Címke: Nyugdíjasok

Ez a valódi teljesítmény!

Ez a valódi teljesítmény!

Adómentesség a fiataloknak
https://bit.ly/3tYtmlp
CSOK, babaváró a fiatal pároknak
https://bit.ly/2OFUt4V
Adókedvezmény, otthonfelújítás a családoknak https://bit.ly/3tXk4Gw
13. havi nyugdíj az időseknek
https://bit.ly/2ZdixxJ
Rezsicsökkentés, adócsökkentés, fejlesztések mindenkinek!
https://bit.ly/3jN5AUO
https://bit.ly/2NsJ33v
https://bit.ly/3qlepYG

Minden más csak süket duma!
ADD TOVÁBB!

Címkék: Adó  Család  Nyugdíjasok 

Nem minden jó, ami "svájci"

Gyurcsányék rákapcsoltak, most az idős emebereket akarják átverni!

Nem minden jó, ami "svájci"

Ebben a cikkben mutattuk be az elmúlt 5 év emeléseit és egyéb juttatásait! A nyugdíjak vásárlóértékét a kormány megőrizte, egyes években az emelés mértéke infláció fölötti volt! Ehhez társult az Erzsébet utalvány, a rezsi utalvány, a nyugdíjprémium és most a 13. havi nyugdíj visszavezetése.
https://szamokadatok.hu/Post/2608/Korozs_Lajos_legujabb_kamuvideojara_reagalunk_szamokkal

A Gyurcsány házaspár továbbra is a „svájci indexálást” favorizálja, noha az válságban éppen csökkenést eredményez, amit a bukott kormányfő tapasztalhatott is annak idején
A DK-s Varju László parlamenti képviselő a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első heti pillérét – amelynek utalását tegnap kezdte meg az államkincstár – „sebtapasznak” minősítette.

Gyurcsány Ferenc, a baloldal vezetője már a hét elején azt állította, ha maradt volna az ellenzék által szorgalmazott svájci indexálás, akkor tíz év alatt 1 millió 200 ezer forinttal többet kaptak volna az idősek.

Gyurcsányné pedig e héten az ATV-ben sütötte el az európai minimálbér bevezetésének üres lózungját. Dobrev Klára a svájci indexálás kapcsán arról értekezett, hogy már most is harmincezer forinttal magasabb lehetne a magyar átlagnyugdíj, ha a kormány nem szünteti meg a kormányzásuk idején alkalmazott módszert, amely az infláció mellett a mindenkori béremelkedést is figyelembe vette a nyugdíjak megállapításánál.

A svájci indexálás módszerét a Horn-kormány idején vezették be, az ötlet a Bokros-csomagból ugrott elő. Az 1997-es MSZP-SZDSZ-kormány időszakában úgy módosították a nyugdíjtörvényt, hogy a nyugdíjaknál harmincszázalékos súllyal szerepeltették a tervezett éves átlagos fogyasztói árindexet, hetven százalékkal pedig a bérkiáramlás növekedésének várható ütemét.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság számításai szerint a svájci indexálásra történő áttéréssel évente negyvenmilliárd forintot takarított meg a költségvetés a korábban alkalmazott módszerhez képest, vagyis pénzt vettek el a nyugdíjasoktól. A nyugdíjak reálértéke 2004-ben haladta meg először az 1989. évi szintet, ám a növekedés 2007-ben megtorpant, 2009-ben pedig csökkenés következett be az átlagnyugdíjnál.

A Gyurcsány-kormány 2008-ban ismét változtatott a nyugdíj számításának szabályain, ami az induló nyugdíjszínvonalat hét-nyolc százalékkal csökkentette. A 2007-ben megállapított öregségi nyugdíjak átlaga a 2010. évi nyugdíjemelés után 114 098 forint volt, a 2008-ban megállapítottaké viszont ennél 12,4 százalékkal kevesebb, 99 990 forint. A 2009-ben megállapított öregségi nyugdíjak átlaga pedig még ennél is alacsonyabb, a januári nyugdíjemelés után 96 554 forint lett, tehát 5,7 százalékos csökkenés történt.

A Gyurcsány-kormány figyelmen kívül hagyta, hogy válság idején a svájci indexálás nem alkalmas a nyugdíjak értékének megőrzésére. Az inflációkövető emelés ezzel szemben garantálja ezt. Az elmúlt tíz évben a nyugdíjak vásárlóértéke tíz százalékkal, az átlagnyugdíj 44 százalékkal emelkedett.

A 13. havi nyugdíj elvételét megszavazó baloldaliak névsora

Gyurcsány Ferenc nemcsak a beterjesztő kormány miniszterelnökeként vett részt a 13. havi nyugdíj felszámolásában, természetesen meg is szavazta azt az MSZP-frakció tagjaival együtt 2009. máj 11-én. A jelenlegi parlamentben hét DK-s és nyolc szocialista képviselő ül, aki annak idején szavazott a 13. havi nyugdíj megvonására. A DK-sok közül Arató Gergely, Gy. Németh Erzsébet, Gyurcsány Ferenc, Hajdu László, Oláh Lajos, Vadai Ágnes és Varju László, a ma már az Európai Parlamentben ülő Molnár Csaba.

Ugyancsak az „igen” gombot nyomta meg a szocialista Hiller István, Korózs Lajos, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, Molnár Zsolt, Szakács László és Varga László, az akkortájt még parlamenti képviselő XIII. kerületi polgármester, Tóth József, valamint Botka László szegedi és Horváth Csaba zuglói polgármester, a Brüsszelbe távozott Ujhelyi István EP-képviselő, továbbá Burány Sándor is támogatta a megszorítást. Kivétel nélkül megszavazták a 13. havi nyugdíj elvételét az SZDSZ parlamenti képviselői is.
(BK)

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210213-atvernek-az-idoseket
https://szamokadatok.hu/Post/2608/Korozs_Lajos_legujabb_kamuvideojara_reagalunk_szamokkal

Címkék: Nyugdíjasok 

Eurostat: A nyugdíjasok helyzete Magyarországon és az unióban

Ha valaki azt hiszi, hogy nyugaton kolbászból van a kerítés, az téved

Eurostat: A nyugdíjasok helyzete Magyarországon és az unióban

📌 A férfiak és nők közti jövedelem különbség a 3. legalacsonyabb az EU-ban!
Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a nyugdíjasok körében a férfiak és nők közti jövedelem különbség, mintegy 10%, miközben 2010-ben még 15% volt, az EU-s átlag pedig most is 29%. Ebben a javulásban benne van a baloldal által nem támogatott Nők40 kedvezmény is. A baloldal sokat beszél arról, hogy a férfiak és nők közötti jövedelmi különbséget csökkenteni kell, de vajmi keveset tett ezért, amikor kormányon volt. A jobboldal nem csak beszél és posztolgat, hanem cselekszik is. Akik balról vagy Brüsszelből kritizálják ilyen téren a kormányt, azoknak érdemes először a saját portájuk előtt söprögetni.

Magyarországon volt a 3. legkisebb különbség a férfiak és a nők átlagnyugdíja között, 2019-ben mindössze 10,4% , ami közel harmada az uniós átlagnak. Ma adta hírül az EUROSTAT.
2010-ben 15% volt ez az érték, 5 százalékpontot csökkent. Az uniós átlag 2010-ben 34,8% volt 2018-ra 30,1%-ra javult, még a 2019-es érték csak a grafikonból ismert, 29%, az adattáblák nem tartalmazzák.

A baltikumi és a V4 országokban a legkisebb a különbség, itt a nők ugyanúgy heti 40 órát dolgoznak, mint a férfiak, és a mostani nyugdíjasok közt sok a diplomás vagy legalább érettségizett nő. Azokban az országokban a legnagyobb a különbség, ahol vagy sok a nyugdíjkorhatár előtti években is részmunkaidőben foglalkoztatott nő vagy még mindig nagyon kevés az iskolázott nők aránya az idősebb generációkban.

A nemek közti eltérést úgy számolják, hogy az összes 65 év feletti nő átlagos nyugdíjjövedelmét hasonlítják az összes 65 év feletti férfi átlagához országonként. Mivel a nők nagyobb arányban dolgoztak az alacsonyabb átlagkeresetű ágazatokban (pl. egészségügy, vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás, un. egyéb szolgáltató ágazat - azaz fodrász, kozmetikus, stb.), s a férfiak nagyobb arányban voltak a magasabb átlagkeresetű területeken (pl. informatika), ezért az eltérés ilyen számítással soha nem fog megszűnni. Nincs olyan adat, sem az EUROSTAT, sem az OECD sem a magyar KSH adatgyűjtésében, amely az azonos munkakörben levők különbségét vizsgálná.

📌 A jövedelmi szegénység a nyugdíjasok körében Magyarországon a 7. legalacsonyabb az EU-ban.
Az idősek körében a jövedelmi szegénység Magyarországon a 7. legalacsonyabb az EU-s tagállamok között. Míg nálunk ez a 65 év felettiek 11,1%-át érintette, addig az EU-ban a 15,1%-át. A 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése tovább növeli az időskor anyagi biztonságát. A magyarok 91,7 százaléka az általuk használt otthon (lakás, családi ház) tulajdonosai is egyben, ez az arány a nyugdíjasok körében még magasabb, hiszen jellemzően a fiatalok élnek pályakezdés előtt albérletben. A magántulajdonú otthon mellett az alacsony lakhatási költségek is biztosítják, hogy Magyarországon egy nyugdíjas tisztességes körülmények között tud élni.

Kapcsolódó:
📌 Magyarországon alacsonyak a lakhatás költségei
https://szamokadatok.hu/Post/2516/Europai_szinten_Magyarorszagon_alacsonyak_a_lakhatas_koltsegei
📌 A magyarok 91 százaléka magántulajdonú otthonban él
https://szamokadatok.hu/Post/2497/Balliberalis_mantra_30_eve_azt_hazudjak_hogy_nyugaton_kolbaszbol_van_a_kerites
📌 A magánnyugdíjpénztárakról
https://szamokadatok.hu/Post/2690/A_nyugdij_einstand_nem_10_eve_tortent_hanem_23_eve
📌 Rezsicsökkentés
https://szamokadatok.hu/Post/2682/Rezsicsokkentes_-_ime_a_valodi_szamok
📌 Nyugdíjemelések, egyéb juttatások, 13. havi nyugdíj
https://szamokadatok.hu/Post/2608/Korozs_Lajos_legujabb_kamuvideojara_reagalunk_szamokkal

Forrás:
https://www.facebook.com/piroska.szalai.…/…/3251142015135352
https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210203-1
https://www.facebook.com/RetvariBence2018/posts/10159461097007044
https://www.facebook.com/RetvariBence2018/posts/10159464357822044

Címkék: Európai Unió  Nyugdíjasok 

A nyugdíj "einstand" nem 10 éve történt, hanem 23 éve!

A nyugdíj "einstand" nem 10 éve történt, hanem 23 éve!

Ismét elővette az álmentős, kamuvideós baloldal az időközönként ismételt mantrát, ezért mi most ismét cáfoljuk a hazugságokat. Lássuk hát a valóságot!
Cikkünk 3 részből áll: rövid összefoglaló az elején, részletesebben a magánnyugdíjrendszer megreformálásáról, illetve a nyugdíjrendszer fejlesztéséről az elmúlt 10 évben., plusz egy másik cikk, más ember tollából a végén.

🔴 1. Tények röviden.

📌 1997-es döntés alapján 1998-tól kötelező volt a magánnyugdíjpénztárba való belépés mert az olyan “demokratikus”
📌 2010-ben VÁLASZTHATÓ lett a rendszer. Az emberek 97 százaléka az állami nyugdíj mellett döntött! Mindenki nyilatkozhatott, aki maradni szeretett volna a tőzsdecápák markában. Magánnyugdíjpénztári számlát amúgy azóta is lehet nyitni, bárki megteheti.
Összegezve tehát a baloldal volt az, akik az emberek többségének akarata ellenére KÖTELEZŐ jelleggel ráerőltették a magyarokra a magánnyugdíjpénztári rendszert, a Fidesz volt az, akik választhatóvá tették azt.
Így tehát elzavarni nem a Fideszt kell, hanem a rablóprivatizáló, kamuvideós, hazug és magyarellenes balliberális politikusokat.

🔴 2. Hogyan fejlődött a nyugdíjrendszer az elmúlt 10 évben? Tények kifejtve.

A Nézőpont Intézet a nyugdíjasokról is szót ejtett:
„A nyugdíjak vásárlóértékét nemcsak megőrizték, de 10 százalékkal növelték is, az öregség után járó társadalmi juttatások egy főre jutó értéke vásárlóerő-egység alapján 2010-ben 1529,3, 2018-ban 1766,5 volt. A gazdasági intézkedések sorában szimbolikus jelentőségű, hogy a Kormány 2021-től fokozatosan visszaállítja a 2009 tavaszán kivezetett 13. havi nyugdíjat.”

Kiegészítésképpen:
A 2010-es 97259 forintos átlagnyugdíj 2019-re 142114 forintra (1) emelkedett (46,1%), míg az infláció 27%-os volt ugyanezen időszakban (2), így az átlagnyugdíj emelkedése 19%-kal meghaladta az inflációt.

A 13. havi nyugdíjat a balliberálisok vették el (3) és közben van pofájuk folyamatosan kritizálni a nyugdíjrendszert. 2009. július 1-től a Bajnai-kormány törölte el a 13. havi nyugdíjat, és szüntette meg a tiszta svájci indexálást, amely fele-fele arányban veszi figyelembe az inflációt valamint várható nettó keresetnövekedést is. Még ők vezették be cserébe az akkor gazdaságilag elképzelhetetlen nyugdíjprémiumot, ugyanis abban az időben a GDP növekedés nem érte el a 3,5%-ot, ami a nyugdíjprémium alapfeltétele. Nesze semmi, fogd meg jól! Továbbá ők szüntették meg a svájci indexálást (3), azaz vezették be azt a szabályt, hogy ha a GDP növekedése 3% alatt marad, akkor csak az infláció mértékével nő a nyugdíj, 3-4% között 80-20 arányban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 4-5% között 60-40%-ban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 5%-tól pedig a klasszikus svájci indexálás szerinti 50-50%-ban.

2012-től csak az inflációhoz kötik a nyugdíjak emelését.
A balliberálisok persze visítanak a nyugdíjak miatt (4). Vizsgáljuk meg a visításuk jogosságát! 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat, ezért visíthattak volna, de nem visítottak, mert ezt a Bajnai intézte. 2010-ben, 2011-ben a GDP nem nőtt 3,5% fölé (5), tehát mindenképpen inflációval nőtt a nyugdíj: nincs különbség, Bajnai-fél nyugdíjrendszer élt.

A 2012-től bevezetett új nyugdíjrendszer szerint is, valamint a Bajnai-féle verzió szerint is 2012-ben, 2013-ban csak az inflációval nőttek volna a nyugdíjak, ugyanis 3% alatti mértékben nőtt a GDP. 2014-ben a GDP 4,2%-kal emelkedett, az infláció -0,2% volt, átlagkereset pedig 3%-ot nőtt, 2015-ben 3,8%-os GDP növekedés mellett az infláció -0,1%-ot tett ki, a nettó átlagkereset növekedése pedig 4,3%-ot ért el. A matek szerint a nyugdíjaknak nem kellett volna emelkednie ezekben az években, azonban 2014-ben 2,4%-kal (6), 2015-ben pedig 1,8%-kal emelkedtek (7). 2016-ban a GDP növekedése nem érte el az 3%-ot, nincs vita a nyugdíjemeléssel kapcsolatban.

2017-től azonban már jobban jártak volna a nyugdíjasok, ha a nettó bérnövekedést is figyelembe vették volna 2017-ben 60%-ban, 2018-ban 50%-ban, 2019-ben pedig 60%-ban. Azonban a nyugdíjprémiumot ezekben az években már megkapták a nyugdíjasok, megérkezett hozzájuk a rezsiutalvány valamint az Erzsébet utalvány is.

2020-tól pedig 4 év alatt fokozatosan visszaépítésre kerül a 13. havi nyugdíj, amely átszámolva felfogható 4 éven keresztül évi +2%-os emelésnek is az infláción felül.

A dolgozó nyugdíjasok járulékmentességet élvezhetnek 2020. július 1-től, amely 14%-os keresetnövekedést jelent (8).
A magánnyugdíjpénztárakra áttérve a következő olvasható az elemzésben:
„A kormány ösztönözte a magánnyugdíjpénztári tagok visszalépését az állami nyugdíjrendszerbe, mivel túlságosan költségesnek és kevéssé hatékonynak ítélte az 1997-es nyugdíjreformmal létrehozott második nyugdíjpillért és az intézkedés révén stabilizálódott a magyar nyugdíjrendszer.”

Kiegészítésképpen: A magánnyugdíjpénztárba (manyup-ba) a munkavállalót terhelő nyugdíjjárulék majdnem teljes összege került, míg a munkáltatói rész az állami nyugdíjpénztárba.
Az állami nyugdíjkassza felosztó-kirovó rendszerű, azaz bevétel-kiadás alapján működik. A munkavállalóktól befolyó nyugdíj(jellegű)járulékból kerülnek kifizetésre a nyugdíjak. Ha a bevétel kevesebb, mint a kiadás, akkor azt máshonnan kell előteremteni, mivel Magyarországon törvény szerint kötelező a nyugdíjak kifizetése.

Az idők során egyre többen léptek be a munkaerőpiacra úgy, hogy a nyugdíjjárulékuk egy részét a manyupnak fizették, azaz nem az államnak. Az aktív munkavállalók aránya nem nőtt a megfelelő módon, sokan rohantak el fiatalon nyugdíjba. A GDP növekedése jócskán elmaradt az elvárható 5%-tól, az államháztartás hiánya tarthatatlan volt, az infláció elszállt, a manyup működési költsége a tőkearányos 0,3%-nak többszörösére rúgott, közben pedig a nyugdíjakat fizetni kellett. Ezek a tényezők okozták, hogy 2010-re összesen közel 3000 milliárd Ft terhet rótt az államháztartásra a manyup működése úgy, hogy minden évben rosszabbodott a helyzet.

A manyup működéséhez szükséges gazdasági feltételeket az utóbbi években az Orbán-kormány tudta csak biztosítani.
Amikor az Orbán-kormány 2011-ben helyretette a nyugdíjrendszert (manyup tagok 97%-a automatikusan visszalépett az állami nyugdíjba, kötelező belépés megszűnt), akkor 3000 milliárd Ft-os manyup vagyont államosított.

Ennek fele magasan kamatozó állampapírban volt, amely kintlévőséget, adósságot jelentett az államnak. Mivel az állam önmagának nem tartozhat, ezért ezen állampapírokat egyszerűen bevonták, amely egyszeri, drasztikus államadósság-csökkentést eredményezett.

A maradék összegből pedig az állam fizette a nyugdíjakat, a családi pótlékot, munkahelyeket teremtett, adókedvezményt adott a családoknak, alapvetően ez az összeg nagyban hozzájárult a gazdaság beindításához.

Tehát lopásról szó sincs, csak rosszindulatú és/vagy tudatlan hazugságokról a balliberális fake news média és megvezetett olvasóik részéről. A manyup megszüntetésével sok 1000 milliárd Ft felesleges kiadástól és adósságtól menekült meg Magyarország (9).

🔴 3. Még egy összefoglaló a magánnyudíjakról, érthetően, világosan.

A balliberális oldal egyik kedvenc témája a magánnyugdíjak. Állításuk szerint: "Orbán Viktor haveri zsebekbe tömködte, elherdálta az állami nyugdíjpénztárba kényszerített emberek időskori megtakarításait." Tegyük tisztába tehát, a magánnyugdíjak kérdését is!

A Horn-kormány a Világbank "ösztönzésére" vezette be az önkéntes alapú magán-nyugdíjpénztári rendszert. A lakosság befizetései mellé a kormány havi 30.000.000.000 forinttal (!!!) "támogatta" ezeket a pénztárakat.

Honnan volt havi harminc milliárd erre?! Hát, hitelből!!! Honnan jött a hitel?! Magánbankoktól busás kamatra! Ezek a bankok és a magán nyugdíjbiztosítók pedig hálából komoly összegekkel "támogatták" a bevezetést szorgalmazó kormánytagok külföldön vezetett bankszámláit.

A havi 30 milliárd és a hozzáadott évi 40 milliárd kamat évente 400.000.000.000 forintba került az adófizetőknek! Vagyis, ezek a magánkasszák, évi 400 milliárd államadósságot termeltek! A tizenhárom éves működésük alatt, cca. 5.000 milliárdot nyúltak le az államkasszából! Ugye milyen remek üzlet maszekként az államot fejni?!

Ez az óriási hiány hatalmas lukakat ütött a költségvetésen. Mindezt a Veres Jani szorgalmasan meghamisítgatta az uniós költségvetési jelentésekben, Gy. Ferenc kérésére. "Trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük." (Gy.F. Öszödi beszédéből)

A szoclib kormányok a kedvenc bankjaikat és biztosítóikat hozták helyzetbe, a magyar emberek kárára! Ugye milyen nagy a hasonlóság a devizahitelesek és a magán nyugdíj pénztárosok tönkretétele között?! Mindig a bankok és a biztosítók a kedvezményezettjei az aljas árulásoknak! De mit is várhattunk el ilyen bankárkormányoktól?!

És most jól figyeljünk! Az államtól cca. 5.000 milliárd átvándorolt, a MANYUP-ba. Viszont 2010-ben, a rendszer felszámolásánál mindössze csak 2.400 milliárd forintnyi vagyon került vissza! Hová lettek a 10-12 évnyi befizetések, és az államtól kapott összegek nagy része?! Eltűnt a tőzsdéken és egyéb útvesztőkben!

A pénztárak hazánkban állomásozó menedzsmentjei viszont rendszeresen milliárdos jutalmakat vettek fel! Volt olyan pénztár, amelynek vezetői 5 milliárdot utaltak haza a számlájukra, a válság idején, miközben a megtakarítások zöme eltűnt! És ezek után azt merészeli mondani akármelyik ellenzéki, hogy a Fidesz lopta el a nyugdíját több millió befizetőnek?! Persze, hogy merészeli, mert velejéig aljas, hazug gazember mind! Hiszen most azt is merészelik, hogy tüntetésre hívják az embereket. Tüntetni azok ellen, akik rendet tettek és tesznek.

Hány ócska cirkuszt művelnek még az utcákon, hergelve a népet, hogy megdöntsék a kormányt?! Vajon miért kellene a nyolc évvel ezelőtt megválasztott kormányt megdönteni?! Hiszen Európában demokratikus választáson soha nem tapasztalt arányban nyert. Mi magunk szavaztuk meg őket, nem a hottentották! Ja igen, értem! Mert általuk napvilágra kerül minden aljasság.

Nyolc éve hallgatjuk, hogy a Fidesz ellopta a nyugdíjakat. Nyolc éve hallgatjuk, hogy a "Zorbán" kisemmizte az embereket. Nyolc éve ontja a hazugságot MANYUP-ügyben is a teljes ellenzék. Nyolc éve tűri Orbán Viktor a súlyos, hazug rágalmakat.
A valóság azonban az, hogy a szocialista-liberális rendszer megléte volt maga az erőszak!

A szocialista-liberális rendszer káderei lopták meg a befizetőket! Ők követtek el világraszóló aljasságot velünk szemben! Meglopták és meglopattak több millió magyart, és most van bőr a képükön kánonban hörögni, hogy a "maffiakormány kisemmizi a dolgozókat, és nem törődik a nyugdíjasokkal".

Közben senki nem tud felmutatni olyan törvényt, amiben a kormány kötelezte volna a lakosságot arra, hogy visszalépjen az állami nyugdíjrendszerbe! Választható volt; vagy maradunk a privátban, vagy visszalépünk az államiba. Ellentétben a szocialisták kötelező erejű rendeletével!

Mivel a nyugdíjrendszer visszaalakítását a teljes Jobbik frakció is megszavazta, most felettébb furcsa az ő vádaskodásuk. Szavazóik, szimpatizánsaik megvezetésének eredményeként ma a jobbikos kötődésűek a legharsányabb védelmezői a szoclibek árulásainak!

A lakosság jó megérzéseit mutatta, hogy legtöbben visszamenekültek a biztos állami rendszerbe, mert 10-12 évnyi befizetésükből szinte semmit nem tudott felmutatni a magánkassza! Nemhogy gyarapodott volna a náluk gyűjtött betét, hanem még abból is csak morzsák maradtak, amit mi bíztunk rájuk, gondos kezelésre!

Erről ennyit...

Részletek:
1. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp001.html
2. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsf001.html
3. https://www.jogiforum.hu/hirek/20569
4. https://merce.hu/2020/04/20/atlagosan-3600-forintot-vesz-ki-a-nyugdijasok-zsebebol-az-inflacio/
5. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt001.html
6. https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdijemeles_2014_1Y5XOL
7. https://www.origo.hu/gazdasag/20141222-kisebb-lesz-a-nyugdijemeles-2015-ben.html
8. https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/adougyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/az-uj-jarulekszabalyok-evente-350-milliardot-hagynak-a-csaladoknal-a-lakossagnal-es-a-vallalkozasoknal
9. https://szamokadatok.hu/Post/427/Tenyleg_ellopott_a_Fidesz_3000_milliardot

Forrás: https://szamokadatok.hu/Post/1698/Nyugdijasok_nyugdijrendszer_megreformalasa
A baloldal álhíre:
Magánnyugdíjpénztár-A szocialista-liberális rendszer káderei lopták meg a befizetőket!
https://www.facebook.com/mszpfb/posts/3675796112478092
https://napitema.blogspot.com/2019/08/magannyugdijpenztar-szocialista.html

Címkék: Baloldali rombolás  Nyugdíjasok 

Korózs Lajos legújabb kamuvideójára reagálunk számokkal

Korózs most épp a nyugdíjakkal kapcsolatosan készített egy hergelő, hazug videót

Korózs Lajos legújabb kamuvideójára reagálunk számokkal

Az MSZP karizmatikus tagja azzal búcsúztatta az óévet, hogy feltöltött egy videót, amelyben a nyugdíjemelésekről tájékoztatta a nagyérdeműt, pontosabban félretájékoztatta. Korózs kiragadott számokkal operált, azt a hamis látszatot keltve, mintha a nyugdíjemelések alacsonyabbak lennének az inflációnál.

Tudjuk, hogy a nyugdíjasok nem gazdagok, az egyéni nyugdíj mértéke nagyon sok mindentől függ, főleg az egyén aktívkori teljesítményétől, nem is állítjuk azt, hogy a nyugdíjasok jobban élnek, mint X éve, de azt a tényt sem engedjük letagadni, hogy a kormány megőrzi a nyugdíjak reaálértékét. Nézzük hát az elmúlt 4 év emeléseit, prémiumait, utalványait, és a 13. havi nyugdíjat pontokba szedve:

📌 2017 januárjában 1,6 százalékkal emelték a nyugdíjakat.
📌 Mivel a 2017-es infláció 2,4 százalék volt, így novemberben további 0,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak januárig visszamenőlegesen.
📌 2017 novemberében 10 000 forintos Erzsébet utalványt kaptak a nyugdíjasok.
📌 2017 novemberében átlagosan 12 000 forint nyugdíjprémiumot is kaptak a nyugdíjasok, ez is tovább növelte az emelés éves mértékét, így elmondható, hogy az emelés infláció feletti volt.
📌 2018 januárjában 3 százalékkal emelték a nyugdíjakat. A 2018-as infláció 2,8 százalék volt, tehát az emelés infláció feletti lett.
📌 2018 márciusában 10 000 forint értékű Erzsébet utalványt kapott minden nyugdíjas
📌 2018 novemberében átlagosan 18 000 nyugdíjprémium került kifizetésre, ami tovább emelte az éves emelés mértékét.
📌 2019 januárjában 2,7 százalékkal nőttek a nyugdíjak.
📌 2019 novemberében további 0,7 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, és nyugdíjprémium is kifizetésre került (átlagosan 22 ezer forint). Az éves infláció 3,4 százalék volt, így a prémiummal és a rezsiutalvánnyal összességében infláció feletti volt az éves emelés.
📌 9 000 forintos rezsiutalványt kapott minden nyugdíjas 2019 őszén.
📌 2,8 százalékkal nőttek a nyugdíjak 2020 januárjában
📌 2020 Novemberében jött a kiegészítő nyugdíjemelés, 1,2% visszamenőleg egész évre, ezzel a 2020-as emelés 4 százalék lett, ami több, mint az éves infláció (3,4%)
📌 2021 januárjától 3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, amit ha szükséges, további korrekciós emelés követ novemberben.
📌 Fokozatosan, 4 év alatt visszaépül a 13. havi nyugdíj. 2021-ben 1 heti, 2022-ben 2 heti, 2023-ban 3 heti és 2024-ben egy havi plusz juttatást kap minden nyugdíjas. 52 héttel számolva az idei +1 heti juttatás további 1,92 százalék emelést jelent.

Kicsit több önmérsékletet tanúsíthatna az az MSZP, amely elvette a 13. havi nyugdíjat, és az a Korózs, aki ezt személy szerint megszavazta!

📌 Korábbi cikkünk az emelésekről: https://szamokadatok.hu/Post/2226/Dobrev_nyugdijas_hazugsagcunamija
📌 MANYUP téma
https://szamokadatok.hu/Post/2289/A_nyugdij_einstand_nem_10_eve_tortent_hanem_23_eve
📌 A polgári kormányzás 10 éve: 28 témakör egyben
https://szamokadatok.hu/Post/2179/A_polgari_kormanyzas_10_eve

Forrás: Korózs kamuvideója: https://www.facebook.com/korozslajos/videos/225799319011049
Emelésekről:
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/negy-ev-alatt-220-milliard-forinttal-tobbet-kaptak-a-nyugdijasok-8489391/
https://magyarnemzet.hu/belfold/2020-ban-is-lesz-nyugdijemelesa-7583222/
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/tizmilliardok-nyugdij-idoseknek-8919836/
https://www.promenad.hu/2018/03/31/az-erzsebet-utalvanyok-kilencven-szazalekat-mar-megkaptak-a-nyugdijasok/
http://www.miniszterelnok.hu/magyarorszag-torteneteben-eloszor-fizetunk-nyugdijpremiumot/

Címkék: Nyugdíjasok 

A nyugdíj "einstand" nem 10 éve történt, hanem 23 éve!

A baloldal újból és újból nyitott szájjal megy abba a bizonyos erdőbe

A nyugdíj "einstand" nem 10 éve történt, hanem 23 éve!

Ismét elővette az álmentős, kamuvideós baloldal az időközönként ismételt mantrát, ezért mi most ismét cáfoljuk a hazugságokat. Lássuk hát a valóságot!
Cikkünk 2 részből áll: rövid összefoglaló az elején, részletesebben a magánnyugdíjrendszer megreformálásáról, illetve a nyugdíjrendszer fejlesztéséről az elmúlt 10 évben.

🔴 1. Az “einstand” nem 10 éve volt, hanem 23 éve, 1997-ben!

📌1997-es döntés alapján 1998-tól kötelező volt a magánnyugdíjpénztárba való belépés mert az olyan “demokratikus”
📌 2010-ben VÁLASZTHATÓ lett a rendszer. Az emberek 97 százaléka az állami nyugdíj mellett döntött! Mindenki nyilatkozhatott, aki maradni szeretett volna a tőzsdecápák markában. Magánnyugdíjpénztári számlát amúgy azóta is lehet nyitni, bárki megteheti.

Összegezve tehát a baloldal volt az, akik az emberek többségének akarata ellenére KÖTELEZŐ jelleggel ráerőltették a magyarokra a magánnyugdíjpénztári rendszert, a FIdesz volt az, akik választhatóvá tették azt.
Így tehát elzavarni nem a Fideszt kell, hanem a rablóprivatizáló, kamuvideós, hazug és magyarellenes balliberális politikusokat.

🔴 2. Hogyan fejlődött a nyugdíjrendszer az elmúlt 10 évben?

A Nézőpont Intézet a nyugdíjasokról is szót ejtett:
„A nyugdíjak vásárlóértékét nemcsak megőrizték, de 10 százalékkal növelték is, az öregség után járó társadalmi juttatások egy főre jutó értéke vásárlóerő-egység alapján 2010-ben 1529,3, 2018-ban 1766,5 volt. A gazdasági intézkedések sorában szimbolikus jelentőségű, hogy a Kormány 2021-től fokozatosan visszaállítja a 2009 tavaszán kivezetett 13. havi nyugdíjat.”

Kiegészítésképpen:
A 2010-es 97259 forintos átlagnyugdíj 2019-re 142114 forintra (1) emelkedett (46,1%), míg az infláció 27%-os volt ugyanezen időszakban (2), így az átlagnyugdíj emelkedése 19%-kal meghaladta az inflációt.

A 13. havi nyugdíjat a balliberálisok vették el (3) és közben van pofájuk folyamatosan kritizálni a nyugdíjrendszert. 2009. július 1-től a Bajnai-kormány törölte el a 13. havi nyugdíjat, és szüntette meg a tiszta svájci indexálást, amely fele-fele arányban veszi figyelembe az inflációt valamint várható nettó keresetnövekedést is. Még ők vezették be cserébe az akkor gazdaságilag elképzelhetetlen nyugdíjprémiumot, ugyanis abban az időben a GDP növekedés nem érte el a 3,5%-ot, ami a nyugdíjprémium alapfeltétele. Nesze semmi, fogd meg jól! Továbbá ők szüntették meg a svájci indexálást (3), azaz vezették be azt a szabályt, hogy ha a GDP növekedése 3% alatt marad, akkor csak az infláció mértékével nő a nyugdíj, 3-4% között 80-20 arányban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 4-5% között 60-40%-ban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 5%-tól pedig a klasszikus svájci indexálás szerinti 50-50%-ban.

2012-től csak az inflációhoz kötik a nyugdíjak emelését.

A balliberálisok persze visítanak a nyugdíjak miatt (4). Vizsgáljuk meg a visításuk jogosságát! 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat, ezért visíthattak volna, de nem visítottak, mert ezt a Bajnai intézte. 2010-ben, 2011-ben a GDP nem nőtt 3,5% fölé (5), tehát mindenképpen inflációval nőtt a nyugdíj: nincs különbség, Bajnai-fél nyugdíjrendszer élt.

A 2012-től bevezetett új nyugdíjrendszer szerint is, valamint a Bajnai-féle verzió szerint is 2012-ben, 2013-ban csak az inflációval nőttek volna a nyugdíjak, ugyanis 3% alatti mértékben nőtt a GDP. 2014-ben a GDP 4,2%-kal emelkedett, az infláció -0,2% volt, átlagkereset pedig 3%-ot nőtt, 2015-ben 3,8%-os GDP növekedés mellett az infláció -0,1%-ot tett ki, a nettó átlagkereset növekedése pedig 4,3%-ot ért el. A matek szerint a nyugdíjaknak nem kellett volna emelkednie ezekben az években, azonban 2014-ben 2,4%-kal (6), 2015-ben pedig 1,8%-kal emelkedtek (7). 2016-ban a GDP növekedése nem érte el az 3%-ot, nincs vita a nyugdíjemeléssel kapcsolatban.

2017-től azonban már jobban jártak volna a nyugdíjasok, ha a nettó bérnövekedést is figyelembe vették volna 2017-ben 60%-ban, 2018-ban 50%-ban, 2019-ben pedig 60%-ban. Azonban a nyugdíjprémiumot ezekben az években már megkapták a nyugdíjasok, megérkezett hozzájuk a rezsiutalvány valamint az Erzsébet utalvány is.

2020-tól pedig 4 év alatt fokozatosan visszaépítésre kerül a 13. havi nyugdíj, amely átszámolva felfogható 4 éven keresztül évi +2%-os emelésnek is az infláción felül.

A dolgozó nyugdíjasok járulékmentességet élvezhetnek 2020. július 1-től, amely 14%-os keresetnövekedést jelent (8).

A magánnyugdíjpénztárakra áttérve a következő olvasható az elemzésben:
„A kormány ösztönözte a magánnyugdíjpénztári tagok visszalépését az állami nyugdíjrendszerbe, mivel túlságosan költségesnek és kevéssé hatékonynak ítélte az 1997-es nyugdíjreformmal létrehozott második nyugdíjpillért és az intézkedés révén stabilizálódott a magyar nyugdíjrendszer.”

Kiegészítésképpen:
A magánnyugdíjpénztárba(manyup-ba) a munkavállalót terhelő nyugdíjjárulék majdnem teljes összege került, míg a munkáltatói rész az állami nyugdíjpénztárba.

Az állami nyugdíjkassza felosztó-kirovó rendszerű, azaz bevétel-kiadás alapján működik. A munkavállalóktól befolyó nyugdíj(jellegű)járulékból kerülnek kifizetésre a nyugdíjak. Ha a bevétel kevesebb, mint a kiadás, akkor azt máshonnan kell előteremteni, mivel Magyarországon törvény szerint kötelező a nyugdíjak kifizetése.

Az idők során egyre többen léptek be a munkaerőpiacra úgy, hogy a nyugdíjjárulékuk egy részét a manyupnak fizették, azaz nem az államnak. Az aktív munkavállalók aránya nem nőtt a megfelelő módon, sokan rohantak el fiatalon nyugdíjba. A GDP növekedése jócskán elmaradt az elvárható 5%-tól, az államháztartás hiánya tarthatatlan volt, az infláció elszállt, a manyup működési költsége a tőkearányos 0,3%-nak többszörösére rúgott, közben pedig a nyugdíjakat fizetni kellett. Ezek a tényezők okozták, hogy 2010-re összesen közel 3000 milliárd Ft terhet rótt az államháztartásra a manyup működése úgy, hogy minden évben rosszabbodott a helyzet.

A manyup működéséhez szükséges gazdasági feltételeket az utóbbi években az Orbán-kormány tudta csak biztosítani.

Amikor az Orbán-kormány 2011-ben helyretette a nyugdíjrendszert (manyup tagok 97%-a automatikusan visszalépett az állami nyugdíjba, kötelező belépés megszűnt), akkor 3000 milliárd Ft-os manyup vagyont államosított.

Ennek fele magasan kamatozó állampapírban volt, amely kintlévőséget, adósságot jelentett az államnak. Mivel az állam önmagának nem tartozhat, ezért ezen állampapírokat egyszerűen bevonták, amely egyszeri, drasztikus államadósság-csökkentést eredményezett.

A maradék összegből pedig az állam fizette a nyugdíjakat, a családi pótlékot, munkahelyeket teremtett, adókedvezményt adott a családoknak, alapvetően ez az összeg nagyban hozzájárult a gazdaság beindításához.

Tehát lopásról szó sincs, csak rosszindulatú és/vagy tudatlan hazugságokról a balliberális fake news média és megvezetett olvasóik részéről. A manyup megszüntetésével sok 1000 milliárd Ft felesleges kiadástól és adósságtól menekült meg Magyarország (9).

Forrás: https://szamokadatok.hu/Post/1698/Nyugdijasok_nyugdijrendszer_megreformalasa

A baloldal álhíre: https://www.facebook.com/mszpfb/posts/3675796112478092

Címkék: Baloldali rombolás  Nyugdíjasok 

Dobrev „nyugdíjas” hazugságcunamija

Dobrev „nyugdíjas” hazugságcunamija

Gyurcsányné Dobrev Klára újra nagyot ment, de most nem a minimálbérrel kapcsolatban, hanem a nyugdíjak elferdítésével.

Grafikonjára feltette az 1,2%-os novembertől és visszamenőleg is érvényes nyugdíjkiegészítést, a 3,9%-os inflációt, továbbá 7,8%-os élelmiszerdrágulást.

Tegyük helyre a szándékos torzításokat!

Januártól 2,8%-ot emelkedtek a nyugdíjak, de Dobrev megtévesztő módon ezt nem ábrázolta, csak a novemberi 1,2%-os korrekciót. Megnyugtatásképpen összesen 4%-os nyugdíjemelés történt 2020-ban.

A törvény szerint novembertől, amennyiben az első 8 hónap alapján a januári nyugdíjemelésnél magasabb infláció várható éves szinten, további és visszamenőleges jelleggel is meg kell emelni a nyugdíjakat, hogy azok megtartsák vásárlóértéküket (pontos részletek 1997. évi LXXXI. tv. 62. p.).

Dobrev grafikonjára 3,9%-os inflációs rátát tett fel. Ez igaz is augusztusra, az év nyolcadik hónapjára. Azonban ahhoz már nem volt esze, hogy ne a normál fogyasztói árindexet (azaz inflációt) tegye fel, hanem a nyugdíjast, ami 4,3%-ot mutatott. Megjegyezzük, hogy szeptemberre már mindössze 3,4%-os inflációval és 3,8%-os nyugdíjas fogyasztóiár-indexszel számolhatunk.

Megtévesztő módon csak az élelmiszereket emelte ki, amely szerinte 7,8%-os áremelkedést mutatnak. Augusztusra 7,9%-ot látunk, szeptemberre pedig 7,3%-ot. (Az élelmiszer főcsoport részleteiben eltérő lehet a nyugdíjasoknál.)

Olyan, mintha a nyugdíjasok csak ennének, nem használnának gázt, villanyt és vizet. Makk egészségesek lennének, nem vezetnének háztartást, nem közlekednének, nem vásárolnának ruhát, stb.

A nyugdíjas inflációs kosár mindössze 29,3%-ban tartalmaz élelmiszereket. Hol marad a maradék 70,7%-ot kitevő egyéb dolog? Dobrev szándékosan kihagyta a Szolgáltatások főcsoportot, amely 26,8%-ot nyom a kosárban és mindössze 2,4%-ot drágult. Az alapvetően nem dráguló Egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoportot (19,1%-os részesedés a nyugdíjas kosárban) szintén kihagyta, amely nyugdíjasok esetében nagyobb mértékben tartalmaz gyógyszereket. Nem szerepel továbbá a 0,3%-ot dráguló háztartási energia (8,3%-kal szerepel a nyugdíjas kosárban) sem. A szeszes ital, dohányárú 6,3%-ot, a ruházkodás 0,6%-ot, a tartós cikkek 2,6%-ot drágultak.

A Dobrev-féle gátlástalan hazudozóktól mentse meg az Isten Magyarországot!

Forrás:
https://www.facebook.com/…/a.1975631215846…/3396815680394603
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700081.TV
https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdijemeles_itt_a_kormanyrendelet_ennyi_l_KOV9YI
https://ado.hu/tb-nyugdij/novemberben-jon-a-kiegeszito-nyugdijemeles/
https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/far2008
https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/far2009
https://www.ksh.hu/docs/hun/modszgyors/farmodsz20.html

Címkék: Nyugdíjasok 

Ismét százmilliárdokat hagy a kormány az embereknél a hitelmoratórium meghosszabbításával!

Egyetlen magyar sincs egyedül!

Ismét százmilliárdokat hagy a kormány az embereknél a hitelmoratórium meghosszabbításával!

A balliberális álhírgyártó propaganda folyamatosan hazudik a hitelmoratóriummal kapcsolatosan (is) A valóság közzététele helyett vágyvezérelt újságírással foglalkoznak, semmivel sem alátámasztott dolgokat írnak le, gyakorlatilag a saját véleményüket fogalmazzák meg és azt tényként közlik.

Tisztázzunk néhány dolgot.

📌 1. A törlesztési moratórium után sem nő a törlesztőrészlet, a moratórium nincs hatással a törlesztőrészletekre.

A törlesztési moratórium lejártával, 2021-től a vonatkozó jogszabály szerint senkinek sem nő meg a havi törlesztőrészlete. Ez alól egyetlen kivételként említendők a változó kamatozású hitelek, amelyek a moratórium nélkül is módosulnának. Következésképpen mindenkinek ugyanannyit kell majd törlesztenie havonta, mint amennyit januárban a moratórium nélkül fizetett volna – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank az MTI-nek küldött közleményében.
Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/a-fizetesi-moratorium-miatt-nem-nohet-a-havi-torlesztes-osszege

📌 2. A hiteltörlesztési moratórium első szakaszában (december végééig) 2000 milliárd forint maradt a magyar családok és vállalkozások zsebében, az intézkedés 1 millió 600 ezer családnak és 60 ezer vállalkozásnak jelentett segítséget.
Forrás: https://www.origo.hu/gazdasag/20201020-szavaz-az-orszaggyules-kedden-a-hitelmoratorium-meghosszabbitasa.html

📌 3. Ma délelőtt fogadta el az Országgyűlés azt a jogszabályt, amely arról rendelkezik, hogy 2021 nyaráig meghosszabbítják a koronavírus-járvány miatt elrendelt hiteltörlesztési moratóriumot. A lehetőséggel a gyereket nevelő családok, nyugdíjasok, munkanélküliek, közfoglalkoztatottak és bizonyos vállalkozások élhetnek majd.
Január 1-től tehát a gyermeket nevelő családok, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak és a nyugdíjasok automatikusan megkapják ezt a lehetőséget, a vállalkozások pedig kérvény alapján mentesülhetnek a törlesztés alól, amennyiben a bevételük 25 százalékkal csökkent.

Ezek a tények, minden más csak mellébeszélés.

Részletesebben:

A képviselők 166 igen szavazattal, egyhangúlag hagyták jóvá a pénzügyminiszter erről szóló javaslatát.
A szabályozás célja, hogy a nyugdíjasoknak, a gyermeket nevelő szülőknek, az álláskeresőknek és a közfoglalkoztatottaknak a jövő év első felében továbbra se kelljen eleget tenniük a hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségüknek.

A parlament felhatalmazta a kormányt, hogy határozzon meg egy olyan mutatószámot, amelynek segítségével a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknál is meghosszabbíthatóvá válik a hiteltörlesztési moratórium.
A moratórium változatlanul a 2020. március 18. előtt kötött szerződésekre vonatkozik, a meghosszabbításból kimaradókra pedig hitelfelmondási tilalom érvényes a jövő év közepéig.

A törvény továbbra is lehetőséget biztosít az adósnak az eredeti szerződési feltételek szerinti törlesztésre is.
A moratórium meghosszabbítása a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmények hiteleire és a diákhitelekre is kiterjed, valamint a hitel- és pénzkölcsönök mellett a pénzügyi lízingre is.

A babaváró kölcsönök esetében az állami garancia kezességvállalási díját a fizetési moratórium időtartama alatt elengedik, az adósoknak nem keletkeznek költségei a halasztás miatt.
A fentiek mellett az újabb fizetési moratórium hatályát kiterjesztették a magáncsődeljárásban résztvevő, kiemelt társadalmi csoportba tartozó adósokra is.

A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. A halasztás lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

Több mint 750 ezer embernek segíthet a hitelmoratórium meghosszabbítása

A hosszabbítással minden gyermeket nevelő család, minden nyugdíjas, továbbá a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak élhetnek, valamint azok a vállalkozások, amelyeknek a bevétele jelentősen csökkent - írták. A mutatószámot, amely lehetőséget biztosít a moratórium meghosszabbítására vállalkozások esetén, külön kormányrendelet fogja meghatározni. Az érintett vállalkozásoknak kérelmezniük kell a moratórium további igénybevételét, bemutatva, hogy nehézséggel küzdő vállalkozásnak minősülnek, adatokkal is alátámasztva - tették hozzá.

Az új intézkedéssel a lakossági moratóriumot eddig igénybe vevők 47 százaléka, összesen több mint 750 ezer ember élhet. A moratóriumot igénybe vevők legnagyobb csoportját a gyermeket nevelő családok jelentik, becsült számuk meghaladja a félmilliót - áll a közleményben. A fizetési haladék igénybevétele miatt az adósok továbbra sem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. Az elfogadott törvény kimondja, hogy az elhalasztott tartozásra nem lehet kamatos kamatot felszámítani, a futamidő meghosszabbításával kell biztosítani a fizetési terhek egyenletes elosztását - írták.

Emellett 2021. június 30-ig nem mondhatók fel sem a vállalati, sem a lakossági adósok hitelszerződései. A felmondási moratórium azoknak jelent majd segítséget, akik fizetési problémákkal szembesülnek, azonban nem élhetnek a törlesztési moratóriummal - tették hozzá.
Megjegyezték: akik anyagi helyzetüknél fogva tudnak és akarnak tovább törleszteni, változatlanul teljesíthetik fizetési kötelezettségüket, azonban ha időközben mégis fizetési problémával szembesülnének, ismét élhetnek a moratórium adta kedvező lehetőséggel.

Forrás, videó: https://www.origo.hu/gazdasag/20201020-szavaz-az-orszaggyules-kedden-a-hitelmoratorium-meghosszabbitasa.html
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20201020-meghosszabbitottak-a-torlesztesi-moratoriumot

Címkék: Család  Megélhetés  Nyugdíjasok 

Nyugdíjasok, nyugdíjrendszer megreformálása

A polgári kormányzás 10 éve – 16. rész

Nyugdíjasok, nyugdíjrendszer megreformálása

A Nézőpont Intézet a nyugdíjasokról is szót ejtett:
„A nyugdíjak vásárlóértékét nemcsak megőrizték, de 10 százalékkal növelték is, az öregség után járó társadalmi juttatások egy főre jutó értéke vásárlóerő-egység alapján 2010-ben 1529,3, 2018-ban 1766,5 volt. A gazdasági intézkedések sorában szimbolikus jelentőségű, hogy a Kormány 2021-től fokozatosan visszaállítja a 2009 tavaszán kivezetett 13. havi nyugdíjat.”

Kiegészítésképpen:
A 2010-es 97259 forintos átlagnyugdíj 2019-re 142114 forintra (1) emelkedett (46,1%), míg az infláció 27%-os volt ugyanezen időszakban (2), így az átlagnyugdíj emelkedése 19%-kal meghaladta az inflációt.

A 13. havi nyugdíjat a balliberálisok vették el (3) és közben van pofájuk folyamatosan kritizálni a nyugdíjrendszert. 2009. július 1-től a Bajnai-kormány törölte el a 13. havi nyugdíjat, és szüntette meg a tiszta svájci indexálást, amely fele-fele arányban veszi figyelembe az inflációt valamint várható nettó keresetnövekedést is. Még ők vezették be cserébe az akkor gazdaságilag elképzelhetetlen nyugdíjprémiumot, ugyanis abban az időben a GDP növekedés nem érte el a 3,5%-ot, ami a nyugdíjprémium alapfeltétele. Nesze semmi, fogd meg jól! Továbbá ők szüntették meg a svájci indexálást (3), azaz vezették be azt a szabályt, hogy ha a GDP növekedése 3% alatt marad, akkor csak az infláció mértékével nő a nyugdíj, 3-4% között 80-20 arányban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 4-5% között 60-40%-ban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 5%-tól pedig a klasszikus svájci indexálás szerinti 50-50%-ban.

2012-től csak az inflációhoz kötik a nyugdíjak emelését.

A balliberálisok persze visítanak a nyugdíjak miatt (4). Vizsgáljuk meg a visításuk jogosságát! 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat, ezért visíthattak volna, de nem visítottak, mert ezt a Bajnai intézte. 2010-ben, 2011-ben a GDP nem nőtt 3,5% fölé (5), tehát mindenképpen inflációval nőtt a nyugdíj: nincs különbség, Bajnai-fél nyugdíjrendszer élt.

A 2012-től bevezetett új nyugdíjrendszer szerint is, valamint a Bajnai-féle verzió szerint is 2012-ben, 2013-ban csak az inflációval nőttek volna a nyugdíjak, ugyanis 3% alatti mértékben nőtt a GDP. 2014-ben a GDP 4,2%-kal emelkedett, az infláció -0,2% volt, átlagkereset pedig 3%-ot nőtt, 2015-ben 3,8%-os GDP növekedés mellett az infláció -0,1%-ot tett ki, a nettó átlagkereset növekedése pedig 4,3%-ot ért el. A matek szerint a nyugdíjaknak nem kellett volna emelkednie ezekben az években, azonban 2014-ben 2,4%-kal (6), 2015-ben pedig 1,8%-kal emelkedtek (7). 2016-ban a GDP növekedése nem érte el az 3%-ot, nincs vita a nyugdíjemeléssel kapcsolatban.

2017-től azonban már jobban jártak volna a nyugdíjasok, ha a nettó bérnövekedést is figyelembe vették volna 2017-ben 60%-ban, 2018-ban 50%-ban, 2019-ben pedig 60%-ban. Azonban a nyugdíjprémiumot ezekben az években már megkapták a nyugdíjasok, megérkezett hozzájuk a rezsiutalvány valamint az Erzsébet utalvány is.

2020-tól pedig 4 év alatt fokozatosan visszaépítésre kerül a 13. havi nyugdíj, amely átszámolva felfogható 4 éven keresztül évi +2%-os emelésnek is az infláción felül.

A dolgozó nyugdíjasok járulékmentességet élvezhetnek 2020. július 1-től, amely 14%-os keresetnövekedést jelent (8).

A magánnyugdíjpénztárakra áttérve a következő olvasható az elemzésben:
„A kormány ösztönözte a magánnyugdíjpénztári tagok visszalépését az állami nyugdíjrendszerbe, mivel túlságosan költségesnek és kevéssé hatékonynak ítélte az 1997-es nyugdíjreformmal létrehozott második nyugdíjpillért és az intézkedés révén stabilizálódott a magyar nyugdíjrendszer.”

Kiegészítésképpen:
A magánnyugdíjpénztárba(manyup-ba) a munkavállalót terhelő nyugdíjjárulék majdnem teljes összege került, míg a munkáltatói rész az állami nyugdíjpénztárba.

Az állami nyugdíjkassza felosztó-kirovó rendszerű, azaz bevétel-kiadás alapján működik. A munkavállalóktól befolyó nyugdíj(jellegű)járulékból kerülnek kifizetésre a nyugdíjak. Ha a bevétel kevesebb, mint a kiadás, akkor azt máshonnan kell előteremteni, mivel Magyarországon törvény szerint kötelező a nyugdíjak kifizetése.

Az idők során egyre többen léptek be a munkaerőpiacra úgy, hogy a nyugdíjjárulékuk egy részét a manyupnak fizették, azaz nem az államnak. Az aktív munkavállalók aránya nem nőtt a megfelelő módon, sokan rohantak el fiatalon nyugdíjba. A GDP növekedése jócskán elmaradt az elvárható 5%-tól, az államháztartás hiánya tarthatatlan volt, az infláció elszállt, a manyup működési költsége a tőkearányos 0,3%-nak többszörösére rúgott, közben pedig a nyugdíjakat fizetni kellett. Ezek a tényezők okozták, hogy 2010-re összesen közel 3000 milliárd Ft terhet rótt az államháztartásra a manyup működése úgy, hogy minden évben rosszabbodott a helyzet.

A manyup működéséhez szükséges gazdasági feltételeket az utóbbi években az Orbán-kormány tudta csak biztosítani.

Amikor az Orbán-kormány 2011-ben helyretette a nyugdíjrendszert (manyup tagok 97%-a automatikusan visszalépett az állami nyugdíjba, kötelező belépés megszűnt), akkor 3000 milliárd Ft-os manyup vagyont államosított.

Ennek fele magasan kamatozó állampapírban volt, amely kintlévőséget, adósságot jelentett az államnak. Mivel az állam önmagának nem tartozhat, ezért ezen állampapírokat egyszerűen bevonták, amely egyszeri, drasztikus államadósság-csökkentést eredményezett.

A maradék összegből pedig az állam fizette a nyugdíjakat, a családi pótlékot, munkahelyeket teremtett, adókedvezményt adott a családoknak, alapvetően ez az összeg nagyban hozzájárult a gazdaság beindításához.

Tehát lopásról szó sincs, csak rosszindulatú és/vagy tudatlan hazugságokról a balliberális fake news média és megvezetett olvasóik részéről. A manyup megszüntetésével sok 1000 milliárd Ft felesleges kiadástól és adósságtól menekült meg Magyarország (9).

Részletek:
1. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp001.html
2. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsf001.html
3. https://www.jogiforum.hu/hirek/20569
4. https://merce.hu/2020/04/20/atlagosan-3600-forintot-vesz-ki-a-nyugdijasok-zsebebol-az-inflacio/
5. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt001.html
6. https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdijemeles_2014_1Y5XOL
7. https://www.origo.hu/gazdasag/20141222-kisebb-lesz-a-nyugdijemeles-2015-ben.html
8. https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/adougyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/az-uj-jarulekszabalyok-evente-350-milliardot-hagynak-a-csaladoknal-a-lakossagnal-es-a-vallalkozasoknal
9. https://szamokadatok.hu/Post/427/Tenyleg_ellopott_a_Fidesz_3000_milliardot

Forrás:
https://nezopont.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve-1.pdf

Előző rész:
https://szamokadatok.hu/Post/1651/Munka_es_a_gyermekvallalas_osszeegyeztethetosege

Címkék: Nyugdíjasok 

A választási ígéretek 95%-a már teljesült

A Fidesz nem csak beszél, hanem cselekszik - Teljes, 92 pontos lista

A választási ígéretek 95%-a már teljesült

Teljes lista itt: https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf

A polgári kormányzás egy évtizede alatt 95 százalékban teljesültek a 2010-es célok és vállalások – állapította meg a Nézőpont Intézet elemzésében.
Az intézet az elemzés apropójával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy éppen tíz éve, 2010. május 14-én ült össze a rendszerváltozás utáni hatodik szabadon választott Országgyűlés, amely – mint fogalmaztak – “egyben le is zárta a húsz évvel korábban megkezdett munkát”. Hozzátették: az új parlamentben a Fidesz és a KDNP frakciói a mandátumok kétharmadát szerezték meg. Választási programjuk a két héttel később miniszterelnökké választott Orbán Viktor kormányának is a hivatalos programja lett – írták. Az elemzés kiemelte, hogy a polgári kormányzás egy évtizede alatt a 2010-es célok és vállalások 95 százalékban teljesültek. Ezzel összefüggésben felidézték:

a 2010-es kormányváltáskor Magyarországot gazdasági és morális válság sújtotta. A nemzeti ügyek politikáját meghirdető kormányprogram 2010 Magyarországának gazdasági, közbiztonsági, egészségügyi, szociálpolitikai és jogállamisági kihívásaira akart választ adni.

A Nézőpont Intézet a gazdaságban elért legfontosabb eredménynek nevezte, hogy 800 ezer új munkahely jött létre. A bürokráciacsökkentéstől a vállalati és önkormányzati források biztosításán át a gazdaság keleti nyitásáig minden megvalósuló intézkedés “a magyar gazdaságot ellenállóképesebbé, a magyar családokat öngondoskodóbbá tette” – folytatták. Hozzátették: 2010 után helyreállt a rendőrség megítélése és a családok biztonságérzete. A bűncselekmények száma megfeleződött, az elkövetők védelme helyett az áldozatok védelmét helyezték középpontba. Az orvosi életpályamodell megalkotásával, a praxishoz jutás támogatásával és az egészségügyi dolgozók bérének emelésével perspektívát kaptak az ágazatban dolgozók – áll az elemzésben, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, 36 ezer család menekült meg otthona elvesztésétől, a munkavállalást és a gyermekvállalást összeférhetőbbé tették, illetve csökkentették a szociális ellátás terheit.

Habár a kormányprogram céljainak 5 százaléka még megvalósítás alatt áll, legalább ennyi olyan intézkedés valósult meg 2010 óta, amely az új kihívásokra adott válasz

– jegyezték meg. A Nézőpont az elmúlt tíz év hozadékának nevezte a többi között a rendszerváltás óta először bevezetett rezsicsökkentést, a NATO-elvárásoknak megfelelő, a rendszerváltás óta történt legnagyobb haderőfejlesztést, a gazdaságfehérítési intézkedéssorozatot, továbbá Európa legkiterjedtebb családtámogatását.

A 2010 és 2020 közötti kormányzás eredményességéről és a 2022 utáni várakozásokról tanúskodik, hogy a magyarok 70 százalékának véleménye szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő

– állapította meg az intézet.

Forrás: https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf
https://nezopontintezet.hu/2020/05/14/a-polgari-kormanyzas-tiz-eve/

Címkék: Bűnözés  Család  Egészségügy  Fejlődés  Gazdaság  Megélhetés  Nyugdíjasok  Oktatás  Önkormányzat