Még meg sem épült a híd, de már megy a hergelés, az álhírek terjesztése, az évtizedek óta várt fejlesztés elleni propaganda.
Röviden azt hazudták, hogy "jön a zorbán és bevezeti a dugódíjat, hogy indokolt legyen a híd"... Mi van? Lássuk a valóságot.
📌 Fürjes Balázs írta: "CSUPA NAGYBETŰVEL, LASSAN, HOGY A VÁROSHÁZÁN IS MEGÉRTSÉK:
A KORMÁNYNAK ESZE ÁGÁBAN SINCS TÁMOGATNI A DUGÓDÍJAT.
Az autósüldözés, a megszorítások, az adóemelés Karácsony Gergely politikája.Mi az adócsökkentésben hiszünk és az emberekre bízzuk, mikor,mivel szeretnének közlekedni."
📌 Vitézy Dávid írta:
A mai napon a Telexen a főpolgármester kabinetfőnöke, majd egy posztban a főpolgármester azt állította, hogy a Galvani hídhoz kapcsolódóan a dugódíj bevezetésén dolgozunk. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a Főváros és a Kormány közös városfejlesztési fórumának 2020. február 27-i határozata, amely a Galvani híd, mint Budapest következő Duna-hídjának megépítéséről szól, megtalálható a Főváros honlapján és a Hivatalos Értesítőben is. A határozat a 6. pontban így fogalmaz: „felkéri Budapest Főváros Önkormányzatát, hogy az Új déli Duna-híd teljes belvárosi forgalomcsillapítási potenciálját a híd megnyitása idejére teljeskörűen kiaknázó intézkedési terv és forgalomtechnikai módosítások előkészítését kezdje meg, beleértve az érintett bevezető utak belső szakaszainak forgalomcsillapítását”.
Karácsony Gergely főpolgármester a “ne Brüsszel miatt akarjunk dugódíjat” című interjújában 2020. szeptember 16-án azt mondta: “Azt tudni kell, hogy a Thököly út-Rákóczi út-Hegyalja út-Budaörsi út egy városon átvezető autósztráda, aminek a forgalmát akkor tudjuk elkezdeni csökkenteni, amikor döntés születik az új dél-dunai hídról. A főváros és a kormányzat között volt egy kis vita, hogy az Albertfalvai vagy a Galvani hidat kell megépíteni, de az, hogy kell egy híd valahol délebbre, abban egyetértünk. Ha ez megvalósul, akkor a Rákóczi út is visszakaphatja az eredeti funkcióját, ami korábban egy nagyon patinás városi boulevard volt.”
A főpolgármester fenti mondataival teljesen egyetértek, épp ezért mondjuk már évek óta, már a 2017-es nemzetközi tervpályázat óta, hogy érdemes megépíteni a Galvani hidat, ezért is csináljuk. Kár, hogy ennek ellenére a Fővárosi Önkormányzat az FKT fent idézett, lassan egy évvel ezelőtti döntése óta semmilyen koncepciót nem mutatott be arról, hogy a Galvani hídhoz kapcsolódóan, az annak segítségével megnyíló, közösen rögzített belvárosi forgalomcsillapítási potenciált kiaknázva milyen belvárosi forgalomcsillapító intézkedéseket tervez, a Kormánnyal közösen elfogadott határozat ellenére.
A Kormány által a Galvani híd előkészítésével megbízott Budapest Fejlesztési Központ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő éppen a Fővárosi Önkormányzat és a BKK kérésére az Új Duna-híd forgalmát olyan forgatókönyvek esetére is modellezte, előrejelezte, amikor a belvárosban különböző forgalomcsillapítási intézkedések történnek, hogy lássuk, és a fővárosi szakemberek is lássák, mindez milyen hatással van a híd várható forgalmára. Számos alkalommal egyeztettünk ezügyben a Főváros és a BKK szakembereivel az elmúlt két évben - a most előrángatott modellezések egyébként még 2019 végén készültek.
A forgalmi előrejelzések célja kettős: bemutatni, hogy önmagában a híd létrejötte mekkora forgalmat húz ki a belvárosból és ha egyéb intézkedések is kísérik ezt, mennyivel fokozható ez a hatás. Hogy milyen kísérő intézkedések lesznek, a fenti határozat szerint nem mi döntjük el, hanem a Főváros. A modellezéseket pedig olyan forgatókönyvekre készítettük el, amelyekben közösen maradtunk.
A forgalmi viszonyok előrejelzése, az úgynevezett forgalmi modellezés a BKK rendszerein, az úgynevezett Egységes Forgalmi Modell számítógépes előrejelző modell segítségével történt, mely alaprendszert még 2013-ban a vezetésemmel helyezte üzembe a BKK és azóta is minden budapesti közlekedési beruházás hatáselemzésének alapvető eszközeként szolgál. A belvárosi forgalomcsillapítás különböző eseteinek modellezésére használt forgatókönyvek a Főváros és a BKK szakembereivel egyeztetve, kifejezetten a BKK korábbi tanulmányaiból eredtek, mind a behajtási díjra és annak zónahatárára, mértékére (a BKK nyilvános, 2013-as tanulmányából származó adatok kerültek a modellbe, tehát innen, a Főváros saját terveiből származnak a ma a Főváros vezetői által látszólagos megdöbbenéssel posztolt értékek), mind a belvárosi forgalomcsillapítás mértékére vonatkozóan. Mindezek az intézkedések a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott és a városvezetés által magáénak vallott Budapesti Mobilitási Tervben szerepelnek.
Az elmúlt hetekben a Főváros vezetői, valamint a főpolgármester kabinetfőnöke által alapított civil szervezet folyamatosan azzal vádolta a beruházást, hogy a Galvani híd forgalmi hatáselemzése során nem vettük figyelembe a Budapest Mobilitási Terv célkitűzéseit, az autóforgalom növekedésének megállítását Budapesten és a belváros forgalomcsillapítását. Ez nem igaz. Az Új Duna-híd úthálózatának méretezése során a BFK figyelembe vette és modellezte a fővárosi forgalomcsillapítási törekvéseket és a különböző, a Budapesti Mobilitási Tervben szereplő intézkedésekkel együttes hatását az új híd megépítésének. Így készült a most kritizált vizsgálat is, a Főváros szakembereivel közösen.
Miután ezeket a kombinált modellezéseket elvégeztük, ezek is bizonyították: a belvárosi forgalomcsillapítás mellett az Új Duna-híd terhelése optimális, 55 ezer autóval tehermentesíti a belvárost és képes betölteni a hídnak szánt hálózati szerepet. Nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2020 februárjában a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán Karácsony Gergely főpolgármester is támogatta az Új Duna-híd megépítését.
Ezek a forgalmi hatásbecslések és modellezések egyébként épp arra keresték a választ, hogy amennyiben a Főváros saját hatáskörében úgy dönt, hogy behajtási díjat vezet be vagy csillapítja a belvárosi főútvonalak forgalmát, akkor ez miképpen hatna a híd forgalmára, azzal együtt is érdemes és értelmes lenne-e az új Duna-híd megépítése. A válasz: igen, egyértelműen, hisz a belvárosi autóforgalom egy jelentős részének Petőfi híd és Rákóczi híd általi átvállalására a Galvani híd lehetőséget és többletkapacitást teremt, hálózati szerepet vállal át. A modellezésekben az intézkedések hatásait természetesen elkülönítettük.
Az Új Duna-híd megalapozó vizsgálatainál tehát a BFK felelősen vette figyelembe a fővárosi forgalomcsillapítási törekvések hatásait és vetette össze a híd hatásaival, de ez nem jelenti azt, hogy bármennyiben is átvállalnánk a konkrét forgalomcsillapítási intézkedésekről szóló döntés lehetőségét, hatáskörét és felelősségét a Fővárosi Önkormányzattól és a hídhoz kapcsolódóan dugódíjat vagy hasonló más intézkedést készítenénk elő - hisz ahogy a fent idézett határozatból is látható, mindez a Főváros feladata és hatásköre.
Kiragadott részletek felfújása, kiforgatása helyett azt javaslom, folytassuk inkább a közös munkát a Galvani híd megépítése és Budapest élhetősége, az autóforgalom csillapítása érdekében, melynek kereteit az FKT határozata is megadja.
📌 Borbély Lénárd, Csepel polgármestere írta:
Csepel polgármestereként érdeklődéssel figyelem a hetek óta zajló szakmai, mostanra viszont egyre inkább politikai színezetet nyert vitát a kerületünkben magvalósuló Galvani híd kapcsán. Eredetileg nem is terveztem hozzászólni, hiszen számos szakértő elmondott már rengeteg érvet mindkét oldalon, és az eddigi írásokból is egyértelmű volt (többek közt Kassay Tamás, Schneller István, Vitézy Dávid véleményei), hogy a híd megépítése melletti érvek voltak többségben. Karácsony Gergely mai posztja után viszont úgy érzem, hogy csepeli lakosként és megválasztott polgármesterként hangot kell adjak véleményemnek ezen a fórumon is.
Budapest 1950, azaz Nagy-Budapest megalakulása óta, több mint 70 éve adós a csepeliek számára a közvetlen budai összeköttetés megteremtésével. A kormányzat szakembereinek elmúlt 3 évi munkája ezt mára elérhető közelségbe hozta, hiszen év végére már talán az engedélyei is meglesznek az új hídnak.
Karácsony Gergely a mai bejegyzésével most ezt támadja. Az immár elérhető közelségű új átkelőt venné el tőlünk. Másként fogalmazva: a Városháza utcai kényelmes irodából vívott kormány elleni sakkjátszmájának egy lépéseként odadob közel 80 ezer csepelit, gond nélkül feláldozza azt a lehetőséget, hogy a lakosaink napi 30-40 perccel kevesebbet töltsenek utazással, dugóban. És ez az a pont, ahol meg kell szólalni: eddig, és ne tovább. A cinizmusnak is kell legyen határa.
Vannak persze olyan szirénhangok, amelyek a híd elhelyezkedését vitatják, mondván, hogy az Albertfalvi hidat kellene először megépíteni. Azon túl, hogy ez olyan, mintha a Lánchíd után nem a Margit hidat, hanem rögtön az eggyel távolabbi Árpád hidat építették volna meg elődeink. Ha rájuk hallgatunk, azzal szinte biztosan 2030 utánra tolódik a híd jelenleg 2024-re tervezett átadása. Ezt akarjuk? A csepeliek, illetve Dél-Budapest félmillió, saját híddal nem rendelkező lakója biztosan nem. (Nem beszélve arról a végeláthatatlan vitáról és tiltakozáshullámról, amit az Albertfalvi híd lehetetlen, sok százmilliárd forintba kerülő budai levezető útja, a „rózsavölgyi alagút” gerjesztene.)
Karácsony Gergely főpolgármester elődei - Demszky Gábor és Tarlós István - alatt, jóllehet nem azonos sebességgel, de egyaránt fejlődött a város. Ki-ki a város anyagi lehetőségeihez, illetve saját tehetségéhez, városirányító képességéhez mérten igyekezett fejleszteni Budapestet. És ha olykor szűkösek is voltak ezek a lehetőségek, egy dologban mindenképp közös volt a két korábbi városvezető: ha a mindenkori kormány fejleszteni akarta a fővárost, akkor sosem utasították el a kinyújtott kezet. Jó példa erre a Rákóczi (Lágymányosi) híd megvalósítása 1995-ben, illetve a Megyeri hídé 2008-ban, amelyeket – a Lánchídhoz vagy épp a Szabadság hídhoz hasonlóan – szintén az akkori kormányok építettek, hiszen önerőből az elmúlt 150 évben egyetlen hidat sem tudott megépíteni Budapest önkormányzata.
Karácsony Gergely most megtörni látszik ezt a hagyományt. A főpolgármester szintet lépett a „minél rosszabb, annál jobb”-játékban. Ez önmagában véve is elgondolkodtató, szerintem ebbe kár beszállni. Az azonban, hogy a főpolgármester játszmáinak a csepeliek igyák meg a levét, ennél sokkalta több. Elfogadhatatlan.
Értem én, hogy a semmittevés és a panaszkodás már megy. Talán túl jól is. De Önt, ha jól emlékszem, a város vezetésére választották. Másfél év eltelt, Főpolgármester úr, végre ideje volna már felnőni a feladathoz.
Forrás: https://twitter.com/BalazsFurjes/status/1351899336595169286
https://www.facebook.com/vitezydavid/posts/3605736409495439
https://telex.hu/velemeny/2021/01/20/hidvita-dugodij-nelkul-nem-hozza-a-szamokat-a-galvani-hid
https://www.facebook.com/borbely.lenard.csepel/posts/4197850860228473
