Mészáros Lőrincről gyártott hazugságokkal kelnek és fekszenek a liberális álhírgyártó propagandisták, közben ő olyan gazdag, aki azon túl, hogy 25 000 embernek ad munkát, még adományozik is rendszeresen. Ebben a cikkben felsoroltuk 4 ismertté vált adományát, közötte azt az 1 milliárd forintot, amit a járványügyi védekezésre az elsők között átutalt.
https://szamokadatok.hu/Post/857/Meszaros_Lorinc_ismertte_valt_adomanyai_1270_millio_forint
Ezzel szemben a baloldali oligarchák, a Gyurcsány páros nem adományoztak egy fillért sem, felvettek szépen csendben 2 milliárd forint osztalékot a diktatúrába hatalmas adókkal sarcolt éhező cégükből, és a pénzt kamuvideók gyártására, a járványügyi és a gazdasági védekezés hátráltatására, Magyarország belföldi és külföldi lejáratására költötték.
Rablóprivatizátorból milliárdos miniszterelnök
GYURCSÁNY AZ ÁLLAMMAL KÖTÖTT ÜZLETEKEN GAZDAGODOTT MEG
Ha vörös báró, akkor Gyurcsány Ferenc. A volt kormányfő meggazdagodása éles látlelete annak, hogy a rendszerváltás után miként szereztek szédületes vagyont az ifjú kommunisták. Bűncselekmények határát súroló tranzakciók, haverok és természetesen egy feleség, akinek édesanyja belépőkártyát jelentett a baloldali topmilliárdosok közé. Érdekes fénytörést ad a történteknek, hogy míg Gyurcsány folyamatosan fideszes oligarchákat emleget, csak az elmúlt négy esztendőben összesen több mint kétmilliárd forint osztalékot vett fel csak az Altusból.
Gyurcsány Ferenc cégbirodalmának alappillére első cége, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság, amelyet 1992. november 10-én alapított. Gyurcsány a tízmillió forintos alaptőkével induló Altust – papíron – egy KISZ-es ismerősével hozta létre, ő maga hatvan-, Molnár Attila pedig negyvenszázalékos tulajdonos volt. Gyurcsány az Altushoz a kezdőtőkét akkori feleségének hozományából, egy Pécs környéki családi ház árából biztosította.
A vállalkozói pályára lépésben Gyurcsányt Szilas Ádám a székhely biztosításával (Szent István körút 11.), Szilas felesége, Tatai Ilona pedig a kései szocializmusban szerzett ágazati szakértelmével segítette – hasonlóan az Altusban később szintén fontos szerepet játszó Jagiellowicz Györgynéhez. Jagiellowicz és Tatai Ilona egyaránt a Taurus Gumiipari Vállalat vezetésében dolgozott. Debreczeni József könyve (Az új miniszterelnök) szerint Gyurcsány Altusában Molnár Attila kezdettől fogva Tatai Ilonáék strómanja volt. Minderre Debreczeni szerint azért volt szükség, mert az MSZMP Politikai Bizottsága tagjaként feltűnt Tatai Ilona neve rosszul csengett volna a rendszerváltás utáni évek üzleti világában. A cég kezdetben, az első hónapokban csak tanácsadással foglalkozott, de később a tulajdonosok figyelme a privatizáció felé fordult. Ezután, 1994-ben Tatai Ilona az Altus egyik cégénél vállalt igazgatótanácsi tagságot, Jagiellowicz Györgyné pedig az Altus által létrehozott Fortus Rt. elnök-vezérigazgatója lett, majd a kétezres években az Altust is vezette. Molnár Attilát Gyurcsány végül 1998-ban vásárolta ki az Altusból.
Akcióban az Altus
Gyurcsány Ferenc Altus Rt.-je 1993 decemberében szerezte meg az első privatizációs zsákmányát, a Gép- és Technológiaszerelő Rt.-t. Gyurcsány az ekkoriban szokásos módszerrel dolgozott: a cég 51 százalékát vette meg, az önrészt kárpótlási jegyből fedezte, ehhez pedig egzisztencia- és bankhitelt vett fel. A cégvásárlás Gyurcsány szerint végül csak veszteséget hozott, ezért 1995-ben megszüntették a gazdasági tevékenységet, elbocsátották a dolgozókat. Az Altus 1994-ben újból hitelből vásárolt, ezúttal a Béta-Roll Hengergumizó Kft.-t vette meg.
Házasság, politika
Gyurcsány életében 1994-ben történt egy nagyon fontos dolog: megházasodott, feleségül vette Dobrev Klárát.
A lakodalmat követően felpörögtek az események, amelyek nyilván nem voltak függetlenek attól a körülménytől, hogy Dobrev édesanyja az az Apró Piroska volt, aki ebben az időszakban Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnökeként is tevékenykedett. Az Altus alaptőkéjét 1995-ben a cég részvényesei megháromszorozták, a cég saját vagyona hétszeresére nőtt.
Gyurcsány két sokat vitatott ingatlanügye, a Szalay utcai és a balatonőszödi ingatlanvásárlás szintén közvetetten az Altus Rt.-hez kötődött, ugyanis az Altus cége, az Aldo Kft. szerezte meg a két ingatlant 1994 januárjában, majd májusában, sajátos konstrukciójú lízing-, illetve bérleti szerződéseket kötve a magyar állammal, közelebbről az azt képviselő Miniszterelnöki Hivatallal. Érdemes felidézni, hogy miképpen zajlott az adásvétel, hiszen az ügylet részletei világos képet festenek arról, hogy milyen módszerek vezettek Gyurcsány gazdagodásához.
„Ha én ezt a klubban egyszer elmesélem”
A Szalay utca 4. szám alatt lévő épület alsó szintjén elhelyezkedő 319 négyzetméteres bemutatótermet 1994 májusában Gyurcsány Ferenc egyik cége, az Aldo egy lízingszerződéssel szerezte meg. Az Aldónak összesen 13 millió forintot kellett volna részletekben fizetnie, de 1995 januárjában eladta vételi jogát Gyurcsány másik cégének, az Altus Rt.-nek, amely 11 millió forintos előtörlesztéssel megvásárolta az ingatlant, majd képviselői klubbá alakította azt. Három hónappal később a kancellária egyik gazdasági társasága, a Közlöny- és Lapkiadó Kft., majd 2000-től a belőle kivált Human Jövő 2000 Kht. havi 1,1 millió forintért visszabérelte, sőt mintegy százmillió forintért fel is újította azt.
A bérleti díj 2003-ban csaknem 14 millió forint volt, vagyis egyetlen év bérleti díja magasabb volt, mint amennyiért a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) korábban értékesítette a Gyurcsány-cégnek az ingatlant. Gyurcsány tehát jól járt, ugyanez azonban nem mondható el a közlönykiadóról, amelynek a szerződésben foglaltak szerint még a klub belsőépítészeti munkálatait is el kellett végeznie: ez mintegy 122 millió forintjába került. (Ebből csak tízmilliót fizetett az Altus.) Ráadásul az Altus a képviselői klub üzemeltetéséből származó bevételből és a tagsági díjból befolyt összeg 28 százalékát is mindvégig megkapta.
Üdülő ingyen
Gyurcsány hasonló módszerrel jutott hozzá a balatonőszödi kormányüdülőhöz is. Az egész ügyletet az tette különösen pikánssá, hogy
Gyurcsányék az ingatlant évi 2,5 millió forintért lízingelték, ám – hogy, hogy nem – az épületet a későbbi miniszterelnök éppen ekkora összegért adta bérbe egy állami üdültetéssel foglalkozó társaságnak. Ez azt jelentette, hogy Gyurcsányéknak gyakorlatilag semmibe nem került az ingatlan.
Szintén 1995-ben, novemberben privatizálta az Altus az 1400 embert alkalmazó Magyaróvári Timföldgyárat és Műkorund Rt.-t (Motim), decemberben pedig egyszerűsített privatizációval került az Altushoz a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. A Motim privatizációjánál fontos szerepet játszott a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (MHB) igazgatótanácsi elnöke, Apró Piroska, ugyanis az MHB folyósította a hitelt az Altusnak a Motim megvásárlásához. Ellentmondásos tény, hogy miközben a DK mostanában rászorultsági alapon alacsonyabb energiaárakat követel, Gyurcsány kormányzása idején ilyen programról szó sem lehetett. Kivételt képezett ezalól a kormányfő cége, a Motim, mely – néhány másik nagyfogyasztóval együtt – egy 2007. decemberi megállapodás alapján az „elvileg legalacsonyabb” hazai, hivatalos aukción kialakult, nagykereskedelminek tekinthető árnál is olcsóbban vásárolhatott áramot. Eközben a lakossági áramárak a nyolcéves baloldali kormányzás időszaka alatt megduplázódtak.
1997-ben Apró Piroska lett az Altus igazgatóságának elnöke. Már a Horn-kormány ciklusának második felében számos tanácsadói megbízást kapott Gyurcsány Altus Consulting nevű cége, elsősorban a környezetvédelmi és területfejlesztési tárca háttérintézményeitől, amelynél ekkoriban államtitkárként dolgozott Szilvásy György.
Pályára áll a Fortus
Kanyarodjunk vissza ismét 1995-höz, hiszen ebben az évben kezdődött a Gyurcsány-féle cégfejlődés egyik legérdekesebb és egyben legsötétebb időszaka, amelyben felbukkan a Portik Tamás miatt elhíresült Energol Rt. De haladjunk a kezdetektől: az Altus, valamint a Magyar Villamos Művek (MVM) Fortus néven közös céget alapított. Előbbi 45, utóbbi 55 százalékos tulajdonrészt birtokolt. Az Altus kilencmillió forint készpénzzel szállt be az üzletbe, az MVM pedig, amelynek akkor Apró Piroska volt a tanácsadója, szerette volna a vállalkozásba apportálni a Dunamenti Hőerőmű fűtőolaj-tározóit. A tervet az Állami Számvevőszék húzta keresztül. A tározókat egyébként valamivel korábban négymilliárd forintnyi közpénzből hozta létre az állam, amihez a Magyar Fejlesztési Banktól vett fel hitelt. Az MVM arra hivatkozott, hogy az olajtározók működtetése gondot jelent neki, ezért partnert kellett keresni az üzemeltetéshez. Ez a partner lett a Fortus Rt.
Az ügyletek itt azonban még nem értek véget. Az MVM ugyanis tett még egy nagylelkű gesztust. Nevezetesen: a részvénytársaság alapító okirata öt százalék osztalék- és szavazatelsőbbséget biztosított az eredetileg kisebbségi tulajdonrésszel bíró Altusnak. A kérdőjelek számát növeli: vajon miért volt szüksége az MVM-nek egy olyan cégre, amelyen keresztül olajszállításokat bonyolít saját magához? A Fortus tájékoztatása szerint csak 1996-ban negyvenezer tonna fűtőolajat értékesítettek a villamos műveknek.
Gyurcsányék egyébként
a Fortushoz igazolták a Mol korábbi kereskedelmi igazgatóját, Sáska Lászlót. Őt később kis híján kivégezték, amikor a kocsijában ülő üzletemberre egy máig ismeretlen férfi több lövést adott le.
Olajbiznisz nehézfiúkkal
A történteket még rejtélyesebbé teszi, hogy a Fortus tulajdonosaként felbukkanó Dryden Enterprises Limited nevű ciprusi offshore cég alapító okirata az olajmaffiát irányító Energol Rt. egyik vezetőjének, Dékány Istvánnak a feleségénél tartott 1997. augusztusi házkutatásnál került elő. Talány, hogy a Gyurcsány-féle érzékeny cégirat miképpen kerülhetett az energolosokhoz.
Mint köztudott, az Energol-perben kiderült, hogy az Energol a Fortuson keresztül is komoly olajszállítmányokat szerzett be. A Fortus a büntetőeljárás során azzal védekezett, hogy tudtukon kívül, csak papíron, hamis számlákon keresztül vettek részt az ügyletekben. És ha már ismét az Energol-ügynél tartunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a botrány kirobbanása előtt, 1997. április 21-én Gyurcsány Ferenc és Jagiellowicz Györgyné kimenekült a Fortusból, vagyis a későbbi miniszterelnök lemondott felügyelőbizottsági, az üzletasszony pedig elnöki tisztségéről. Tény továbbá az is, hogy a Fortus üzleti kapcsolatban állt egy másik nagy olajcéggel, az MSZP-s hátterű ETL Rt.-vel, amelyről köztudott, hogy az Energol fő beszállítója volt. Az ETL felügyelőbizottságába 1996-ban, az olajügylet legjövedelmezőbb évében került be a szocialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs Erika, a szocialisták országos választmányának akkori tagja is. Szűcs jelenleg Gyurcsány Ferenc pártját, a Demokratikus Koalíciót erősíti.
Irány a Balkán!
Visszatérve az Altushoz:
a cég a kétezres években stabil, átlagosan nagyjából százmillió forintos éves adózott eredményt produkált.
A társaságot Gyurcsány kormányfői távozása évében, 2009-től Dobrev Klára igazgatta. Az Altus Zrt. megalapította a BudaShen kínai–magyar kereskedőházat, illetve létrehozta az Altus-ConsAlt Kft.-t, mely nemzetközi babérokra tört: kelet- és közép-európai kormányoknak, önkormányzatoknak, magánérdekeltségeknek és nonprofit szervezeteknek kínál és kínált tanácsadási szolgáltatást. 2011 novemberében Gyurcsány Ferenc mobilfizetési megoldásokat kínáló vállalkozást alapított Kóka Jánossal, Cellum Bulgaria AD néven. Albániában az Altus-ConsAlt szervezésében az a Central European Investment Services Kft. végezhette el a helyi köztisztviselők uniós felkészítését, amelyet Kóka akkori felesége, Szandrocha Kamilla jegyzett.
Macedónia (a mai Észak-Macedónia), Montenegró, Szerbia, valamint Bulgária kormánya a felzárkózási források hatékony elköltése érdekében foglalkoztatta az Altus-stábot.
Gyurcsány cégcsoportja 2010 áprilisától 2013 őszéig közel negyven – közszférát érintő – balkáni projektben vett részt.
A referencialistán olyan megbízások szerepelnek, mint a bulgáriai Plovdiv városfejlesztési stratégiája vagy éppen a nyugat-balkáni roma civil szervezetek felkészítése a nemzetközi források lehívására. Utóbbi esetben a Soros György-féle Open Society Foundations bízta meg Gyurcsány tanácsadó cégét.
Az Altus vezette konzorcium 2015-ben mintegy másfél milliárd forintos uniós közbeszerzést is elnyert, aminek értelmében a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési periódus kohéziós politikájáról gyűjtenek adatokat és készítenek tanulmányokat. Nem sokkal később Gyurcsány Ferenc cége már a lengyel fejlesztéspolitikát vizsgálhatta nagyjából 400 ezer euróért, mai árfolyamon több mint 140 millió forintért.
Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben egyébként több mint kétmilliárd forintnyi osztalékot vett fel csak az Altusból. A „sikersztori” tehát folytatódik.
Forrás: https://magyarnemzet.hu/belfold/rabloprivatizatorbol-milliardos-miniszterelnok-8343915/
https://szamokadatok.hu/Post/1203/25000_embernek_ad_munkat_Meszaros_Lorinc
