Címke: Környezetvédelem

Többezer köbméter hulladék érkezik a vízi úton Ukrajnából és Romániából

Az LMP és a Greenpeace hallgat

Többezer köbméter hulladék érkezik a vízi úton Ukrajnából és Romániából

‼️ Évente több ezer köbméter hulladék érkezik Magyarországra a Tiszán Ukrajnából és a Szamoson Romániából. Áder János érdemi lépéseket tesz, az LMP és a Greenpeace balliberális pártpolitikai feladatokat hajtanak végre, a konkrét ügyben síri csend van részükről. Nem látjuk a transzparenseket az ukrán nagykövetség előtt, de még az ukrán főkonzulátus előtt sem lehet látni aktivistáik tüntetéseit és sajtótájékoztatóit....

Áder János tájékoztatta az EB elnökét folyóink szennyezéséről. Az 1,3 milliárd forint értékű felső-tiszai hulladékmentesítési létesítmény úgyszintén Áder János köztársasági elnök támogatásával valósult meg. Ezek a valódi lépések. az LMP-s bekiabálások és Karácsony Gergely klímaveszélyhelyzet tüntetése csak agitprop tevékenységnek tekinthetőek.

Áder János köztársasági elnök levélben hívta fel az Európai Bizottság elnökének figyelmét a Tiszán és a Szamoson át Magyarországra érkező, nagy mennyiségű hulladék problémájára.

Az államfő levelében – amely szombaton került fel a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapjára – emlékeztette Ursula von der Leyent, korábban azt kérte Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Klaus Johannis román elnöktől, hogy vessék latba befolyásukat a szennyezés megállítása érdekében.

Áder János ezúttal is hangsúlyozta, a korábbi ígéretek ellenére az elmúlt időszak áradásai ismét nagy mennyiségű hulladékot sodortak át Magyarországra.

Ez jelenleg járványügyi szempontból is veszélyes, emellett mind a halászatot, mind a turizmust akadályozza és az élővilágra is súlyos hatással van. Az államfő ismét megjegyezte, hogy a magyar kormány többször kérte már a szomszédos országok hatóságainak segítségét, de ezt az együttműködés hangoztatásán túl kevés érdemi intézkedés és még kevesebb javulás követte.

A szennyezés legfőbb oka, hogy a lakosság a folyók árterébe rakja le a hulladékát – jelezte Áder János.

A köztársasági elnök felidézte, hogy a Tiszán idén már több mint háromezer köbméternyi szilárd hulladék érkezett, június 13. óta a folyóból 938 köbméter vegyes uszadékot szedtek ki, míg a Szamosból további 846 köbmétert, a hulladékmentesítést már a gépek sem bírják.

Áder János megismételte, kiábrándítónak tartja, hogy a Tisza hulladékkal szennyezése a sokszori fogadkozás ellenére sem hagyott alább, így az már tartós fenyegetést jelent a folyó törékeny ökoszisztémájára. – Ennek a visszatérő problémának a megoldása nem tűr további halasztást – hangsúlyozta.

Az államfő az Európai Bizottság elnökének azt írta, tudja, mennyire elkötelezett a környezetvédelem ügye mellett, ezért bízik abban, hogy ez az ügy felkelti az érdeklődését. Emellett reményét fejezte ki, hogy az idén őszre javasolt brüsszeli találkozójukon személyesen is lesz lehetőségük áttekinteni az Európai Unió környezeti fenntarthatósági tevékenységét, a Green Deal legfontosabb elemeit.

Ellékeztető:
Az 1,3 milliárd forint értékű felső-tiszai hulladékmentesítési projekt sikeres, a létesítményt Áder János köztársasági elnök és Pintér Sándor belügyminiszter adták át Vásárosnaményban 2019. szeptemberében. Mi fizetjük az ukrán szemét összeszedését. Az átadási ünnepségén az államfő elmondta: elsőként a Tiszán vizsgázhat a nagyon sok magyar ötletből összerakott technológia, ami segít abban, hogy megtisztítsák a hulladéktól a folyót. A tiszai PET Kupa kitalálóinak lelkesedése és kitartása eredményeként már más is gyűjteni fogja a műanyag szemetet a folyóról, remélhetőleg nagyobb hatékonysággal és hosszabb időtartamban – fogalmazott a köztársasági elnök. A vízügyi szakemberek másfél év alatt tervezték meg a hulladékmentesítésben részt vevő gépláncot, valamint biztosították az üzemeltetésükhöz szükséges infrastruktúrát. A gépsor hatékonysága nem lesz százszázalékos, de ha 80 százalékkal kisebb lesz a Tisza műanyag terhelése, akkor már jól jártunk, ez az arány a következő évek működtetési tapasztalataival kiegészülve még jobb lehet – mondta Áder János.

Az államfő köszönetét fejezte ki a PET Kupa szervezőinek és résztvevőinek, valamint a vízügyi szakembereknek a munkájukért, és arra kérte őket, hogy továbbra is segítsék a Tiszát tisztán tartani. „Azt kívánom, hogy a következő versenyen már komoly harc legyen a PET Kupán résztvevők körében, hogy ki talál akár a vízen, akár az ártéren hulladékpalackot, és az legyen ennek a versenynek a győztese, aki hosszú keresőmunkával egyet vagy kettőt talál” – hangoztatta Áder János. Hozzátette, a végső cél az, hogy a jövőben megrendezendő kupákon csak a vízitúrázás örömeit éljék át a résztvevők.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/belfold/ader-tajekoztatta-az-europai-bizottsag-elnoket-a-tisza-es-szamos-szennyezesrol-8364813/
https://greenfo.hu/hir/atadtak-a-felso-tisza-muanyag-hulladek-csokkento-objektumat/

Címkék: Környezetvédelem 

Klímapolitikai bukás: egekben az energiaárak és tovább nő a fosszilis energiahordozók felhasználása Németországban

Ez a "zöld" politika, ami valójában kamuzöld

Klímapolitikai bukás: egekben az energiaárak és tovább nő a fosszilis energiahordozók felhasználása Németországban

Bár egyre több tanulmány és gyakorlati megfigyelés támasztja alá a nukleáris leszerelés negatív gazdasági és környezeti következményeit, a zöldpártok jelentős része nem képes szabadulni korábbi legfontosabb identitásképző elemétől: az atomellenességtől. Németország példája jól mutatja, hogy az érzelmileg túlfűtött antinukleáris mozgalmak és az azokat felhasználó fosszilis tüzelőanyag lobbi közötti szövetség mekkora társadalmi többletterhet eredményezhet. Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője, Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője és Kovács Péter egyetemi hallgató, a Századvég gyakornoka erről írt tanulmányt.

A XXI. század egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan lesz képes megoldani az emberiség a természet túlzott használatának problémáját úgy, hogy közben megőrzi azokat a gazdasági és társadalmi eredményeket, amelyeket az ipari forradalom óta elért. Kiemelt feladat a klímaváltozás kezelése, aminek megelőzésében jelentős szerepet játszik a globális károsanyag-kibocsátásért legnagyobb arányban felelős energiaszektor dekarbonizációja. Az energiapolitika három céljára – az ellátásbiztonságra, a környezetvédelemre és a gazdasági teljesítményre – gyakran szokás trilemmaként hivatkozni, ami jól szemlélteti, hogy az intézkedések általában nem okoznak mindhárom célban pozitív irányú elmozdulást és így a döntéshozók feladata a célok közötti „navigáció".
A klímaváltozás megelőzése érdekében tehát olyan beavatkozásokra van szükség, amelyek úgy javítják az energiaszektor környezeti teljesítményét, hogy közben a lehető legkisebb mértékben csökkentik az ellátás biztonságát és a gazdasági növekedést.

A legtöbb ország energiapolitikai beavatkozásainak jelentős része az energiamix módosítását célozza, azaz, hogy az energiaigényt milyen tüzelőanyagokból és milyen technológiával lássa el a szektor. Közgazdasági szempontból a leghatékonyabb szabályozási eszközök technológiasemlegesek, azaz a kibocsátott káros anyagot büntetik, és ezen túl meghagyják a különböző termelési technológiáknak, hogy szabadon versenyezzenek egymással. Ezzel szemben egyre több olyan intézkedés jelenik meg a nemzetközi gyakorlatban, ami egyes technológiák büntetésére vagy jutalmazására irányul, ellent mondva ezzel a közgazdasági racionalitásnak. Ezekre a rossz gyakorlatokra a legmarkánsabb példa a nukleáris technológia ellen zajló boszorkányüldözés, amely néhány országban a szakpolitikai beavatkozás szintjéig jutott.

A legszélsőségesebben Németország lép fel az atomenergia ellen, aki annak ellenére is leszereli nukleáris kapacitásait 2022-ig, hogy a legtöbb nagy nemzetközi klímavédelmi és energetikai szervezet (IPCC, IAE stb.) arra figyelmeztet, hogy atomenergia nélkül csak óriási költségek és az ellátásbiztonság csökkenése árán érhetők el a klímavédelmi célok. A szél- és napenergiát hasznosító erőművek növekvő penetrációja fontos és jó tendencia, azonban időjárásfüggő, bizonytalan termelésük és fajlagosan magas területigényük miatt egyelőre nem helyettesíthetik a nukleáris technológiát.
Ha tehát a klímaváltozás kérdését néhány évtizeden belül meg kívánjuk oldani, az atomenergiának nincs alternatívája.

Történelmi előzmények
Németországban a '60-as évek elejétől a '80-as évek végéig a többi fejlett országéhoz hasonló energiapiaci folyamatok zajlottak. A gazdasági prosperitás és az elektrifikáció jelentős energiaigény-növekedéshez vezetett, amelyre hatékony és olcsó megoldást jelentett a nukleáris technológia, így az ebben az időszakban épülő atomreaktorok fontos pillérévé váltak a villamosenergia-hálózatnak. A '70-es évek olajválságai és a Three Mile Island baleset a német társadalomban is megágyaztak az atomellenes mozgalmaknak (megalakultak a szó szoros értelemben új társadalmi mozgalomként induló német Zöldek, a világ legrégebbi, illetve Németország legnagyobb zöldpártja), amelyek narratívájuk célkeresztjébe állították a növekedést és technológiát szimbolizáló, újonnan létesülő erőművek elleni hadjáratot. S bár ezek a mozgalmak a '80-as évek elején számos helyi tüntetést szerveztek az épülő reaktorok ellen, valódi eredményt nem tudtak elérni.

Az első igazi változást az 1986-os csernobili atomkatasztrófa hozta meg, amelynek hatására a korábban elszigetelt, zöld szubkultúrára jellemző antinukleáris attitűd terjedni kezdett a teljes német társadalomban. Az emberek által korábban támogatott atomenergia kegyvesztetté vált és az 1989-ben megépülő utolsó reaktort követően több beruházás már nem valósulhatott meg.
A Zöldek céljuk elérésével nem állhattak meg, hiszen az megkérdőjelezte volna létjogosultságukat, ezért figyelmüket a már működő erőművekre fordították. Az üzemelő reaktorok leállítása azonban olyan mértékű gazdasági károkat okozott volna Németországnak, amelyet a hatalmon lévő kereszténydemokraták már nem engedhettek meg, így a nukleáris leszerelés egészen a '90-es évek végéig az atomellenes mozgalmak zászlósprojektje maradt.

A zöld mozgalomból radikális atomellenes párttá váló német Zöldek számára 1998-ban nagy lehetőség kínálkozott. A szociáldemokrata Gerhard Schröder csak koalíció útján ragadhatta magához a hatalmat és a Zöldek több szempontból is jó partnernek ígérkeztek. Egyrészt a vállalatokkal hagyományosan jó viszonyt ápoló Schröder az iparellenes Zöldek bevonásával növelhette népszerűségét a baloldali szavazók körében. Másrészt a szövetség fiatalosságot kölcsönzött Schrödernek, amely a kampányban jól szembeállítható volt a régóta hatalmon lévő kereszténydemokratákkal. A számítás bejött és az őszi választásokat megnyerve a Schröder vezette szociáldemokrata-zöld koalíció alakíthatott kormányt. A két fél között energiapolitikai szempontból is igen hamar egyetértés alakult ki. A Zöldek számára fontos nukleáris leszerelés kapóra jött Schrödernek, aki egy Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő, nagyszabású gázvezeték-beruházás előkészítésén dolgozott. A hatalomra kerülést követő években a koalíció egyfelől egy 2000-ben a parlamenten átvitt törvény keretében hivatalosan is betiltotta az új nukleáris erőművek építését és megtervezték a meglévő erőművek kivezetésének ütemezését, másfelől elkészítették az Északi Áramlat gázvezeték megvalósíthatósági tanulmányát és az érdekeltekkel elfogadtatták a beruházás ütemtervét. A nukleáris erőművek leszerelésének kezdetét és a gázvezeték átadását szintén 2011-re tűzték ki. Így a koalícióban győztes-győztes helyzet állt elő: a Zöldek elérték céljukat, piacot teremtve ezzel a beáramló nagymennyiségű földgáznak, ami legitimálta Schröder fontos projektjét. A történetet tovább színesíti, hogy a gázvezeték építéséről szóló megállapodást néhány nappal a 2005-ös német választások előtt írták alá, majd az azt elveszítő Schröder a kancellári székből közvetlenül a gázvezeték tulajdonosának és közvetlen üzemeltetőjének, a Nord Stream AG felügyelőbizottságának elnöki székébe ült át.

A 2005-ben hatalomra kerülő kereszténydemokrata Angela Merkel felismerte, hogy a német villamosenergia-termelés negyedét biztosító nukleáris erőművek 2011 és 2022 közötti kivezetése gazdaságilag irracionális,
így 2009-ben egyes reaktorokra üzemidő hosszabbítást kezdeményezett és a leszerelés céldátumát 2022-ről 2030-ra módosította. A változás nem váltott ki erős ellenérzést a közvélemény részéről, ami egyrészt az atomellenes attitűd idő közbeni mérséklődésének, másrészt a 2008-as gazdasági válság következményeitől való félelemnek volt köszönhető. Végül azonban Merkel korrekcióját a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset nyomán újra fellobbanó negatív közhangulat elsöpörte: az országszerte utcára vonuló közel 250.000 fős embertömeg hatására a kancellár rövid idő alatt a régi leszerelési céldátumok visszaállítása és nyolc reaktor azonnali leállítása mellett döntött.

A nukleáris leszerelés következményei
Németországban 2010-ben 17 atomreaktor működött, ebből 8-at 2011-ben, egyet-egyet 2015-ben, 2017-ben és 2019-ben állítottak le, a maradék 6-ot pedig 2022-ig vezetik majd ki. A nukleáris energia aránya a német villamosenergia-termelésben a 2010-es 25 százalékos értékről mára jócskán 10 százalék alá csökkent. Németország a kieső kapacitások jelentős részét új, időjárásfüggő megújuló beruházásokkal pótolta. Ezeknek a technológiáknak kisebb a hatékonysága, ezért csökkenő energiafogyasztás mellett is egyre nagyobb mennyiségű beépített kapacitásra van szükség az igények kielégítéséhez.

A folyamatosan növekvő megújuló kapacitásokhoz Németországnak igen jelentős beruházási és működési támogatásokat kellett biztosítania a termelők számára.
Annak érdekében, hogy a váltásnak ne legyenek drámai következményei az ország gazdasági teljesítményére, a támogatások terheit a nagyfogyasztó iparvállalatok helyett a kisfogyasztókra hárította, így a lakossági villamosenergia ára mára Németországban jelentősen meghaladja az európai átlagot (a magyar áraknak több mint háromszorosa).
Emellett az újonnan beépülő fosszilis erőművek magasabb működési költségei miatt, az átállás hatására a nagykereskedelmi villamosenergia-árak is enyhén növekedtek, amely a nagyfogyasztókat is negatívan érintette.

A nukleáris leszerelés másik nagy kihívását a beépülő megújulók időjárásfüggése jelenti. Mivel a villamos energia korlátozottan tárolható és a fogyasztók kevéssé hajlandók alkalmazkodni a napsütéshez és a széljáráshoz, a német rendszerben egyre gyakoribbá válnak azok az időszakok, amikor túltermelés van, illetve amikor a nagymennyiségű megújuló kapacitás sem képes fedezni az igényeket. Ezt a problémát Németország három módon kezelte: egyrészt növelte szabályozható fosszilis (szén- és földgáztüzelésű) erőműkapacitásait; másrészt emelte határkeresztező aktivitását (részben importtal a nukleáris nagyhatalomnak számító Franciaországtól és a magas fosszilis arányú Csehországtól); harmadrészt jelentős költségek árán nagyszabású hálózat- és piacfejlesztési projekteket valósított meg. Az új fosszilis erőművek nem csak a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása miatt aggályosak, hanem mert – különösen a széntüzelés esetében – szállópor kibocsátással járnak, amely a helyi lakosok körében kimutathatóan növeli a felső légúti megbetegedések kockázatát. A növekvő határkeresztező aktivitás pedig az alacsony termelésű időszakokban – leginkább a francia import miatt – azon túl, hogy hosszútávon kérdéses forrást biztosít, megkérdőjelezi a program értelmét is.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján tehát a nukleáris leszerelés az energiapolitikai trilemma egyik célja mentén sem eredményezett pozitív irányú elmozdulást. A rendszer átalakítása mind a lakossági, mind az ipari energiaárakat növelte, egyre mélyülő gazdasági problémákat okozva ezzel Németországnak (és közvetve Európának). Kérdéses, hogy ez a tendencia – különösen a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek fényében – meddig folytatható jelentősebb társadalmi konfliktusok nélkül. Környezeti szempontból az egyetlen előnyt a csökkenő nukleáris hulladék jelenti, amely azonban nem kompenzálja az üzembe helyezett fosszilis kapacitások növekvő üvegházhatású gáz és szállópor kibocsátását. A német nukleáris leszerelés gazdasági és környezeti költségeiről a legfrissebb tanulmányt a Kaliforniai Berkeley Egyetem professzora, Stephan Jarvis és szerzőtársai készítették, akik úgy becsülik, hogy az intézkedés évente több mint 12 milliárd dollárba kerül Németországnak. Végül az, hogy az embereknek és vállalatoknak egyelőre nem kellett jelentősebb ellátásbiztonsági problémákkal szembenéznie a fosszilis erőművek mellett annak köszönhető, hogy a német rendszer változékonyságát a többi európai ország képes kiegyenlíteni. Ahogyan azonban a többi európai ország is növeli időjárásfüggő megújuló és csökkenti szabályozható fosszilis kapacitásait, a kiegyenlítési képesség is csökkenni fog.

A múlt héten az egyes technológiák elleni harc új mérföldkőhöz érkezett Németországban: hosszas vita után a Bundestag megszavazta, hogy 2038-ig valamennyi szénerőművet le kell állítani. Az eredetileg tavaly benyújtott csomag erősen megosztotta a képviselőket. Egyfelől, a széntüzelés leállítása szükséges a klímacélok eléréséhez és a németek egészségügyi állapotának javításához. Másfelől a nukleáris leszerelés következtében mesterségesen felduzzasztott iparág napjainkra közel 30 ezer embert foglalkoztat, akiknek az átképzését meg kellene oldani. Ha Németország nem kívánja jelentősen növelni villamosenergia-importját, az átalakításhoz újabb villamosenergia-termelő kapacitások kiépítése szükséges. Az új erőművek pedig újabb költségeket jelentenek és, mivel – a növekvő megújuló penetrációval párhuzamosan – továbbra is szükség lesz szabályozható termelőkre, várhatóan növelik a földgázigényeket és így az orosz függőséget is. A célkitűzés hitelességét rombolja, hogy a csomag engedélyezi az idén belépő új Datteln IV. szénerőmű blokk üzembe helyezését, tovább növelve ezzel a fosszilis termelés arányát a német energiamixben. A jövőben Németország a kivezetési költségek jelentős részét várhatóan az újonnan létrehozott, brüsszeli elosztású, úgynevezett Igazságos Átmeneti Alapból finanszírozza majd, amihez a szükséges anyagi hátteret a fejlődő és kevésbé szennyező országok – köztük Magyarország – kohéziós forrásainak átcsoportosításával teremti elő az Európai Bizottság.
A manőverrel a német kormány a radikális atomellenes lobbi által politikai úton kikényszerített nukleáris leszerelés hosszú távú, közvetett költségeit ráterhelné a fejlődő országokra, ami súlyosan ellenkezik az unió alapértékeivel.

A német atomstop tanulságai
Napjainkra majdnem minden olyan érvet, amely a nukleáris leszerelés mellett szólt, megcáfoltak. Az emberek tudatában talán még mindig az atomkatasztrófáktól való félelem a legerősebb, hiszen ezek a tragédiák egy időben és helyen nagyszámú lakost fenyegetnek. A statisztikai adatok ezzel szemben azt mutatják, hogy fajlagosan a nukleáris termelés a bioüzemanyagok után a második legbiztonságosabb technológia (előbbi esetében 0,005 halott, utóbbinál 0,01 halott jut átlagosan egy terawattóra megtermelt energiára), kicsivel megelőzve ezzel a nap-, víz-, és szélenergiát és jelentősen lehagyva a fosszilis technológiákat (például a széntüzelés átlagosan 24,62 halálozást okoz terawattóránként). A másik gyakran hangoztatott érv, hogy az atomerőművek akadályozzák a klímaváltozás megelőzéséhez szükséges dekarbonizációt, szintén nem igaz. Bár a kutatások eredményei jelentős szórást mutatnak, abban a kutatók nagy része egyetért, hogy a nukleáris technológia teljes életciklusa során kibocsátott üvegházhatású gáz mennyisége nagyságrendileg megegyezik a megújuló termelőkével (egyesek szerint alacsonyabb azokénál) és sokkal kisebb a fosszilis technológiákénál. Az egyetlen továbbra is eldöntetlen kérdés a nukleáris hulladékkezelés. Itt a fő problémát az jelenti, hogy a kiégett fűtőelemeket hosszú ideig tárolni szükséges. A tárolás azonban a mai technológia mellett minimális költségen, egészségügyi kockázatok nélkül megoldható, így nem indokolja az erős társadalmi ellenérzést.

A német atomstop példája jól mutatja, hogy az egy-egy ügy mentén csőlátó módon politizáló, célja érdekében elvtelen alkukra is hajlandó, baloldali atomellenes lobbi hogyan okozhat hosszútávon súlyos gazdasági és környezeti károkat egy teljes országnak és hogyan zárhatja kelepcébe annak alkalmazkodását a globális felmelegedés okozta még nagyobb kihívásokhoz. Németország igen nehéz helyzetben van, mert bár a nukleáris technológia ellen szóló érvek elfogytak, a radikális mozgalmak tevékenysége visszafordíthatatlan ellenérzéseket eredményezett a lakosság jelentős részében, így a leszerelésből már nem lehet kihátrálni. Ezzel párhuzamosan az országnak egyre szigorúbb klímavédelmi elvárásokat kell teljesítenie, ami összeegyeztethetetlen a leszerelést kompenzáló fosszilis erőművekkel. A probléma hatására Németország kénytelen olyan irányba befolyásolni a nemzetközi intézkedéseket, ami nem csak saját hitelességét, de az Európai Unió egységét is rombolja, ráadásul környezeti szempontból is káros. A következő uniós költségvetési ciklusban az Igazságos Átmeneti Alap forrásokat vonna el a fejlődő országoktól, hogy abból a második legnagyobb haszonélvező Németország a széntüzelésű erőműveinek leszerelési költségeit fedezhesse. Emellett az EU tavaszi döntése értelmében az elvben fenntarthatóságot szolgáló úgynevezett ESG címkével jelölt befektetési alapoknak nem kell fosszilis energiahordozónak tekinteniük a földgázt, így ezek az alapok a jövőben is finanszírozhatják a szenet kiváltó (és az idén elkészülő Északi Áramlat 2 gázvezetéket hasznosító) földgáztüzelésű erőműveket.

Meglepő módon a nukleáris energiához való hozzáállás a mai napig megosztja a zöldpártokat. Ezek egyik része továbbra sem hajlandó tudomást venni arról, hogy az atomellenesség mind környezeti, mind gazdasági szempontból irracionális, mert ezzel a legfontosabb „ügyét" kellene elengednie, ami megkérdőjelezné létezésének értelmét. Azoknak a zöldpártoknak pedig, amelyek hajlandók a korrekcióra, és kihátrálnak a nukleáris leszerelés mögül, új ügyeket kell találniuk, mert különben elvesznek az érdektelenségben. Mivel hosszú távon azok a mozgalmak lehetnek sikeresek, amelyek a józan ész talaján állnak, valószínűleg az utóbbi stratégia maradhat fenn. Az alkalmazkodók pedig remélhetőleg rájönnek majd, hogy a technológiák elleni uszítás sem társadalmi, sem politikai értelemben nem kifizetődő.

Szerzők:

Halkó Petra, közgazdász, a Századvég Alapítvány vezető elemzője
Hortay Olivér, környezetgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője
Kovács Péter, energetikai mérnök hallgató, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és klímapolitikai üzletágának gyakornoka

Forrás: https://www.origo.hu/nagyvilag/20200708-\-\egekben-az-energiaarak-es-tovabb-no-a-fosszilis-energiahordozok-felhasznalasa-nemetorszagban.html

Címkék: Környezetvédelem  Külföld 

Szabó Tímeáék ismét a fejlesztés, a sport, a zöldterület rendezése ellen lázítanak

Szabó Tímeáék ismét a fejlesztés, a sport, a zöldterület rendezése ellen lázítanak

‼️ Itt van az újabb kamuvideójuk, nézzétek meg, mondjátok el a véleményeteket nekik: https://www.facebook.com/szabotimeapm/videos/283435976349775

Nem titok - a baloldalnak gazos, elhanyagolt zöldterületekre van szükségük, ahol önfeledten drogozhatnak és piálhatnak a raszta hajú anarchistáik. A baloldali megélhetési politikusok megpróbálják ellehetetleníteni a Liget-projektet is, mely a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató kategória, a "Best Futura Mega Project" keretein belül a világ négy legjobbja között végzett egyedüli európai nagyprojektként.

Most a Hajógyári-szigettel kapcsolatosan indítják a hisztit, a hazugságok terjesztését és a balliberális favédő agitprop tevékenységet.

Ezzel szemben a Kormány fejleszteni akarja (és fejleszteni is fogja) a Hajógyári szigetet (is)

Világszínvonalú sportakadémia épül a Hajógyári-szigeten
A Hajógyári-szigeten Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát tervezünk - reagálás Szabó Tímea nyilatkozatára.

A baloldal kormányzásával szemben ma a kormány Budapest fejlesztésén, rendbetételén dolgozik. 2017 óta ismert kormánydöntés, hogy a kormány a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát tervez létrehozni a Hajógyári-szigeten egy állami tulajdonú, jelenleg használaton kívüli ingatlanon. Egy világszínvonalú sportkomplexumot tervezünk, amely Budapestet és a sportéletet is gazdagítja. A napokban megjelent kormányhatározat a két évvel ezelőtti döntést megerősíti, és megbízza a Belügyminisztériumot a Hajógyári-sziget árvízvédelmi rendszerének előkészítésével, az EMMI-t pedig a Sportakadémia létrehozásának előkészítésével.

A Hajógyári-sziget tehát a jelenlegi állapotánál sokkal szebb, rendezettebb, védettebb lesz, amelynek köszönhetően a budapestiek és a sportolók egyik új, kedvelt fővárosi helyszíne lehet. Szabó Tímea nyilvánvaló rágalmazó hazugságai miatt jogi lépéseket fogunk tenni - írja az EMMI- Sportért Felelős Államtitkárság az MTI-hez eljuttatott közleményében.

‼️Az pedig megér egy külön cáfolatot, hogy Szabó Tímea szerint "Orbán Viktor és kormánya gyűlöli a fákat"

Lássuk a valóságot:
Kétmillió facsemetével és száz tonna makkal folytatódik az ország fásítása
2019. november 4. 9:44
Elindul az Országfásítási Program hétfőn, a most kezdődő ültetési szezonban az állami erdőgazdaságok saját területeiken több mint 550 hektár új erdőt telepítenek, ehhez kétmillió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot használnak fel – közölte az Agrárminisztérium.
A mintaprogramba 86 település csatlakozik be. A kezdeményezés fontosságára Nagy István agrárminiszter mellett a tárca államtitkárai országszerte közös faültetéseken hívják fel a figyelmet november elejétől.

A közlemény idézi a szakminisztert, aki elmondta, hogy az állami erdőgazdaságok erdőtelepítési mintaprogramjának célja a figyelemfelhívás mellett az erdőterület közvetlen növelése.

Az Agrárminisztérium korábban több fásítást ösztönző programot is indított. Nagy István emlékeztetett, hogy a Vidékfejlesztési Program módosításában az erdőtelepítési támogatásokat 80-130 százalékkal növelték meg, ezekre a forrásokra magán földtulajdonosok és az önkormányzatok egyaránt pályázhatnak. Az elhagyott honvédségi, valamint barnamezős területek, illetve az elöregedett gyümölcsösök helyett is ajánlja a fásítást az agrártárca – emelte ki a miniszter.

Az éghajlatváltozás kihívásaira az erdőgazdálkodás hatékony válaszokat adhat. Ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt években az erdőgazdálkodásban paradigmaváltás történt: a klímacélok teljesítése kiemelt feladattá vált, jelezte Nagy István.

A szaktárca közleménye ismerteti: jelenleg Magyarországon az egyetlen szénelnyelő ágazat az erdőgazdálkodás. A hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxid egyenértéknek megfelelő üvegházhatású gázt kötnek meg, ami jelenleg az országos kibocsátás 7-8 százalékát ellensúlyozza. A faanyag energetikai célú hasznosítása további mintegy 5 millió tonna fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátását váltja ki. A becslések szerint az állami erdőgazdaságok által ültetett új erdők egy évtized múlva évente további mintegy 8000 tonna szén-dioxidot kötnek majd meg, így segítve, hogy tisztább legyen a levegő.

A kormány a meglévő erdők fenntartásával segíti a szénmegkötő kapacitás megőrzését, az új erdők telepítésével pedig növeli azt. A szemléletformáló kommunikáció célja, hogy a lakosság minél szélesebb körét megszólítsák és bevonják a témába.

Az elmúlt tíz évben csak az állami erdőgazdaságok 450 millió facsemetét ültettek el, és 9500 tonna makkot vetettek az erdők fenntartása során. Ez a szám is jól érzékelteti, hogy milyen komoly és összehangolt munka folyik évek óta a tárcánál erdeink fenntartásáért. A megkezdett programok 3-5 év alatt 25 000 hektáros erdőterület növekedést eredményezhetnek, és megközelítőleg 100 millió új fa ültetését jelentik.

(MTI)

‼️A Klímapolitikáról átfogóan:
https://szamokadatok.hu/Post/1198/Magyarorszag_figyel_a_kornyezetvedelemre_es_zoldul

Forrás: https://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/sportert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-hajogyari-szigeten-kovacs-katalin-nemzeti-kajak-kenu-sportakademiat-tervezunk-reagalas-szabo-timea-nyilatkozatara
https://epiteszforum.hu/europa-legjobb-varosfejlesztesi-nagyprojektje-a-liget-budapest-projekt

Címkék: Környezetvédelem 

"Múlt századi értékeken alapul a kormány energia- és klímaterve az Enerigaklub szerint" - írja a 444

"Múlt századi értékeken alapul a kormány energia- és klímaterve az Enerigaklub szerint" - írja a 444

Mivel még sosem hallottuk ennek a "patinás" szervezetnek a nevét, megnéztük, hogy kik is ezek az emberek. Nagyon nem lepődtünk meg, amikor azt láttuk, hogy közgazdászok, jogászok, fotósok és nemzetközi kapcsolatok büfészakon végzett emberekből áll a szervezet, amely veszi a bátorságot, hogy a Kormány energia- és klímatervét értékelje és kritizálja.

A "szervezet" vezetője, Ámon Ada, aki nem mellesleg Karácsony Gergely tanácsadója, nemrég kormánypártiak halálán viccelődött. Alig néhány nappal azután, hogy a Soros-egyetemen tanító Kovács M. Mária Orbán Viktor miniszterelnök halálát kívánta, újabb botrány került napvilágra, miszerint kormánypárti politikusok repülőgépének eltérítésében vállalna szerepet Ámon Ada, Karácsony Gergely tanácsadó testületének tagja. Természetesen ez a közgazdász "energiaszakértő" kizárólag független és objektív álláspontot képvisel energia- és klímaügyekben.

Bart István Facebook kedvencei között ott van a Mérce, a Momentum, Jávor Benedek, az Átlátszó vagy épp a nyíltan kormányellenes és hazugságokat terjesztő "Egymillióan a magyar sajtószabadságért" oldal. Bart Gábor magáról egy szivárványosra festett képet tett közzé pár éve.

Bakos Gábor volt az, aki a TASZ-szal karöltve az alapvető jogok biztosához fordult, és feljelentette a kormányt, amiért szerinte a "klímaügyi konzultáció" nem volt elérhető, holott az mindenki számára elérhető volt, 200 ezer ember ki is töltötte azt.

Deák András György pedig azt nyilatkozta Kálmán Olga műsorában, hogy "olyanok vagyunk a NATO-ban, mint a rohadt alma, ami valahogy belekerült a kosárba"

Ezek az emberek képezik az "Energiaklubot" és nyilatkoznak, "szakértik" a kormány energia- és klímatervét, azt "múlt századinak" nevezik.

A szervezetük oldalán a következőt írják: "Magyarország jövőbeli energiaigényének fedezéséhez nincs szükség atomerőműre" lefordítva magyarra ez a szervezet szenet akar égetni, vagy külföldről akarja vásárolni az áramot, mint a németek. Esetleg napelemekkel borítanák be az ország területének a 70%-át, közben bajban lennének, ha épp nem süt a nap. Gyalázatos inkompetencia!

Nem ez az első eset, hogy a 444 és a többi álhírgyártó liberális propagandalat gyakorlatilag nem létező, szakmaiatlan és az adott téma tekintetében 0 információval és kompetenciával rendelkező embereket szólaltat meg. Olyan ez, mint amikor a maréknyi pártkatonát számláló PDSZ vagy "történelemtanárok egylete" értékelték az új Nemzeti Alaptantervet - pontosabban baloldali pártpolitikai feladatot hajtottak végre.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20190530-kormanypartiak-halalan-viccelodik-karacsony-gergely-tanacsadoja.html
https://444.hu/2020/06/09/vegleg-bucsut-mondana-a-szelenergianak-a-kormany-klimaterve
https://www.youtube.com/watch?v=X7dma5B99r4
https://444.hu/2020/01/09/bepanaszoltak-a-kormanyt-amiert-elsunnyogtak-a-klimaugyi-konzultaciot
https://www.facebook.com/istvan.bart.1/likes

Címkék: Környezetvédelem  Média 

A Liget-projekt 60%-ról 65%-ra emeli a zöldterület arányát

Kamuzöld Geri ezt nem tudja

A Liget-projekt 60%-ról 65%-ra emeli a zöldterület arányát

‼️ Fához fogja láncolni magát Kamu Geri, ha a kormány meri folytatni Városliget rekonstrukcióját, és ezzel együtt a zöldterület növelését. (olvassátok el a forrásnál megjelölt 3 cikket is!)

A Liget-Projekt során a zöldterület a jelenlegi 60%-ról 65%-ra nőne - ez egy jelentős "zöldítés", amit egy magát környezetvédőként pozicionáló főpolgármesternek támogatnia illene (ha már érdemben nem tesz semmit, legalább ne akadályozná) De nem így történik - Kamugeri mindent akadályoz, ami a Nemzet Fővárosának fejlődését jelentené. Budapest az októberi döntéssel 5 évvel visszavetette fejlődését, mert már most látszik, hogy a haveri osztogatást leszámítva itt semmi - de semmi, a szó legszorosabb értelmében - nem fog történni, nem fog épülni és fejlődni sem fog. Blokkolta a szuperkórház építését, áll a lánchíd felújítása, állnak az útépítések, a demagóg "minden gyereknek egy fát ültetünk" ígéretéből sem valósult meg semmi.

Karácsony Gergely főpolgármester interjút adott a szombati RTL Klub Híradónak, beszélt a Lánchíd felújításáról, a Liget-projektről és a fővárosi kerékpárutakról is.

Azt mondta, szerinte felelőtlenség lenne elkezdeni a Lánchíd felújítását, amíg nem tudják, miből fizetik ki. „Jelenleg annyit tudunk, hogy a kormány el akarja vonni azt a pénzt, ami elég lenne arra, hogy a Lánchidat akár minden évben felújítsuk” – mondta a főpolgármester az RTL Klub szombati Híradójában, majd hozzátette: „A Lánchíd fel lesz újítva, akkor is, ha beleroskadunk.” De egyelőre nem látni, mikor.

Az interjúban azt is újra elmondta Karácsony Gergely, hogy a ligetprojekttel kapcsolatban nem enged: nem szeretné, ha a Városligetbe újabb épületeket húznának fel. Ha ezt valahogy a kormány mégis megtenné, akkor odaláncolnám magam a kivágandó fákhoz, és jönnének még néhányan”, fogalmazott Karácsony Gergely.

Forrás:
Liget projekt, számok: https://szamokadatok.hu/Post/87/Szamok_-_a_Liget_Budapest_Projekt
Üres tartalmatlan PR-lépések: https://szamokadatok.hu/Post/117/Klimaveszelyhelyzet_ures_szavak_Budapesten_folyamatos_faultetes_Debrecenben
Mi mindent történt Tarlós idejében (csak néhány projekt) https://szamokadatok.hu/Post/246/Mese_a_kivereztetett_Budapestrol

Forrás: https://www.vadhajtasok.hu/2020/06/07/fahoz-fogja-lancolni-magat-kamu-geri-ha-a-kormany-epiteni-mer-a-varosligetben/

Címkék: Budapest  Környezetvédelem 

Magyarország figyel a környezetvédelemre és zöldül

Közben az LMP zöldségeket beszél

Magyarország figyel a környezetvédelemre és zöldül

‼️ A nap vicce: Az 1%-os LMP "zöldminisztériumot" akar létrehozni 2022-re, mert szerintük a kormány csak kommunikációs trükköket alkalmaz ezen a területen. A 2022 jelképes céldátum, ezek szerint az LMP arra készül, hogy leváltják a Nemzeti Kormányt (hahaha!)

A Környezetvédelem Világnapja alkalmából tudatta az LMP, hogy legkésőbb 2022-ben ők létrehoznak egy önálló zöldminisztériumot, és majd ők megteremtik, hogy Magyarországnak olyan környezetpolitikája legyen, amely a jelen és a következő generációk számára is biztosítja az egészséges és élhető környezetet. Az LMP megmenőakciójára szerintük azért van szükség, mert a Fidesz és a jelenlegi kormány csak kommunikációjában zöldül, egyébként pedig szisztematikusan építette le a környezetvédelem intézményrendszerét. Minderről online sajtótájékoztatón Schmuck Erzsébet, a párt társelnöke beszélt.

Schmuck Erzsébet kijelentette: legkésőbb 2022-ben létrehozzák a zöldminisztériumot, és kidolgozzák Magyarország fenntartható klímapolitikáját.
Szerinte a jelenlegi kormány nem veszi komolyan a kérdést, és bár időnként bizonyítani akarja, hogy “zöldül”, erről mindig kiderül, hogy csupán egy kommunikációs trükk.
“Az elmúlt tíz évből nem tudok arra példát mondani, hogy a környezetvédelem érdekét, ami mindannyiunk érdeke, előbbre helyezte volna a saját, rövidtávú gazdasági érdekeinél” a kabinet – jelentette ki. A Fidesz szisztematikusan építette le a környezetvédelem intézményrendszerét, felszámolta az önálló környezetvédelmi minisztériumot, gyengítette a környezetvédelmi hatósági rendszert. “Ezért van az, hogy mindannyiunk szervezetében mérgező anyagok sokaságát lehet kimutatni, hogy a környezetszennyezés miatt többen halnak meg évente Magyarországon, mint a koronavírus-járvány miatt” – mutatott rá.

Schmuck Erzsébet szerint a kormány a klímaváltozás súlyosságát sem érti, “nem fogja fel, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást nem lehet halogatni”.

Nos nézzük mi a valóság:

A dokumentum neve "Tájékoztató a Magyar Kormány
energia- és klímapolitikai irányairól,céljairól, tevékenységéről", mely mindenki számára elérhető, tartalma tényekkel van alátámasztva.
Link: https://bit.ly/371ZQjX

Ez pedig a "Nemzeti Energia- és Klímaterv"
Link: https://bit.ly/2Xz1vKr

Az ÜHG kibocsátásokat 1990-hez képest 95%-kal tervezzük csökkenteni 2050-ig, mindennek a becsült költsége 2050-ig összesen kb. 50 ezer milliárd Ft lesz. (nem érti a kormány a súlyát, ugye?)

Néhány eredmény:

• Nemzeti fásítási program: 10 év alatt 450 millió elültetett fa
• 1990 óta 32%-kal csökkent az ország károsanyag-kibocsátása
• Vasútfejlesztés: 2018 és 2023 között 660 kilométeren történik felújítás, 440 kilométer hosszú vonalat villamosítanak,
és 200 kilométeren épül új nyomvonal vagy második (harmadik) vágány. A fejlesztések összege 1000 milliárd forint.
• Vasúti közlekedés fejlesztése: 115 új mozdony, 70 új IC kocsi, 40 darab emeletes "KISS" vonat, meglévő járműállomány felújítása.
• Paks II projekt: szénégetés helyett tiszta energia.
• Tömegközlekedés infrastruktúrájának fejlesztése: Állomások, megállóhelyek és pályaudvarok fejlesztése, intermodális központok építése.
• Kerékpárút-hálózat fejlesztése: 1500 kilométer új kerékpárút épült 10 év alatt.
• Közintézmények energetikai korszerűsítése, hőszigetelése, stb: iskolák, óvodák, kórházak, rendelők, hivatalok újulnak meg több ezres nagyságrendben.
• Háztartások megújulóenergia-beruházásainak ösztönzése
• Vissza nem térítendő támogatások: Otthon Melege Program
• Visszatérítendő támogatások: kedvezményes hitelprogram
• Működési támogatások: hőszivattyús tarifa, kedvezményes napelemes elszámolása: 12.000 db lakossági
hőszivattyú és ca. 40.000 db, összesen 330 MW háztartási méretű napelemes rendszer 2018-ban
Helyi, megújuló energiaforrásokra építő települési energetikai beruházások támogatása:
• Fenntartható fejlődés, innovatív vállalati megoldások támogatása ("Ádernek 10 milliárd"...)
• Operatív Programok beruházási támogatásai: 54 konstrukció
• Távfűtött lakások szabályozhatóvá tétele és költségosztókkal történő felszerelése: 2 Mrd Ft támogatási
keret, akár 12.500 lakás fűtési rendszerének szabályozhatóvá vétele, okosítása
A PV-kapacitások jelentős bővítése, a METÁR tendereztetés rendszerének meghonosítása:
• Egyharmaddal csökkenő támogatási szükséglet, két és félszeres túljelentkezés a Pilot-tenderen
Közlekedés zöldítése:
• Zöld rendszám és kapcsolódó kedvezmények: több mint 16.000 db zöld rendszámos autó
• Elektromos autó és töltőtelepítési támogatások: eddig 4,5 Mrd Ft-tal 2082 db autó és 425 M Ft-tal 171 db
töltő támogatása
• Zöld Busz Program: 1,6 Mrd Ft mintaprojektet követően 36 Mrd Ft támogatás
• Energiahatékonysági TAO kedvezmény: 2018-ban 323 db projekt, 7,3 Mrd Ft beruházás után igényelt TAOkedvezmény

‼️Kérdés: Miről is beszél az 1%-os LMP????

Forrás:
https://bit.ly/371ZQjX
https://bit.ly/2Xz1vKr
https://szamokadatok.hu/Post/210/5328_hektar_termofold_ti_mit_ultetnetek_ra
https://szamokadatok.hu/Post/34/Szamok_-_klimahiszti_temakorben
https://szamokadatok.hu/Post/252/Tomegkozlekedes_fejlesztese_regen_es_most
https://szamokadatok.hu/Post/208/Otthon_Melege_Program_Klimahiszti_helyett
https://szamokadatok.hu/Post/86/Szamok_-_Kerekparut_epites_Magyarorszagon
https://szamokadatok.hu/Post/77/Szamok_-_Faultetes
https://szamokadatok.hu/Post/725/Versenyt_sivalkodtak_a_baloldali_partok_a_Budapest-Belgrad_vasutvonal_kapcsan
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2019/07/legalabb-1000-milliardnyi-vasutfejlesztes-varhato-ebben-az-unios-ciklusban
https://szamokadatok.hu/Post/225/MAV_Magyar_Allamvasutak_Zrt_
https://szamokadatok.hu/Post/1151/A_balliberalisok_azt_hazudjak_hogy_Ader_kap_5_milliardot
https://szamokadatok.hu/Post/278/Folytatodik_a_korszerusites_
https://pestisracok.hu/az-1-szazalekosra-torpult-lmp-bejelentette-hogy-letrehoz-egy-onallo-miniszteriumot/

Címkék: Környezetvédelem 

Hazudik a WWF Hungary

A szervezet jelentőségéről sokat elmond, hogy eddig nem is tudtunk a létezésükről

Hazudik a WWF Hungary

Az oldalukat megnézve, láthatóak a vezetőik, azok nyilvános profilján meg a kedveléseik: Sipos Katalin "elnöknek" például nagy kedvence a "Lemondok a Fideszről" oldal, Gálhidy László "Erdő programvezető" nagy kedvence például a nemrég nőket megalázó kijelentéseket tett Jávor Benedek, Klacsán Csaba "Kommunikációs vezető" pedig az ATV és a 444 nagy rajongója.

Világosan látszik, hogy olcsó politikai támadásról van szó, amit ez a nevesincs szervezet a kormány elleni hergelésre használ fel. Ha tényleg érdekelné őket a valóság, elolvasnák és közzétennék a Vízügy válaszát és szakmai érveit, amit mi most teljes terjedelmében közlünk.

" AZOK KEDVÉÉRT, AKIK AZ IGAZSÁGRA IS KÍVÁNCSIAK!!!
#amivízügyünk

KÖZLEMÉNY
Valótlan, minden alapot nélkülöző információkat közölnek egyes sajtóorgánumok a lakiteleki és a tiszaugi hullámtéri fakitermelésekkel kapcsolatban, ezért azokról az Országos Vízügyi Igazgatóság az alábbi hiteles tájékoztatást adja.
A WWF Magyarország alaptalanul állítja, hogy a „vízügy kezelésében lévő, 90 év körüli erdő kitermelése szabálytalanul zajlott le és súlyosan természetkárosító hatással bír”.
Az OVF és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság csaknem két éves eljárás után kapta meg a szükséges engedélyeket, miután eleget tett az illetékes hatósági előírásoknak, helyszíni bejárásokkal, valamint egyeztetésekkel gondoskodott arról, hogy az erdőrészlet szakszerűen megújuljon, illetve a növekvő árvizek levezetése miatt szükséges gyepfelület kialakítása megtörténjen.
A vízügyi igazgatóság az árvízvédelmi célú beruházás keretében véghasználati lehetőséggel élt, ami azt jelenti, hogy a kivágott idős, puhafás állomány helyére facsemetéket ültet. Az engedély keretében az erdészeti hatóságnak belejelentettük a tevékenységet 2019 és 2020 évekre. A véghasználatot azért indítottuk el, hogy a beruházás végére már felújított erdőállomány legyen a területen, ne a fejlesztés befejezését követően kezdődjön meg a fák döntése.
Annak érdekében, hogy a védett fajokban okozott kár a lehető legkisebb legyen, 2020. január 8-án a Nemzeti Park munkatársaival helyszíni bejárást tartottunk. Az odús fatörzseket megjelöltük azért, hogy azokat a jogszabály által előírt módon visszahagyjuk a területen. Az egyik erdőrészlet természetes felújítással érintett, tehát mag- és sarjeredetű újulatra alapozzák az erdőfelújítást.
Nem értünk egyet a WWF azon állításaival sem, hogy az árvizek levezetése egyszerűen megoldható az árvízi töltéseken kívül. Ez a kijelentés nem mérlegeli, hogy milyen következményekkel jár a művelt területek csökkenése, és az árvizek miatt milyen veszélynek van kitéve a lakosság, valamint a védett vagyoni érték. Az elmúlt 20 évben a Vásárhelyi Terv keretében épült tározók tapasztalatai alapján pontosan meghatározhatóak azok a helyszínek, ahol reálisan és gazdaságosan van lehetőség a hullámterek bővítésére.
Tiszaug esetében az érintett szakaszon a Köröszugi öblözetben mintegy 60.000 ezer ember él. A mentesített ártéren a magas kockázatú árvízzel veszélyeztetett területek aránya 78%. A kezeletlen hullámtér és feltöltődés miatt több mint egy métert emelkedtek az árvízszintek az elmúlt 40 évben. Ilyen mértékben nem emelhetők a töltések, szükség van tározókra, természetvédelmi céllal is használható árvízvédelmi levezető sávokra, és ahol lehet, a hullámterek bővítésére, ahogy ez legutóbb Vásárosnamény térségében történt. A szakembereink az egyes beavatkozásokat az Európai Unió árvízi kockázatkezelésével összhangban életvédelmi, gazdasági, természetvédelmi értékek alapján mérlegelik és optimalizálják.
A fentiek tükrében a WWF Magyarország véleménye nem más, mint megalapozatlan vádaskodás és a megfelelő szakértelem hiányában tett nyilatkozat."

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság - OVF (Nyomj egy lájkot!)
https://www.facebook.com/vizugy/posts/1531158267034376

Címkék: Környezetvédelem  Média 

Számok, tények a Ligetről

Számok, tények a Ligetről

A baloldali, külföldi szervezetek által támogatott propagandalapok azt az álhírt terjesztik, hogy a Liget Budapest nem elég zöld, tele lesz betonnal, súlyos környezetkárosítással jár az építkezés, és hogy kivágják az összes fát. Azt is terjesztik, hogy a Projekt keretein belül és annak lezárása után a Városliget nem lesz élhető, az ábrán látható "szaktekintély" szerint a projekt még megosztó is.

Nos a Liget legfeljebb az ilyen anarchistákat, releváns szakirányú képzés nélküli "kamuzöldeket" osztja meg, az épeszű emberek örülnek, ha Magyarország fejlődik, a zöldterület pedig NŐ.

A valóság az, hogy a Liget Budapest projekt óriási lehetőség a magyar fővárosnak, hiszen a világon nagyon ritka, hogy az állam ilyen nagyszabású kulturális városfejlesztésre vállalkozik. – Ezzel Budapest kulturális kínálata nagymértékben gazdagodik, a Magyarországra irányuló turizmus pedig jelentősen bővülhet

A budapesti Városliget egy egészen egyedi jelenség Európában, hiszen nincs még egy olyan zöld városrész, ahol a kulturális intézmények ennyire szervesen összekapcsolódtak volna a parkkal annak több mint százéves történelme során.

Európa legjobb középülete díját nyerte el a Magyar Zene Háza.
A Liget Budapest Projekt mára Európa legnagyobb, rangos nemzetközi díjakkal elismert kulturális tartalmú városfejlesztési projektje, mely az ország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkáját ötvözi egy, a millenniumi idők óta nem látott intézményfejlesztési programmal.

Így lesz a Városliget 2023-ra élhetőbb, a mostaninál jóval zöldebb és korszerűbb, vonzó intézményekkel gazdagabb a park, ismét méltón egykori fénykorához.

A Liget csaknem 60 százaléka jelenleg zöldfelület, míg beépítettsége, azaz a jelenlegi épületek által elfoglalt terület aránya 5,7 százalék. A fennmaradó 35 százalék nagy részét a többszázezer négyzetméter burkolt felület teszi ki. A felesleges beton, a kétszer kétsávos utak, járdák, buszmegállók, vagy autóparkolók megszüntetése és újragondolása nélkülözhetetlen, mely különösen fontos eleme lesz a parkmegújítási tervezésnek is. A burkolt felületek zöldesítésével talajszinten, teljes értékűen növelhető a park zöldfelülete, így 2021-re megvalósulhat a legalább 65 százalékos zöldterületi arány.

Több tízezer négyzetméternyi új zöldfelülettel, több mint ezer új ültetésű fával, 2 kilométeres futókörrel, nagyobb játszóterekkel, kiterjesztett Csónakázó-tóval és többek között egy rózsakerttel is gazdagodik majd a Városliget a tájépítészeti tervpályázatnak köszönhetően

Zöldterület aránya 2010: 60%
Zöldterület aránya 2023: 65%
Szilárd burkolat aránya 2010: 35,3%
Szilárd burkolat aránya 2023: 28%

Az autók felszíni parkolás helyett egy 800 férőhelyes földalatti mélygarázsban kapnak helyet.

Sok fiatal csak az álhíreket olvassa és adja tovább.

ADD TOVÁBB A SZÁMOKAT!

Forrás: https://ligetbudapest.hu/szakmai-anyagok

Címkék: Környezetvédelem  Országépítés 

Valós környezetterhelés

A "zöldségről" szóló álhírek

Valós környezetterhelés

A baloldali propagandaoldalak nagyjából heti rendszerességgel veszik elő azt a hamis állítás, miszert Magyarország ne lenne elég "zöld", és nem lenne elkötelezett a károsanyag kibocsátás csökkentése érdekében. Most épp arról írnak, hogy utolsó helyen állunk megújuló energiaforrások tekintetében.

A probléma csak az, hogy Magyarország nem PR döntéseket hoz és nem PR beruházásokat hajt végre. Mik is ezek? A németek például bezárták az atomerőműveiket és most lignit erőműveket építenek, hogy el tudják látni az országukat árammal. Közben CO2 kvótát vásárolnak más országoktól, mert a károsanyag kibocsátásuk a sokszorosára nőtt.

Mi Magyarok hosszútávon gondolkozunk, ezért a stabil áramellátást a Paks II atomerőművel fogjuk megoldani, ami kiváltja majd többek között a Mátrai Erőművet is, és ezzel jelentősen csökkentjük majd a CO2 kibocsátást.

Az ábrán Franciaország nagyon zöld, és tudjátok miért? Hát nem azért mert napelemekkel borítják be termőföldeiket, vagy helikopterekkel jégmentesítik a szélerőműveiket, hanem mert van 20 darab atomerőművük, és ezért a CO2 kibocsátásuk jelenleg az EU átlag negyede.

Forrás: https://www.electricitymap.org/?page=map&solar=false&remote=true&wind=false

Címkék: Környezetvédelem 

A Volánbusz megújul

A Volánbusz megújul

A baloldal szeret tömegközlekedésről beszélni, és olyan látszatot kelteni, mintha ők támogatnák a tömegközlekedést a személyautózással szemben. A valóság sajnos az, hogy a baloldali kormány idején a járműállomány elöregedett, a Volán társaságokat pedig a csőd szélére sodorták, több ezer embert bocsátottak el és tettek utcára, járatokat szüntettek meg, és mindent elkövettek annak érdekében, hogy hazánkat padlóra kényszerítsék.

A 2010-es szemléletváltást követően beindultak a fejlesztések, nem csak a járművek cserélődnek le, de a kapcsolódó infrastruktúra is. Állomások, megállók, intermodális központok épülnek és újulnak meg.

2019.10.01-én a hat regionális közlekedési központ beolvadásával, közel 19 ezer fővel Magyarország harmadik legtöbb munkavállalóját foglalkoztató állami társasága jött létre - a Volánbusz, mely immár országos szolgáltatást nyújt.

A Volánbusz eddigi buszbeszerzési üteme megtöbbszöröződik a következő 2 évben, 3200 darab új jármű érkezik az eddigi nagyjából 700 forgalomba állított új busz mellé a Volán 6500 darabos flottájába. Ezzel a járművek 60% lecserélődik, és 38%-kal csökken a Volánbusz által üzemeltetett buszok szén-dioxid-kibocsátásának mértéke az elkövetkező négy évben.

Részletek:
https://www.volanbusz.hu/hu/volanbusz/sajtokozlemenyek/hir/34790

Címkék: Környezetvédelem  Országépítés