Címke: Vélemény

Ismét orbitális nagy hazugságot tett közzé az index

Szerintük a magyarok 35 százaléka veszítette el a munkáját a járvány miatt

Ismét orbitális nagy hazugságot tett közzé az index

Az index azt hazudja, hogy "Egy EU-s kutatás szerint a magyarok 35 százaléka vesztette el a munkáját részben vagy egészben a járvány miatt"
Az index ezzel teljesen elrugaszkodott a valóságtól, hiszen Magyarországon a járvány kitörése előtt 4 500 000 ember dolgozott, a 35% azt jelenti, hogy szerintük 1 575 000 ember veszítette el az állását Magyarországon, a cikkükben azt is írják, hogy az emberek 43% százalékának csökkent a bére, ez pedig 2 025 000 érintettet jelent. Ezzel szemben Szabó Tímea félmillió elveszített munkahelyet hazudott, a valóság pedig az, hogy a járvány csúcspontján 130 ezer ember lett munkanélküli, ez a szám május végére 100 ezer főre mérséklődött, a júniusi adatokat még nem ismerjük.

A "Számok" csapata indított egy gyors közvélemény-kutatást, hogy ezúttal a hivatalos adatok mellett az olvasóink is cáfolhassák Magyarország legnagyobb balliberális álhírgyártó propaganda-lapját.

4 óra alatt több mint ezren válaszoltak a kérdésünkre, a válaszadók 94 százaléka (939 fő) a "Nem csökkent a bérem és nem veszítettem el az állásomat" lehetőséget választotta, 4 százalék (42 fő) jelezte, hogy "Csökkent a bérem de nem veszítettem el az állásomat" és az olvasóink 2 százaléka (22 fő) nyilatkozott úgy, hogy "Elveszítettem az állásomat"

Az olvasóink lényegében megerősítették a hivatalos adatokat, miszerint a járvány mélypontján, áprilisban 130 ezerre nőtt koronavírus miatt munkahelyét elveszítő emberek száma. A járvány kitörése előtt 4 500 000 embernek volt munkája, ennek a 130 ezer 2,88 százaléka. A mi mérésünk természetesen nem tekinthető hitelesnek, hiszen önkéntes alapon bárki bármit bejelölhetett, viszont mindenképp hangsúlyos, hogy az arányok stimmelnek.

‼️ És íme a friss hivatalos adatok:

Eredményes volt a Gazdaságvédelmi Akcióterv első két fázisa, sikerült a koronavírus-járvány által veszélybe sodort munkahelyeket megmenteni és a megszűnők helyére újakat teremteni, de még nem dőlhetünk hátra – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az akcióterv végrehajtásának előrehaladását ismertetve.
Részben a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek köszönhetően a foglalkoztatási adatok az elmúlt héten továbbra is kedvezően alakultak. Negyedik hete folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma és bővül a foglalkoztatás. Míg a Központi Statisztikai Hivatal statisztikái szerint a foglalkoztatottak száma a válság mélypontján, áprilisban 130 ezer fővel maradt alatta a februári értéknek, a június végi adatok alapján már csak 30 ezerrel. Sőt a júniusi foglalkoztatási szint 12 ezerrel meg is haladja a januári szintet. Foglalkoztatási helyzetünk akkor érthető meg igazán, ha távlatosan gondolkodunk: 2020 júniusában 4 millió 470 ezren dolgoztak, 742 ezerrel többen, mint 10 éve, 2010-ben.

A munkahelyvédelmi bértámogatás eddig közel 14 ezer vállalkozás esetén járult hozzá a munkavállalók megtartásához: eddig közel 200 ezer munkavállaló után mintegy 33 milliárd forint értékben igényelték a támogatást a vállalkozások. Ezt egészíti ki a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után igényelt, az egész világon egyedülálló támogatási forma, amelyet közel ezer vállalkozás igényelt több mint 18 ezer fő után, nagyjából 14 milliárd forint értékben. A régiek megtartása mellett az új munkahelyek létrehozását közvetlenül a 24 ezer vállalkozás által igényelt munkahelyteremtő bértámogatás szolgálja. A konstrukció eddig több mint 33 ezer munkahely létrejöttéhez járult hozzá, közel 39 milliárd forint költségvetési támogatással.

A közvetlen támogatás mellett az intézkedések jelentős része inkább közvetett módon, a beruházások támogatásán keresztül járul hozzá a munkahelyteremtéshez. A különféle beruházás-támogatási programokkal a kormány eddig több mint 500 milliárd forinttal támogatta a hazai vállalkozásokat. Ezáltal közel 900 milliárd forint értékű új fejlesztés tud megvalósulni a közeljövőben. A beruházások hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez, a magasabb hozzáadott érték előállításához, valamint a környezetbarát megoldások és a zöldgazdaság erősödéséhez Magyarországon. Ezen túlmenően az államilag támogatott kedvezményes hitelkonstrukciókra mostanáig 486 milliárd forintnyi hiteligénylés érkezett és ebből a kereskedelmi bankok által már leszerződött hitelügyeletek mértéke 209 milliárd forint – tájékoztatott György László.

Az államtitkár kiemelte, fontos, hogy a meglévő intézkedések ellenére ne dőljünk hátra. Ezért a kormány jelenleg is olyan intézkedéseken dolgozik, amelyek kifejezetten a bajbajutott cégek számára jelenthetnek megoldást, de csakis abban az esetben, ha az érintett vállalkozások is kiveszik részüket a válságkezelésből.

(ITM Kommunikáció)

A hivatalos számok itt vannak (májusig): https://szamokadatok.hu/Post/1445/Egyetlen_honap_alatt_30_ezer_ember_helyezkedett_el_es_tert_vissza_a_munka_vilagaban
Friss adatok: https://www.kormany.hu/hu/innovacios-es-technologiai-miniszterium/gazdasagstrategiaert-es-szabalyozasert-felelos-allamtitkar/hirek/ovatos-fordulat-a-munkaeropiacon-juniusban-12-ezerrel-dolgoztak-tobben-mint-januarban
A mi kis közvélemény-kutatásunk pedig itt: https://www.facebook.com/szamokadatok/posts/184225536387921

Címkék: Vélemény 

Leplezzük le közösen a legnagyobb álhírgyárat

Válaszoljon a kérdésre, és ossza meg ismerőseivel is

Leplezzük le közösen a legnagyobb álhírgyárat

Az index azt hazudja, hogy "Egy EU-s kutatás szerint a magyarok 35 százaléka vesztette el a munkáját részben vagy egészben a járvány miatt"
Az index ezzel teljesen elrugaszkodott a valóságtól, hiszen Magyarországon a járvány kitörése előtt 4 500 000 ember dolgozott, a 35% azt jelenti, hogy szerintük 1 575 000 ember veszítette el az állását Magyarországon, a cikkükben azt is írják, hogy az emberek 43% százalékának csökkent a bére, ez pedig 2 025 000 érintettet jelent. Ezzel szemben Szabó Tímea félmillió elveszített munkahelyet hazudott, a valóság pedig az, hogy a járvány csúcspontján 130 ezer ember lett munkanélküli, ez a szám május végére 100 ezer főre mérséklődött, a júniusi adatokat még nem ismerjük.

Mutassuk meg az indexnek, mi a valóság! Vegyen részt a közvélemény-kutatásban és tegyünk pontot a hazugságok végére közösen!

Kattints a linkre vagy a képre, válaszd ki a megfelelő választ és nyomj a mentés gombra.
https://poll.app.do/on-elveszitette-a-munkajat-a-jarvany-miatt

Címkék: Vélemény 

Nagy az érdeklődés a nemzeti konzultáció iránt!

Töltsd ki te is, és add tovább mindenkinek, hogy a Nemzeti Konzultáció online is kitölthető!

Nagy az érdeklődés a nemzeti konzultáció iránt!

🇭🇺 https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/ 🇭🇺

A baloldali pártok és az általuk megbízott tolvajok a borítékokat ellophatják - de a véleményünket nem!
A nemzeti konzultációkról beszéltek a képviselők a hétfői napirend előtti felszólalások második felében

A fideszes Selmeczi Gabriella arról beszélt, hogy Magyarország megnyerte a koronavírus elleni védekezés első szakászát. A tömeges járvány elkerülése az időben meghozott döntéseknek, az összefogásnak és fegyelmezettségnek, valamint a kiváló szakembereknek köszönhető - tette hozzá.

Amíg nincs vakcina, addig a veszély velünk marad, ezért szükség van a járványügyi készültség fenntartására - hangsúlyozta. Miközben Magyarországon az aktív megbetegedések száma alacsony, addig az egész világról aggasztó adatok érkeznek és megvan az esély, hogy a külföldről érkezők újra behurcolják a vírust - emelte ki.

Móring József Attila (KDNP) azt kérdezte, hogy miért fontos a koronavírus elleni védekezésről és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az emberek hajlandóak véleményt mondani és azt fontos is megismerni. Hozzátette, a vírus a sikeres védekezés ellenére sem tűnt el, és reális lehet egy második hullám. Az eddigi sikeres védekezés alapja is a széleskörű egyetértés volt, ami anélkül jött létre, hogy az ellenzék támogatta volna a válságkezelés lépéseit - szögezte le.

A védekezés első szakaszának tapasztalatai alapján megalapozottan lehet véleményt mondani, ezért hasznos, ha mindenki elmondja a véleményét, a nemzeti konzultáció során - jelentette ki.

Rendkívül nagy az érdeklődés a nemzeti konzultáció iránt, és bár még messze a feladási határidő, de a hétfő reggeli összesítés alapján már 396 ezren kitöltötték a kérdőívet - közölte válaszában a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Dömötör Csaba egy parlamenti napirend előtti kérdésre adott válaszában úgy fogalmazott: mindez azt bizonyítja, hogy aktuális, fontos és mindannyiunk életét érintő kérdésekről van szó, amikről érdemes véleményét mondani. A koronavírus-járvány alatt Magyarország az egyik legjobban és legeredményesebben védekező ország és a kormány szeretné, ha ez így is maradna, ezért a vírust a határokon kívül kell tartani - szögezte le a politikus. Emlékeztetett, hogy a kabinet emiatt beutazási korlátozásokról döntött, és három (vörös, sárga és zöld) kategóriába sorolja az országokat - tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a nemzeti konzultációban világos képet ad majd arról, hogy melyek a magyarok által leginkább támogatott intézkedések.

Dömötör Csaba kijelentette, hogy az ellenzék azonban újra és újra "torpedózza a konzultációt". A hírek szerint kiveszik a kérdőíveket a postaládákból, máshol levágják azokról a személyes adatokat. A Momentum obszcén tartalmakat firkál az ívekre, miközben súlyos kérdőjelek vannak akörül, hogy a független Hadházy Ákos hogyan kezeli a személyes adatokat - sorolta problémáit.

A politikus közölte, nem értik, hogy a baloldali pártok miért akarják akadályozni, hogy az emberek elmondják a véleményüket a járványról, a járvány elleni küzdelemről. Ha a védelmi összefogáshoz nem tudtak semmit hozzátenni, legalább a párbeszédet ne akadályozzák - kérte.

Nagy Csaba (Fidesz) azonnali kérdésében felszólította a baloldalt, hogy ne akadályozza a koronavírus-járványról szóló párbeszédet.

A kormánypárti politikus felháborítónak nevezte, hogy - mint mondta - a baloldal a postaládákból lopkodja ki a kérdőíveket, megsemmisíti azokat.

Hangsúlyozta, a baloldal próbálja meghiúsítani a kormány és a társadalom közötti párbeszéd kialakulását, akadályozzák a magyarokat a szabad véleménynyilvánításban, miközben képmutató módon naponta törnek lándzsát a jogállamiság mellett.

Nagy Csaba azt kérdezte, ezekben az esetekben felmerül-e a jogsértés gyanúja.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott, a baloldal korábban a koronavírus-járvány elleni küzdelmet nehezítette, most pedig meg akarja akadályozni, hogy az emberek elmondják a véleményüket a nemzeti konzultáción.

Hangsúlyozta, a kitöltött konzultációs ívek baloldal által történő begyűjtése aggályos lehet adatvédelmi szempontból és felmerül a személyes adattal történő visszaélés büntető tényállásnak megvalósítása.

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200713-nagy-az-erdeklodes-a-nemzeti-konzultacio-irant
https://szamokadatok.hu/Post/1423/Momentumos_demokracia_csucsra_jaratva_osszelopkodjak_a_boritekokat_majd_kukaba_dobjak_a_konzultacios_iveket
https://www.origo.hu/itthon/20200624-baloldali-aktivista-nemzeti-konzultacio-lopas-szolnok.html

Címkék: Nemzet  Vélemény 

A lengyel elnökválasztás margójára

Ébresztő, magyarok!

A lengyel elnökválasztás margójára

Andrzej Duda nyerte az elnökválasztást Lengyelországban. Gratulált Orbán Viktor, gratulált Szijjártó Péter, mindenki boldog, mi is azok vagyunk, de….

A számok azt mutatják, hogy hajszálon múlott a lengyel elnökválasztás sikere. Karácsony Gergely posztjából egyértelműen látszik, hogy melyik oldalon áll Trzaskowski, Orbán Viktor posztjából pedig az, hogy ki a szövetségesünk – Duda.

Lengyelországban nagyjából (pontos adatokat még nem közölt a lengyel választási bizottság!) 30,2 millió szavazásra jogosult ember van (a külföldön élőkkel együtt), és 68,12 volt a részvételi arány. Ebből kiszámolható, hogy nagyjából 20 572 240 választópolgár járult az urnákhoz Lengyelországban. A szavazatok 51,21 százalékát szerezte Duda, ami 10 535 044 voksnak felel meg, és 48,79 százalékot kapott a baloldal kedvence, Trzaskowski, ami pedig 10 037 195.

A különbség mindösszesen 497 849 voks, ami egy közel 38 millió lakosú országban elenyésző, a lakosság 1,3%-a. Ha ők otthon maradnak, ma Karácsony Gergely örül, és mi lennénk szomorúak, meg persze a lengyelek többsége.

Ebből vonja le mindenki a tanulságot – 2022-ben mindenkinek el kell mennie szavazni. MINDENKINEK, mert a baloldal ott lesz.

ADD TOVÁBB!

Címkék: Külföld  Vélemény 

Nyaralj te is Magyarországon!

Ezzel azon túl, hogy megismered hazánk csodálatosan szép tájait, még a gazdaságot, a turizmust és a vendéglátóipart is segíted talpra állni

Nyaralj te is Magyarországon!

Magyarország csodálatos és biztonságos hely, talán az egyik legbiztonságosabb egész Európában! A külföldi nyaralás jelenleg kockázatos, a hazatérés nehézségekkel járhat az újonnan bevezetett járványügyi intézkedések miatt (bővebben itt: https://www.facebook.com/alexandraszentkiralyi.gov/posts/176247827223093), az utazás hosszabb és drágább, a külföldi nyaralás során az ember kiszolgáltatottá válik és gyakran nem azt kapja a pénzéért, amire számított, közben meg reklamálni sem tud, ha nem beszéli a nyelvet sem.

A Számok csapata eddig is, ezentúl meg főleg a magyar turizmus adta lehetőségekkel fog élni, mivel még rengeteg olyan hely van, ahol sosem jártunk. A hazai népszerű nyaralóhelyek folyamatosan fejlődnek (ez az, amikor a baloldal azt hazudja, hogy Orbán Ráhel kap X milliárdot) és így újabb és újabb élményekkel gazdagodhatunk. Bárhová megyünk, azt érezzük, hogy itthon vagyunk, jogaink és kötelezettségeink vannak, nem vagyunk másodrendű polgárok, hanem a saját országunkban költjük el a saját adózott pénzünket, és ezzel támogatjuk, fejlesztjük, szebbé és jobbá tesszük az otthonunkat.

Idén sok munkáltató a kedvezőbb adózás miatt előre átutalta munkavállalóinak a szép kártyákra havi szinten járó juttatásokat, közülünk is többen így jártunk. A nyaralás teljes összegét ki tudjuk fizetni Szép kártyával, pénzt szinte csak az üzemanyagra kell költenünk majd.

Minden egyes elköltött forintnál meg fogjuk nézni most is, ahogyan eddig is, hogy a pénz hazai vállalkozásokhoz kerüljön, ezzel magyar munkahelyeket és a magyar gazdaságot fogjuk támogatni. A kiadások esetében mindig el fogjuk kérni a számlát/blokkot, hogy fehéredjen a gazdaság, az ÁFA pedig kerüljön oda, ahová való: az egészségügy fejlesztésére, az iskolák/óvodák/úthálózatunk renkonstrukciójára, adócsökkentésre, családtámogatásra, stb.

A járvány és a gazdasági válság miatt sok szálláshely csökkentette az árait, érdemes szétnézni! Az ilyen "http://booking.com/" meg hasonló köztes szereplők helyett mindig a kiszemelt szálláshellyel kell felvenni a kapcsolatot, mert láttunk már olyat, hogy a booking dupla olyan áron ajánlotta a szállást, mint amennyibe az valójában kerül.

Együtt vagyunk Magyarország! 🇭🇺
ADD TOVÁBB!

Címkék: Vélemény 

Mától az interneten is ki lehet tölteni a nemzeti konzultációt

Mától az interneten is ki lehet tölteni a nemzeti konzultációt


https://nemzetikonzultacio.kormany.hu/
TÖLTSÜK KI MINÉL TÖBBEN!
ADD TOVÁBB!
HAJRÁ MAGYAROK!🇭🇺🇭🇺🇭🇺
Videó: Dömötör Csaba https://www.facebook.com/kormanyzat/videos/1112219519150099

Címkék: Közös jövőnk  Vélemény 

Nemzeti Konzultáció - a világ egyik legdemokratikusabb eszköze a választópolgárok akaratának érvényesítésére

Nemzeti Konzultáció - a világ egyik legdemokratikusabb eszköze a választópolgárok akaratának érvényesítésére

A baloldal sosem volt kíváncsi a választópolgárok véleményére, ők csak a kampányra fókuszáltak, ott összehazudtak fút-fát, majd utána 4 évig azt tettek, amit csak akartak: privatizáltak, eladósítottak, elbocsátottak és elárultak.

Ezzel szemben a Nemzeti Kormány nem csak négyévente, hanem átlagosan évente felméri a választópolgárok véleményét az ország számára kulcsfontosságú kérdésekben. Így lesz ez idén is. Nézzük a korábbi Nemzeti Konzultációk eredményeit:

🇭🇺 2010: Nemzeti Konzultáció a nyugdíjakról (200 000 válasz érkezett vissza, ezt csak a nyugdíjasok kapták)
🇭🇺 2011: Az új Alaptörvénytől szóló nemzeti konzultáció (920 000 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2011: Szociális Konzultáció (1 143 308 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2012: Gazdasági Konzultáció (674 176 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2015: A bevándorlásról szóló Nemzeti Konzultáció (1 254 000 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2017: Állítsuk meg Brüsszelt! (1 680 933 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2017: Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről (2 332 755 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2018: Nemzeti Konzultáció a családok védelméről (1 382 000 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2020: Koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló Nemzeti Konzultáció: RAJTUNK A SOR! Mutassuk meg, hogy a baloldal kérdőívlopási akciója ellenére a mostani Konzultáció legalább olyan sikeres lesz, mint az eddigiek átlaga (kb. 1 200 000 visszaküldött ívre lesz szükségünk!)

Nemzeti Konzultáció: az elmúlt tíz évben erről kérdezte a kormány az embereket

Az Orbán-kormány, ellentétben a baloldali kormányokkal, rendszeresen kikéri a magyarok véleményét a fontos társadalmi kérdésekben. A kabinet nyilvánosságra hozta a kilencedik Nemzeti Konzultáció kérdéseit, a kérdőívek már több településen is megérkeztek a postaládákba. Ennek kapcsán az Origo összegyűjtötte, milyen fontos kérdésekben kérdezte meg a magyarokat a kormány az elmúlt években.

Mi, magyarok 2010-ben úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk
- Orbán Viktor így határozta meg néhány éve a nemzeti konzultáció lényegét. A miniszterelnök szavaiból világossá vált, hogy a polgári kormány a baloldallal ellentétben az emberekkel együtt, a véleményüket kikérve szeretné kormányozni Magyarországot. Az elmúlt 10 évben bebizonyosodott, a Nemzeti Konzultáció példátlanul sikeres, rengetegen mondták el véleményüket. Ezt mutatja, hogy a kormány immár kilencedik alkalommal kérdezi meg az embereket.

Első konzultáció
A Nemzeti Konzultációs Testületből, illetve a 2005-ös konzultációsorozatból kinőtt intézményt a kormányváltást követően azonnal bevezette a kormány. 2010 szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy levelet küld minden nyugdíjasnak, arra kérve őket, hogy egy válaszukban osszák meg vele gondjaikat, és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország jelenlegi helyzetében. A nyugdíjakkal és támogatásokkal kapcsolatos kérdőíveket 2010 decemberében 1,7 millió háztartásba küldték el, ez több mint 2,8 millió nyugdíjast jelentett. A Miniszterelnökség közlése szerint mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza a konzultáció végét jelentő október 1-jei határidőig.

Második konzultáció
Egy évvel később, 2011-ben az Alaptörvényről kérdezte meg az embereket a magyar kormány. A tizenkét kérdésből álló kérdőíven többek között arról kérték ki a polgárok véleményét, hogy

az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e;
korlátozza-e az állam eladósodását;
vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség.
A kérdőívet 920 ezren küldték vissza. 91 százalékuk állt ki amellett, hogy az Alaptörvény a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekről is szóljon. A kérdőívnek volt egy nyitott része is, ahová le lehetett írni, milyen értékeket, elveket kellene még az Alaptörvénybe bevenni. A leggyakrabban előforduló szavak között volt a kereszténység, a szent és a kormány.

Harmadik konzultáció
2011-ben a kormány egy másik témakörben is kíváncsi volt az emberek véleményére. A "Szociális konzultáció" elnevezésű kérdőív tíz kérdést foglalt magában, többek között az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal és az oktatási támogatásokkal kapcsolatban. A feltett kérdésekre összesen 1 143 308-an válaszoltak. A válaszadók 86 százaléka kérte azt, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit, amire a rezsicsökkentés előfutáraként lehetett tekinteni. A Szociális konzultáció eredménye azóta is számos kormányzati intézkedés alapjául szolgál.

Negyedik konzultáció
2012-ben a kormány a "Gazdasági konzultáció" nevű kérdőívet küldte el a magyar háztartásokba. Tizenhat gazdaságot érintő kérdést tettek fel, köztük a 20-nál kevesebb főt foglalkoztató magyar vállalkozások átalányadózási lehetőségével, a nyugdíjas korú, de tovább dolgozó emberek bérének adó- és járulékmentességével kapcsolatban. A polgárok véleményt mondhattak továbbá a méltányos köztehermegosztásról, a minimálbérről, a fiatalok elhelyezkedésének támogatásáról, az áfaszabályok érzékenyebbé tételéről, és arról is, hogy az alacsonyabb jövedelműek a cafeteria juttatást készpénzben kapják-e meg. Végül 674 176 darab válasz érkezett.

Ötödik konzultáció
A migrációs válsággal egy új társadalmi probléma jelent meg Magyarország határainál. A kormány 2015-ben erről is megkérdezte az embereket "A bevándorlásról és a terrorizmusról" szóló kérdőívben, amely az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket is tartalmazott.
A következetes magyar bevándorláspolitika kialakításában fontos szerepe volt ennek a nemzeti konzultációnak.

A végeredmény azt mutatta, hogy a válaszadók hasonlóan gondolkodtak a 12 kérdésről: minimális volt az elutasító válaszok aránya. Így a konzultációs kérdőívet visszaküldők egyértelműen a szigorúbb szabályozás, így az illegális határátlépők megállítása mellett foglaltak állást. Nem mellékes, hogy a konzultáció hozzájárult ahhoz is, hogy az ideiglenes határzár megépüljön és a törvényi szigorításokat a kormány bevezesse.

A hivatalos adatok szerint 1 millió 254 ív érkezett vissza a kormányhoz, továbbá csaknem 58 ezren elektronikus úton nyilvánítottak véleményt.

Hatodik konzultáció
Két évvel később, 2017-ben az "Állítsuk meg Brüsszelt!" elnevezésű kérdőívben az uniós elit tevékenységéről mondhatták el a véleményüket a polgárok. A konzultációt a hagyományos postai forma mellett interneten keresztül is ki lehetett tölteni. Összesen hat kérdést tettek fel a nemzeti függetlenséggel kapcsolatban: ezek a rezsicsökkentés és a munkahelyteremtési támogatás megtartására, a migránsok beengedésére, az adócsökkentésről való szabad rendelkezésre, valamint a nemzetközi szervezetek és fizetett aktivista csoportok átláthatóságára vonatkoztak.

Összesen 1 680 933 állampolgár töltötte ki a konzultációs kérdőívet, akiknek a 94 százaléka postai úton küldte vissza az íveket. A határidőt követő napokban további 7111 kérdőív érkezett vissza postán.

Fontos hangsúlyozni, hogy a válaszadók 99 százaléka egyetértett a kormány álláspontjával - minden kérdésben.

Hetedik konzultáció
2017-ben nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a magyar kormány az emberek véleményére volt kíváncsi. A kormány a bevándorlással összefüggésben a Soros-tervről indított konzultációt. Jelenlegi állás szerint ez volt eddig minden idők legsikeresebb konzultációja. A postától származó végleges adatok szerint a határidőig 2 332 755 kérdőív érkezett vissza, amelyek közül 2 154 264-et nyomtatott formában, további 178 491-et pedig az interneten töltöttek ki. Mint a beérkező válaszok összesítéséből kiderült, 2,3 millió válaszadó, azaz a magyarok gyakorlatilag egyhangúlag utasították el a Soros-tervet.

Nyolcadik konzultáció
A magyar kormány 2018-ban is a polgárokhoz fordult, tíz kérdést feltéve, a téma pedig a családok védelme volt. A támogatási célokra vonatkozó kérdéseken kívül rákérdeztek arra is, hogy kapjanak-e kétharmados védelmet a családi támogatásokkal kapcsolatos törvények, valamint hogy a gyereknek joga van-e anyához és apához. A kérdőívben mindemellett volt kérdés a valódi főállású anyaság intézményének bevezetéséről is.

A hivatalos adatok szerint összesen 1 millió 382 ezren válaszoltak a kormánynak, a végeredmény alapján a magyar emberek nagy felhatalmazást adtak a családtámogatási rendszer bővítésére. Például a "népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni" felvetésre a válaszadók 99,18 százaléka válaszolt igennel.

Kilencedik konzultáció
A kormány februárban jelentette be, hogy újabb Nemzeti Konzultációt indít, azonban a koronavírus-járvány miatt a védekezés lett a legfontosabb. A védekezés első szakaszának lezárta után ismét lehetőség van megkérdezni az embereket. A kilencedik Nemzeti Konzultációban a járvány, illetve annak gazdasági következményei kerültek a fókuszba, de van kérdés a második Soros-tervre, és a magyar bevándorláspolitikára vonatkozóan is.

A következőkre volt kíváncsi a kormány:

A járvány újabb hulláma esetén Ön az alább javasolt intézkedések közül melyiket támogatná? (Kilenc intézkedés közül lehet választani, de több is megjelölhető, így kijárási korlátozás bevezetése, távolságtartás elrendelése, maszkviselés elrendelése, országhatárok lezárása, oktatási intézmények bezárása, áttérés digitális oktatásra, rendezvények korlátozása, a 65 éven felüliek külön vásárlási sávjának fenntartása, a védekezéshez szükséges eszközök kivitelének korlátozása, ingyenes parkolás)
Ön egyetért-e azzal, hogy a járványügyi készültséget mindaddig fenn kell tartani az egészségügyben, amíg fennáll a járvány visszatérésének kockázata?
Ön szerint szükség van arra, hogy tovább erősítsük az idősotthonok járványügyi védelmét?
Ön egyetért-e azzal, hogy a kormánynak arra kell törekednie, hogy a védekezéshez szükséges felszereléseket Magyarországon lehessen előállítani, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?
Ön egyetért-e azzal, hogy a járvány alatt az iskolás gyereket nevelő családok és tanárok számára legyen ingyenes az internet?
A járvány időben való észlelése és a védekezésre való felkészülés érdekében Ön szerint szükség van állandó magyarországi járványügyi figyelőszolgálatra, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?
Ön szerint a járvány elleni védekezés idején a bankok és multinacionális vállalatok is járuljanak hozzá a védekezés költségeihez?
Ön egyetért azzal, hogy ösztönözni kell a hazai termékek, hazai szolgáltatások vásárlását, és népszerűsíteni kell a hazai turizmust?
Ön szerint a kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell tartania a munkahelyvédő és -teremtő programokat?
Ön elutasítja Soros György tervét, amely beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná hazánkat?
Ön mit gondol, Magyarország védje meg a magyar vállalatokat az ellenséges célú külföldi felvásárlástól?
Ön egyetért azzal, hogy a kormány továbbra is lépjen fel a bevándorlás ellen, és tartsa fenn a magyar határ szigorú védelmét?
Ön egyetért azzal, hogy a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is tartson ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett?

A kabinet hivatalos oldalán elérhető tájékoztató szerint augusztus 15-éig kell visszaküldeni a kérdőíveket.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20200608-nemzeti-konzultacio-tortenete.html

Címkék: Nemzet  Vélemény 

Csak mert fosztogatnak, még lehet békés a tüntetés

Csak mert fosztogatnak, még lehet békés a tüntetés

Megjelent a "The Fair Right" Youtube csatorna legújabb videója, melynek témája a terrorista Antifa tüntetések, és az, ahogy a liberális propagandamédia torzítja a valóságot ezzel kapcsolatosan (is)

Iratkozzatok fel a csatornára, mi már megtettük

https://youtu.be/SKZVvS77v5IVvS77v5I

Címkék: Vélemény 

Trianon: 2120-at írunk

Milyen lesz Magyarország 2120. június 4-én?

Trianon: 2120-at írunk

Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a Magyarországot megcsonkító diktátumot Trianonban. Az országban 16 óra 30 perckor egy percre megállt az élet, hogy mindenki emlékezzen arra a szörnyű napra, de szerencsére ma már ez a nap annak a jelképe lett, hogy a legszörnyűbb helyzetből is talpra tud állni a magyar nemzet. 1991-ben a szovjet csapatok távozásával Magyarország ismét elnyerte függetlenségét. Az ország, ha lassan is, de elkezdett talpraállni. A 2030-as évek elejére sikerült elérnie az akkor vezetőknek, hogy a magyarok már jobban éltek, mint az olaszok, vagy a spanyolok. A következő évek az Európai Unió széteséséről szóltak, bár ez kissé visszavetette a magyar növekedést, de az integrációnak egy olyan formája jött létre 2045-re, ami végre nem arról szólt, hogy Brüsszel, hogyan szól bele egyes országok belpolitikájába, hanem, hogyan tud valós segítséget adni.

A 2050-es évekre hosszas küzdelem után sikerült a magyar családpolitikának elérnie, hogy végre nulla közelébe csökkent a hazai népesség fogyása, sőt voltak már olyan évek, amikor minimális növekedés történt. Időközben a nemzetközi politika is alapvetően átalakult: Kína, India, és Ausztrália vezetésével a világnak azon hatalmai kerültek döntő pozícióba, akik mindenképpen szerették volna felülírni az első és a második világháború által ránk hagyott rossz kereteket. Felismerték, hogy a Közel-Keleten, Afrikában és persze Európában csak akkor rendezhetőek a vitás kérdések, ha a korábbi döntéseket az érintettekkel közösen felülírják. Az új világrendszer, az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia végleges elgyengülése a 2070-es évek elejére Európában is elhozta a rég lezárt kérdések újranyitását.

A magyar diplomácia a XXI. század 10-es éveitől kezdve végre kilépett a „merjünk kicsik lenni” felfogásából. Ennek eredményeként egyre jobb, és egyre határozottabb diplomatáink, és külügyminisztereink jelentek meg a nemzetközi színtéren. A XXI. század utolsó harmadában világosan látták meg annak a lehetőséget, ha csak kis mértékben is, de most eljött az idő, hogy valamilyen módon korrigálni lehessen a korábbi döntéseken. Az újonnan létrejött nemzetközi intézmények keretein belül megkezdődtek a tárgyalások. A magyar diplomáciai számára a legfontosabb az volt, hogy a Kárpát-medencében belül mindenhol népszavazáson dönthessenek az emberek akár az autonómiáról, akár a határok kismértékű változásról.

2084-re sikerült a pontos keretek meghatározni, és a szükséges népszavazásokat megtartani. Szlovéniából Lendva és környéke tért vissza Magyarországhoz, Horvátországtól két falu, míg Szerbiától a Vajdaság északi része, Szabadka környéken. Románia esetében népszavazással megvalósult a rég várt székely autonómia, valamint Nagyvárad és Szatmárnémeti környéke a Magyarországhoz csatlakozás mellett döntött. Ukrajnában a beregszászi járás döntött népszavazáson Magyarország mellett. Szlovákia esetében a déli régióból több száz település szavazott arra, hogy visszatérnének Magyarországhoz.

Összességében Magyarország területe 105 ezer négyzetkilométerre növekedett, míg a lakossága elérte a 11 millió főt. A következő évtizedek egyrészt a teljesen új világrendhez való alkalmazkodásról, valamint a korábbi gazdasági eredmények megtartásáról szóltak. 2100-ra Magyarország lakossága elérte a 12 milliót, miközben a szomszédos országok lakossága folyamatosan csökkent. A XXII. század első két évtizedében hazánk Európa tizedik legerősebb gazdaságává vált, és beteljesült az évtizedes magyar álom: sikerült elérnie az országnak az osztrák életszínvonalat!

Tegyünk azért, hogy 100 év múlva egy ilyen napra ébredhessünk!

Forrás: Kovács András

Címkék: Nemzet  Vélemény 

Vedd a magyar szabadföldi epret!

Vedd a magyar szabadföldi epret!

Hazai termék vásárlásával közvetlenül tehetsz azért, hogy Magyarország minél hamarabb kilábaljon a válságból. Sokak szerint a magyar eper drága, nekik üzenjük: rengeteg munka és folyamat előzi meg azt, míg az eper a piacra kerül. Kell hozzá föld, palánta, trágya, fólia (vagy geotextilia), növényvédő szer, öntözés, tápanyag, szakértelem, és persze rengeteg munkaóra. A termesztést követően szállítás, 1-2 viszonteladó, adó, munkabér, piaci asztaldíj és természetesen némi nyereségből tevődik össze az eper végleges fogyasztói ára. Aki szerint drága, az próbáljon meg termeszteni egy keveset, és a végén számolja ki, hogy vajon megéri-e neki az idejét és a pénzét erre fordítania, vagy mégsem "drága" megvenni azt a pár kilót.

Mi - az oldal szerkesztői - mivel hozzátok hasonlóan egyszerű, civil emberek vagyunk, saját tapasztalatból mondjuk - bárminek a termesztése csak vásárlóként tűnik drágának, termesztőként már nem az. Kommentben elhelyezünk egy képet a saját kis 20 négyzetméteres eperföldünkről, amin tavaly 80 kg eper termett, főztünk lekvárt is, és persze ette az egész család. 👨‍👩‍👧‍👦

🇭🇺❤️ Vedd a magyar szabadföldi epret! 🍓🍓🍓

Címkék: Vélemény