Címke: Gazdaság

Hosszú évek után magyar kézbe került a Budapesti Erőmű Zrt

Hosszú évek után magyar kézbe került a Budapesti Erőmű Zrt

Az erőművet 1997-ben adta el a baloldal. Most visszakerült magyar tulajdonba, a nyereség itthon marad, a munkahelyek biztonságban lesznek!

Az elmúlt évtizedek több tulajdonosváltása után a magyar-francia CHP Energia Zrt. vette meg a Budapesti Erőmű Zrt.-t a cseh EP Energy csoport tulajdonában álló EPH-tól 2020. december 1-jén. A Gazdasági Versenyhivatal tegnap hagyta jóvá az adásvételt.

A Budapesti Erőmű 1997-ig a magyar állam tulajdonában állt, majd a privatizációs eljárás során a finn-japán Fortum-Tomen konzorciumhoz került. Később, 2001-ben a francia EDF vásárolta meg a konzorciumtól, azonban 2015-ben értékesítették a cseh EP Energy csoportnak – közölte lapunkkal a CHP Energia.

A több mint százéves Budapesti Erőmű Zrt. a főváros legjelentősebb energiatermelője, amely három korszerű, kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművet (Kelenföldi Erőmű, Kispesti Erőmű, Újpesti Erőmű) üzemeltet. A cég egyben a Főtáv Zrt. legnagyobb távhőbeszállítója, hiszen

Budapest távhőigényének közel hatvan százalékát termeli meg, amellyel mintegy 144 ezer háztartásban élő közel félmillió lakost szolgál ki.

Emellett a 396 megawatt beépített villamos-energia kapacitása révén előállított áram országos piaci részesedése meghaladja a három százalékot. A Budapesti Erőmű Zrt. 2019-ben 60,2 milliárd forintos árbevételt ért el és 220 főt foglalkoztat.

A három erőműben az elmúlt években technológiai fejlesztéseket hajtottak végre, így csökkent a felhasznált földgáz, illetve a kibocsátott szén-dioxid mennyisége.

A vállalat a Budapesti Erőmű Zrt. munkavállalóit teljes létszámban integrálja, valamint működési engedélyeit, folyamatban lévő szerződéseit is átveszi. A Budapesti Erőmű Zrt. vezérigazgatói feladatait ezentúl Palkó György, a Veolia Energia Magyarország Zrt. vezérigazgatója látja el.

🔴 Gyurcsányék rablóprivatizációval eladták a közműcégeket, a gáztározókat, az erőműveket (pl. a Mátrait is!), a pénzt egyszerűen felélték. Magyarországnak közel egy évtizedébe került, hogy visszaszerezzük az elherdált stratégiai vállalatokat.
📌 2011: az állam visszavásárolja a Mol 21,22 százalékos részvénycsomagját a Szurgutnyeftyegaztól (500 milliárd forint)
📌 2012: a fővárosi önkormányzat visszavásárolja a Fővárosi Vízművek részvényeinek 25 százalékát (menedzsmentjogokkal) az RWE-től és Sueztől (15,3 milliárd forint)
📌 2013: az MVM megvásárolja az E.ON Földgáztrade, az E.ON Storage és a Panrusgaz nevű, földgáztárolással és -nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket az E.On-tól (260-280 milliárd forint)
📌 2013: az MFB 51 százalékot szerez az MMBF Földgáztároló Zrt. nevű biztonsági gáztároló cégben a Mol-tól (140 milliárd forint) - majd 2019: az addig 49 százalékkal rendelkező, jelentős részben állami érdekeltségeket tömörítő Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség megvásárolja az MFB 51 százalékát (19,9 milliárd forint)
📌 2014: az MVM a Főgáz 49,83 százalékát megvásárolja az RWE-től (41 milliárd forint), majd ugyanabban az évben, immár az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. a Főgáz további 49,83 százalékát is átvette a Fővárosi Önkormányzattól
📌 2014: a székesfehérvári önkormányzat megvásárolja a felszámolás alá került Székesfehér­vári Fűtőerőmű korábban megánbefektetők tulajdonában lévő 49 százalékát a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-től (2,75 milliárd forint)
📌 2014. február-július: a MET előbb 24,5, majd 74,8 százalékos tulajdonrészt vásárol a Dunamenti Erőműben az Engie-től
📌 2015. szeptember.: a már a nemzeti közműcég kötelékébe tartozó Főgáz megvásárolja az egyetemes szolgáltatói és versenypiaci engedélyes GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 99,93 százalékát (5 milliárd forint)
📌 2015-2016: miután a Magyar Telekom, az E.On Energiaszolgáltató Kft. és a Tigáz visszaadta lakossági gázszolgáltatói engedélyét, a Főgáz/NKM lépett a helyükbe
📌 2016-2017: a nemzeti közműcég megvásárolja az EDF Démász áramszolgáltatót az EDF-től (121 milliárd forint)
📌 2017. október: az NKM Nemzeti Közművek Zrt. megszerzi az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.-t az Engie-től (64 milliárd forint – 90 milliárd forint)
📌 2017-2018: az OPUS az eredeti tervek szerint a Budapesti Erőműben is többségi tulajdonos cseh EPH-val, majd végül egyedül megszerzi a Mátrai Erőmű 72 százalékát az RWE-től (51%) és az EnBW-től (21%) (40 milliárd forint)
📌 2017-2018: a MET csoport megvásárolja a Tigáz Zrt. (földgázelosztó) 98,99 százalékát az ENI-től
Forrás: https://www.portfolio.hu/uzlet/20191015/mar-nem-is-kerdes-a-magyar-dominancia-az-energiaszektorban-403783
📌 2020: A Mátrai Erőmú az MVM tulajdonába kerül, a Budapesti Erőmű pedig magyar cég tulajdonába.

Forrás:
2010-es adatok: https://bit.ly/3pUJORP
2020-as adatok: https://bit.ly/2HwEtyJ
Forrás: https://mandiner.hu/cikk/20201111_letrejohet_a_nemzeti_vizmuvek
📌 A privatizált vagyon visszaállamosítása: http://econ.core.hu/file/download/mtdp/MTDP1507.pdf
📌 Ma már nem mi adjuk el közműcégeinket, hanem mi vesszük meg másokét: https://szamokadatok.hu/Post/1466/Megvasarolja_a_cseh_foldgazkereskedo_ceget_az_MVM-csoport
📌 Energiaszektor eladása:
https://www.facebook.com/szamokadatok/posts/129825245161284
📌 Rablóprivatizáció:
https://www.facebook.com/szamokadatok/posts/164011008409374
A baloldal által támadott Mátrai Erőműről:
https://szamokadatok.hu/Post/169/Mese_a_Matrai_Eromurol
📌 Újra magyar kézbe kerülhet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/ujra-magyar-kezbe-kerulhet-ferihegy-8792333/
📌 Még az idén bejelenthetik, hogy az NKM Nemzeti Közművek átveszi az Elmű és az ÉMÁSZ egyetemes lakossági szolgáltatását a német RWE-től!
https://www.vg.hu/vallalatok/energia/nagy-falat-az-nkm-tanyerjan-2-3159778/
📌 A 2. és 3. Orbán-kormány visszaállamosításai
https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/04/10_Visszaallamositas_KTRK_eloadashoz.pdf
📌 Megalakul a Nemzeti Vízművek, hogy mindenkinek egységes és olcsó vízszolgáltatást biztosítson.
https://szamokadatok.hu/Post/2288/A_Nemzeti_kozmuvek_utan_Letrejon_a_Nemzeti_Vizmuvek_is

Forrás: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/magyar-kezbe-kerult-a-budapesti-eromu-zrt-9048227/

Kapcsolódó, fontos cikk: A rezsi ára. https://szamokadatok.hu/Post/2375/Itt_a_futesi_szezon_nezzuk_a_szamokat

Címkék: Gazdaság 

A baloldal az összeszerelőüzemeket támogatta

A baloldal az összeszerelőüzemeket támogatta

A neomarxista média véleménybuborékában és alternatív valóságában élő balliberális honfitársaink echo chamberéből (visszhangkamra) néha-néha kiszűrődik az „összeszerelőüzem” szakkifejezés. A valóságot testközelből érzékelő nemzettársainkkal sokat gondolkodtunk, hogy mi a fészkes fenét jelenthet ez a megfogalmazás.

Gondoltunk arra, hogy a CEU gender szakjáról kikerülő egyen-agymosott biorobotok gyártását értik, vagy valamelyik multi HR-vezetőjének süket dumáját bekajáló meetinghuszárok érzékenyítését, de aztán kiderült, hogy rossz helyen járunk.

A libsik bizony azokra a hatékonyan működő gyárakra gondolnak, amelyek legtöbbször élen járnak a robotizálásban és egységnyi termék előállításához arányosan kevesebb emberi munka szükséges.

Na de térjünk is át a konkrétumokra!

Ha többet költünk a kutatás-fejlesztésre, akkor a hatékonyabb munkába és a versenyképesebb gazdaságba fektetünk.

Az 1994-1998 között regnáló balliberális kormány 26%-kal csökkentette a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat, sőt mindössze 16%-kal növelték 2002-2010 között regnáló balliberálisok ugyanezt a mutatót. 0,74*1,16=0,86. Tehát ők összességében 14%-kal csökkentették a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat.

Ezzel szemben 1998-2002 közötti időszakban a Fidesz-vezette polgári kormányzás 48%-kal növelte a kutatás-fejlesztési ráfordításokat, majd 2010-től újra hatalomra kerülve 2019-ig bezárólag újabb 30%-kal növelték a GDP-arányos ráfordításokat. 1,48*1,3=1,92. Azaz a Fidesz majdnem megduplázta a K+F ráfordításokat GDP arányosan.

Tehát van a balliberális -14% és a polgári +92%. Kijelenthető, hogy a baloldal "összeszerelőüzemezik", közben pedig nem támogatták a K+F tevékenységeket. Köztudott, hogy gazdaság versenyképességén túl, az innovációhoz, a digitális ökoszisztéma fejlődéséhez, sőt a társadalmi és környezeti problémák megoldásához is hozzájárul az, ha növeljük a K+F ráfordításokat.

Ha legközelebb is összeszerelőüzemeznek a kedves „barátaink”, akkor hívjuk fel a figyelmüket ezekre a számokra!

Forrás:
https://mandiner.hu/cikk/20201124_egy_abran_a_kutatas_fejlesztesre_forditott_osszegek_1990_es_2019_kozott#
https://www.penzugyiszemle.hu/hirek/a-kutatas-fejlesztesre-szant-kozpenzek-es-hatekonysag-fontosabb-mint-gondolnank
https://szamokadatok.hu/Post/1944/Magyarorszag_gazdasaga_sokszinu_es_egyben_egyedi
https://szamokadatok.hu/Post/1970/Gazdasagi_agazatok_sulya_pipa

Címkék: Gazdaság 

12 milliárd forintos óriásberuházást jelentettek be, 3 ezer munkahely válik védetté

"Nekünk Magyarország az első" - ezt jelenti a gyakorlatban

12 milliárd forintos óriásberuházást jelentettek be, 3 ezer munkahely válik védetté

(+ további munkahelyteremtő és munkahelyvédő beruházások)

A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok a világjárvány ellenére is töretlenül fejlődnek: a magyar kormány stratégiai partnere, a kínai tulajdonosi háttérrel rendelkező BorsodChem újabb nagy beruházást valósít meg Kazincbarcikán. A beruházás értéke 12 milliárd forint, ehhez a magyar kormány 1,3 milliárd forint támogatást ad, ezzel a BorsodChem 3 ezer munkahelyet véd meg a térségben - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kazincbarcikán, a BorsodChem új beruházásának bejelentésén.

Hozzátette: a BorsodChem az eddigi éves 200 kilótonna gyártási kapacitást 90 kilótonnával megemeli, ezzel új salétromsavgyártási kapacitást hoz létre, és megtartja világpiaci vezető pozícióját ezen a területen.

Szijjártó Péter kiemelte,
A BORSODCHEM A MAGYAR GAZDASÁG EGYIK LEGFONTOSABB VÁLLALATA, A HAZAI ÉS AZ EURÓPAI VEGYIPAR EGYIK VEZETŐ VÁLLALATÁVÁ VÁLT, AMELY A VILÁGJÁRVÁNY ELLENÉRE SEM BOCSÁTOTT EL MUNKAVÁLLALÓT, SŐT NÖVELTE AZ ALKALMAZOTTI LÉTSZÁMOT.
A Magyarországról Kínába irányuló export az idén 12 százalékkal nőtt, a két ország közötti kereskedelmi forgalom 18 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt három hónapban öt jelentős kínai vállalati beruházást jelentettek be Magyarországon, amelyekkel együtt az idén tíz új kínai befektetés jön létre, ez 140 milliárd forint beruházási értéket képvisel.

A miniszter kijelentette: a keleti nyitás politikája egyértelmű siker.

Hozzátette, hogy tavaly a világon végrehajtott összes beruházás 45 százalékát keleti tőkéből finanszírozták, a magyar export keleti irányba az elmúlt tíz évben 22 százalékkal nőtt, tavaly pedig a legtöbb beruházás Magyarországra keletről érkezett.

MAGYARORSZÁGON A KÍNAI BERUHÁZÁSOK ÖSSZÉRTÉKE MEGHALADJA AZ 5 MILLIÁRD DOLLÁRT, A KÍNAI VÁLLALATOK TÖBB MINT 15 EZER MAGYAR MUNKAVÁLLALÓT FOGLALKOZTATNAK.

A két ország közötti együttműködés bizonyította, hogy rendkívüli időszakban is jól működik - jelentette ki a külgazdasági miniszter.

Elmondta, tavasszal 185 repülőgéppel szállított Magyarország Kínából az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközöket, szerdán újabb 1 millió darab favipiravir hatóanyagú gyógyszer érkezett Kínából, ezzel számuk 2,8 millióra nőtt.

Beszédében Szijjártó Péter aláhúzta, Magyarország kormánya a tisztességes piaci versenyt támogatja, ezért elutasít minden nemzeti alapú diszkriminációra történő felhívást.
Magyarországon a vállalatoknak tulajdonosi hovatartozástól függetlenül kell betartaniuk minden jogszabályt
- emelte ki.

Szijjártó Péter szerint a koronavírus világjárvány következtetéseiből levonható, hogy új világgazdasági korszak következik, a magyar külpolitikának egyértelmű célja a magyar gazdaság érdekeinek érvényesítése, és az, hogy Magyarország a győztesek közé tartozzon a gazdasági kapacitások újraelosztásának versenyében.

A külgazdasági miniszter méltatta, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari teljesítménye az elmúlt tíz évben 72 százalékkal nőtt, a munkanélküliség ez idő alatt harmadára csökkent, az ország megyéi közül itt van a hetedik legtöbb külföldi befektetett tőke.

🔴 2010-ben Gyurcsányék 12% munkanélküliséggel adták át a kormányzást
Jelenleg a munkanélküliség aránya 4%
A járvány előtt 3,4% volt.
Ezek a számok.

🔴 A kormány intézkedése jól láthatóan működnek, hiszen néhány hét alatt több tucat munkahelyteremtő beruházást jelentettek be. Íme a lista, több mint 5000 új munkahely!

📌1. Continental, 150 új munkahely
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/202001007959124
📌2. Richter Gedeon, 125 új munkahely
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/203555547803670
📌3. Lenovo, 1000 új munkahely
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/videos/646265252704643
📌4. Güntner, 150 új munkahely
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/200023911490167
📌5. MST, 77 munkahely megvédése
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/203568571135701
📌6. Auchan, elektromos töltőhálózat kiépítése
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/202195681272990
📌7. Dunakeszi Járműjavító, több száz új munkahely
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/201676477991577
📌8. Huawei, új cloud center, új munkahelyek
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/202201474605744
📌9. Bettermann, tárgyalások új beruházásokról, jelenleg 1200 embernek adnak munkát
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/203035634522328
📌10. Pannon Sütő, 243 munkahely megőrzése, fejlesztés
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/202022374623654
📌11. Marso, 50 új munkahely
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/203517144474177
📌12. Bumet, 158 munkahely megtartása, új beruházás
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/203582321134326
📌13. Új gyártócsarnokkal bővül a Béres Gyógyszergyár Szolnokon, 69 új munkahely
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/10/uj-gyartocsarnokkal-bovul-a-beres-gyogyszergyar-szolnokon
📌14. Patec is Miskolcon fejleszt: 1,7 milliárdos beruházás, 71 új munkahely
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/videos/727572644636602
📌15. 800 új munkahely Ózdon
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/205259010966657
📌16. 160 új munkahelyet hoz létre a Nestlé a büki gyártóközpontjában
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/indul_az_orszag_legnagyobb_elelmiszeripari_beruhazasa.715261.html
📌17. 1500 négyzetméteres betonelemgyártó-üzemmel bővíti kapacitását a Bodrogi Bau
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/10/1500-negyzetmeteres-betonelemgyarto-uzemmel-boviti-kapacitasat-a-bodrogi-bau
📌18. A világ legmodernebb keréktárcsa gyára épül meg Székesfehérváron, 90 új munkahely jön létre
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/10/a-vilag-legmodernebb-kerektarcsa-gyara-epul-meg-szekesfehervaron
📌19. Chevron Autó, 138 új munkahely
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/208126547346570
📌 20. 350 új munkahelyet hoz létre Budapesten a Sanofi gyógyszergyár, szolgáltatóközpontot hoznak létre.
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/208202424005649
📌 21. Zalakerámia: 210 új munkahely, 22,1 milliárd forintos beruházással
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/posts/208406440651914
📌 22. A Huawei új kutatás-fejlesztési (k+f) központot hoz létre Budapesten. 100 új mérnöki munkahely
https://hirtv.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/szijjarto-a-huawei-uj-kutatas-fejlesztesi-kozpontot-epit-budapesten-2510287
📌 22. 15 új munkahelyet hoz létre a Hajdúsági Sütödék Kft
https://piacesprofit.hu/gazdasag/uj-uzem-epul-debrecenben-tovabbi-munkahelyek-is-letrejonnek/
📌 23. 90 új munkahely Sóskúton, Mintegy 11 milliárd forintból létesít üzemet a koreai Dongwha Electrolyte Hungary Kft
http://www.jarmuipar.hu/2020/10/90-uj-munkahely-soskuton/
📌 24. 130 új munkahely a Continental új veszprémi tesztpályán
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/130-uj-munkahely-a-continental-uj-veszpremi-tesztpalyan-2508716
📌 25. Nagy bejelentés érkezett: 75 milliárd forintos, új autóipari nagyberuházás valósul meg Tatabányán, 200 új munkahely jön létre.
https://www.origo.hu/gazdasag/20201030-gyar-tatabanya-delkorea.html
📌 26. Óriásberuházás érkezik Debrecenbe. 65 milliárd forintból épül 100 ezer négyzetméteres gyár, 440 új munkahely jön létre.
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/11/oriasberuhazas-erkezik-kelet-magyorszagra-100-ezer-negyzetmeteres-gyar-epul
📌 27. Dunaföldvár, Vajda Papír kft, 16 milliárdos beruházás, 50 új munkahely, több száz munkahely megvédése.
https://www.facebook.com/VargaMihalyKepviselo/videos/694589124774313
📌 28. Óriási beruházást hoz Budapestre egy amerikai szoftveripari vállalat. 300 új munkahely.
https://www.origo.hu/gazdasag/20201123-diligent-globalis-kozpont-budapesten.html
📌 29. Két vegyipari nagyberuházás egy napon Borsod megyében! Kischemicals Kft és BorsodChem, 23 milliárd forintnyi beruházás, 3200 munkahely biztonsága garantálva, 30 új munkahely
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/videos/702719057315504

Forrás: https://www.origo.hu/gazdasag/20201126-borsodchem-beruhazas-szijjarto.html
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/videos/702719057315504

Címkék: Gazdaság  Megélhetés 

Paks II. - szuverenitásunk nem lehet alku tárgya

Megkapta az energiahivatal létesítési engedélyét a Paks II. erőmű

Paks II. - szuverenitásunk nem lehet alku tárgya

A mai világban nagyon sokat jelent a szuverenitásunk fenntartása, továbbá a külföldi országoktól és vállalatoktól való függőségünk csökkentése. A járványhelyzet megmutatta, hogy a korábban betonbiztosnak hitt intézmények, mint például a határok nélküli Európa, vagy a kereskedelem azon elve, hogy bármekkora igények esetén a kereskedelmi és termelési láncok ki tudják elégíteni az igényeket, megdőltek. Magyarországnak a teljes önellátásra kell törekednie, noha tudjuk, hogy bizonyos dolgok terén (mint például a földgáz) sosem leszünk önellátóak. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy amit meg tudunk termelni Magyarországon, azt termeljük is meg. Ebből lesznek munkahelyeink, ettől fog erősödni a magyar gazdaság. A Paksi beruházás az ország áramellátásának, a gazdaságunknak, a zavartalan életünknek egyik alappillére. Bár egyesek még ebből is politikát csinálnak, jönnek itt mindenféle demagóg megújuló energia szövegekkel, de a helyzet az az, hogy nem kell választanunk napenergia, atomenergia, fosszilis energia között. Az ország akkor lesz biztonságban, ha áramellátásunk több lábon áll. Az MVM már több, mint 50 naperőművet létesített, és továbbiak építése van kivitelezés illetve tervezés fázisában.

A cikk végén linkelünk egy korábbi írásunkat, melyben hosszasan taglaltuk Magyarország Klímavédelmi stratégiáját, a konkrét intézkedéseket, megvalósult és folyamatban lévő beruházásokat.

Kiadta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a Paks II. atomerőműre vonatkozó létesítési engedélyt – tájékoztatta a hivatal pénteken az MTI-t.

A közleményben felidézték, hogy a Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020 októberében létesítési engedély iránti kérelmet nyújtott be a MEKH-hez. A hivatal a hatályos jogszabályok alapján megvizsgálta a kérelmében foglaltakat, és megállapította, hogy a cég jogosult a 2×1262 (2524) megawatt névleges teljesítőképességű atomerőmű létesítésére.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény alapján soron kívül bírálták el a kérelmet – tette hozzá a MEKH. A hivatal az erőművi engedélyezés során a villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságának szempontjait veszi figyelembe, a nukleáris technológia biztonságával kapcsolatos eljárásokat az Országos Atomenergia Hivatal folytatja le.

A tervek szerint megépülő létesítmény a hazai villamosenergia-rendszer legnagyobb termelő egysége lesz, kiemelt szerepet játszik majd az ország karbonmentes energiatermelésében – áll a MEKH közleményében.

Mittler István, a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a MEKH által kiadott villamos létesítési engedély kiemelt jelentőségű, az olyan fajsúlyos engedélyek közé tartozik, mint a környezetvédelmi engedély és a telephelyengedély. A most megkapott villamos létesítési engedély előfeltétele az új blokkok tényleges építési, gyártási, beszerzési és szerelési munkái megkezdésének, az Országos Atomenergia Hivatal által kiadható, a nukleáris létesítményre vonatkozó létesítési engedéllyel együtt – hangsúlyozta a kommunikációs igazgató.

Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, kivitelezéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter a novemberi, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán elmondta: a létesítési engedélykérelmet június 30-án benyújtották az Országos Atomenergia Hivatalnak, amely az engedélyt így legkésőbb 2021 őszén adhatja ki.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/megkapta-az-energiahivatal-letesitesi-engedelyet-a-paks-ii-eromu-8982536/

🇭🇺 2050-re klímasemlegesek leszünk, ennek ára 50 000 milliárd forint. Teljes lista klímavédelem ügyben!
https://szamokadatok.hu/Post/2076/Ujabb_olcso_ballib_propaganda_65_oran_at_demonstral_a_Greenpeace_Orban_hivatalanal
https://szamokadatok.hu/Post/1758/Zold_demagogia_kontra_szamok

Címkék: Gazdaság  Környezetvédelem 

Hazudott, álhírt terjesztett, majd gyáván törölte a cikkét az index

Hazudott, álhírt terjesztett, majd gyáván törölte a cikkét az index

A Pénzügyminisztérium (👍) cáfolta Magyarország legnagyobb és legrégebbi balliberális, propagandisztikus álhírgyártó gépezetének az állításait. A törölt cikket természetesen lementették, az eredeti poszt alatt a képek megtalálhatóak, mi pedig kommentben helyezzük el a képeket. Az index megint a maga szokásos stílusában, nevek nélkül, konkrét esetek nélkül, hasra ütésre ütésre írt egy általánosító cikket, mely azt a hamis látszatot kelti, mintha egy globális problémáról lenne szó. Az álhírgyártás egyik alapszabálya, hogy a cikkeket olyan módon kell megírniuk, hogy azt ne lehessen cáfolni. A cikkekben a következő mondatokkal operálnak:

"Úgy tudjuk, hogy..."
"Lapunk értesülései szerint..."
"Lapunknak nyilatkozó, a neve eltitkolását kérő orvos/vállalkozó/stb azt mondta, hogy...."
"Független források szerint...."
"Lapunk birtokába jutott adatok alapján...."
és még lehetne sorolni.

Ha valaki igazat ír, akkor írja le, hogy Ki mondta, hol mondta, mikor mondta. Ha ezek a részletek hiányoznak egy cikkből, akkor 99,9 százalékban biztosak lehetünk, hogy egy álhírrel van dolgunk. Az index, a telex, a hvg, a 444 és a többi kamugyár cikkei kevés kivétellel ezzel a módszerrel vannak megírva.

"‼️ Ismét álhíreket terjesztett az Index
Az Index „Dühösek a kkv-k: alig csordogál a beígért segítség” címmel ma megjelent – és néhány óra után törölt - cikkében súlyos álhíreket terjesztett, egyetlen adat és állítás sem felelt meg a valóságnak.
Az Index a gazdaságvédelmi célokra átcsoportosított fejlesztési forrásokat vizsgáló írásában azt állította, hogy a pályázati kiírás után majdnem fél évvel még mindig csak 15, 20 a sikeresnek ítélt pályázatok száma. Ezzel szemben a valóság az, hogy a két operatív programon keresztül már közel 4000 vállalkozás nyert el több mint 96 milliárd forint fejlesztési forrást, amely több mint 117 ezer munkahely megtartását támogatja.
A cikkben szintén tévesen írtak 50 milliárd forintos pályázati keretről. A valóság ezzel szemben az, hogy a kormány már 2020 júniusában megduplázta, 100 milliárdra forintra emelte a pályázatok keretét, ahogyan erről a sajtóban is több alkalommal tájékoztatást adtunk.
A cikk tévesen állítja azt is, hogy „a kormányzat 2000 körüli pályázattal számolt”. A valóság ezzel szemben az, hogy a Pénzügyminisztérium a pályázati keretnek megfelelően 4000 cég jelentkezésével számolt, ahogyan ennyi pályázat ténylegesen be is érkezett.
A támogatói döntések előrehaladásáról az adatok nyilvánosak, bárki számára elérhetőek a palyazat.gov.hu oldalon, ezért különösen sajnálatos, hogy a tájékozódást mellőzve súlyos valótlanságokat közöltek.
☝️A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program gazdaságpolitikai szerepét tekintve a 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikai időszakban a legnagyobb súlyú operatív program hazai és európai szinten is. A közel 3000 milliárd forintos programból már több mint 2000 milliárd forint került a gazdaság vérkeringésébe, eddig több mint 23 ezer vállalkozást támogatott és közel 680 ezer embert ért el munkaerőpiaci és képzési programon keresztül. Forrásaiból idén több mint 420 milliárd forintot csoportosítottunk át a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésére."

Forrás: https://www.facebook.com/penzugyminiszterium.official/posts/210186033847775
Az index törölt cikkének eredeti linkje (természetesen már nem működik, mert gyáván törölték!) https://index.hu/gazdasag/2020/11/19/duhosek_a_kkv-k_alig_csordogal_a_beigert_segitseg/

Címkék: Gazdaság  Média 

Az előző negyedévhez képest 11,3 százalékkal nőtt a gazdaság

Erről most nem fog írni a DK és a Momentum

Az előző negyedévhez képest 11,3 százalékkal nőtt a gazdaság

Az előző negyedévhez képest 11,3 százalékkal nőtt a gazdaság. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva viszont 4,6 százalékkal csökkent. A 2019-es 5 százalékos növekedés miatt mindösszesen 1 évvel vetette vissza a magyar gazdaságot a járvány. Azokban az országokban, ahol nem volt ekkora gazdasági növekedés, ott több évnyi növekedést nullázott le a koronavírus.

Emlékezzünk:
📌 2019-ben a magyar gazdaság növekedése volt a legnagyobb mértékű az egész EU-ban!
https://szamokadatok.hu/Post/373/GDP_novekedes_es_az_Ipari_termeles_alakulasa_2019-ben
📌 Ennek köszönhetően folyamatosan felminősítenek bennünket a hitelminősítők. Jelenleg a válság ellenére sem minősítettek le, hanem tovább javítottak az értékelésünkön!
https://szamokadatok.hu/Post/1971/Hatalmas_elismeres_a_magyar_gazdasagnak
📌 A 10 éve tartó növekedésnek köszönhetően sokkal több pénzt tudunk fordítani oktatásra, egészségügyre, szociális kiadásokra.
https://szamokadatok.hu/Post/1407/Az_Orszaggyules_megszavazta_a_jovo_evi_koltsegvetest

Az előző negyedévhez képest 11,3 százalékkal nőtt a gazdaság
A JÁRVÁNY ELSŐ HULLÁMA UTÁN JELENTŐSEN ERŐSÖDÖTT A MAGYAR GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2020 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – 11,3 százalékkal nőtt, ugyanakkor az előző év hasonló időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 4,6 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,7 százalékkal csökkent.

A koronavírus-járvány hatását nem sikerült még teljesen leküzdeni, ami a jelenlegi második hullámot figyelembe véve érthető, ugyanakkor erőteljesen megindult a kilábalás a járvány okozta válságból, az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült.

A gazdasági teljesítmény előző év azonos időszakához mért csökkenését legnagyobb mértékben az információs, kommunikációs, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte.

A KSH ezúttal egy új megközelítésű adatot is közölt: a jövőre kivetített dinamikára építő, az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta használt ún. évesített indexet. Ez 53,5 százalékos növekedést jelez a harmadik negyedévben, az előző negyedévben mért 46,8 százalékos visszaesés után. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az aktuális negyedéves – az előző negyedévhez viszonyított – volumenváltozás négy negyedévig folytatódna.

– A GDP csökkenése a harmadik negyedévben a vártnál kisebb volt, nem érte el az öt százalékot. A kedvezőbb teljesítmény vélhetően néhány szolgáltatási ágazat teljesítményének növekedéséből vagy kisebb visszaeséséből adódott. Bár a KSH az első becsléskor még nem közöl részletes adatokat, feltételezhető, hogy néhány szolgáltatási ágazat lehet az is, ahol a visszaesés a legjelentősebb volt (pl. turizmus, szórakoztatóipar, szállítás). Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes ágazatok teljesítménye nagyon eltérően alakulhatott – kommentálta az adatokat Regő Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője.

Jelezte: a harmadik negyedévet tehát mindenképpen a válságból való kilábalás jellemezte.

A negyedik negyedévben azonban az elrendelt korlátozások miatt jelentősebb lehet a visszaesés, ennek pontos mértéke viszont függ a korlátozások időtartamától, illetve a vállalatok és a lakosság azokra adott reakciójától. Éves szinten a GDP visszaesése – számolva a negyedik negyedévi korlátozások hatásával – megközelítheti a hat százalékot.

– A tömeges oltásokra jövő áprilistól számítunk, ezért a második negyedévben már jelentősen enyhíthetők a korlátozások. Így igen meredeken folytatódhat a kilábalás, amit bázishatás is segít, vagyis jövőre a második negyedévben nem lenne meglepő akár a 15–17 százalékos éves GDP-növekedés. Mivel a kilábalás folytatódhat az év második felében is, igen erős növekedésre számítunk – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Folytatódik az adócsökkentésre épülő politika
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a piaci elemzők várakozásainál kedvezőbb adatok alátámasztják, hogy a járvány második hulláma alatt is folytatni kell az adócsökkentésekre és a munkahelyek védelmére épülő gazdaságpolitikát.

A harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény azt mutatja, hogy a közel teljes tavaszi lezárást követően is gyorsan helyre tud állni a magyar gazdaság.

A gazdasági teljesítményhez legnagyobb mértékben az információs, kommunikációs és pénzügyi szolgáltatások növekedése járult hozzá. Ezt támogatta a családok lakáshitel-felvételi kedvének javulása, amit a kormány otthonteremtési programja is ösztönöz. A csökkenés leginkább az építőipari termelés és egyes szolgáltató ágazatok – mint például a szállítás, kereskedelem, turizmus-vendéglátás, szórakoztatás – jelentős éves alapú visszaeséséhez köthető. A gyárleállások következtében az ipari termelés áprilisban érte el mélypontját, azonban ezt követően folyamatosan emelkedett az ágazat kibocsátása, szeptemberben már meghaladta a tavalyi szintet.

A májusi visszaesést követően az építőipar teljesítménye is fokozatos javulást mutatott, így mélypontjához képest szeptember végéig már 10,9 százalékkal emelkedett a szezonálisan igazított adatok alapján. Biztató továbbá, hogy a nyári hónapokban újraindult a belföldi turizmus, és a határok őszi lezárásáig a külföldi vendégek egy része is visszatért.

A Pénzügyminisztérium szerint a magyar gazdaság a novemberi második lezárás után is gyorsan visszatérhet a korábbi növekedési pályára. Miután idén még 6,4 százalékkal eshet vissza a gazdaság teljesítménye, 2021-re a tárcánál már 3,5 százalékos növekedést valószínűsítenek.

Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gde/gde2009.html
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/az-elozo-negyedevhez-kepest-113-szazalekkal-nott-a-gazdasag-8946791/

Címkék: Gazdaság 

A Nemzeti közművek után Létrejön a Nemzeti Vízművek is

Az ivóvíz többé soha sem lesz eladható!

A Nemzeti közművek után Létrejön a Nemzeti Vízművek is

📌 Nem felejtjük el: a baloldal eladta a Fővárosi Csatornázási Műveket, a Fővárosi Vízműveket, a Pécsi Vízművet, előkészületben volt több más vízműcég eladása is.
(Bővebben a Forrásnál. Folyamatban van az Elmű-Émász visszaszerzése és a Budapest Airport is magyar kézbe kerülhet.)

Az újonnan létrejövő társaság egységes alapokra helyezi a működési mechanizmusokat.
A kedden benyújtott törvényjavaslat alapján a jövőben megalakulhat a Nemzeti Vízművek Zrt., amely az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók, illetve víziközmű-rendszerek felett gyakorolhatja az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket - tájékoztatta szerdán a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatala az MTI-t.

A törvényjavaslat elfogadása esetén a társaság a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter stratégiai kontrollja alatt működik majd és tulajdonosi joggyakorlója lehet – az állami tulajdonú víziközmű-rendszereken túl - többek között az öt állami tulajdonú regionális víziközmű társaságnak: a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.-nek, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nek, az Északdunántúli Vízmű Zrt.-nek, az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.-nek, valamint a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-nek.

A Nemzeti Vízművek Zrt. társasági szinten kezdeményező és koordináló szerepet tölt majd be a kutatás-fejlesztési és az innovatív műszaki-gazdasági projektekben, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság növeléséhez és a közszolgáltatás zökkenőmentes ellátásához.

A kormány szándéka szerint az újonnan létrejövő társaság egységes alapokra helyezi a működési mechanizmusokat, hatékonyabbá teszi a költségvetési és európai uniós források felhasználását, a szinergiák kihasználásával végső soron elősegíti az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók és víziközmű-rendszer gazdaságos működtetését a meglévő szakemberállomány bázisán.

📌Idézet egy 2010-es cikkből: Csődbe vitték az országot, IMF hitelt vettek fel, majd úgy táncoltak, ahogy az IMF fütyült.
A vízprivatizáció és az IMF
A vízprivatizáció kérdése erősen átpolitizálódott, nem utolsósorban azért, mert a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igen aktív szerepet játszottak a szegény országok vízügyi politikájának meghatározásában, és egyértelműen a magánosítást ösztönözték, gyakran feltételül szabva azt a strukturális hitelekért. A rendszerváltás után a volt szocialista országokban is a vízügy privatizációját szorgalmazták a nemzetközi pénzintézetek, Magyarországon ma már a vízszolgáltatás negyven százaléka részben vagy egészében privatizált vállalatokon keresztül történik.

Forrás: https://mandiner.hu/cikk/20201111_letrejohet_a_nemzeti_vizmuvek
📌 A privatizált vagyon visszaállamosítása: http://econ.core.hu/file/download/mtdp/MTDP1507.pdf
📌 Ma már nem mi adjuk el közműcégeinket, hanem mi vesszük meg másokét: https://szamokadatok.hu/Post/1466/Megvasarolja_a_cseh_foldgazkereskedo_ceget_az_MVM-csoport
📌 Energiaszektor eladása:
https://www.facebook.com/szamokadatok/posts/129825245161284
📌 Rablóprivatizáció:
https://www.facebook.com/szamokadatok/posts/164011008409374
A baloldal által támadott Mátrai Erőműről:
https://szamokadatok.hu/Post/169/Mese_a_Matrai_Eromurol
📌 Újra magyar kézbe kerülhet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/ujra-magyar-kezbe-kerulhet-ferihegy-8792333/
📌 Még az idén bejelenthetik, hogy az NKM Nemzeti Közművek átveszi az Elmű és az ÉMÁSZ egyetemes lakossági szolgáltatását a német RWE-től!
https://www.vg.hu/vallalatok/energia/nagy-falat-az-nkm-tanyerjan-2-3159778/
📌 A 2. és 3. Orbán-kormány visszaállamosításai
https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2018/04/10_Visszaallamositas_KTRK_eloadashoz.pdf

Címkék: Gazdaság  Nemzet 

Magyarország megelőzte Szlovákiát az egy főre jutó GDP-ben

Magyarország megelőzte Szlovákiát az egy főre jutó GDP-ben

🇭🇺 Az EUROSTAT friss adatai alapján Magyarország megelőzte Szlovákiát az egy főre jutó GDP-ben. Ezzel a magyar gazdaság 2. helyre lépett elő a régióban, maga mögött tudva Lengyelországot és Romániát is. A koronavírus elleni védekezés azért fontos, hogy ez így is maradjon. Beruházásösztönző támogatásainkkal és a vállalkozásoknál hagyott forrásokkal arra törekszünk, hogy új munkahelyeket hozzunk létre, és megerősítsük a meglévőket.

A lengyel után a szlovákot is visszaelőzte a magyar gazdaság

A magyar gazdaság az uniós statisztikák alapján a 2010-es évek végére nem csupán felzárkózott a közép-európai régióhoz és a visegrádi országokhoz, de fokozatosan egyre több gazdaságot utasít maga mögé. Októberben friss adatokat publikált az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. Ebből kiderül, hogy a magyar gazdaság már tavaly visszaelőzte a szlovákot a gazdasági növekedés mutatóit tekintve – rácáfolva a liberális közgazdászok téves prognózisaira.
Leköröztük a lengyeleket, majd a szlovákokat

Az unió 27 országa között Magyarország – a 2008-as válság hatására – 2012-ben már csak a fejlettségi lista 23. helyén állt, 2019-re azonban a 20. helyre zárkózott fel, már hét országot (Lengyelország, Szlovákia, Románia, Lettország, Görögország, Horvátország, Bulgária) megelőzve.

Hogy az uniós országok gazdasági fejlettsége hogyan viszonyul egymáshoz, a leggyakrabban a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-vel mérik, ezúttal is a gazdasági fejlettség ezen mutatóját vettük alapul.
Hazánkban a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP (gazdasági teljesítmény) 74,2 százalékon áll, vagyis az unió (átlagos) gazdasági fejlettségének nagyjából háromnegyedét, 74,2 százalékát hozzuk. A szlovákok és a lengyelek is ezzel szemben 73,3 százalékos fejlettségi szinten állnak.

Érdekesség, hogy Görögország szinte egész Közép-Európát verte gazdasági fejlettségben, az uniós fejlettség 2004-es 98,2 százalékáról 2019-re 66 százalékra zuhant vissza, ami történelmi léptékű esés. Ez az elrettentő példa jelzi, hogy mi lehetett volna a magyar gazdaság sorsa, ha 2010 után a gazdaságpolitika nem vet véget a szociálliberális gyakorlatoknak és nem „küldi haza” a megszorításokat (mint bukott, káros válságkezelési stratégiát) követelő Nemzetközi Valutaalapot.

A magyar felzárkózás dinamikáját is jelzi, hogy Magyarország szorosan megközelítette a 78,6 százalékon álló Portugáliát.
Ha a magyar gazdaságban jobban mennek a dolgok, mint a mediterrán országban és képesek vagyunk a járványhelyzet utáni világ nyerteseivé válni, akkor a kilencvenes években beláthatatlan távolságban lévő Portugáliát is lekörözhetjük, már középtávon.

A magyar felzárkózás tehát bizonyítottan zajlik, a visegrádi országok között Csehország után a magyar gazdaság következik fejlettségét tekintve.
Ehhez kellett az is, hogy a 2019-es magyar gazdasági növekedés a kormány által vártnál sokkal jobb lett: a költségvetésben szereplő 4,1 százalék helyett 4,6 százalék, ami Közép-Európa legjobb növekedési értéke volt. Szlovákia kevesebb mint a magyar ütem felével bővült.

A magyar gazdaság elveszett évtizedét, a szociálliberális kormányzás időszakát egyébként Szlovákia még jól használta fel, és már 2006-ra hazánk elé került. Több mint egy évtizedet kellett arra várni, hogy Magyarország 2019-ben kitartó és következetes versenyképességnövelő gazdaságpolitika útján végül visszaelőzze Szlovákiát.

A szlovák visszaesésben szerepet játszhatott az is, hogy az ország csatlakozott az euróövezethez 2009-ben,
azóta a növekedése gyengült.

A kedvező tendencia egy ideje látható volt: hazánk az elmúlt években már a vele fej-fej mellett haladó Lengyelországot is lehagyta. A visegrádi országok közül egyedül a történelmi okokból is lépéselőnyben lévő Csehország előzi meg hazánkat – Csehország alig marad el az átlagos uniós fejlettségi szinttől.

Érdekesség, hogy az első Orbán-kormány idején szintén nagyon gyorsan nőtt a magyar gazdaság,
1998 és 2002 között szintén megindult egy gyors régiós felzárkózás, ami azonban a szocialista kormányok időszakában rendre elakadt.

Meglepő tanulság: a felzárkózáshoz gazdasági függetlenség kell. A felzárkózási versenynek több tanulsága is van Magyarország számára.

– Egyrészt, előnyös, hogy hazánk nem lépett be elhamarkodottan a saját belső válságával küzdő euróövezetbe, ehelyett megőrizte gazdasági szuverenitását, a lehetőségekhez mért függetlenségét. Szlovákia viszont elveszítette saját gazdaságpolitikájának alappillérét, a monetáris politikát.

– Másrészt, a megszorítások politikája a kívánt céllal épp ellenkező hatást vált ki: Görögországban a nemzetközi szervezetek súlyos megszorításokat kényszerítettek ki, amitől a gazdasági növekedés beindulását várták, ezzel szemben az ország máig nem heverte ki a sokkot. Magyarország ugyanebben az időszakban, a 2010-es évek elején szakított a Nemzetközi Valutaalappal, hogy saját modelljével indítsa be a növekedést.

Látható, hogy mindkét esetben fontos szerepet játszott a gazdasági függetlenség.

Szlovákia, illetve Görögország is a gazdasági függetlenség elvesztésével került lassuló vagy visszaeső „felzárkózási” (a görögök esetében inkább leszakadási) pályára.
Hamis próféták

A Mandiner hetilap csütörtökön megjelenő számában a Makronóm részletesebben elemzi a felzárkózási versenyt. Cikkünkben külföldi szakértők véleményét is megmutatjuk, illetve felidézzük a hazai liberális közgazdászok állításait. Érdekes módon a nemzetközi szakértők többnyire pozitívan tekintenek a magyar gazdaságpolitikai megoldásokra, a hazai liberális közgazdák viszont többnyire elítélik azokat. Utóbbiakat az sem befolyásolja, ha az unió statisztikai hivatalának adatai magyar felzárózásról tanúskodnak.

„A hazai gazdaság lemarad a saját ligájában focizóktól” – nyilatkozta korábban Csaba László a 24.hu portálnak, hozzátéve, hogy „a magyar gazdaság minden nemzetközi egybevetés, így az EU-statisztika szerint is nem felzárkózik, hanem lemarad az olyan, vele egy ligában focizókhoz képest, mint Észtország, Szlovákia, Lengyelország”.

Csütörtöki cikkünkből az is kiderül majd, hogy a gazdasági leszakadás mítoszát nem csak Csaba, hanem Chikán Attila, Mellár Tamás, vagy épp Király Júlia is igyekezett építeni az elmúlt évtizedben, gyarapítva ezzel a hazai gazdasági fikciós irodalom izgalmas alternatív valóságait, figyelmen kívül hagyva a gazdasági tények némileg unalmasabb világát.

Forrás: https://makronom.mandiner.hu/cikk/20201109_a_lengyel_utan_a_szlovakot_is_visszaelozte_a_magyar_gazdasag

Címkék: Európai Unió  Gazdaság 

Töretlen a bizalom a magyar államban!

Több mint 5000 milliárd forintért vásároltak Magyar Állampapír Pluszt a magyar emberek

Töretlen a bizalom a magyar államban!


Varga Mihály beszélt az államadósságról. A sok ballib "gazdasági szakértő" sírva fakad.

Varga Mihály: Átlépte az ötezer-milliárd forintot a MÁP+ állománya

Több mint ötezer-milliárd forintért vásároltak Magyar Állampapír Pluszt (MÁP+) a magyar emberek – jelentette be Varga Mihály a legújabb Facebook-bejegyzésében. A pénzügyminiszter jelezte: a mostani válsághelyzetben nagy előny, hogy Magyarország a saját lábán áll, és az államadósság egyre kisebb része van külföldiek kezében.

Varga Mihály megemlítette, hogy az elmúlt hetek országgyűlési vitáiban a baloldal részéről az adósságkezelő politikát is kritikák érték. A miniszter szerint a legjobb cáfolat a gyakorlat, amely azt mutatja, hogy az emberek válság idején is bíznak az állampapírokban. Az ország a saját pénzügyi erejére támaszkodhat. Az államadósság devizaaránya 2010 óta 53 százalékról 22 százalékra csökkent. A külföldiek kezében lévő adósság aránya pedig 65-ről 34 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a lakosság szerepvállalása folyamatosan erősödik. – Ma már az államadósság egynegyedét a magyar emberek finanszírozzák, szemben a 2010-es három százalékkal. Így fele annyit fizetünk kamatkiadásokra, mint tíz évvel ezelőtt. Az a kamat, amit a költségvetés kifizet, nem külföldre, hanem a magyar emberekhez kerül. Azaz: visszajut a magyar gazdaság vérkeringésébe – közölte Varga Mihály.

– A MÁP+ olyan befektetési forma, amellyel az egész ország jól jár. Az embereknek adómentes, öt év alatt több mint 27 százalék kamatot fizető befektetést jelent, míg az államnak stabil, kiszámítható finanszírozást nyújt – tette hozzá a miniszter.

🔴 Videó: https://www.facebook.com/VargaMihalyKepviselo/videos/1052147318561899
Forrás: https://magyarnemzet.hu/gazdasag/varga-mihaly-atlepte-az-5000-milliard-forintot-a-map-allomanya-8899346/
Az államadósság nominális értelemben vett összegéről:
https://szamokadatok.hu/Post/371/Hogy_hizik_a_liba_ha_tomjuk_a_GDP_vonatkozasaban
Egy álhír cáfolata: https://szamokadatok.hu/Post/532/Egy_ujabb_baloldali_szakertoi_abrat_kaptunk_egyik_kedves_olvasonktol_erre_reagalunk_most

Címkék: Gazdaság 

Alig nőtt az államadósság

Aki mást mond, hazudik

Alig nőtt az államadósság

Liberális körökben sivalkodásra okot adó statisztikát közölt az Eurostat. 2020 második negyedévében a GDP-arányos magyar államadósság alig nőtt, ugyanis az EU tagállamai között a negyedik legkisebb arányban növeltük az eladósodottságunkat. A válság mindenkinek fáj, de bennünket sokkal felkészültebben ért a válság, ugyanis 5% volt a gazdasági növekedés az előző évben, 10% a bérnövekedés, 10 évig csökkent az államadósságunk, a devizahitelektől megszabadultunk, és még lehetne sorolni. A kormány előrelátó volt, és ennek az az eredménye, hogy nem kényszerültünk IMF hitelre és egyéb mentőövekre. Nem mellesleg most 4,5 millióan dolgoznak és "termelnek", 2008-ban ez a szám 3,8 millió volt.

2019 második negyedévéhez képest 3,2%-kal, 2020 első negyedévéhez képest pedig 4,6%-kal nőtt a GDP-arányos államadósságunk. Ugyanezek a számok 8,1%-ot, illetve 8,4%-ot tesznek ki EUs összesítésben.

Nemcsak ebben a mutatóban, hanem az államháztartási hiányt tekintve is jók vagyunk. 2020 első negyedévében mért 4%-ról mindössze 9%-ra nőtt a hiányunk, miközben a 27 tagú unióban összesítve 2,6%-ról 11,4%-ra kúszott fel a hiány.

Ezek azért is nagyon jó eredmények, mivel 2020 első negyedévének utolsó két hete mellett közel a teljes második negyedévben takaréklángra kapcsoltuk a gazdaságot a koronavírus járvány első hulláma elleni védekezés céljából. Ennek ellenére az EU-átlagnál alacsonyabb GDP-visszaesést szenvedtünk el.

Az eredmények értékét növeli, hogy sok ország az első hullám alatt inkább kockáztatott, nem vezetett be hozzánk hasonló szigorú korlátozásokat. Egy ismeretlen ellenséggel küzdött mindenki, de úgy tűnik, hogy sok országban nem minden élet számított. Azóta az ellenséget kiismertük, teljes leállás nélkül is tudunk küzdeni, így még az említetteknél is jobb gazdasági mutatókra számítunk a jövőben.

Hivatkozások:
https://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/11442886/2-22102020-BP-EN.pdf
https://makronom.mandiner.hu/cikk/20201026_magyarorszag_a_legjobbak_kozott_mashol_megugrott_itt_alig_nott_az_allamadossag
https://makronom.mandiner.hu/cikk/20201022_elszabadult_az_allamhaztartasi_hiany_az_eu_ban
https://szamokadatok.hu/Post/1697/A_magyar_gazdasag_visszaesese_kisebb_az_EU-s_atlagnal

Címkék: Európai Unió  Gazdaság