövessel szedtek le háztetőkről, Belorussziában is addig provokálták a rendőröket, amíg nem halt meg egy tüntető. Szakrális áldozat nélkül nincs puccs, ez a forgatókönyv része.

Reméljük tévedünk, és a ma bejelentet „ellenézéki operatív törzs” nem más, mint egy újabb része a baloldali agónia szappanoperájából. Ha mégsem, és a fent leírtak beigazolódnak, akkor egyet leszögezhetünk: Magyarországot megvédjük, a magyar demokráciát, a szabad választás lehetőségét fenntartjuk, az utcai politizálás, zavarkeltés, árnyékkormányzás, csalások, egyéb erőszakos cselekedetek módszereit elítéljük, ha ilyenek előfordulnak Magyarországon, akkor a fegyveres testületeket arra fogjuk kérni, hogy ezeket már az elején számolják fel, és ne történhessen meg nálunk az, ami megtörtént Ukrajnában.

Kérjük írják meg kommentben véleményüket, nagyon érdekel!
Ha Önök is így látják, osszák meg ezt a cikket.

Szilárd meggyőződésünk, hogy a politika helye nem az utcán van, hanem a Parlamentben, mindenfajta utcai zavargást, a magyar állam demokratikus berendezkedésének gyengítését, zavargások és egyéb antidemokratikus lépések előkészítését elutasítunk, azokkal szemben, akik ilyet terveznek pedig jogi eszközökkel való határozott fellépést kezdeményezünk

Köszönjük!.

PS: A két, illetve három említett ország (Ukrajna, Venezuela, Belorusszia) mellett fel lehetne még sorolni több tucat egyéb országot is, ahol ezzel a forgatókönyvvel, külső finanszírozással és külső nyomásra döntötték meg a kormányt, és importálták a demokráciát. Mindenhol pusztulás, háború, vér és szegénység váltották fel a korábbi stabil rendszereket. Kadhafi kivégzését még élőben közvetítette is a "függetlenobjektív, szabad, liberális" sajtó, és mi van most ott.... Demokrácia? Nem - pusztulás.

Forrás: https://mandiner.hu/cikk/20200910_ellenzeki_operativ_torzset_allitana_fel_a_momentum_vezetesevel_a_demokratikus_ellenzek

Címkék: Vélemény 

Az egyetem azé, aki fizet

Az egyetem a magyar adófizetőké

Az egyetem azé, aki fizet

Adófizetőként kérem a hatóságokat, hogy az egyetemet az illegális foglalóktól tisztítsák meg, a rendet állítsák helyre, a rendbontókkal szemben a hatályos jogszabályok alapján járjanak el.

Valaki belegondolt abba, hogy mi lenne, ha mondjuk egy multinál jönne egy új főnök, vagy új tulajdonosa lenne a cégnek, és a dolgozók elfoglalnák az üzemet, az irodát? Vajon hány percen belül dobnák ki őket onnan a fekete ruhás, keménykötésű biztonsági őrök "mint macskát sz..ni? Miért lehet BÁRMIT megtenni egy közintézménnyel, amit mi - tisztességes magyar dolgozók, adófizetők tartunk fent?

A kérésünk komoly, aki egyetért, ossza meg, és kommentben írja le a véleményét. Olyan nincs, hogy mi fizetünk (pontosabban a Magyar Állam fizet) de nem szólhat bele az ott folyó dolgokba. Vagy fizetünk, és beleszólhatunk, vagy ha nem szólhatunk bele, akkor ne is fizessünk!

Szerintetek a jelenlegi állapot elfogadható vagy sem?
Szerintetek jogos kérés az, hogy ne lehessen középületeket bárkinek elfoglalni?

A Számok oldal szerkesztői.

Címkék: Vélemény 

Egyre többen tagadják a koronavírust!

A hivatalban lévő, és így felelősséggel dolgozó szakembereknek higgyél, ne a sarlatánoknak (1-3)!

Egyre többen tagadják a koronavírust!

Ha csak a magyar viszonyokat nézzük, akkor sokan úgy vélekednek, hogy nincs is vírus, a Fidesz átveri az embereket, és csak színjáték az egész. Ehhez természetesen az ellenzéki pártok is asszisztálnak az orvosokkal, ápolókkal együtt. Az átverést olyan szinten űzik, hogy milliárdokat költöttek védekezésre.

Sokak szerint ennek az átverésnek nemcsak Magyarország a részese, hanem a világ minden országa benne van.
Van, ahol tüntetnek a vírus ellen, ami hasonló kaliber, mint védekezésképpen a román himnusz lejátszása kihangosítva. Elméletek szerint új világrend kiépítése a cél. De az is lehet, hogy egy meteor tart a Föld felé, de már Bruce Willis nem tudja felrobbantani, mint az Armageddonban, mert kiöregedett.

A vírus betegekre és idősekre gyakorolt hatását meg kell érteni. Olyan ez, mint a konzervatív értékrend megértése, az is szellemi érettséget igényel. Sokaknak ez sem sikerül és helyette a liberalizmusban dagonyáznak.
A koronavírus tagadása helyett legyél inkább laposföld-hívő! Azért is hülyének néznek, de legalább nem ártalmas az egészségre.

Forrás:
https://novekedes.hu/interju/virologus-nagyon-megnott-azok-szama-akik-hiszterianak-tartjak-a-koronavirus-jarvanyt
https://hu.euronews.com/2020/08/30/felvonultak-berlinben-a-koronavirus-tagadok
1. https://szamokadatok.hu/Post/1518/Dr_Godeny_allj_le
2. https://szamokadatok.hu/Post/1500/Tagadja_a_jarvany_letezeset_es_a_kormany_ellen_uszit_Doktor_Godeny
3. https://szamokadatok.hu/Post/987/Kibujt_a_Godeny_a_zsakbol_A_kormany_ellen_lazi

Címkék: Vélemény 

Gyalázat, amit a baloldal a járvány kapcsán művel

Gyalázat, amit a baloldal a járvány kapcsán művel

Videó: A baloldal teljesítménye járvány idején https://www.facebook.com/szamokadatok/videos/3335953163089582

Magyarországon nem fordulhat elő, hogy azért haljon meg valaki, mert nem jut neki lélegeztetőgép – közölte a Fidesz az MTI-nek szerdán küldött közleményében, amelyben gyalázatosnak nevezte, amit „a baloldal az egész koronavírus-járvány alatt művel”.

A kormánypárt arra reagált, hogy előzőleg az MSZP és a DK is a koronavírus-járvány alatti lélegeztetőkészülék-beszerzést kritizálta. A szocialisták közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a lélegeztetőgépek beszerzését érintő korrupció emberölésnek számít, a DK pedig azt közölte, büntetőfeljelentést tesz hűtlen kezelés miatt, mert „valaki nagyon jól járt a túlárazott lélegeztetőgépekkel”.

A Fidesz erre válaszul úgy fogalmazott: miközben a baloldal „kamuvideók” gyártásával, a védekezés akadályozásával és feljelentgetéssel van elfoglalva, addig egészségügyi, külügyi, rendvédelmi szakemberek ezrei dolgoztak az országban azért, hogy a védekezéshez és az életmentéshez szükséges mindek eszköz rendelkezésre álljon.

A sikeres védekezésnek köszönhetően más országokkal ellentétben Magyarország el tudta kerülni a többezres haláleseteket – hangsúlyozta közleményében a nagyobbik kormánypárt.

Közölték: a legagresszívebb világpiaci verseny közepette is több ezer lélegeztetőgépet sikerült beszerezni, itt nem fordult elő és nem is fordulhat elő az, hogy azért haljon meg valaki, mert nem jut neki lélegeztetőgép.

Forrás: https://demokrata.hu/magyarorszag/fidesz-gyalazat-amit-a-baloldal-a-jarvany-kapcsan-muvel-283148/
Grafika: Számok.

Címkék: Baloldali rombolás  Vélemény 

A túlélésünk törvényei:

A túlélésünk törvényei:

1. Haza csak addig van, amíg van, aki szeresse;
2. Minden magyar gyermek újabb őrhely;
3. Az igazság erő nélkül keveset ér;
4. Csak az a miénk, amit meg tudunk védeni;
5. Minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük;
6. Határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs;
7. Egyetlen magyar sincs egyedül.

🎥 Videó: https://www.facebook.com/orbanviktor/videos/3255286854548028

Orbán Viktor,
a Nemzet Miniszterelnöke.

ADD TOVÁBB!

Címkék: Vélemény