Javítsanak ki, ha tévedünk: nem ugyanez a baloldal sír mindig a drága élelmiszer miatt? Mire is készül? Megadóztatni a termőföldet? Attól vajon lefelé vagy felfelé indulnak el az árak?

Győrffy Balázs Márki-Zaynak: El a kezekkel a gazdáktól!

Ismét bebizonyosodott, hogy csak a polgári kormányra számíthatnak a gazdálkodók! Miközben mi azon dolgozunk, hogy csökkentsük adóterheiket, az ellenzék egyik vezére, Márki-Zay Péter földadóval sarcolná meg Hódmezővásárhelyen a vírushelyzet által is sújtott gazdatársadalmat -–írja közösségi oldalán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Győrffi Balázs a Magyar Nemzet cikkét osztotta meg, melyben beszámolnak arról, hogy Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a helyi földterületek mintegy negyven százalékát érintő adót vezetne be januártól. A termőföld megadóztatása ugyanakkor nem lehetséges, így az Alkotmánybíróság várhatóan semmissé teszi azt – áll a cikkben.

Termőföldadó bevezetéséről, vagyis a helyi gazdák megadóztatásáról döntött Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. Az országos veszélyhelyzet miatt a polgármester döntésével meghozott intézkedés januártól lép életbe. A képviselők többsége ugyanakkor támogatta az adó kivetését.

Márki-Zay Péter az első ellenzéki városvezető, aki az agrárium szereplőinek a megadóztatásával juttatná pluszbevételhez az önkormányzatot.

Az új adónemek bevezetéséből és a helyi adóemelésekből a tisztességesen működő vállalkozások és a lakosság sem marad ki. A polgármester a földadó bevezetését azzal indokolta, hogy a központi adóváltozások és a gazdasági visszaesés miatt jövőre is jelentős mértékben csökkennek az önkormányzat bevételei.

A baloldali termőföldadó vélhetően nem lesz hosszú életű, bevezetése leginkább a gazdatársadalomra nézve bír üzenetértékkel az ellenzék részéről.

Ennek oka, hogy az alapvető jogok biztosa egy 2015-ös ügyben – az Alkotmánybíróság gyakorlatára támaszkodva – elvi jelleggel törvénysértőnek minősítette a települési adó kivetését a termőföldre, mivel a helyi adókról szóló törvény ezt megtiltja.

Érvelése szerint ugyanis ez a tiltás a helyi adóra, illetve a települési adóra is kiterjed.

Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata azt mutatta, néhány hónap alatt megszülethet a testület döntése, akár azzal a kikötéssel, hogy a településnek vissza kell fizetnie a termőföld után beszedett adót.

Januártól Márki-Zay döntése szerint a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyeknek kell az általuk bérbe adott termőföld után adót fizetniük. A magasabb aranykorona-értékű területek után hektáronként évi hatezer, az alacsonyabbak után háromezer forint lesz az adó mértéke.

Mentességet kapnak azok, akiknek földterülete nem haladja meg a két hektárt. Az adó a város területén található 42 ezer hektárnyi termőföld negyven százalékát érinti.

Az önkormányzat 70-80 millió forintos bevételt remél a gazdákra kivetett adóból 2021-ben.

A településeknek 2015 óta van lehetőségük úgynevezett települési adó bevezetésére. Ennek során gyakorlatilag bármit megadóztathatnak, ami nem törvénybe ütköző, illetve nem sérti az alaptörvényt.

Korábban több település is próbálkozott a termőterületek megadóztatásával, ám ezeket rendre megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Ahogy arról korábban a Magyar Nemzet elsőként beszámolt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az iparűzési adó teljes elengedésére tett javaslatot 2020-ra és 2021-re, a többi helyi adónem befagyasztása mellett.

Ha a kormány a kamarai javaslat mellett dönt, az önkormányzatoknak jelentős bevételkiesést okoz.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere például azoktól a vállalkozásoktól szedne be pluszadót, amelyek kevésbé érzékelik a járvány következményeit. Ilyen vállalkozás ugyanakkor elvétve működik.

A koronavírus-járvány a gazdatársadalmat sem kímélte, ezért az ő további megszorításuk több termelő megélhetését veszélyeztetné. A járvány megjelenésekor beszűkülő piacok, a szállítási nehézségek és a turizmus leállása ­óriási bevétel- és piacvesztést okozott az agrárium szinte összes szereplőjének.

Forrás: https://www.promenad.hu/2020/11/23/gyorffy-balazs-marki-zaynak-el-a-kezekkel-a-gazdaktol/

Nagyjából fél évvel ezelőtt írtunk a stadionozásról, mint az évtized demagógiájáról (1). Eljött az idő, hogy a taotámogatásozást is leleplezzük.

A TAO-támogatásokról sok tévhit kering, de a legnagyobb probléma a féktelenül terjedő hazugságok garmadája.
A Piac és Profit hosszasan ír (2) a TAO-támogatások működéséről, de a dolog lényege röviden, hogy a cégek társasági adójuk egy részét kiemelt sportágakban tevékenykedő szervezetek, előadó-művészeti szervezetek és filmgyártás részére ajánlhatják fel. Egészen pontosan előadó-művészeti szervezetek 2019-től már nem támogathatók a sok visszaélés miatt (3). A sport támogatása látvány-csapartsportágak (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vízilabda) esetében lehetséges (4). Nyilván ezek a legköltségesebb sportágak és nem a távolugrás.

A Zoom (5) pontosan összegyűjtötte 2018-ig, majd a 24.hu kiegészítette a pontos 2019-es adattal a sportra vonatkozó TAO-támogatások mértékét (6).
Számításaink szerint összesen 679,3 milliárd forint TAO támogatás jutott sportra a 2012-2019-es időszakban, amely nagyjából 900 milliárd forintra rúg kultúrával és filmgyártással együtt (7).

Ha balliberális újságírók lennénk akkor most orbánoznánk egyet, és szidnánk a magyar focit, de mi inkább megnézzük, hogy mennyi volt a központi költségvetés kiadása összesen az említett 8 évben: 106700 milliárd forint (8).
Azaz 0,64%-ot fordítottak, TAO-támogatást nyújtottak az említett sportágaknak. Ez nyilván az arányok szintjén igaz, mert inkább adóbevétel kiesésről beszélhetünk, ugyanis a bevételi oldalon keletkezett hiány a támogatások miatt. Ha nem lennének TAO-támogatások, akkor a központi költségvetésből kellene fizetni hasonló nagyságrendű összeget.

Ezek alapján kijelenthető, a központi költségvetésből 99,36% másra ment.
Sport esetében pl. profi és amatőr szervezetek is támogathatók. Utánpótlás-nevelésre, versenyeztetésre, személyi jellegű költségekre, tárgyi eszközökre, felújításra, fejlesztésre, képzésre fordíthatók a támogatások (9).

Forrás:
1. https://szamokadatok.hu/Post/899/A_stadionozas_avagy_az_evtized_demagogiaja
2. https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/a-tao-tamogatasrol-kozerthetoen/
3. https://www.aszhirportal.hu/hu/hirek/asz-ezert-kellett-megszuntetni-a-kulturalis-tao-t
4. https://szamokadatok.hu/Post/2094/Sport_es_a_szegyenteljes_NOlimpia
5. https://zoom.hu/hir/2018/06/24/szazmilliardnyi-tao-penz-kerul-jovore-a-sportegyesuletekhez/
6. https://24.hu/belfold/2020/10/13/tao-2019/
7. https://merce.hu/2018/02/13/a-tao-tamogatasok-rendszeret-csak-megszuntetni-erdemes/
8. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qse007h.html?down=32
9. https://tao-palyazatok.mlsz.hu/a-tao-palyaztatasrol

🔴 Ha kormányra kerülnek, országosan is ezt teszik majd! Tudjuk, hogy az emberek 98 százaléka nem Óbudán él, de nagyon fontos megosztani ezeket a híreket, hogy mindenki lássa, mit csinál a baloldal, ha döntéshozó pozícióba kerül!

Tovább terhelik a lakosokat: Óbudán is adót emel a baloldal.
(Ezzel szemben a fideszes városokban nem emelik az adókat, egyes városokban el is törölték a lakossági építményadót (garázsadó) - pl. Győrben)

Mindezt úgy teszik a libsik, hogy közben Budapest készpénzállománya 3 hónap alatt 60 MILLIÁRD (!) forinttal nőtt, és közben ők folyamatosan azt hazudják, hogy a városnak nincs pénze, mert a "gonosz Orbán" mindent elvon. https://magyarnemzet.hu/gazdasag/karacsony-ujra-lebukott-duskal-a-penzben-a-fovaros-8883164/

Ismét adóemelésekről döntött az egyik baloldali vezetésű fővárosi kerület. Ezúttal Óbudán a DK-s Kiss László által irányított képviselő-testület fogadott el határozatot arról, hogy januártól a III. kerületi vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek is magasabb telek- és építményadót kell fizetniük, az erről szóló döntést a baloldali képviselők igen szavazataival fogadta el a képviselő-testület. A kormánypárti frakció úgy reagált: a baloldali önkormányzatok a járvány idején sem segítik, hanem tovább terhelik a lakosokat és a vállalkozásokat – hangzott el az M1 Híradójában.

Egyhangúlag szavaztak igennel adóemelésekről szóló javaslatukra a III. kerület baloldali politikusai csütörtökön. Az elfogadott előterjesztés szerint Óbudán januártól számos közteher növekszik.

A DK-t, a Párbeszédet, az MSZP-t, az LMP-t és a Momentumot tömörítő közös, baloldali frakció színeiben benyújtott indítvány értelmében emelkedik például az építményadó és a telekadó is.

Magasabb terhekkel számolhatnak a bevásárlóközpontok és rendezvényhelyszínek, de az óbudai telektulajdonosok is.
A kormánypárti frakció még a szavazás előtt jelezte, hogy nem támogatja a baloldali javaslatcsomagot, mert az szerintük példa nélküli emeléseket tartalmaz.

A kerület DK-s polgármestere a képviselő-testületi ülésen arra hivatkozott, hogy a bevételkiesések miatt a baloldali városvezetésnek nem volt más választása.

Bár a Gyurcsány-párti Kiss László erről azt mondta, hogy csak a jómódú óbudaiakat érinti a döntés, annak szövege szerint a megemelt terheket az 50 négyzetméternél kisebb gépjárműtárolók után is fizetni kell.

A baloldal válságkezelése mindig a megszorításokból állt
– erről már a Fidesz frakcióvezető-helyettese beszélt. Böröcz László hangsúlyozta: a lakosok terheinek növelésével a baloldali politikusok az általuk vezetett kerületekben és településeken ugyanazt az utat választják, mint 2010 előtt.

Böröcz László úgy fogalmazott: miközben a kormány azon van, hogy segítse a járvány miatt nehéz helyzetbe került családokat és vállalkozásokat, addig a baloldal a parlamentben és az önkormányzatokban sem segíti a járvány elleni védekezést.

🔴 Forrás: (benne videóval) https://hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2020/10/29/tovabb-terhelik-a-lakosokat-obudan-is-adot-emel-a-baloldal

A Nézőpont Intézet a gazdaságfehérítéssel zárta az eredmények taglalását:
„Ahhoz, hogy a gazdaságélénkítő intézkedéseknek és presztízsberuházásoknak is legyen költségvetési fedezete, nagyban hozzájárult többek között a szürkegazdaság ellen 2013-ban indított küzdelem. A gazdasági tevékenységek minél szélesebb körének kifehérítésével nemcsak a verseny lett igazságosabb, de az állami adóbevételek is jelentősen növekedtek, az intézkedések 2014 és 2018 között mindössze 1400 milliárd forintos többletbevételt eredményeztek az állam számára. Ezt az összeget pedig a Kormány további piaci ösztönzésre és kedvezményekre tudta fordítani, az adócsökkentések legbiztosabb fedezetének számít a gazdaságfehérítés. 2017-ben Magyarország volt az Európai Unió legnagyobb adócsökkentője, az adóterhelés nálunk csökkent GDP-arányosan a legnagyobb mértékben.”

Kiegészítve:
A gazdaságfehérítő tevékenységek két csoportba oszthatók: adócsökkentés, egyéb intézkedések (1) (2).

Az utóbbi csoportból kiemelendő:
- az online pénztárgépek bevezetése,
- a közúti áruszállítás online ellenőrzőrendszere, valamint
- az online számlázás.

Az online pénztárgép (3) és az online számla (4) célja, hogy minden beütött összeg, minden kiállított száma eljusson a NAV-hoz. Ezek a rendszerek fokozatosan, szegmensenként kerültek bevezetésre. Innentől kezdve a NAV tisztában lett/van a blokkokat, számlákat kiállító cégek forgalmával, bevételével.

Míg az adóelkerülés mérőszáma, az áfa-adórés a Gyurcsány korszakban 21%-ot is kitett, addig az adóelkerülés 9,1%-ra csökkent az utóbbi években (5). Tehát ennyire és ilyen mértékben csökkent a nem befizetett ÁFA mértéke az intézkedések hatására.

A magyar adóterhek a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában (6). A balliberális álhírgyártó média folyamatosan próbálja ennek ellenkezőjét állítani, de talán csak fejre álltak és ezért látják fordítva a grafikont. Ehhez párosul a magas, ha nem legmagasabb reálbérnövekedés (7).

Továbbra is a fogyasztás megadóztatása hangsúlyos, mivel az ellenőrizhető az online pénztárgépek és online számlázás segítségével. Ezért is magasabb az ÁFA, mint a környező országokban, amivel párhuzamosan a munkát terhelő adókat drasztikusan csökkentették (8), hogy egyszerűen ne vagy kevésbé érje meg a munkabérekkel való trükközés. Ha kicsit utánaszámolunk, akkor láthatjuk, hogy a munkát terhelő adók mérséklése sokszorosa volt 2%-os általános ÁFA-kulcs növekedésének.

Fontos, hogy a koronavírus járvány okozta gazdasági „válságot” nem Gyurcsányista, balliberális módon kezeli a Fidesz-KDNP, hanem további adókönnyítéseket eszközölt (9). Nemcsak az állampolgárok, hanem a cégek adóterhelése is csökken, lásd társasági adó (10), (11).

A libernyák segélyezés és alapjövedelem helyett a tisztességes megélhetés biztosítása, munkahelyteremtés került célkeresztbe (12).

Vége.

Részletek:
1. https://www.vg.hu/gazdasag/adozas/jelentos-tobbletbevetelt-hozott-a-gazdasag-feheritese-2045226/
2. https://piacesprofit.hu/gazdasag/elegedett-az-allam-jol-halad-a-magyar-gazdasag-feheritese/
3. https://www.nav.gov.hu/nav/ado/online_penztargepek_friss
4. https://onlineszamla.nav.gov.hu/home
5. https://szamokadatok.hu/Post/409/Az_adocsokkentes_politikaja_kifeheriti_a_gazdasagot
6. https://szamokadatok.hu/Post/1421/Mese_a_Kirivo_magyar_adoterhelesrol
7. https://szamokadatok.hu/Post/425/Realbernovekedes_Magyarorszagon_es_az_Europai_Unio_tobbi_tagallamaban
8. https://szamokadatok.hu/Post/171/Szamok_-_a_szemelyi_jovedelemado
9. https://szamokadatok.hu/Post/1196/Ujabb_adocsokkentesek_jonnek_20200701-tol
10. https://szamokadatok.hu/Post/176/Tarsasagi_ado
11. https://szamokadatok.hu/Post/42/SZAMOK_-_TARSASAGI_ADO
12. https://szamokadatok.hu/Post/2137/Ingyenpenz_helyett_tisztesseges_munkat_es_novekvo_bereket

Forrás:
https://nezopont.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve-1.pdf

Előző rész:
https://szamokadatok.hu/Post/2094/Sport_es_a_szegyenteljes_NOlimpia

A Fidesz ismét bebizonyította, hogy a válságból kivezető utat nem a megszorításokban, hanem a támogatások növelésében, az adócsökkentésekben látja. Ma már beszámoltunk az őstermelőket érintő jelentős adócsökkentésről, és most itt van az újabb remek hír!

🔴 Videó: Az ÁFA múlt héten bejelentett 5%-ra való csökkentését most tovább csökkentik a családosoknak: 0% lesz a mértéke, ugyanis a teljes ÁFA visszaigényelhető! https://www.facebook.com/csaladesifjusag/videos/3595695933801993

Novák Katalin: Az 5 százalékos áfa is visszaigényelhető lesz csok mellett

Ha otthon és munka van, sokkal könnyebb az élet - hangoztatta a családokért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában, amelyben bejelentette: januártól a csokkal vásárolt új építésű ingatlanoknál az 5 százalékos áfa is visszaigényelhető lesz.

Hangsúlyozta: szükség van arra, hogy a családoknak most is segítsen a kormány, azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt tíz évben "elértünk, megtartsuk, sőt igyekezzünk tovább bővíteni", és a koronavírus-járvány miatt ne kelljen visszalépni.

A KORMÁNY EZÉRT A CSALÁDOK VÉDELMÉBEN TÖBB LÉPÉST - EGY ÚJABB CSALÁDVÉDELMI AKCIÓTERVET - TERVEZ,

amelynek kiemelt területe az otthonteremtés, és az, hogy az új építésű otthonokat vásárlók olcsóbban juthassanak hozzá az ingatlanokhoz.

Több mint 150 ezer család otthonteremtéséhez járultak hozzá
Novák Katalin szerint az otthonteremtési program hozzájárul a gazdasági növekedéshez, munkát ad az embereknek és családokat segít új otthonhoz jutni. Fontosnak nevezte, hogy a koronavírus-járvány ellenére is minél több embernek legyen munkája, legyen olyan terület, ahol sokan el tudnak helyezkedni, és tisztességes munkával tisztességes fizetést kaphatnak.

A 2015-BEN BEVEZETETT CSOKKAL 150 EZERNÉL IS TÖBB CSALÁD OTTHONTEREMTÉSÉHEZ JÁRULT HOZZÁ A KORMÁNY csaknem 500 milliárd forinttal. A cél pedig az, hogy a jövőben is fokozottan tudják segíteni a családokat - tette hozzá.

27 százalékos áfa helyett csak 5 százalék lesz
A tervezett áfacsökkentésre példaként hozta, hogy ha valaki 2021. január elseje után új építésű ingatlant vásárol - ami lakás esetén nem haladja meg a 150, háznál a 300 négyzetméteres alapterületet -, akkor a mostani 27 százalékos áfa helyett csak 5 százalékot kell fizetnie.
EGY 30 MILLIÓ FORINTOS INGATLAN VÁSÁRLÁSAKOR EZ 6,5 MILLIÓ FORINTOS ÁFAMEGTAKARÍTÁST JELENTHET,
egy 50 millió forintosnál pedig 11 milliót.

Bejelentette: azok, akik csokkal vásárolnak új építésű ingatlant, januártól az 5 százaléknyi áfatartalmat is visszaigényelhetik. Ez egy 30 milliós lakásnál a 6,5 milliós megtakarításon túl további 1,5 milliós visszaigénylést jelent, az 50 milliósnál pedig a 11 milliós megtakarítás mellett további 2,5 milliót, ami Novák Katalin szerint biztosan a családoknál marad, mert ők igényelhetik vissza az áfatartalmat.

Babaváró, csok és kedvezményes kamatú hitel
A miniszter szerint az a jó támogatás, ami a lehető legszélesebb kör számára elérhető, ráadásul a legegyszerűbben, viszont nem ad lehetőséget a visszaélésre. A csok a tapasztalatok szerint 2015 óta így működik, ezért kötötték össze az áfa-visszaigénylési lehetőséget a csokkal, ami jól bevált támogatási forma a gyermekvállalás előtt állóknak és a már gyermeket nevelőknek az otthonteremtésben.

A csokot a gyermekeiket egyedül nevelő szülők is igénybe vehetik már meglévő gyermekeik után, használt ingatlanhoz is felhasználható, és már egy gyermek vállalása esetén, illetve gyermeket tervező házaspároknak is jár a támogatás - ismertette.

Hozzátette:
NAGYCSALÁDDÁ VÁLÁS ESETÉN AZ IGÉNYLŐK A BABAVÁRÓ TÁMOGATÁST IS TELJES EGÉSZÉBEN MEG TUDJÁK TARTANI,
amihez hozzájön a csok, és még felvehetnek egy 15 millió forintos, garantáltan 3 százalék alatti kedvezményes kamatozású, hosszú futamidejű kölcsönt.

Forrás: https://www.origo.hu/gazdasag/20201011-az-5-szazalekos-afa-is-visszaigenyelheto-lesz-csok-mellett.html
Videó: https://www.facebook.com/csaladesifjusag/videos/1092033344549394

🇭🇺 Családtámogatás, teljes lista (tovább fog bővülni!) https://szamokadatok.hu/Post/996/Minden_a_csaladtamogatasrol_-_Teljes_lista_a_baloldali_alhirek_ellen
🇭🇺 Videó: https://www.facebook.com/szamokadatok/videos/556505975240465

🇭🇺 Egy döntés, mely nagyobb horderejű, mint az orvosok béremelése, a média mégis hallgat róla. Köszönjük Nagy István Miniszter úr!

Új adózási szabályok: fellélegezhetnek az őstermelők

A Kormány elfogadta a mezőgazdasági őstermelők adózásával kapcsolatos előterjesztést. Az új szabályokat Nagy István mutatta be a Kossuth Rádiónak: csökkenő adóterhek, kevesebb adminisztráció.
A miniszter elmondta, hogy hazánkban 290 000 őstermelő dolgozik az agráriumban, illetve 83 000 fő családi gazdasági formában foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel. Ezt a kört érintik az új szabályok, melyek célja, hogy

- csökkenjenek az adóterhek,
- csökkenjenek az adminisztrációs elvárások,
- megvalósulhasson a generációváltás.

Három kategória lesz az új rendszer szerint, a következő kondíciókkal:

Őstermelő: 2021-től nő az adómentesség értékhatára. Az eddigi 600 000 Ft helyett a minimálbér ötszöröséig, azaz 9,7 millió Ft bevételig nem kell személyi jövedelemadót fizetni, 1 millió Ft bevételig adóbevallást sem kell készíteni. Átalányadózás választásának lehetősége eddig 8 millió Ft bevételig volt lehetséges, mostantól mindez az éves minimálbér 10-szeresére emelkedik, amely 2020-ban 19,3 millió Ft. (E fölött tételes elszámolás szükséges.)
Jelentős változás: a kapott mezőgazdasági támogatások nem számítanak bevételnek, sem az adóalap sem az értékhatárok tekintetében!

Őstermelők családi gazdálkodása: új működési forma, mely a családi együttműködést teszi lehetővé. A szereplők körét kibővítik, bevezetik a hozzátartozó láncolat fogalmát. Az átalányadózás választása a minimálbér 40-szereséig lehetséges, amely 2020-ban 77,28 millió Ft, tételes elszámolás csak e felett szükséges.
Családi mezőgazdasági társaság: ez egy minősítés, melyet akkor kaphat meg a társaság, ha a tagjai egymással hozzátartozói láncolatban vannak, és kizárólag erdő – és mezőgazdálkodással valamint kiegészítő tevékenységekkel foglalkoznak. Fontos, hogy 50 millió Ft-ig visszaigényelhetnek földhöz kapcsolódó (földvásárlás, földbérlet) költségeket.
A minimálbérhez kötött értékhatárok megállapítása lehetővé teszi azt, hogy nem lesz szükség a szabályozás évenkénti módosítására.

A tárca azt reméli az adminisztrációs és adóterhek csökkentésétől és az ágazat jövedelmezőségének javításától, hogy a fiatalok nagyobb arányban választják majd az agráriumot megélhetésként. A mezőgazdasági ágazatban a generációváltás Európa szerte komoly kihívásokat jelent.

Forrás: https://www.agroinform.hu/gazdasag/uj-adozasi-szabalyok-fellelegezhetnek-az-ostermelok-45795-001

Emlékeztető a feledékenyeknek: A Személyi jövedelemadó a baloldali kormányok idejében 18% volt, amit a "szuperbruttónak" nevezett további sarc 21,58%-ra emelte.
A kétkulcsos adózás miatt a "gazdagok", akik valójában a középréteg volt 32% személyi jövedelemadót fizettek, amit ugyancsak a "szuperbruttónak" nevezett további sarc 40,64%-ra emelt.

Most az SZJA egységesen 15%, aki többet keres, az most is többet adózik (300 ezer forint adója 45 ezer, 600 ezer forint adója 90 ezer forint). Köszönjük, Magyarország Kormánya!

Magyarország továbbra is őrzi élvonalbeli helyét az adócsökkentési rangsorokban, az OECD szerint hazánkban javult a második legnagyobb mértékben az adóterhelés - tájékoztatott Varga Mihály.

A pénzügyminiszter elmondta: az OECD Tax Policy Reforms 2020 tanulmánya szerint 2017 és 2018 között az Amerikai Egyesült Államok után Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, 1,6 százalékponttal a GDP-arányos adóterhelés.

A magyar kormány kezdettől - még a koronavírus-járvány okozta gazdaságvédelmi intézkedések keretében is - az adócsökkentés politikáját választotta. 2010 óta folyamatosan csökkennek a munkát, a vállalkozásokat és a családokat terhelő adók, és amióta csökkennek az adók, nő a foglalkoztatás, nő a gazdaság és nőnek a bérek is - hangsúlyozta Varga Mihály.

A magyar eredmény azért is példaértékű, mert nemcsak rövidtávon, hanem 10 éves időtávot tekintve is csökkentek az adók - emelte ki a tárcavezető.

Mint mondta: míg az országok 70 százalékánál adóemelést mértek, Magyarországon a 2008-as 39,5 százalékról 2018-ban 36,6 százalékra csökkent a GDP-arányos adóterhelés, ezzel Írország után hazánkban volt a legnagyobb mértékű az előrelépés. A tanulmány szerint 2018-ra 39 országból 28 államban - például Görögországban, Franciaországban, Portugáliában, Szlovákiában - a bruttó hazai termékhez viszonyított adó magasabb lett, mint 2008-ban volt.

Az OECD kiemelte többek között a szociális hozzájárulási adó, valamint a társasági adó csökkentését. Ez utóbbi 9 százalékos mértéke a legalacsonyabb az Európai Unióban - emlékeztetett Varga Mihály.

Kiemelte: a kormány idén is folytatta az adócsökkentő politikáját: január 1-jétől a négygyermekes anyáknak élethosszig tartó szja-mentességet biztosított, emellett minden dolgozó nyugdíjast mentesített a járulékfizetés alól. A kisvállalati adó mértéke 13-ról 12 százalékra mérséklődött, illetve a szálláshely-szolgáltatók forgalmi adóterhe 9 százalékponttal csökkent. Július 1-jétől újabb két százalékponttal mérséklődött a szociális hozzájárulási adó.

A koronavírus-járvány káros hatásai miatt bevezetett adókönnyítések pedig több mint százmilliárd forintot hagytak eddig a családoknál és a vállalkozóknál - mutatott rá a pénzügyminiszter.

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20200904-magyarorszag-a-masodik-legnagyobb-adocsokkento
https://szamokadatok.hu/Post/1808/Baloldali_hazugsagok_a_median_jovedelemrol_es_a_tobbkulcsos_adorol_Az_egykulcsos_adoval_is_tobbet_fizet_az_aki_tobbet_keres
https://szamokadatok.hu/Post/171/Szamok_-_a_szemelyi_jovedelemado
Eredeti dokumentum, amire a cikk hivatkozik: https://read.oecd.org/10.1787/7af51916-en?format=pdf

Az előző részben társadalmi hatások és lehetőség szempontjából vizsgáltuk meg és vetettük el a többkulcsos, azaz progresszív adózást. Ebben a posztban arra fókuszálunk, hogy amennyiben 2022-ben a balliberális szivárványkoalíció kerülne hatalomra és így újra bevezetnék a többkulcsos adózást, akkor ez a lépés az ország mely területeit érintené leginkább hátrányosan.
2020 első félévében a bruttó átlagkereset 395 ezer forintra emelkedett. Ez egy országos átlag, amely régiónként eltérő. Míg Budapestet az első félévben bruttó 493 ezer forintos átlagkereset jellemezte, addig Pest megyében 363 ezer forint körül alakult az átlagkereset. A teljes Közép-magyarországi régió 464 ezer forintos átlagkeresettel bírt. Pest megyéből nagyon sokan ingáznak Budapestre, bár Fejér, Nógrád vagy Komárom-Esztergom megyéből is gyakori a bejárás/távmunka. Közép-Dunántúlon 375 ezer, Nyugat-Dunántúlon 373 ezer, Dél-Dunántúlon 333 ezer, Észak-Magyarországon 317 ezer, Észak-Alföldön 304 ezer, Dél-Alföldön 320 ezer forint volt a bruttó átlagkereset 2020 első félévében.

A KSH megyei/régiós adatai a cég székhelyét veszik alapul, azonban ez jó indikátor a régióban lakók keresetére. Ugyanis a tapasztalat szerint, egy budapesti székhelyű cég vidéki telephelyén alacsonyabb béreket fizet és fordítva.
Korábban már megvizsgáltuk, hogy a 2018-as parlamenti választás listás szavazatai hogyan oszlottak meg régiókra lebontva. Budapestiek 38,2%-a szavazott a Fideszre, a többség az ellenzéket támogatta. Pest megye lakosságának 46,2%-a Fidesz-szavazó, a maradék szivárványos. A fennmaradó régiókban 47,2%-tól egészen 54,7%-ig terjedt a Fidesz-szavazók aránya, tehát itt sokkal kevesebb balliberális szavazóról beszélünk.

Ebből az következik, hogy Budapesten élők és a sok esetben Budapesten dolgozó Pest megyei lakosok, akik magasabb bért kapnak és nagyobb eséllyel élnek luxusnyomorban, inkább ellenzéki, szivárványos szavazók. Míg a vidékiek, akik inkább Fidesz-szavazók, alacsonyabb bért keresnek. Nyilván az alacsonyabb bérek mellé valamelyest olcsóbb élet és életvitel is társul, olcsóbb ingatlanárakkal.

Tudjuk, hogy az egykulcsos adó esetében mindenki ugyanakkora arányát adózza a fizetésének, míg a többkulcsos adórendszerben bizonyos összeg(ek) felett és arra eső részre magasabb adókulcs érvényesül. Ebből adódóan a Budapest és környékén lakók nagyobb eséllyel érnék el a magasabb adókulcs összeghatárát, így többet adóznának, kevesebb nettó maradna.
Tehát a sok jómódú budapesti és Budapest környéki ellenzéki szavazó a saját pénztárcája ellen döntene, ha 2022-ben az ellenzéki szivárvány-koalíciót támogatja. Egy módon tudják megvédeni a fizetésüket, ha nem támogatják a balliberális pártokat.

Lehetne differenciálni a kérdést megye és település szinten, de úgy gondoljuk, hogy régiós összevetésben is érthető és reális az elemzésünk.

Hivatkozások:
https://szamokadatok.hu/Post/1808/Baloldali_hazugsagok_a_median_jovedelemrol_es_a_tobbkulcsos_adorol_Az_egykulcsos_adoval_is_tobbet_fizet_az_aki_tobbet_keres
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli029b.html
https://szamokadatok.hu/Post/468/A_konzervativok_jobb_szulok

Az első részben (1) a mediánbérre fókuszáltunk, most a többkulcsos adóra térünk át. Megnézzük a kivezetésének körülményeit, majd megvizsgáljuk az előnyeit, de leginkább a hátrányait a hazai adózási környezetre fókuszálva.

Korábban kiszámoltuk, hogy a mediánbér 312-320 ezer forint között lehetett 2019-ben. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a dolgozók 64-67%-a keres az átlagbér alatt a balliberálisok által hazudott 70-80%-kal szemben (2). A medián és az átlagbér egymáshoz vett aránya konform az Európai Unió többi tagállamával.

2009-ben, az utolsó igazi gyurcsányista adóévben évi bruttó 1.900.000 forint sávhatár alatt 18% SZJA-t kellett fizetni, e fölötti részre pedig 36%-os kulcsot alkalmaztak (3). A probléma mindössze annyi, hogy 2009-ben a bruttó átlagkereset 199.837 forintot tett ki (4), az 1.900.000 egy hónapra jutó része pedig 158.333 forint volt. Tehát ez azt jelentette, hogy a mediánbér környékétől, a sávhatár fölötti rész után már a magasabb adókulccsal (36%) adóztunk, azaz a szocialistáknak az emberek 50%-a már gazdagnak számított. „Fizessenek a gazdagok!” (5). Természetesen az adójóváírás intézményéről nem szabad elfelejtkeznünk, amely csökkentette az adóterheket, azonban a mediánbér környékére fokozatosan eltűnt. Cserébe már évekkel korábban eltörölték az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét, illetve a háromgyermekes családokét nevetségesen alacsony összegben állapították meg.

2010-es adórendszer Oszkó Péter nevéhez fűződik, aki a korábbi pénzügyminiszterhez, Veres Jánoshoz képest legalább próbálkozott valamit „innoválni”. Bár a megvalósítás minősége csapnivaló. Bevezette a szuperbruttót, ami a bruttó bér 1,27%-a. Az ő adórendszerében 17%-ra csökkent az alsó adókulcs, valamint 32%-ra a felső adókulcs (5.000.000 forint felett). A probléma mindössze annyi, hogy az adót a szuperbruttóból számolták és a bruttón alkalmazták, így a 17% valójában 21,58%-ot jelentett, a 32% pedig 40,64%-ot. A sávhatár évi 3937000 forintra nőtt (havi 328083 forint). Ez abban az időben akkora összeg volt, hogy tényleg csak a társadalom alacsony hányada keresett ennyit. Tehát gyakorlatban a többkulcsos adó értelmét vesztette, ezzel párhuzamosan pedig rejtett adóemelést hajtottak végre, amikor 21,58%-ra emelték az SZJA-t a korábbi 18%-ról. Kész átverés!

A Fidesz a 2011-es adóévtől kezdve néhány lépésben kivezette mind a szuperbruttót, mind pedig a többkulcsos adót. Ezzel párhuzamosan bevezette a tisztességes családi adókedvezményt, hogy ne alanyi jogon járjon adójóváírás, hanem azoknak járjon tisztességes összeg, akik a jövőbe fektetnek. A családi adókedvezmény nevéből adódóan mindkét szülő jövedelmét figyelembe véve kerül megállapításra, nevével ellentétben a járulékokból is igénybe vehető.

A többkulcsos adó, azaz progresszív adózás pozitívumaként azt szokták megemlíteni, hogy így a gazdagabbak többet fizetnek, míg a szegényebbek kevesebbet, ezáltal csökkennek a társadalmi különbségek. Ha a kulcsok mértéke, a progresszivitás, a gazdasági szerkezet, a társadalmi rendszer, az adófizetési morál illeszkedik, akkor valóban a gyakorlatban is teljesül ez az elmélet. Azonban Magyarország és számos közép-kelet-európai állam (Balti államok, Oroszország, Ukrajna, Szlovákia, Csehország, Románia, Bulgária, Lengyelország), amelyek elvetették a többkulcsos adórendszert (6), nem illeszkednek az elméletbe.

A többkulcsos adó kivezetésével csökkentek a munkát terhelő adók (7), így a második legmagasabb adóterhet rovó EU-s tagállamból az átlagnál lényegesen jobbak közé kerültünk. A többkulcsos adó kivezetésével csökkentek a termelési költségek. Az általános ÁFA-kulcs 25%-ról 27%-ra való emelkedését bőven ellensúlyozta az SZJA-csökkentés (az egyetlen kulcs mértékét is) és a bérnövekedés. Ez a gazdaság versenyképességét erősítette.

Csökkent az adóelkerülés mértéke, amelyet egyértelműen a magas és többkulcsos jövedelmi adók okoztak. Alapvetően fehéredett a gazdaság, kevesebb lett a kényszervállalkozó és a borítékozás. Az alacsonyabb adók hatására a vállalatok több munkaerőt foglalkoztatnak, amely a foglalkoztatottság növekedése mellett a kereskedelmi forgalmat is növeli. Igaz, hogy ez enyhe ár-bér spirálhoz vezetett (infláció), de még így is alacsonyabb inflációról beszélhetünk, mint a balliberális kormányok idejében.

Fontos, hogy az említett adózási morál, így a jövedelmet terhelő többkulcsos, magas adók hatására kialakult adóelkerülés egyértelműen bizonyította, hogy Magyarországon nem a jövedelmet, hanem a fogyasztást célszerű jobban megadóztatni (ÁFA). Az alapvető élelmiszerek, gyógyászati cikkek, internet, stb. alacsonyabb ÁFA-kulccsal adózik, amely tekinthető amolyan adókedvezménynek is a szegényebb rétegek számára. Ugyanis a gazdagabbak sem fognak több tejet vásárolni, maximum a felesleges pénzüket Feröer-szigeteki utazásra költik.

A többkulcsos adózási rendszer nem ösztönöz a munkára. Mivel ha egy bizonyos határ felett keresünk, akkor az állam abból a részből arányosan és számszakilag is többet visz el.
A jól képzett munkaerő jogos elvárása a magasabb nettó jövedelem, amelyet a többkulcsos adó gátol. Ebből adódóan a többkulcsos adó a kivándorlást és az agyelszívást is hajtja.
Természetesen kezdetben csökkent a költségvetés SZJA-bevétele, amelyet mára már ledolgoztunk.

Az utóbbi években az egyedüli adókulcs is 15%-ra csökkent, amely minden munkavállalónak kedvező. Azok, akik a többkulcsos adót javasolják, figyelmen kívül hagyják a társadalmi rendszerünket, szemellenzőn keresztül nézik az utóbbi 10 évben elért eredményeket. De az is lehet, hogy irigyek pl. egy egyetemet végzett mérnökre, aki magasabban kvalifikált munkát végez, ezáltal több GDP-t is termel. Bocs, de miért is kellene ezt a mérnököt magasabb adókkal büntetni?

A balliberálisok bruttó 400-500 ezer forint között (2) állapítanák meg a felsőbb adókulcs sávhatárát, ha hatalomra kerülnének 2022-ben. Azaz nekik a fenti példában említett mérnök már gazdag, így büntetni kell. Nyilván büntetni kell az orvosokat is, akik 2019-ben átlagosan már bruttó 871 ezer forintot kerestek (8).

A baloldal a dolgozók hozzávetőleg 30%-át magasabb adókkal büntetné. Ezt egy módon tudjuk elkerülni: ne szavazzunk rájuk!

Forrás:
1. https://szamokadatok.hu/Post/1762/Baloldali_hazugsagok_a_median_jovedelemrol_es_a_tobbkulcsos_adorol
2. https://www.youtube.com/watch?v=Mp5fLQnXeY8
3. https://adozona.hu/archive/20090614_szja_savhatar_szuperbruttositas_atlagjove
4. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli012a.html
5. https://szamokadatok.hu/Post/1789/Botka_valasztas_elott_azt_hazudta_hogy_a_gazdagok_fognak_fizetni
6. https://privatbankar.hu/cikkek/ado/egykulcsos-ado-mi-lehet-a-regios-orulet-mogott-247425.html
7. https://novekedes.hu/elemzesek/bejott-e-az-egykulcsos-ado-itt-a-2010-tol-bevezetett-adoreformok-merlege
8. https://szamokadatok.hu/Post/1463/Egeszsegugyi_berfejlesztes_praxisok

Soha nem látott összeg marad idén a családoknál, hiszen az adókedvezményekkel 380 milliárd forintot spórolhatnak a szülők - mondta Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár. Hozzátette, idén több mint 44 ezer négy- vagy többgyermekes anya élt az új, világszerte példaértékű adókedvezménnyel, az szja-mentességgel.

🇭🇺 Családtámogatás, teljes lista: https://szamokadatok.hu/Post/996/Minden_a_csaladtamogatasrol_-_Teljes_lista_a_baloldali_alhirek_ellen
🇭🇺 Videó: https://www.facebook.com/szamokadatok/videos/556505975240465

Tállai András hangsúlyozta: az első fél évben az újfajta adókedvezmény révén több mint 9,1 milliárd forintot hagyott a családoknál a kormány.

"A világszerte példaértékű, a négygyermekes anyáknak járó magyar adókedvezmény hármas részletszabályrendszere biztosítja, hogy a legnagyobb közteher megtakarítását a lehető legszélesebb körben lehessen igénybe venni" - fogalmazott Tállai András. A mentesség nemcsak a vér szerinti gyerek után jár, a már felnőtt gyerekeket is figyelembe veszik, és az szja-mentesség nem zárja ki a családi adókedvezmény igénybevételét. Így
az anya vagy a saját munkavállalói járulékából vagy az apával közösen érvényesítheti a kisebbek utáni gyermekkedvezményt
- mondta.

A kormány családtámogató politikáját a koronavírus-válság sem tudta felülírni - jelentette ki Tállai András. A korábban bevezetett intézkedések tovább élnek, az állam az idén
minden eddigit meghaladó összeget hagy a családoknál
az adókedvezmények révén.

A négygyermekes anyáknak szóló új kedvezmény - az adatok tanúsága szerint - a nagycsaládos anyák munkájának megvédéséhez is jelentősen hozzájárult, hiszen a járvány legjobban sújtotta második negyedév időszaka alatt nemhogy nem csökkent, hanem nyolcszázzal nőtt a jövedelmet szerző, így adókedvezményre jogosuló négygyermekes anyák száma - hangsúlyozta az államtitkár.

Emellett a világjárvány káros hatásait mérséklő intézkedések is segítik a családokat. A hitelmoratórium révén az év végéig nem kell törleszteni a hiteleket, ez csaknem kétezermilliárd forintot hagyhat több százezer banki adósnál. Mintegy
60 ezer szülőt segített a kisgyermekes családoknak szóló kedvezmény,
amely a veszélyhelyzet alatt lejáró gyes-, gyet- és gyed-jogosultságokat hosszabbította meg - sorolta az államtitkár.

Tállai András szerint jól mutatja a családok megbecsülését és segítését, hogy míg 2010-ben 12 milliárd forint adókedvezményben részesültek a szülők, addig idén ennek több mint harmincszorosával, 380 milliárddal számolhatnak.

Forrás: https://www.origo.hu/gazdasag/20200819-44-ezer-negy-vagy-tobbgyermekes-anya-elt-az-adokedvezmennyel.html