Címke: Nyugdíjasok

A nyugdíj "einstand" nem 10 éve történt, hanem 23 éve!

A baloldal újból és újból nyitott szájjal megy abba a bizonyos erdőbe

A nyugdíj "einstand" nem 10 éve történt, hanem 23 éve!

Ismét elővette az álmentős, kamuvideós baloldal az időközönként ismételt mantrát, ezért mi most ismét cáfoljuk a hazugságokat. Lássuk hát a valóságot!
Cikkünk 2 részből áll: rövid összefoglaló az elején, részletesebben a magánnyugdíjrendszer megreformálásáról, illetve a nyugdíjrendszer fejlesztéséről az elmúlt 10 évben.

🔴 1. Az “einstand” nem 10 éve volt, hanem 23 éve, 1997-ben!

📌1997-es döntés alapján 1998-tól kötelező volt a magánnyugdíjpénztárba való belépés mert az olyan “demokratikus”
📌 2010-ben VÁLASZTHATÓ lett a rendszer. Az emberek 97 százaléka az állami nyugdíj mellett döntött! Mindenki nyilatkozhatott, aki maradni szeretett volna a tőzsdecápák markában. Magánnyugdíjpénztári számlát amúgy azóta is lehet nyitni, bárki megteheti.

Összegezve tehát a baloldal volt az, akik az emberek többségének akarata ellenére KÖTELEZŐ jelleggel ráerőltették a magyarokra a magánnyugdíjpénztári rendszert, a FIdesz volt az, akik választhatóvá tették azt.
Így tehát elzavarni nem a Fideszt kell, hanem a rablóprivatizáló, kamuvideós, hazug és magyarellenes balliberális politikusokat.

🔴 2. Hogyan fejlődött a nyugdíjrendszer az elmúlt 10 évben?

A Nézőpont Intézet a nyugdíjasokról is szót ejtett:
„A nyugdíjak vásárlóértékét nemcsak megőrizték, de 10 százalékkal növelték is, az öregség után járó társadalmi juttatások egy főre jutó értéke vásárlóerő-egység alapján 2010-ben 1529,3, 2018-ban 1766,5 volt. A gazdasági intézkedések sorában szimbolikus jelentőségű, hogy a Kormány 2021-től fokozatosan visszaállítja a 2009 tavaszán kivezetett 13. havi nyugdíjat.”

Kiegészítésképpen:
A 2010-es 97259 forintos átlagnyugdíj 2019-re 142114 forintra (1) emelkedett (46,1%), míg az infláció 27%-os volt ugyanezen időszakban (2), így az átlagnyugdíj emelkedése 19%-kal meghaladta az inflációt.

A 13. havi nyugdíjat a balliberálisok vették el (3) és közben van pofájuk folyamatosan kritizálni a nyugdíjrendszert. 2009. július 1-től a Bajnai-kormány törölte el a 13. havi nyugdíjat, és szüntette meg a tiszta svájci indexálást, amely fele-fele arányban veszi figyelembe az inflációt valamint várható nettó keresetnövekedést is. Még ők vezették be cserébe az akkor gazdaságilag elképzelhetetlen nyugdíjprémiumot, ugyanis abban az időben a GDP növekedés nem érte el a 3,5%-ot, ami a nyugdíjprémium alapfeltétele. Nesze semmi, fogd meg jól! Továbbá ők szüntették meg a svájci indexálást (3), azaz vezették be azt a szabályt, hogy ha a GDP növekedése 3% alatt marad, akkor csak az infláció mértékével nő a nyugdíj, 3-4% között 80-20 arányban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 4-5% között 60-40%-ban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 5%-tól pedig a klasszikus svájci indexálás szerinti 50-50%-ban.

2012-től csak az inflációhoz kötik a nyugdíjak emelését.

A balliberálisok persze visítanak a nyugdíjak miatt (4). Vizsgáljuk meg a visításuk jogosságát! 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat, ezért visíthattak volna, de nem visítottak, mert ezt a Bajnai intézte. 2010-ben, 2011-ben a GDP nem nőtt 3,5% fölé (5), tehát mindenképpen inflációval nőtt a nyugdíj: nincs különbség, Bajnai-fél nyugdíjrendszer élt.

A 2012-től bevezetett új nyugdíjrendszer szerint is, valamint a Bajnai-féle verzió szerint is 2012-ben, 2013-ban csak az inflációval nőttek volna a nyugdíjak, ugyanis 3% alatti mértékben nőtt a GDP. 2014-ben a GDP 4,2%-kal emelkedett, az infláció -0,2% volt, átlagkereset pedig 3%-ot nőtt, 2015-ben 3,8%-os GDP növekedés mellett az infláció -0,1%-ot tett ki, a nettó átlagkereset növekedése pedig 4,3%-ot ért el. A matek szerint a nyugdíjaknak nem kellett volna emelkednie ezekben az években, azonban 2014-ben 2,4%-kal (6), 2015-ben pedig 1,8%-kal emelkedtek (7). 2016-ban a GDP növekedése nem érte el az 3%-ot, nincs vita a nyugdíjemeléssel kapcsolatban.

2017-től azonban már jobban jártak volna a nyugdíjasok, ha a nettó bérnövekedést is figyelembe vették volna 2017-ben 60%-ban, 2018-ban 50%-ban, 2019-ben pedig 60%-ban. Azonban a nyugdíjprémiumot ezekben az években már megkapták a nyugdíjasok, megérkezett hozzájuk a rezsiutalvány valamint az Erzsébet utalvány is.

2020-tól pedig 4 év alatt fokozatosan visszaépítésre kerül a 13. havi nyugdíj, amely átszámolva felfogható 4 éven keresztül évi +2%-os emelésnek is az infláción felül.

A dolgozó nyugdíjasok járulékmentességet élvezhetnek 2020. július 1-től, amely 14%-os keresetnövekedést jelent (8).

A magánnyugdíjpénztárakra áttérve a következő olvasható az elemzésben:
„A kormány ösztönözte a magánnyugdíjpénztári tagok visszalépését az állami nyugdíjrendszerbe, mivel túlságosan költségesnek és kevéssé hatékonynak ítélte az 1997-es nyugdíjreformmal létrehozott második nyugdíjpillért és az intézkedés révén stabilizálódott a magyar nyugdíjrendszer.”

Kiegészítésképpen:
A magánnyugdíjpénztárba(manyup-ba) a munkavállalót terhelő nyugdíjjárulék majdnem teljes összege került, míg a munkáltatói rész az állami nyugdíjpénztárba.

Az állami nyugdíjkassza felosztó-kirovó rendszerű, azaz bevétel-kiadás alapján működik. A munkavállalóktól befolyó nyugdíj(jellegű)járulékból kerülnek kifizetésre a nyugdíjak. Ha a bevétel kevesebb, mint a kiadás, akkor azt máshonnan kell előteremteni, mivel Magyarországon törvény szerint kötelező a nyugdíjak kifizetése.

Az idők során egyre többen léptek be a munkaerőpiacra úgy, hogy a nyugdíjjárulékuk egy részét a manyupnak fizették, azaz nem az államnak. Az aktív munkavállalók aránya nem nőtt a megfelelő módon, sokan rohantak el fiatalon nyugdíjba. A GDP növekedése jócskán elmaradt az elvárható 5%-tól, az államháztartás hiánya tarthatatlan volt, az infláció elszállt, a manyup működési költsége a tőkearányos 0,3%-nak többszörösére rúgott, közben pedig a nyugdíjakat fizetni kellett. Ezek a tényezők okozták, hogy 2010-re összesen közel 3000 milliárd Ft terhet rótt az államháztartásra a manyup működése úgy, hogy minden évben rosszabbodott a helyzet.

A manyup működéséhez szükséges gazdasági feltételeket az utóbbi években az Orbán-kormány tudta csak biztosítani.

Amikor az Orbán-kormány 2011-ben helyretette a nyugdíjrendszert (manyup tagok 97%-a automatikusan visszalépett az állami nyugdíjba, kötelező belépés megszűnt), akkor 3000 milliárd Ft-os manyup vagyont államosított.

Ennek fele magasan kamatozó állampapírban volt, amely kintlévőséget, adósságot jelentett az államnak. Mivel az állam önmagának nem tartozhat, ezért ezen állampapírokat egyszerűen bevonták, amely egyszeri, drasztikus államadósság-csökkentést eredményezett.

A maradék összegből pedig az állam fizette a nyugdíjakat, a családi pótlékot, munkahelyeket teremtett, adókedvezményt adott a családoknak, alapvetően ez az összeg nagyban hozzájárult a gazdaság beindításához.

Tehát lopásról szó sincs, csak rosszindulatú és/vagy tudatlan hazugságokról a balliberális fake news média és megvezetett olvasóik részéről. A manyup megszüntetésével sok 1000 milliárd Ft felesleges kiadástól és adósságtól menekült meg Magyarország (9).

Forrás: https://szamokadatok.hu/Post/1698/Nyugdijasok_nyugdijrendszer_megreformalasa

A baloldal álhíre: https://www.facebook.com/mszpfb/posts/3675796112478092

Címkék: Baloldali rombolás  Nyugdíjasok 

Dobrev „nyugdíjas” hazugságcunamija

Dobrev „nyugdíjas” hazugságcunamija

Gyurcsányné Dobrev Klára újra nagyot ment, de most nem a minimálbérrel kapcsolatban, hanem a nyugdíjak elferdítésével.

Grafikonjára feltette az 1,2%-os novembertől és visszamenőleg is érvényes nyugdíjkiegészítést, a 3,9%-os inflációt, továbbá 7,8%-os élelmiszerdrágulást.

Tegyük helyre a szándékos torzításokat!

Januártól 2,8%-ot emelkedtek a nyugdíjak, de Dobrev megtévesztő módon ezt nem ábrázolta, csak a novemberi 1,2%-os korrekciót. Megnyugtatásképpen összesen 4%-os nyugdíjemelés történt 2020-ban.

A törvény szerint novembertől, amennyiben az első 8 hónap alapján a januári nyugdíjemelésnél magasabb infláció várható éves szinten, további és visszamenőleges jelleggel is meg kell emelni a nyugdíjakat, hogy azok megtartsák vásárlóértéküket (pontos részletek 1997. évi LXXXI. tv. 62. p.).

Dobrev grafikonjára 3,9%-os inflációs rátát tett fel. Ez igaz is augusztusra, az év nyolcadik hónapjára. Azonban ahhoz már nem volt esze, hogy ne a normál fogyasztói árindexet (azaz inflációt) tegye fel, hanem a nyugdíjast, ami 4,3%-ot mutatott. Megjegyezzük, hogy szeptemberre már mindössze 3,4%-os inflációval és 3,8%-os nyugdíjas fogyasztóiár-indexszel számolhatunk.

Megtévesztő módon csak az élelmiszereket emelte ki, amely szerinte 7,8%-os áremelkedést mutatnak. Augusztusra 7,9%-ot látunk, szeptemberre pedig 7,3%-ot. (Az élelmiszer főcsoport részleteiben eltérő lehet a nyugdíjasoknál.)

Olyan, mintha a nyugdíjasok csak ennének, nem használnának gázt, villanyt és vizet. Makk egészségesek lennének, nem vezetnének háztartást, nem közlekednének, nem vásárolnának ruhát, stb.

A nyugdíjas inflációs kosár mindössze 29,3%-ban tartalmaz élelmiszereket. Hol marad a maradék 70,7%-ot kitevő egyéb dolog? Dobrev szándékosan kihagyta a Szolgáltatások főcsoportot, amely 26,8%-ot nyom a kosárban és mindössze 2,4%-ot drágult. Az alapvetően nem dráguló Egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoportot (19,1%-os részesedés a nyugdíjas kosárban) szintén kihagyta, amely nyugdíjasok esetében nagyobb mértékben tartalmaz gyógyszereket. Nem szerepel továbbá a 0,3%-ot dráguló háztartási energia (8,3%-kal szerepel a nyugdíjas kosárban) sem. A szeszes ital, dohányárú 6,3%-ot, a ruházkodás 0,6%-ot, a tartós cikkek 2,6%-ot drágultak.

A Dobrev-féle gátlástalan hazudozóktól mentse meg az Isten Magyarországot!

Forrás:
https://www.facebook.com/…/a.1975631215846…/3396815680394603
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700081.TV
https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdijemeles_itt_a_kormanyrendelet_ennyi_l_KOV9YI
https://ado.hu/tb-nyugdij/novemberben-jon-a-kiegeszito-nyugdijemeles/
https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/far2008
https://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/far2009
https://www.ksh.hu/docs/hun/modszgyors/farmodsz20.html

Címkék: Nyugdíjasok 

Ismét százmilliárdokat hagy a kormány az embereknél a hitelmoratórium meghosszabbításával!

Egyetlen magyar sincs egyedül!

Ismét százmilliárdokat hagy a kormány az embereknél a hitelmoratórium meghosszabbításával!

A balliberális álhírgyártó propaganda folyamatosan hazudik a hitelmoratóriummal kapcsolatosan (is) A valóság közzététele helyett vágyvezérelt újságírással foglalkoznak, semmivel sem alátámasztott dolgokat írnak le, gyakorlatilag a saját véleményüket fogalmazzák meg és azt tényként közlik.

Tisztázzunk néhány dolgot.

📌 1. A törlesztési moratórium után sem nő a törlesztőrészlet, a moratórium nincs hatással a törlesztőrészletekre.

A törlesztési moratórium lejártával, 2021-től a vonatkozó jogszabály szerint senkinek sem nő meg a havi törlesztőrészlete. Ez alól egyetlen kivételként említendők a változó kamatozású hitelek, amelyek a moratórium nélkül is módosulnának. Következésképpen mindenkinek ugyanannyit kell majd törlesztenie havonta, mint amennyit januárban a moratórium nélkül fizetett volna – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank az MTI-nek küldött közleményében.
Forrás: https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/a-fizetesi-moratorium-miatt-nem-nohet-a-havi-torlesztes-osszege

📌 2. A hiteltörlesztési moratórium első szakaszában (december végééig) 2000 milliárd forint maradt a magyar családok és vállalkozások zsebében, az intézkedés 1 millió 600 ezer családnak és 60 ezer vállalkozásnak jelentett segítséget.
Forrás: https://www.origo.hu/gazdasag/20201020-szavaz-az-orszaggyules-kedden-a-hitelmoratorium-meghosszabbitasa.html

📌 3. Ma délelőtt fogadta el az Országgyűlés azt a jogszabályt, amely arról rendelkezik, hogy 2021 nyaráig meghosszabbítják a koronavírus-járvány miatt elrendelt hiteltörlesztési moratóriumot. A lehetőséggel a gyereket nevelő családok, nyugdíjasok, munkanélküliek, közfoglalkoztatottak és bizonyos vállalkozások élhetnek majd.
Január 1-től tehát a gyermeket nevelő családok, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak és a nyugdíjasok automatikusan megkapják ezt a lehetőséget, a vállalkozások pedig kérvény alapján mentesülhetnek a törlesztés alól, amennyiben a bevételük 25 százalékkal csökkent.

Ezek a tények, minden más csak mellébeszélés.

Részletesebben:

A képviselők 166 igen szavazattal, egyhangúlag hagyták jóvá a pénzügyminiszter erről szóló javaslatát.
A szabályozás célja, hogy a nyugdíjasoknak, a gyermeket nevelő szülőknek, az álláskeresőknek és a közfoglalkoztatottaknak a jövő év első felében továbbra se kelljen eleget tenniük a hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségüknek.

A parlament felhatalmazta a kormányt, hogy határozzon meg egy olyan mutatószámot, amelynek segítségével a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásoknál is meghosszabbíthatóvá válik a hiteltörlesztési moratórium.
A moratórium változatlanul a 2020. március 18. előtt kötött szerződésekre vonatkozik, a meghosszabbításból kimaradókra pedig hitelfelmondási tilalom érvényes a jövő év közepéig.

A törvény továbbra is lehetőséget biztosít az adósnak az eredeti szerződési feltételek szerinti törlesztésre is.
A moratórium meghosszabbítása a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmények hiteleire és a diákhitelekre is kiterjed, valamint a hitel- és pénzkölcsönök mellett a pénzügyi lízingre is.

A babaváró kölcsönök esetében az állami garancia kezességvállalási díját a fizetési moratórium időtartama alatt elengedik, az adósoknak nem keletkeznek költségei a halasztás miatt.
A fentiek mellett az újabb fizetési moratórium hatályát kiterjesztették a magáncsődeljárásban résztvevő, kiemelt társadalmi csoportba tartozó adósokra is.

A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. A halasztás lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

Több mint 750 ezer embernek segíthet a hitelmoratórium meghosszabbítása

A hosszabbítással minden gyermeket nevelő család, minden nyugdíjas, továbbá a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak élhetnek, valamint azok a vállalkozások, amelyeknek a bevétele jelentősen csökkent - írták. A mutatószámot, amely lehetőséget biztosít a moratórium meghosszabbítására vállalkozások esetén, külön kormányrendelet fogja meghatározni. Az érintett vállalkozásoknak kérelmezniük kell a moratórium további igénybevételét, bemutatva, hogy nehézséggel küzdő vállalkozásnak minősülnek, adatokkal is alátámasztva - tették hozzá.

Az új intézkedéssel a lakossági moratóriumot eddig igénybe vevők 47 százaléka, összesen több mint 750 ezer ember élhet. A moratóriumot igénybe vevők legnagyobb csoportját a gyermeket nevelő családok jelentik, becsült számuk meghaladja a félmilliót - áll a közleményben. A fizetési haladék igénybevétele miatt az adósok továbbra sem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. Az elfogadott törvény kimondja, hogy az elhalasztott tartozásra nem lehet kamatos kamatot felszámítani, a futamidő meghosszabbításával kell biztosítani a fizetési terhek egyenletes elosztását - írták.

Emellett 2021. június 30-ig nem mondhatók fel sem a vállalati, sem a lakossági adósok hitelszerződései. A felmondási moratórium azoknak jelent majd segítséget, akik fizetési problémákkal szembesülnek, azonban nem élhetnek a törlesztési moratóriummal - tették hozzá.
Megjegyezték: akik anyagi helyzetüknél fogva tudnak és akarnak tovább törleszteni, változatlanul teljesíthetik fizetési kötelezettségüket, azonban ha időközben mégis fizetési problémával szembesülnének, ismét élhetnek a moratórium adta kedvező lehetőséggel.

Forrás, videó: https://www.origo.hu/gazdasag/20201020-szavaz-az-orszaggyules-kedden-a-hitelmoratorium-meghosszabbitasa.html
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20201020-meghosszabbitottak-a-torlesztesi-moratoriumot

Címkék: Család  Megélhetés  Nyugdíjasok 

Nyugdíjasok, nyugdíjrendszer megreformálása

A polgári kormányzás 10 éve – 16. rész

Nyugdíjasok, nyugdíjrendszer megreformálása

A Nézőpont Intézet a nyugdíjasokról is szót ejtett:
„A nyugdíjak vásárlóértékét nemcsak megőrizték, de 10 százalékkal növelték is, az öregség után járó társadalmi juttatások egy főre jutó értéke vásárlóerő-egység alapján 2010-ben 1529,3, 2018-ban 1766,5 volt. A gazdasági intézkedések sorában szimbolikus jelentőségű, hogy a Kormány 2021-től fokozatosan visszaállítja a 2009 tavaszán kivezetett 13. havi nyugdíjat.”

Kiegészítésképpen:
A 2010-es 97259 forintos átlagnyugdíj 2019-re 142114 forintra (1) emelkedett (46,1%), míg az infláció 27%-os volt ugyanezen időszakban (2), így az átlagnyugdíj emelkedése 19%-kal meghaladta az inflációt.

A 13. havi nyugdíjat a balliberálisok vették el (3) és közben van pofájuk folyamatosan kritizálni a nyugdíjrendszert. 2009. július 1-től a Bajnai-kormány törölte el a 13. havi nyugdíjat, és szüntette meg a tiszta svájci indexálást, amely fele-fele arányban veszi figyelembe az inflációt valamint várható nettó keresetnövekedést is. Még ők vezették be cserébe az akkor gazdaságilag elképzelhetetlen nyugdíjprémiumot, ugyanis abban az időben a GDP növekedés nem érte el a 3,5%-ot, ami a nyugdíjprémium alapfeltétele. Nesze semmi, fogd meg jól! Továbbá ők szüntették meg a svájci indexálást (3), azaz vezették be azt a szabályt, hogy ha a GDP növekedése 3% alatt marad, akkor csak az infláció mértékével nő a nyugdíj, 3-4% között 80-20 arányban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 4-5% között 60-40%-ban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 5%-tól pedig a klasszikus svájci indexálás szerinti 50-50%-ban.

2012-től csak az inflációhoz kötik a nyugdíjak emelését.

A balliberálisok persze visítanak a nyugdíjak miatt (4). Vizsgáljuk meg a visításuk jogosságát! 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat, ezért visíthattak volna, de nem visítottak, mert ezt a Bajnai intézte. 2010-ben, 2011-ben a GDP nem nőtt 3,5% fölé (5), tehát mindenképpen inflációval nőtt a nyugdíj: nincs különbség, Bajnai-fél nyugdíjrendszer élt.

A 2012-től bevezetett új nyugdíjrendszer szerint is, valamint a Bajnai-féle verzió szerint is 2012-ben, 2013-ban csak az inflációval nőttek volna a nyugdíjak, ugyanis 3% alatti mértékben nőtt a GDP. 2014-ben a GDP 4,2%-kal emelkedett, az infláció -0,2% volt, átlagkereset pedig 3%-ot nőtt, 2015-ben 3,8%-os GDP növekedés mellett az infláció -0,1%-ot tett ki, a nettó átlagkereset növekedése pedig 4,3%-ot ért el. A matek szerint a nyugdíjaknak nem kellett volna emelkednie ezekben az években, azonban 2014-ben 2,4%-kal (6), 2015-ben pedig 1,8%-kal emelkedtek (7). 2016-ban a GDP növekedése nem érte el az 3%-ot, nincs vita a nyugdíjemeléssel kapcsolatban.

2017-től azonban már jobban jártak volna a nyugdíjasok, ha a nettó bérnövekedést is figyelembe vették volna 2017-ben 60%-ban, 2018-ban 50%-ban, 2019-ben pedig 60%-ban. Azonban a nyugdíjprémiumot ezekben az években már megkapták a nyugdíjasok, megérkezett hozzájuk a rezsiutalvány valamint az Erzsébet utalvány is.

2020-tól pedig 4 év alatt fokozatosan visszaépítésre kerül a 13. havi nyugdíj, amely átszámolva felfogható 4 éven keresztül évi +2%-os emelésnek is az infláción felül.

A dolgozó nyugdíjasok járulékmentességet élvezhetnek 2020. július 1-től, amely 14%-os keresetnövekedést jelent (8).

A magánnyugdíjpénztárakra áttérve a következő olvasható az elemzésben:
„A kormány ösztönözte a magánnyugdíjpénztári tagok visszalépését az állami nyugdíjrendszerbe, mivel túlságosan költségesnek és kevéssé hatékonynak ítélte az 1997-es nyugdíjreformmal létrehozott második nyugdíjpillért és az intézkedés révén stabilizálódott a magyar nyugdíjrendszer.”

Kiegészítésképpen:
A magánnyugdíjpénztárba(manyup-ba) a munkavállalót terhelő nyugdíjjárulék majdnem teljes összege került, míg a munkáltatói rész az állami nyugdíjpénztárba.

Az állami nyugdíjkassza felosztó-kirovó rendszerű, azaz bevétel-kiadás alapján működik. A munkavállalóktól befolyó nyugdíj(jellegű)járulékból kerülnek kifizetésre a nyugdíjak. Ha a bevétel kevesebb, mint a kiadás, akkor azt máshonnan kell előteremteni, mivel Magyarországon törvény szerint kötelező a nyugdíjak kifizetése.

Az idők során egyre többen léptek be a munkaerőpiacra úgy, hogy a nyugdíjjárulékuk egy részét a manyupnak fizették, azaz nem az államnak. Az aktív munkavállalók aránya nem nőtt a megfelelő módon, sokan rohantak el fiatalon nyugdíjba. A GDP növekedése jócskán elmaradt az elvárható 5%-tól, az államháztartás hiánya tarthatatlan volt, az infláció elszállt, a manyup működési költsége a tőkearányos 0,3%-nak többszörösére rúgott, közben pedig a nyugdíjakat fizetni kellett. Ezek a tényezők okozták, hogy 2010-re összesen közel 3000 milliárd Ft terhet rótt az államháztartásra a manyup működése úgy, hogy minden évben rosszabbodott a helyzet.

A manyup működéséhez szükséges gazdasági feltételeket az utóbbi években az Orbán-kormány tudta csak biztosítani.

Amikor az Orbán-kormány 2011-ben helyretette a nyugdíjrendszert (manyup tagok 97%-a automatikusan visszalépett az állami nyugdíjba, kötelező belépés megszűnt), akkor 3000 milliárd Ft-os manyup vagyont államosított.

Ennek fele magasan kamatozó állampapírban volt, amely kintlévőséget, adósságot jelentett az államnak. Mivel az állam önmagának nem tartozhat, ezért ezen állampapírokat egyszerűen bevonták, amely egyszeri, drasztikus államadósság-csökkentést eredményezett.

A maradék összegből pedig az állam fizette a nyugdíjakat, a családi pótlékot, munkahelyeket teremtett, adókedvezményt adott a családoknak, alapvetően ez az összeg nagyban hozzájárult a gazdaság beindításához.

Tehát lopásról szó sincs, csak rosszindulatú és/vagy tudatlan hazugságokról a balliberális fake news média és megvezetett olvasóik részéről. A manyup megszüntetésével sok 1000 milliárd Ft felesleges kiadástól és adósságtól menekült meg Magyarország (9).

Részletek:
1. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp001.html
2. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsf001.html
3. https://www.jogiforum.hu/hirek/20569
4. https://merce.hu/2020/04/20/atlagosan-3600-forintot-vesz-ki-a-nyugdijasok-zsebebol-az-inflacio/
5. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt001.html
6. https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdijemeles_2014_1Y5XOL
7. https://www.origo.hu/gazdasag/20141222-kisebb-lesz-a-nyugdijemeles-2015-ben.html
8. https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/adougyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/az-uj-jarulekszabalyok-evente-350-milliardot-hagynak-a-csaladoknal-a-lakossagnal-es-a-vallalkozasoknal
9. https://szamokadatok.hu/Post/427/Tenyleg_ellopott_a_Fidesz_3000_milliardot

Forrás:
https://nezopont.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve-1.pdf

Előző rész:
https://szamokadatok.hu/Post/1651/Munka_es_a_gyermekvallalas_osszeegyeztethetosege

Címkék: Nyugdíjasok 

A választási ígéretek 95%-a már teljesült

A Fidesz nem csak beszél, hanem cselekszik - Teljes, 92 pontos lista

A választási ígéretek 95%-a már teljesült

Teljes lista itt: https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf

A polgári kormányzás egy évtizede alatt 95 százalékban teljesültek a 2010-es célok és vállalások – állapította meg a Nézőpont Intézet elemzésében.
Az intézet az elemzés apropójával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy éppen tíz éve, 2010. május 14-én ült össze a rendszerváltozás utáni hatodik szabadon választott Országgyűlés, amely – mint fogalmaztak – “egyben le is zárta a húsz évvel korábban megkezdett munkát”. Hozzátették: az új parlamentben a Fidesz és a KDNP frakciói a mandátumok kétharmadát szerezték meg. Választási programjuk a két héttel később miniszterelnökké választott Orbán Viktor kormányának is a hivatalos programja lett – írták. Az elemzés kiemelte, hogy a polgári kormányzás egy évtizede alatt a 2010-es célok és vállalások 95 százalékban teljesültek. Ezzel összefüggésben felidézték:

a 2010-es kormányváltáskor Magyarországot gazdasági és morális válság sújtotta. A nemzeti ügyek politikáját meghirdető kormányprogram 2010 Magyarországának gazdasági, közbiztonsági, egészségügyi, szociálpolitikai és jogállamisági kihívásaira akart választ adni.

A Nézőpont Intézet a gazdaságban elért legfontosabb eredménynek nevezte, hogy 800 ezer új munkahely jött létre. A bürokráciacsökkentéstől a vállalati és önkormányzati források biztosításán át a gazdaság keleti nyitásáig minden megvalósuló intézkedés “a magyar gazdaságot ellenállóképesebbé, a magyar családokat öngondoskodóbbá tette” – folytatták. Hozzátették: 2010 után helyreállt a rendőrség megítélése és a családok biztonságérzete. A bűncselekmények száma megfeleződött, az elkövetők védelme helyett az áldozatok védelmét helyezték középpontba. Az orvosi életpályamodell megalkotásával, a praxishoz jutás támogatásával és az egészségügyi dolgozók bérének emelésével perspektívát kaptak az ágazatban dolgozók – áll az elemzésben, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, 36 ezer család menekült meg otthona elvesztésétől, a munkavállalást és a gyermekvállalást összeférhetőbbé tették, illetve csökkentették a szociális ellátás terheit.

Habár a kormányprogram céljainak 5 százaléka még megvalósítás alatt áll, legalább ennyi olyan intézkedés valósult meg 2010 óta, amely az új kihívásokra adott válasz

– jegyezték meg. A Nézőpont az elmúlt tíz év hozadékának nevezte a többi között a rendszerváltás óta először bevezetett rezsicsökkentést, a NATO-elvárásoknak megfelelő, a rendszerváltás óta történt legnagyobb haderőfejlesztést, a gazdaságfehérítési intézkedéssorozatot, továbbá Európa legkiterjedtebb családtámogatását.

A 2010 és 2020 közötti kormányzás eredményességéről és a 2022 utáni várakozásokról tanúskodik, hogy a magyarok 70 százalékának véleménye szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő

– állapította meg az intézet.

Forrás: https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf
https://nezopontintezet.hu/2020/05/14/a-polgari-kormanyzas-tiz-eve/

Címkék: Bűnözés  Család  Egészségügy  Fejlődés  Gazdaság  Megélhetés  Nyugdíjasok  Oktatás  Önkormányzat 

A Baloldal csak megszorításokkal képes kormányozni

A Baloldal csak megszorításokkal képes kormányozni

Csak azért, hogy ne felejtsük el, kik adnak nekünk tanácsot a gazdasági válságkezelés kapcsán az ellenzékből:

2008-ban a világgazdasági válság hazai megjelenését követő 19. napon a Gyurcsány-kormány megállapodott az IMF-fel a hitelfelvételről, majd nemsokkal később az EU-val és a Világbankkal is, akkor értéken több mint 4.200 milliárd forint értékben.
Mindezek ellenére emelkedett az ÁFA, az SZJA, az EVA, a jövedéki-, az energia-, a gépjármű- és a vagyonadó, illetve megszűnt a szocpol, a 13. havi illetmény és nyugdíj, valamint emelkedett a nyugdíjkorhatár, csökken a GYED, a GYES, a táppénz, a családi pótlék, és a gázkompenzáció.

Akkor ezeket a döntéseket a ma is aktív képviselők közül többen is megszavazták:

Burány Sándor (Párbeszéd)
Hiller István (MSZP)
Korózs Lajos (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Molnár Zsolt (MSZP)
Szakács László (MSZP)
Varga László (MSZP)
Gyurcsány Ferenc (DK)
Arató Gergely (DK)
Vadai Ágnes (DK)
Hajdú László (DK)
Oláh Lajos (DK)
Varju László (DK)

Erre szokták azt mondani: Sokkal szerényebben!

Forrás: Farkas Örs

Címkék: Adó  Baloldali rombolás  Család  Megélhetés  Nyugdíjasok 

Újabb Jobbikos hazugság cáfolata

Újabb Jobbikos hazugság cáfolata

Miközben haverjaikkal együtt 177 millió forintot költött a Jobbik csak Facebook-propagandára (https://www.facebook.com/…/photos/10914131…/158369002306908/) most épp a nyugdíjasokat verik át.

Azt állítják, hogy nincs 13. havi nyugdíj, illetve az infláció több volt, mint az emelés. A valóság ezzel szemben az, hogy az idősek 2021 februárjában negyedhavi, 2022 elején félhavi, 2023-ban háromnegyed havi, 2024-ben teljes havi összeget kapnak. A 13. havi nyugdíjjal azután minden esztendőben teljes összegben számolhatnak.

Ezen kiegészítők mellett eddig is, meg ezentúl is volt évente emelés, volt Erzsébet utalvány, volt Rezsiutalvány és volt Nyugdíjprémium is.

Hazugság:
https://www.facebook.com/…/…/484403621404/10157887764886405/

Cáfolat:
https://www.facebook.com/…/134933189912743/3714644111941615/

ADD TOVÁBB

Címkék: Jobbik  Nyugdíjasok 

Nyugdíj - Megszorítás vagy Gazdaságvédelem?

Nyugdíj - Megszorítás vagy Gazdaságvédelem?

Az, hogy Magyarország Kormánya bejelentette, hogy négy lépcsőben visszaadja a 13. havi nyugdíjat
- javítja a nyugdíjasok anyagi helyzetét
- a fogyasztáson keresztül támogatja a gazdaságot
- csökkenti a családok bizonytalanság-érzetét és kiszolgáltatottságát
- összességében csökkenti a válság negatív hatását, ily módon támogatja a gazdaságvédelmi célokat

Forrás: Oeconomus

Címkék: Baloldali rombolás  Gazdaság  Nyugdíjasok 

Tényleg ellopott a Fidesz 3000 milliárdot?

Valóság a nyugdíjrendszer megreformálásáról

Tényleg ellopott a Fidesz 3000 milliárdot?

A Horn-kormány leköszönésképpen 1998-ban bevezette a magánnyugdíjpénztári (manyup) rendszert, amelybe minden ezután munkába állónak kötelező volt belépnie (más is beléphetett). A manyup-ba a munkavállalót terhelő nyugdíjjárulék majdnem teljes összege került, míg a munkáltató az állami nyugdíjpénztárba fizetett be.

Az állami nyugdíjkassza felosztó-kirovó rendszerű, azaz bevétel-kiadás alapján működik. A munkavállalóktól befolyó nyugdíj(jellegű)járulékból kerülnek kifizetésre a nyugdíjak. Ha a bevétel kevesebb, mint a kiadás, akkor azt máshonnan kell előteremteni, mivel Magyarországon törvény szerint kötelező a nyugdíjak kifizetése.

Az idők során egyre többen léptek be a munkaerőpiacra úgy, hogy a nyugdíjjárulékuk egy részét a manyupnak fizették, azaz nem az államnak. Az aktív munkavállalók aránya nem nőtt a megfelelő módon, sokan rohantak el fiatalon nyugdíjba mondvacsinált okokkal (vagy az akkori törvények szerint 38 évesen). A GDP növekedése jócskán elmaradt az elvárható 5%-tól, az államháztartás hiánya tarthatatlan volt, az infláció elszállt, a manyup működési költsége a tőkearányos 0,3%-nak többszörösére rúgott, közben pedig a nyugdíjakat fizetni kellett. Ezek a tényezők okozták, hogy 2010-re összesen közel 3000 milliárd Ft terhet rótt az államháztartásra a manyup működése úgy, hogy minden évben rosszabbodott a helyzet.

Hogy balliberális olvasóink is értsék az összeg nagyságát: ez majdnem 16 Puskás Aréna, másképpen számolva összesen 12000!!! CT gép. Tehát találtunk 3000 milliárd Ft eltékozolt vagyont a balliberális gazdasági „észkombájnok” részéről.

Nem az ötletről beszélünk, hanem az elégtelen kivitelezésről. A manyup működéséhez szükséges gazdasági feltételeket az utóbbi években az Orbán-kormány tudta csak biztosítani.

Amikor az Orbán-kormány 2011-ben helyretette a nyugdíjrendszert (manyup tagok 97%-a automatikusan visszalépett az állami nyugdíjba, kötelező belépés megszűnt), akkor 3000 milliárd Ft-os manyup vagyont államosított.

Ennek fele magasan kamatozó állampapírban volt, amely kintlévőséget, adósságot jelentett az államnak. Mivel az állam önmagának nem tartozhat, ezért ezen állampapírokat egyszerűen bevonták, amely egyszeri, drasztikus államadósság-csökkentést eredményezett.

A maradék összegből pedig az állam fizette a nyugdíjakat, a családi pótlékot, munkahelyeket teremtett, adókedvezményt adott a családoknak, alapvetően ez az összeg nagyban hozzájárult a gazdaság beindításához.

Tehát lopásról szó sincs, csak rosszindulatú és/vagy tudatlan hazugságokról a balliberális fakenews média részéről. A manyup megszüntetésével sok 1000 milliárd Ft felesleges kiadástól és adósságtól menekült meg Magyarország.

Hivatkozások:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magánnyugdíjpénztár
https://nyugdijmaskeppen.hu/magannyugdijpenztar-manyup/

Címkék: Gazdaság  Nyugdíjasok 

Férfiak és nők nyugdíja közötti különbség

Férfiak és nők nyugdíja közötti különbség

Az Európai Unióban a férfiak átlagnyugdíja közel 40 százalékkal magasabb, mint a nőké; az Európai Parlament szerint a probléma kezelésére uniós szintű stratégiára van szükség.

2017-ben elfogadták a „egy uniós stratégia szükségességéről a nemek közötti nyugdíjszakadék megszüntetése és megelőzése érdekében” nevű határozatot, de a különbségek csak kevés országban csökkentek.

Magyarországon az eltérés jelenleg 16%, ami közel az uniós átlag fele.

Forrás: https://bbj.hu/economy/hungary-gender-pension-gap-below-eu-average_177985
https://kamaraonline.hu/egyre-nagyobb-a-szakadek-a-ferfiak-es-a-nok-nyugdija-kozott/

Címkék: Európai Unió  Nyugdíjasok