Nem tudtad? Ez érthető, hiszen a balliberális álhírgyártó propaganda (444, index, Telex, HVG, atv, 168óra, átlátszó, azonnali, RTL, stb) soha nem fogják ezt leírni, illetve leadni!

Kapcsolódó cikkek
👉A legveszélyesebb országok Európában (top 3)
https://szamokadatok.hu/Post/2958/A_legveszelyesebb_orszagok_Europaban_top_3
👉Egyszerű összefüggés: Minél többen dolgoznak, annál kevesebb a bűncselekmény!
https://szamokadatok.hu/Post/2507/Egyszeru_osszefugges_Minel_tobben_dolgoznak_annal_kevesebb_a_buncselekmeny
👉Rendőrség méltóságának helyreállítása, közbiztonság növelése
https://szamokadatok.hu/Post/1361/Rendorseg_meltosaganak_helyreallitasa_kozbiztonsag_novelese
👉A polgári kormányzás 10 éve (2010-2020)
https://szamokadatok.hu/Post/2768/A_polgari_kormanyzas_10_eve_2010-2020

Forrás:
Eurostat link: https://bit.ly/3kuZ19O
A felhaszált Eurostat kép: https://bit.ly/2OabrI4
A téma hosszabban kifejtve: https://novekedes.hu/elemzesek/magyarorszagon-van-a-legkevesebb-rablas-az-eu-ban-de-vajon-hol-van-a-legtobb-gyilkossag

A szegények száma Magyarországon több, mint egymillióval csökkent az uniós mérés szerint, az arányuk az unió átlagánál kisebb, a javulásunk a legnagyobbak egyike a tagállamok között!

Piroska Szalai munkaerőpiaci elemző írása:
(a teljes grafika kommentben lesz elhelyezve)

Több, mint egymillióval csökkent az uniós mérés szerint a szegények száma, Magyarországon az arányuk az unió átlagánál kisebb, a javulásunk a legnagyobbak egyike a tagállamok között

(Ez az írás is és még további hasonló minielemzések olvashatók a www.szalaipiroska.hu oldalon is.)

Az EU2020 stratégia 5 legfőbb célterületének egyike a szegénység elleni küzdelem (a foglalkoztatás, a kutatás, az energia, az oktatás mellett). Ennek mérésére használja az EUROSTAT a szegénység vagy társadalmi kirekesztés komplex mutatóját. A szervezet mindig az adatfelvétel évét megjelölve (azaz a vonatkoztatási év utáni évmegjelöléssel) teszi közzé az értékeket. Ezekből a számokból aztán az ENSZ, az UNICEF és más nemzetközi szervezetek is a gyermekszegénységről szóló jelentéseket is készítenek. Tehát a „Statistics on Income and Living Conditions” - azaz EU-SILC adatai nagy visszhangot szoktak kapni. Ehhez a statisztikához a KSH a „Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel”-ben gyűjti az adatokat.

Azon személyek vannak kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának, akik esetében a következő 3 tényező közül legalább 1 fennáll:
- relatív szegény: olyan háztartásban él, ahol a háztartás jövedelme (income, azaz a háztartás minden bevétele, nemcsak a munkával szerzett kereset) nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60%-át. Az EU átlagnál jobbak vagyunk.
- nagyon alacsony munkaintenzitású: olyan háztartásban él, ahol a munkaképes korú (itt: 18-59 éves) személyek a lehetséges munkaidejük kevesebb, mint 20%-át töltötték munkával. A mutatónk az uniós átlag jobb.
- súlyosan deprivált: az alábbi 9 fogyasztási tétel közül legalább 4 esetében anyagi okból lemondani kényszerül. (Fizetési hátralékos, váratlan kiadásait képtelen fedezni, anyagi okból nincs telefonja, színes TV-je, mosógépe, személygépkocsija, évente egy hét üdülést, kétnaponta húsfogyasztást és a lakása megfelelő fűtését nem tudja finanszírozni.) – voltak nagyon magas értékeink, jelenleg az uniós átlag (5,5%) másfélszeresén állunk (8%)

️ A következő napokban külön postokban tervezem majd részletesen is bemutatni az egyes tényezőket. ️

Az EU2020 stratégia 2010-ben célul tűzte ki, hogy 2020-ra 20 millióval csökkenjen a szegények vagy társadalmi kirekesztődéssel fenyegetettek száma az unióban. Közel 12 ezer fős csökkenést sikerült 2019-ig elérni, a 2020-as adatokra még várni kell. A magyar vállalás 450 ezer fős csökkenés volt a 2008-as bázisévhez viszonyítva. 2008-ban 2794 ezren voltak érintettek, 2020-ban 1695 ezren, azaz a megcélzott 450 ezer fős csökkenés két és félszeresét értük el, 1099 ezer fővel csökkent az érintettek létszáma. Hazánkkal együtt összesen 9 ország (Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Portugália, Csehország, Lettország, Szlovénia és Litvánia) teljesítette a vállalását 2019-re, de 10 olyan ország is van még, amelynél az érintettek száma és aránya nemhogy javult volna, hanem meghaladja a 2008-as értéket. 21 tagállam tett konkrét vállalást, mi céloztuk meg a 6. legnagyobb létszámcsökkenést.

A társadalomban az érintettek aránya 2010-ben 29,9% volt, amely az unióban átlagos 23,9%-nál 6 százalékponttal magasabb, ez csupán a 22. helyre volt elég. 2019 az utolsó ismert értéke a tagállamoknak, itt már a 12. helyre léptünk előre e mutatóban.

2018 óta jobbak vagyunk az uniós átlagnál. A 2020-as adatunkat a KSH közléséből ismerjük, s várhatóan további előrelépés fogunk elérni. 2010 óta a magyar javulás Bulgária után a második legjelentősebb, s ha 2013-2019 közti időszakot vizsgáljuk, akkor pedig a legnagyobb rátacsökkenést mi értük el a tagállamok között.

Az érintettek aránya 2008-2013 között folyamatosan nőtt, ami leginkább a devizahitelek terheinek növekedésével és a foglalkoztatás csökkenésével valamint a magas munkanélküliséggel magyarázható. Legjobban a súlyosan depriváltak aránya emelkedett meg, közülük is a váratlan kiadásaikat fedezni képtelenek és a fizetési hátralékosok aránya nőt hatalmasat. Ezt majd egy következő postban mutatom meg.

A sorozat korábbi cikkei:
Az alacsony keresetűek arányának csökkenése Magyarországon volt a második legnagyobb 2010 és 2018 között!
https://szamokadatok.hu/Post/2886/Az_alacsony_keresetuek_aranyanak_csokkenese_Magyarorszagon_volt_a_masodik_legnagyobb_2010_es_2018_kozott
Az Orbán-kormány jelentősen csökkentette a különbséget a legszegényebbek és a leggazdagabbak között!
https://szamokadatok.hu/Post/2854/Az_Orban-kormany_jelentosen_csokkentette_a_kulonbseget_a_legszegenyebbek_es_a_leggazdagabbak_kozott
Így változott a bérek vásárlóértéke az elmúlt 30 évben!
https://szamokadatok.hu/Post/2830/Igy_valtozott_a_berek_vasarloerteke_az_elmult_30_evben
Lélektani határ! 400 000 fölött az átlagkereset!
https://szamokadatok.hu/Post/2817/Lelektani_hatar
Fordulópont! 2020-ra a termékenység elérte a Bokros csomag bevezetése előtti szintet!
https://szamokadatok.hu/Post/2808/Fordulopont_2020-ra_a_termekenyseg_elerte_a_Bokros_csomag_bevezetese_elotti_szintet
2020-ban a magyar bruttó havi átlagkereset meg fogja haladni a 400.000 Ft-ot!
https://szamokadatok.hu/Post/2800/2020-ban_a_magyar_brutto_havi_atlagkereset_meg_fogja_haladni_a_400000_Ft-ot
2020-ra teljesítettük a megcélzott 75%-os foglalkoztatási rátát a 20-64 éves korcsoportban!
https://szamokadatok.hu/Post/2792/2020-ra_teljesitettuk_a_megcelzott_75-os_foglalkoztatasi_ratat_a_20-64_eves_korcsoportban
Februártól nő a minimálbér, júliustól további emelés várható
https://szamokadatok.hu/Post/2751/Februartol_no_a_minimalber_juliustol_tovabbi_emeles_varhato
Hazánkban váltak a legnagyobb arányban foglalkoztatottá a munkanélküliek!
https://szamokadatok.hu/Post/2729/Hazankban_valtak_a_legnagyobb_aranyban_foglalkoztatotta_a_munkanelkuliek
Hogyan adózik egy 25 év alatti fiatal?
https://szamokadatok.hu/Post/2703/Hogyan_adozik_egy_25_ev_alatti_fiatal
Az OECD nyilvántartása alapján 2010-2019 között Magyarországon növekedett legjobban a minimálbér reálértéke Litvánia után
https://szamokadatok.hu/Post/2864/Az_OECD_nyilvantartasa_alapjan_2010-2019_kozott_Magyarorszagon_novekedett_legjobban_a_minimalber_realerteke_Litvania_utan
A nettó minimálbér 85-170%-kal nőtt, a nettó garantált bérminimum pedig 108-190%-kal 2010 és 2021 februárja között
https://szamokadatok.hu/Post/2874/A_netto_minimalber_85-170-kal_nott_a_netto_garantalt_berminimum_pedig_108-190-kal_2010_es_2021_februarja_kozott
Az ezer főre jutó házasságok aránya 2020-ban elérte az 1985-ös szintet, ezzel
https://szamokadatok.hu/Post/2924/Az_ezer_fore_juto_hazassagok_aranya_2020-ban_elerte_az_1985-os_szintet_ezzel
Valódi segítség a tízmillió forintos mikrohitel!
https://szamokadatok.hu/Post/2914/Valodi_segitseg_a_tizmillio_forintos_mikrohitel
A magyar munkavállalók és különösen a magyar nők a legjobbak között vannak!
https://szamokadatok.hu/Post/2894/A_magyar_munkavallalok_es_kulonosen_a_magyar_nok_a_legjobbak_kozott_vannak

Forrás: http://szalaipiroska.hu/blog/2021/02/23/tobb-mint-egymillioval-csokkent-az-unios-meres-szerint-a-szegenyek-szama/

A válságkezelésről több átfogó cikket is írtunk már, most azonban emeljünk ki egyetlen "aprócska" részletet: a magyar hitelmoratórium az egyetlen az unióban, ami ilyen hosszú ideg - gyakorlatilag a teljes járvány alatt - biztosítaná az adósoknak a törlesztés halasztását. Ez igazán nagy segítség, és sok olyan ember is él vele, akik alapvetően tudnák fizetni, de most a pénzt inkább másra fordítják (pl. összegyűjtik, majd egyösszegben előtörlesztik a tőketartozást)

Egyetlen európai országban sincs hosszabb időtartamú hiteltörlesztési moratórium, mint Magyarországon, a magyar program 15 hónapig nyújt segítséget a családoknak - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a kormány Facebook-oldalára feltöltött videóban szombaton.

Dömötör Csaba közölte: a moratórium a hazai 2,7 millió hitelszerződés jóval több mint felét érinti, a családokon túl több mint félmillió magyar vállalkozásnak jelent nagy segítséget. A kormány azért döntött erről, mert meg kell akadályozni, hogy a vírus a családok megélhetését veszélyeztesse. „Egyetlen bajba jutott családot sem hagyhatunk az út szélén” - jelentette ki.

Más országokban is döntöttek moratóriumról, de egyetlen országban sem szól ez hosszabb időre, mint Magyarországon. Kiemelte: fontos körülmény, hogy a moratórium szabályai annak lejártát követően is védik azokat, akik élnek vele. Így a törlesztőrészlet nem lehet magasabb, mint a válság előtt. Nem változhat a kamatozás, csak abban az esetben, ha az eredeti szerződés is változó kamatozásról szólt - sorolta az államtitkár. Szintén segítség, hogy nem lehet kamatos kamatot felszámítani, így a moratórium időtartama később nem magasabb törlesztőrészletet, hanem hosszabb futamidőt jelent.

Kitért arra: a moratórium a gazdasági újraindítási akcióterv egyik legfontosabb pontja. Abban segíti a magyar gazdaságot, hogy a járvány után újabb szinteket lépjen. Azon lesznek, hogy ez így legyen - mondta.

Forrás: (videó) https://www.facebook.com/kormanyzat/videos/750701988912893
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210220-domotor-egyetlen-europai-orszagban-sincs-hosszabb-moratorium-mint-magyarorszagon

Nekünk jó a magyar demokrácia! Hajrá Fidesz!

👉Megállíthatatlan a bűnözéshullám Svédországban
👉Magyarországon ezzel szemben a munkahelyek és a foglalkoztatottak számának növekedésével arányosan csökken a bűnözés is! Ez érthető, hiszen kinek van kedve bűnözni 8 óra kemény meló után?
https://szamokadatok.hu/Post/2507/Egyszeru_osszefugges_Minel_tobben_dolgoznak_annal_kevesebb_a_buncselekmeny

👉Jegyezzük meg: A baloldal nálunk alapjövedelmet osztana, ami tömeges munkakerüléshez vezetne, és így a bűnözést növekedő pályára állítanák!
Dömötör Csaba videója: https://www.facebook.com/FideszHU/videos/671406043759233
A Számok videója (és a leírásban további cikkek!)
https://szamokadatok.hu/Post/2628/Video_Erre_keszul_az_osszeborult_ellenzek

A különféle rangsorokat és indexeket készítő, független Numbeo.com összállítása szerint Európában Svédország a második legveszélyesebb ország közvetlenül Ukrajna után és Franciaország előtt.
👉Link: https://bit.ly/37rjA1B

Csak múlt vasárnap este, Bálint-napon, néhány óra leforgása alatt három nagy erejű robbantásos bűncselekmény is történt az északi országban. Malmöben több mint húsz autó lángolt este 9-kor, vele párhuzamosan pedig robbanás rázta meg a környéket, amiben egy garázssor sérült meg – tájékoztatott a rendőrség honlapja. Éjjel 1-kor a szintén dél-svédországi Kristianstadban berobbantottak egy ajtót. Szemtanúk szerint a robbantásnak akkora ereje volt, hogy az kilométerekre elhallatszott. A harmadik robbantásra Göteborg no-go zónájában került sor, 1.15-kor. Hétfőről keddre virradóan sem maradt abba az erőszakhullám, egy gyilkossági kísérletben Olofströmben hárman sérültek meg, lőtt sebekkel.

Az elmúlt években sok jogos kritikát kapott a svéd királyi rendőrség, mivel képtelen volt lépést tartani a bűnözés robbanásszerű terjedésével. Már nagyon messze van az a világ, amit a 2003-as, a némileg ironikus, Zsernyákok című svéd filmvígjáték mutat be. A film arról szól, hogy be akarnak zárni egy kisvárosi rendőrőrsöt, mert egyáltalán nincs bűnelkövetés a helységben. Hogy a helyi rendőrök indokolttá tegyék munkájukat, mondvacsinált esetekről készítenek jelentéseket. Ma inkább arról van szó, hogy még a kisvárosokat is elérte a szervezett bűnözés, és már nem nyilvános vizelés miatt kell eljárást indítani, hanem zsarolás, robbantás és késelés miatt. A belügyminiszter januárban arról számolt be, hogy 2020-ban tovább nőtt a fegyveres bűnelkövetések száma, az egy évvel korábbinál tíz százalékkal több, 366 lövöldözés történt. Ennek következtében 117-en megsérültek, és 47-en elhunytak. Mikael Damberg szerint a halálos kimenetelű lövöldözések több mint a fele a svéd politika által „sebezhetőnek” nevezett negyedekben történt, ahol egyébként a lakosság 5,4 százaléka lakik.

Gengszterparadicsom
Bár a rendőrség az utóbbi időben némileg kezd felnőni a feladathoz, amihez hozzájárul az is, hogy újabban mind a jogszabályi környezet, mind a tárgyi feltételek több lehetőséget biztosítanak a testületnek, de még mindig csak kullognak az események után. Anders Thornberg főparancsnok szokatlanul őszintén beszélt az év elején a bandák által elkövetett bűncselekményekről. Azt nyilatkozta, hogy a járvány idején minden bűnelkövetési forma száma csökkent, kivéve a bandákhoz köthető bűncselekmények mennyiségét, mert az növekedett, ráadásul soha nem haltak meg ennyien ennek következtében, mint tavaly.

Véleménye szerint a toborzásnak kell megálljt parancsolni, mert a bandabűnözés nyomán kialakult párhuzamos társadalmak aláássák a demokráciát.

– A kormányzat képtelen megérteni a bandabűnözés problémakörét, ezért Svédország gengszterparadicsommá vált – mondta ezzel kapcsolatban Lasse Wierup, az egyik legismertebb svéd bűnügyi újságíró a köztévében (SVT), egy vele készült interjúban. Szerinte a bűnözés megfékezésére évek óta végzett hatósági munka nem vezetett eredményre, egyes "különleges" hátterű fiatalok körében életstílussá vált a bűnözés. A korábbi spontán elkövetések helyett az elmúlt tíz évben szervezetté vált a bűnözés, az elkövetők átlagéletkora drasztikusan csökkent, míg az erőszakosság mértéke emelkedett, és kialakult a gengszteridentitás.

Mindennapossá vált az erőszak
Stockholm, Malmö és Göteborg no-go zónáiban mindennapossá váltak az autógyújtogatások, késelések, lövöldözések és robbantások. Wierup kutatásai alapján jelenleg körülbelül háromszázötven szervezett banda van. Véleménye szerint az erőszakos cselekedeteiknek mennyisége és nagysága egyedülállóvá teszi Svédországot Európában. Wierup véleményét, miszerint a kormányzat nem érti a problémát, alátámasztja a miniszterelnök egy tavalyi tévéinterjújában megfogalmazott válasza.

A műsorvezető kérdésére, hogy a baloldali, szociáldemokrata kormányok alatt kialakult és kontrollálhatatlanná vált negyedek problémakörével mit tenne ma máshogy, a hegesztő végzettségű Stefan Lövfen lakonikus egyszerűséggel csak annyit válaszolt:
👉„nem láttuk előre, hogy ez lesz belőle”.

Az azóta szállóigévé vált mondata sokat elárul a baloldali kormányzat tehetetlenségéről és a fennálló komoly problémákkal való valódi szembenézés teljes hiányáról.

Tovább duzzadnak a no-go zónák
A hivatal jelentése után az illetékes miniszter azt nyilatkozta, hogy nem lát aggodalomra okot, szerinte még nagyon korai következtetéseket levonni; mi több, Morgan Johansson szerint jó irányba halad a folyamat.

Kapcsolódó:
A határvédelem kérdésében nem lesz kompromisszum!
https://szamokadatok.hu/Post/2762/A_hatarvedelem_kerdeseben_nem_lesz_kompromisszum
Ők döntik el, hogy miről szabad beszélni!
https://szamokadatok.hu/Post/2660/Ok_dontik_el_hogy_mirol_szabad_beszelni
Állandósultak a terrortámadások a "fejlett és toleráns nyugaton"
https://szamokadatok.hu/Post/2420/Ujabb_terrortamadas_Autos_hajtott_gyalogosok_koze_Nemetorszagban_Trierben
A kölni és az amerikai események margójára. Sosem adjuk meg magunkat, nem a magyar rendőrök fognak letérdelni, hanem a terroristák
https://szamokadatok.hu/Post/1270/A_kolni_esemenyek_margojara

Forrás: https://magyarnemzet.hu/kulfold/megallithatatlan-a-bunozeshullam-svedorszagban-9385181/

Varga Mihály videója: https://www.facebook.com/VargaMihalyKepviselo/videos/132485068669562

A gazdasági visszaesés 5,2 százalék lett, ami az uniós átlagnál (6,4%) jobb eredmény!
A gazdaságvédő intézkedések által ma többen dolgoznak, mint a járvány előtt!
Az államadósság uniós átlag alatt maradt!
A hiány pedig uniós szinten van.
A hitelminősítők pozitívan értékelték a magyar gazdaságot.
Az idei második negyedévben kétszámjegyű növekedés jöhet!
A magyar családtámogatási rendszerre már a japánok is felfigyeltek!
Magyarországon az ezer főre jutó házasságkötések száma 6,7 volt, s ezzel a tagállamok között Litvánia után a második helyen álltunk Lettországgal holtversenyben. Ez az adat nagyon sok mindent elárul a társadalom és a gazdaság állapotáról!
Mindezt adóemelések helyett adócsökkentéssel, családtámogatással, beruházási támogatásokkal értük el! Lehet így is gazdaságot működtetni!

Varga Mihály: Több ezer milliárd forintos fejlesztések jönnek

A Gazdaság-újraindítási akcióterv eddigi lépéseit, így az 5 százalékos lakásáfát, az otthonfelújítási támogatást, a 25 év alattiak adómentességét, a kamatmentes gyorskölcsönt újabb intézkedések, több ezer milliárd forintos fejlesztések követik - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalára kedden feltöltött videóban a statisztikai hivatal frissen közzétett adatait kommentálva.

Kiemelte: a tárca számításai szerint a magyar gazdaság idén a második negyedévben visszaáll a növekedési pályára és két számjegyű bővülést mutat majd abban a negyedévben.

Varga Mihály elmondta, hogy Magyarország eredményesen védekezett uniós összehasonlításban a járvány gazdasági hatásaival szemben. A magyar gazdaság teljesítménye a vártnál kisebb mértékben, 5,1 százalékkal csökkent tavaly, miközben az uniós átlag mínusz 6,4 százalék volt. Ezzel olyan országokat előztünk meg, mint Ausztria, Belgium, Franciaország, Olaszország, vagy éppen Csehország - tette hozzá.

A visszaesést egyrészt a magyar gazdaság ellenállóképessége, másrészt a gazdaságvédelmi intézkedések fékezték - húzta alá a pénzügyminiszter utalva arra, hogy az ellenállóképességet a magyar emberek elmúlt évekbeli munkája és a magyar gazdaságpolitika alapozta meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkahelyvédelmi támogatásoknak és az adócsökkentéseknek köszönhetően tavaly év végén 4,5 millióan dolgoztak Magyarországon, ami megegyezik a járvány előtti szinttel. Tavaly a kormány 4 ezer milliárd forintot fordított a költségvetésből a fejlesztések támogatására - mutatott rá jelezve, hogy az unióban GDP-arányosan az egyik legtöbb beruházás Magyarországon valósult meg.

Magyarország egyensúlyi mutatói jóval kedvezőbbek, mint a 2008-as válság után, ezt a minap két nagy hitelminősítő is elismerte - idézte fel Varga Mihály. Arra is rámutatott, hogy az államadósság mértéke tavaly az év végén az uniós átlag alatt maradt, a deficit pedig uniós szintet ért el.

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20210216-varga-mihaly-tobb-ezer-milliard-forintos-fejlesztesek-jonnek
Az Eurostat GDP növekedési adatai: https://bit.ly/3jVbGCP
Ez a valódi teljesítmény!
https://szamokadatok.hu/Post/2920/Ez_a_valodi_teljesitmeny
Az ezer főre jutó házasságok aránya 2020-ban elérte az 1985-ös szintet, ezzel
https://szamokadatok.hu/Post/2924/Az_ezer_fore_juto_hazassagok_aranya_2020-ban_elerte_az_1985-os_szintet_ezzel
Orbán Viktor ismertette a legfontosabb számokat!
https://szamokadatok.hu/Post/2929/Orban_Viktor_ismertette_a_legfontosabb_szamokat
Magyarország és a V4 kiválóan kezelték a válságot, ezért gazdaságunk növekedése továbbra is az élvonalban van
https://szamokadatok.hu/Post/2901/Magyarorszag_es_a_V4_kivaloan_kezeltek_a_valsagot_ezert_gazdasagunk_novekedese_tovabbra_is_az_elvonalban_van
Nagyvállalati beruházási támogatás - így jönnek létre a munkahelyek!
https://szamokadatok.hu/Post/2873/Nagyvallalati_beruhazasi_tamogatas
A hazai beruházási ráta vezető helyen áll az unióban!
https://szamokadatok.hu/Post/2844/A_hazai_beruhazasi_rata_vezeto_helyen_all_az_unioban
Hasít a magyar külkereskedelem
https://szamokadatok.hu/Post/2878/Hasit_a_magyar_kulkereskedelem
Kilenc területre fókuszálva áll helyre a gazdaság
https://szamokadatok.hu/Post/2867/Kilenc_teruletre_fokuszalva_all_helyre_a_gazdasag
Az egész világon egyedülálló a magyar válságkezelés!
https://szamokadatok.hu/Post/2794/Az_egesz_vilagon_egyedulallo_a_magyar_valsagkezeles
Az ipar már jobban teljesít, mint a vírus előtt!
https://szamokadatok.hu/Post/2656/Hoppa_Az_ipar_mar_jobban_teljesit_mint_a_virus_elott

ADD TOVÁBB A VALÓSÁGOT!

Annyira láthatóak az eredmények, hogy maga az Európai Bizottság friss előrejelzései szerint is az európai gazdaság 2022 végére Közép-Európa produkálja majd a legnagyobb gazdasági növekedést! Korábban az IMF és az MNB is hasonló előrejelzéseket tettek közzé.

Ezen mi nem lepődünk meg, hiszen a munkahelyeket megvédtük, a lakosság bevételei nem csökkentek, néhány szektor kivételével a gazdaság jelenleg is jól teljesít, az ipar meghaladta a válság előtti szintet, az import/export mérlegünk is jóval szebb számokat produkál, mint a vírus előtti időszakban.

Az Európai Bizottság friss, 2021-es gazdasági előrejelzése egy terjedelmes dokumentum, itt lesz hozzá a link:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_21_504
(a cikk végén van a dokumentum pdf formátumban)
Ez egy kivonat a számokról:
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/api/files/attachment/868111/Tables%20-%20Winter%20Forecast%20-%20EN.pdf

És mi az, ami optimizmusra ad okot? Nézzünk néhány példát:
Hasít a magyar külkereskedelem
https://szamokadatok.hu/Post/2878/Hasit_a_magyar_kulkereskedelem
Kilenc területre fókuszálva áll helyre a gazdaság
https://szamokadatok.hu/Post/2867/Kilenc_teruletre_fokuszalva_all_helyre_a_gazdasag
Munkahelyvédelem régen és most
https://szamokadatok.hu/Post/2859/Munkahelyvedelem_regen_es_most
A hazai beruházási ráta vezető helyen áll az unióban!
https://szamokadatok.hu/Post/2844/A_hazai_beruhazasi_rata_vezeto_helyen_all_az_unioban
Gazdasági évnyitó - minden okunk megvan az optimizmusra
https://szamokadatok.hu/Post/2839/Gazdasagi_evnyito_-_minden_okunk_megvan_az_optimizmusra
Az egész világon egyedülálló a magyar válságkezelés!
https://szamokadatok.hu/Post/2794/Az_egesz_vilagon_egyedulallo_a_magyar_valsagkezeles
Az elmúlt időszak 50 nagy munkahelyteremtő bejelentése
https://szamokadatok.hu/Post/2773/Az_elmult_idoszak_50_nagy_munkahelyteremto_bejelentese
Válságkezelés régen és most
https://szamokadatok.hu/Post/2734/Valsagkezeles_regen_es_most

ADD TOVÁBB!

Piroska Szalai munkaerőpiaci elemző írása:

2019-ben a női foglalkoztatottak 2,5%-a dolgozott a csúcstechnológiai iparban hazánkban, s ezzel az aránnyal az unió tagállamai közül a legjobbak vagyunk. A férfiak is dobogósok, ők a 2,7%-os arányukkal a második helyen állnak Írország után. A magas arányok jól mutatják, hogy a csúcstechnológiai ipar nagyon komoly, 2,6%-os részarányt képvisel a hazai munkaerő-piacon. Egyáltalán nem igaz, hogy Magyarország az összeszerelő üzemek országa lenne, amivel az ellenzék szokott vádolni bennünket.

A feldolgozóipar csúcstechnológiai területeit és a szolgáltatások tudásintenzív high-tech területeit együtt is szokták vizsgálni, ha a high-tech területek nemzetgazdaságban betöltött szerepét elemzik. A tudásintenzív szolgáltatások területén dolgozók aránya (3,1%) nálunk nem kimagasló, uniós átlag feletti, s ezzel a tagállamok középmezőnyében foglalunk helyet. A két területen együttesen azonban 2019-ben először sikerült a dobogóra felállnunk az 5,7%-os arányunkkal. Írországot és Finnországot négyen követjük holtversenyben a harmadik helyen: Szlovénia, Málta, Észtország és Magyarország. A magyar női arány is harmadik helyen áll Írország és Málta után – itt nem alakult ki holtverseny.

A high-tech ágazatok aránya a magyar foglalkoztatásban akkor volt kicsit kisebb, amikor 2014 – 2017 között magas volt a közfoglalkoztatottak létszáma. Ahogy a részvételük visszaszorult, s az elsődleges munkaerőpiac rohamléptekben bővült, e növekedés komoly részét képezték örvendetes módon a csúcstechnológiai és tudásintenzív területek.

Közeledik a nőnap, tegnap is megjelent egy Eurostat kiadvány arról, hogy a tudományban és a mérnöki területeken milyen arányban találunk nőket és férfiakat. Hazánkban 32,6% a nők aránya a nemek között, s ez az uniós 41% alatt van. A feminista megközelítést előtérbe helyezők ezt a mutatót szeretik hangsúlyozni, s ezzel bizonyítva érzik azt a teóriájukat, hogy a nők diszkriminációt szenvednek el a műszaki területeken.

Tapasztalatom szerint hazánkban semmivel nincsenek rosszabb helyzetben a nők, mint bárhol Európában. Mindezt mérnökként mondom. Életem első részében informatikai projektek fejlesztését vezettem, majd a tudásmenedzsment, foglalkoztathatóság, munkaerő-piaci részvétel, aztán a vállalkozásfejlesztés, üzleti innováció, startup ökoszisztéma fejlesztés területén tevékenykedtem, s rengeteg nemzetközi projektben vettem részt. Nem állítom, hogy nálunk minden tökéletes, de azt igen, hogy nincs TÖBB probléma nálunk, mint máshol a világon.

Sokkal jobban járnánk azt hiszem, ha nem azzal töltenénk feleslegesen az időt, hogy egyes területeken belül milyen a nők és a férfiak aránya, hanem inkább azon dolgoznánk, hogy a csúcstechnológiai és tudásintenzív területekre, vagy a műszaki tudományba és a mérnöki területekre, az üzleti innováció világába hogyan tudnánk még többeket bevonni, még több nőt is természetesen épp úgy, ahogy férfit. S ők együtt dolgozva fogják megalkotni azokat az eredményeket, amikkel egyrészt a magyar emberek élete kényelmesebbé válik, illetve az egész világunkat élhetőbb lesz.

Bárki bármit mond, méltán büszkék lehetünk a nőkre a csúcstechnológiai és tudásintenzív területeken – ahogy a férfiakra is természetesen.

A sorozat korábbi cikkei:
Az alacsony keresetűek arányának csökkenése Magyarországon volt a második legnagyobb 2010 és 2018 között!
https://szamokadatok.hu/Post/2886/Az_alacsony_keresetuek_aranyanak_csokkenese_Magyarorszagon_volt_a_masodik_legnagyobb_2010_es_2018_kozott
Az Orbán-kormány jelentősen csökkentette a különbséget a legszegényebbek és a leggazdagabbak között!
https://szamokadatok.hu/Post/2854/Az_Orban-kormany_jelentosen_csokkentette_a_kulonbseget_a_legszegenyebbek_es_a_leggazdagabbak_kozott
Így változott a bérek vásárlóértéke az elmúlt 30 évben!
https://szamokadatok.hu/Post/2830/Igy_valtozott_a_berek_vasarloerteke_az_elmult_30_evben
Lélektani határ!
https://szamokadatok.hu/Post/2817/Lelektani_hatar
Fordulópont! 2020-ra a termékenység elérte a Bokros csomag bevezetése előtti szintet!
https://szamokadatok.hu/Post/2808/Fordulopont_2020-ra_a_termekenyseg_elerte_a_Bokros_csomag_bevezetese_elotti_szintet
2020-ban a magyar bruttó havi átlagkereset meg fogja haladni a 400.000 Ft-ot!
https://szamokadatok.hu/Post/2800/2020-ban_a_magyar_brutto_havi_atlagkereset_meg_fogja_haladni_a_400000_Ft-ot
2020-ra teljesítettük a megcélzott 75%-os foglalkoztatási rátát a 20-64 éves korcsoportban!
https://szamokadatok.hu/Post/2792/2020-ra_teljesitettuk_a_megcelzott_75-os_foglalkoztatasi_ratat_a_20-64_eves_korcsoportban
Februártól nő a minimálbér, júliustól további emelés várható
https://szamokadatok.hu/Post/2751/Februartol_no_a_minimalber_juliustol_tovabbi_emeles_varhato
Hazánkban váltak a legnagyobb arányban foglalkoztatottá a munkanélküliek!
https://szamokadatok.hu/Post/2729/Hazankban_valtak_a_legnagyobb_aranyban_foglalkoztatotta_a_munkanelkuliek
Hogyan adózik egy 25 év alatti fiatal?
https://szamokadatok.hu/Post/2703/Hogyan_adozik_egy_25_ev_alatti_fiatal
Az OECD nyilvántartása alapján 2010-2019 között Magyarországon növekedett legjobban a minimálbér reálértéke Litvánia után
https://szamokadatok.hu/Post/2864/Az_OECD_nyilvantartasa_alapjan_2010-2019_kozott_Magyarorszagon_novekedett_legjobban_a_minimalber_realerteke_Litvania_utan
A nettó minimálbér 85-170%-kal nőtt, a nettó garantált bérminimum pedig 108-190%-kal 2010 és 2021 februárja között
https://szamokadatok.hu/Post/2874/A_netto_minimalber_85-170-kal_nott_a_netto_garantalt_berminimum_pedig_108-190-kal_2010_es_2021_februarja_kozott

Forrás: https://www.facebook.com/piroska.szalai.54/posts/3255977837985103

A hazai közbeszerzések körül nincsenek zavaros ügyek (mert ha lennének, a baloldal mindenkit feljelentene, de nem teszik, nem érdekes?)

Szép kis fake newst kanyarított a minap a Reuters hírügynökség Magyarországról. Azt állították, hogy az Európai Bizottság a közbeszerzési törvény módosítását, illetve a közbeszerzési verseny átláthatóbbá tételét kérte a magyar kormánytól.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter álhírnek nevezte az értesülést.

A kormány semmilyen, sem hivatalos, sem informális megkeresést nem kapott a brüsszeli testülettől a közbeszerzések ügyében”
– jelentette ki Gulyás Gergely kedden az MTI-nek.

Kiemelte továbbá, hogy a brüsszeli testület saját adatai alapján Magyarországon a közbeszerzési gyakorlat a döntési szempontokat illetően kifejezetten jó, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő.

„Álhír, hogy az Európai Bizottság a közbeszerzési törvény módosítását kérte volna”
A kormány semmilyen, sem hivatalos, sem informális megkeresést nem kapott a brüsszeli testülettől a közbeszerzések ügyében – jelentette ki Gulyás Gergely kedden az MTI-nek, miután előző nap a Reuters hírügynökségre hivatkozva több magyarországi médium is az európai bizottsági felszólításról cikkezett.

Nézzük a számokat!
A Közbeszerzési Hatóság gyorsjelentése szerint Magyarország kiemelkedően teljesít az átláthatóság tekintetében.
Az adatok szerint hazánk 98 százalékban szolgáltat adatokat.
Ábra: https://888.hu/wp-content/uploads/2021/02/2951055kozbeszerzesitablazat2.png

Az ábrán látszik: a 0 százalék jelentése az, hogy az ajánlatkérők elégtelen információt adnak, a 100 százalék jelentése, hogy az ajánlatkérők minden információt megadnak, azaz nincsenek eltitkolt adatok. Olyan országokat előzünk meg, mint Svédország, Lengyelország, Németország, Franciaország vagy Ausztria.
Magyarország továbbá az uniós szinten meghirdetett közbeszerzések GDP-hez viszonyított arányában is az első helyen áll.
Ábra: https://888.hu/wp-content/uploads/2021/02/2951056kozbeszerzesitablazat1.png

Az ábrán szereplő magasabb arányszámok kedvezőbbnek számítanak, ugyanis ez azt jelenti, hogy minél nagyobb értékarányt alkotnak a közbeszerzések a GDP-hez képest, annál nagyobb az átláthatóság, mivel több információ jut nyilvánosságra egy adott ország nagy értékű eljárásairól, szerződéseiről.
Ebben a tekintetben minden európai ország csak hátulról néz minket.

Bánki Erik az ATV Csatt című műsorában elmondta, hogy az Európai Bizottság egy 12 pontos szempontrendszer alapján vizsgálja a pénzek elköltését. Ha ennek eredményét összességében nézzük, akkor Magyarország a középmezőnyben foglal helyet, míg Spanyolország, Portugália, Olaszország, Románia vagy éppen Ausztria nálunk rosszabb helyen áll.

A gazdasági bizottság fideszes elnöke szerint ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban sokkal több probléma van az eljárásokkal.

Bánki reagált a Reuter azon megjegyzésére is, miszerint az uniós csalás elleni szervezet, az OLAF tavalyi jelentése szerint 2015–2019 között Magyarországon az uniós források csaknem 4 százalékát szabálytalanul költötték el.

Elmondása szerint épp arra „faragunk rá”, hogy az átláthatóság tekintetében az élmezőnybe tartozunk. Mint kifejtette, a Magyarországgal szemben kimutatott 4 százalékos problémahányados abból ered, hogy hazánk közel száz százalékban tölti fel a közbeszerzési eljárásokat az Európai Bizottság honlapjára, míg egy csomó ország ebben jóval elmarad tőlünk. Ők például a kis értékű eljárásokat fel sem töltik.

Forrás: https://888.hu/amerika-london-parizs/europa-elvonalaba-tartozik-magyarorszag-az-atlathatosagban-4298700/

(+ kapcsolódó cikkek a leírás végén!)

Piroska Szalai munkaerőpiaci elemző írása:
Alacsony keresetűnek tekintjük azokat, akik az adott ország bruttó mediánkeresetének a kétharmadát vagy annál kevesebbet keresnek. Az Eurostat négyévente adja ki a tagországokban az alacsony keresetűek arányát 2006 óta, nemrég ismerhettük meg a 2018-as adatokat. A mikrovállalkozásokban dolgozókra nem terjed ki a vizsgálata, csak a 10 fős vagy annál nagyobb szervezetekben dolgozókat vonja be a mérésbe.

A magyar adat 2006-ban még 21,9% volt, ezzel akkor a 20. helyen álltunk a tagországok között, jóval meghaladva a 15,7%-os értékét. Csak Romániát, Lengyelországot és a Baltikumi országokat valamint Ciprust tudtuk megelőzni. 2010-re nagyon kis javulást produkált ugyan az akkori kormány (mindössze 2,4 százalékpontot), de a vizsgálatba bevontak közel ötöde még mindig alacsony keresetűnek számított.

Majd 2018-ra az Orbán kormány alatt majdnem 8%-ot javítva a 8. helyre jöttünk fel a tagállamok sorrendjében úgy, hogy már csupán a vizsgált munkavállalók alig több, mint tizede számít alacsony keresetűnek, s 2018-ban jóval magasabb volt a közfoglalkoztatottak létszáma, mint a 2010-es kormányváltáskor. Nálunk csupán Portugália tudott nagyobb javulást elérni ebben az időszakban.

Az OECD hasonló mérésében szintén kiválóan szerepeltünk, ott csupán Kolumbia, Korea és Costa Rica tudott nálunk nagyobb arányban javulni ugyanebben az időszakban. Az OECD vizsgálata abban tér el az unióstól, hogy ők a 10 főnél kisebb helyen dolgozókat is nézik. Az OECD mérése szerint 2018-ban a teljes nemzetgazdaságban dolgozók 16%a volt alacsony keresetűnek tekinthető.

Úgy gondolom, hogy igazán jól alátámasztja ez a mutató a korábbi minimálbéres postjaimban elmondottakat, azaz innen is látszik, hogy nemcsak az átlagos, de az alacsony keresetűek helyzete is jelentősen javult az elmúlt években. Már lehet, hogy sokaknak unalmas ez a téma, de minden nap látom, hogy teleharsogják az online teret a magyar minimálbért lekicsinylők, az uniós és világviszonylatban is legnagyobb javulást mutató kereseti adatainkat semmibe vevők, akik csak az európai minimálbér gőzös ideája után ácsingóznak. Ők is nagyon jól tudják, hogy ha a luxemburgi szintre kellene emelni a minimálbért hazánkban, akkor azonnal bedőlne a gazdaságunk, ezzel mindenkinek megszűnne a munkája – esetleg azoké nem, akiknek Brüsszelből utalják a fizetésüket.

Kapcsolódó cíkkek:
Az Orbán-kormány jelentősen csökkentette a különbséget a legszegényebbek és a leggazdagabbak között!
https://szamokadatok.hu/Post/2854/Az_Orban-kormany_jelentosen_csokkentette_a_kulonbseget_a_legszegenyebbek_es_a_leggazdagabbak_kozott
Így változott a bérek vásárlóértéke az elmúlt 30 évben!
https://szamokadatok.hu/Post/2830/Igy_valtozott_a_berek_vasarloerteke_az_elmult_30_evben
Lélektani határ!
https://szamokadatok.hu/Post/2817/Lelektani_hatar
Fordulópont! 2020-ra a termékenység elérte a Bokros csomag bevezetése előtti szintet!
https://szamokadatok.hu/Post/2808/Fordulopont_2020-ra_a_termekenyseg_elerte_a_Bokros_csomag_bevezetese_elotti_szintet
2020-ban a magyar bruttó havi átlagkereset meg fogja haladni a 400.000 Ft-ot!
https://szamokadatok.hu/Post/2800/2020-ban_a_magyar_brutto_havi_atlagkereset_meg_fogja_haladni_a_400000_Ft-ot
2020-ra teljesítettük a megcélzott 75%-os foglalkoztatási rátát a 20-64 éves korcsoportban!
https://szamokadatok.hu/Post/2792/2020-ra_teljesitettuk_a_megcelzott_75-os_foglalkoztatasi_ratat_a_20-64_eves_korcsoportban
Februártól nő a minimálbér, júliustól további emelés várható
https://szamokadatok.hu/Post/2751/Februartol_no_a_minimalber_juliustol_tovabbi_emeles_varhato
Hazánkban váltak a legnagyobb arányban foglalkoztatottá a munkanélküliek!
https://szamokadatok.hu/Post/2729/Hazankban_valtak_a_legnagyobb_aranyban_foglalkoztatotta_a_munkanelkuliek
Hogyan adózik egy 25 év alatti fiatal?
https://szamokadatok.hu/Post/2703/Hogyan_adozik_egy_25_ev_alatti_fiatal
Az OECD nyilvántartása alapján 2010-2019 között Magyarországon növekedett legjobban a minimálbér reálértéke Litvánia után
https://szamokadatok.hu/Post/2864/Az_OECD_nyilvantartasa_alapjan_2010-2019_kozott_Magyarorszagon_novekedett_legjobban_a_minimalber_realerteke_Litvania_utan
A nettó minimálbér 85-170%-kal nőtt, a nettó garantált bérminimum pedig 108-190%-kal 2010 és 2021 februárja között
https://szamokadatok.hu/Post/2874/A_netto_minimalber_85-170-kal_nott_a_netto_garantalt_berminimum_pedig_108-190-kal_2010_es_2021_februarja_kozott

Forrás: https://www.facebook.com/piroska.szalai.54/posts/3254690521447168

Magyar Anna, a Régiók Bizottsága alelnökének írása.

Mindkettő az EU jogi lehetőségével élve, Európai Polgári Kezdeményezés formájában igyekszik a nemzeti kisebbségek érdekvédelmének jogi kereteit megalapozni.

Két embléma látható a képen.
Az első jelképezi az Európai Kisebbségvédelmi Kezdeményezést, a Minority Safepack-et, amely jogi védelmet kér a nemzeti, etnikai kisebbségek számára. Ezt hosszú évekkel ezelőtt indították a székelyek, és hosszas, viszontagságos procedúra után 2021 januárjában utasította el a benne foglaltakat az Európai Bizottság, a történet azonban még nem ért véget.
A második pedig a Nemzeti Régiók kezdeményezését jelképezi, amely el akarja érni, hogy gazdasági egységként kezeljék a nemzeti régiókat, megfelelő források juttatásával. Ez szintén eljutott az aláírásgyűjtés sikerességéig, a február 7-i köztes hatásidőre túlteljesítve a feltételeket, de még május 7-ig folytatódhat az aláírásgyűjtés.

Mi is az az Európai Polgári Kezdeményezés?
Az EU-ban a tagállamok állampolgárainak biztosított egyetlen jogi lehetőség, amellyel közvetlenül befolyásolhatják az EU döntéseit. 2012 óta létezik ez a jogintézmény, amely keretében egy előzetesen megfogalmazott és az Európai Bizottság által jóváhagyott kezdeményezés támogatására gyűjthetők aláírások az EU összes tagállamában. Ahhoz, hogy érvényes legyen a gyűjtés, legalább 1 millió aláírást kell összegyűjteni 1 év alatt, és legalább 7 országban egy előre meghatározott minimum feletti támogatást kell megszerezni. A nehézséget jelzi, hogy 2012 óta 76 ilyen kezdeményezést indítottak el, de mindössze 6-nak sikerült eljutni az érvényes beadásig: 1 év alatt 1 millió aláírásig, 7 országból.
A hatodik ilyen sikeresen beadott kezdeményezés volt az Európai Kisebbségvédelmi Kezdeményezés, amelynél a mintegy 1,3 millió összegyűjtött aláírásból mintegy 1,1 milliónál több bizonyult érvényesnek, és a 7 helyett 11 országban volt meg az elegendő aláírásszám. A hetedik pedig a most még le nem zárult székely kezdeményezés, a Nemzeti Régiók ügye lesz majd!
Azaz a székelyek Európa frontvonalában vannak, hiszen kétszer is megmozgatták egész Európát!
A mintegy 450 milliós EU-ban mintegy 45-50 milliós nemzeti, etnikai ill. nyelvi kisebbség él, az ő érdekeiket képviseli mindkét aláírásgyűjtés; persze, közte a magyarok, székelyek ügyét is, ami nekünk legfontosabb. Jó ez így. Széles összefogással kell próbálkozni, úgy nagyobb a figyelem és a támogatás.

Hol tartanak ezek az ügyek?
👉 Az első, az Európai Kisebbségvédelmi Kezdeményezés ügyét az Európai Parlament is tárgyalta, és páratlanul nagy, minden-párti támogatást nyert el, felkérve az Európai Bizottságot, hogy indítsa el a jogszabály-alkotási folyamatot. Nagy előzetes nemzetközi támogatást is kapott az ügy, például a német Bundestag is támogató deklarációt fogadott el. Mindezek ellenére Jourová alelnök január 15-én bejelentette, hogy nem szándékoznak jogi szabályozást előkészíteni.
Immár lassan 1 hónapja vet egyre nagyobb hullámokat az ügy, tiltakozások sorozatával kell szembenéznie Jourová alelnöknek és az Európai Bizottságnak; felszólításokat kapnak, hogy vizsgálják felül az álláspontjukat, és kezdjenek hozzá a munkához. Nyilatkozatban tiltakoztak az Európai Parlament képviselői, a hollandiai frízek tartományi parlamentje, német kisebbségek szervezetei, magyarok-székelyek önkormányzatai, magánemberek – megváltozott a közhangulat. A brüsszeli Régiók Bizottságában is volt egy vita február 4-5-én, neves politikusok (pl. a belgiumi németség vezetője, az olaszországi Dél-Tirol tartományi kormányzója, stb.) szóltak keresetlen hangon, jómagam sem kerteltem a hozzászólásomban, magyarországi német nemzetiségű kolléga is reklamált, és határozott hangon fogalmazott a szlovákiai magyar kollégám is. Azt reméljük, hogy a járvány kapcsán egyébként is megtépázott tekintélyű Európai Bizottság végre meghátrál, és hozzáfog a kisebbségvédelmi jogalkotáshoz.
👉 A másik, a Nemzeti Régiók ügye egy sikeres köztes eredménynél tart. Bőven megvannak a szükséges aláírások, a 7 helyett 9 ország is teljesítve van, azonban a járvány miatti határidő-módosítás lehetőségét kihasználva május 7-éig még gyűjtenek, hogy még nagyobb legyen a rátartás. Igazán viszontagságos út vezetett idáig.
Az Európai Bizottság eleve nem is akarta engedélyezni a gyűjtést, úgy kellett egy hosszú, 6 éves bírósági eljárással kikényszeríteni belőlük a megkezdés engedélyezését. Az aláírásgyűjtés sikeresen haladt, de közbejött a világjárvány, ami miatt a kampány nehezen ment, ezért az Európai Parlament meghosszabbította a gyűjtési határidőt 2021 február 7.-ig. Vasárnap éjfélig fényes sikert ért el a gyűjtés: a 7 helyett 9 országban érték el a szükséges aláírásszámot. Mivel azonban a járványra tekintettel jogilag lehetséges május 7-ig még egyszer kiterjeszteni a határidőt, a kezdeményező Székely Nemzeti Tanács úgy döntött, hogy folytatják. Ez a pár hónap nemcsak újabb aláírások megszerzésére lesz jó, hanem az európai kisebbségi szervezetekkel kialakítandó további együttműködésre is. Ugyanis nem lesz sétagalopp a Nemzeti Régiók Ügyének további sorsa sem. A Bizottságnak foglalkoznia kell a beadott üggyel, de nincs előírva, hogy hogyan. Dönthet megint úgy, hogy nem akar jogi szabályozást alkotni. Ehhez kell megint a lobbi: minél többen minél hangosabban állnak ki az ügy mellett, annál nagyobb az esély.

Hogy miért hoztam össze a két kisebbségi ügyet egy cikkbe?
Nemcsak azért, mert a témájuk hasonló, és nemcsak azért, mert mindkettőnél éppen „helyzet van”, napi történések keltik fel a figyelmet.
Azért is. mert a két ügy összekapcsolódik, egymást erősítik. Az az üzenet, hogy „A székelyek nem hagyják magukat, és magukkal tudják ragadni egész Európát”. Mindkettő jó példa arra, hogy összefogással és kitartással kell küzdeni, addig, amíg nem győzünk.

Forrás: https://www.facebook.com/anna.magyar.587/posts/4045500938802945 (itt további linkek is vannak!)