Újabb csúcson a foglalkoztatottság, valóra vált egy évtizedes ígéret

OecoFocus (Kövesd az oldalt! Oeconomus)

Újabb csúcson a foglalkoztatottság, valóra vált egy évtizedes ígéret

Azért támogatjuk Orbán Viktort, mert mindig azt csinálja, amit mond. Tettei és ígéretei összhangban vannak egymással, következetes és hazaszerető ember!

1990-ben, közvetlenül a rendszerváltás után átlagosan 4,52 millió fő minősült foglalkoztatottnak hazánkban. A legfrissebb KSH adatok szerint idén júliusban a 15-74 év közötti korosztályban 4,704 millió fő volt alkalmazásban, – 62 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban – ami az elmúlt 31 évben a legmagasabb szint. A legkevesebb magyar állampolgár 2010 februárjában dolgozott, csupán 3,655 millió fő, tehát azóta több mint egy millió új munkahely jött létre. Ugyanezen korosztályba 2021 júliusában közel 7,356 millió fő tartozott, így a foglalkoztatottsági ráta 64%-os. A nyári szezonalitás és a járvány terjedésének megfékezése utáni újranyitás munkaerőpiacra gyakorolt hatását jelzi az is, hogy 2021 júniusában 85 ezer fővel dolgoztak többen, mint az ezt megelőző hónapban. A 15-64 évesek között 4,549 millióan számítottak foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,3% volt. A férfiak esetében a foglalkoztatottsági ráta rendszerint magasabb, mint a nőknél; júliusban előbbieknél 78,2%, utóbbiaknál 68,4% volt.

A különböző adatbázisok összevetése nehézkes, mivel nem ugyanazokat a bázisegységeket alkalmazzák a munkaerőpiaci és egyéb folyamatok jellemzésére. Akad olyan, amelyik a báziskorosztály alsó korlátjának a 14, a 15, a 18 vagy a 20 éves kort határozza meg, míg felsőnek a 64 vagy 74 éves kor a jellemző. A korrekt és érvényes összehasonlításnál erre figyelni kell

Az Eurostat adatbázisa alapján az Európai Unió tagállamaiban összesítve (és a Brexit hatásával korrigálva) az előző évtized elején 181,75 millió foglalkoztatott volt, míg 2021 januárjában 192,4 millió fő. Ez azt jelenti, hogy 11 év alatt közel 10,65 millió új munkahely jött létre, melynek 9,4 százalékáért a magyar gazdaság felel (noha a lakosság az EU összlakosságának csupán 2,17 százalékáért). A 20-64 év közötti korosztály foglalkoztatottsági rátája 10 év alatt (2010-2020 között) az EU-ban 66,8%-ról 72,4%-ra emelkedett (5,6 százalékpontos javulás), Magyarországon pedig 62,2%-ról 75%-ra (12,8 százalékpontos javulás). Eszerint a munkaviszonnyal rendelkezők arányát tekintve 2010-ben sereghajtók voltunk, jelenleg pedig a felső negyedben vagyunk. A magyar foglalkoztatottsági ráta 2006-tól 2010-ig között évről évre csökkent, azóta azonban a 2020-as járvány sújtotta évet leszámítva szakadatlanul növekszik. A mutatót tekintve az európai átlagot 2015-ben haladtuk meg, és a V4 tagállamok közül Csehország után a másodikak vagyunk.

A KSH adatfelvételi módszertana szerint foglalkoztatottnak számít az, aki a kérdezést megelőző teljes (vonatkozási) héten legalább 1 órányi jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkaviszonnyal, de valamilyen ok (betegség, szabadság) miatt nem dolgozott. 2021. év elejétől a GYED és GYES mellett dolgozókon kívül azok is foglalkoztatottnak számítanak, akik valamilyen gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára (alatta nem), és a lejártát követően térnek csak vissza a munkaerőpiacra. A KSH azonban a pontos összehasonlíthatóság kedvéért az adatokat kiigazította. A KSH definíciói szerint munkanélküli az; aki a vonatkozási héten nem állt munkaviszonyban és nem volt egyéb jövedelemtermelő tevékenysége akár egy órát sem, de a kérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, és ha találna, két héten belül munkába tudna állni. Gazdaságilag aktív; aki foglalkoztatott vagy álláskereső munkanélküli, gazdaságilag inaktív; akik nem keresnek munkát és nem is dolgoznak (tanulók, nyugdíjasok, háztartásbeliek, idénymunkások) és potenciális munkaerő-tartalék pedig a munkanélküliek, alulfoglalkoztatottak, dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a felvétel kritériumait nem teljesítő inaktívák.

A munkanélküliség idén júliusban 3,9 százalékos volt (ezzel megközelítve a járvány kitörése előtti 3,3%-os szintet), így a gazdaságilag aktívak száma megközelítette a 4,9 millió főt. A gazdaságilag inaktívak száma körülbelül 2,5 millió fő, míg a potenciális munkaerő tartalék 350 ezer fő. Az alacsony munkanélküliségnek kereset-felhajtó hatása is lehet, ugyanis munkaerőhiány lép fel, ami fokozott munkaerőpiaci versenyt eredményez és magasabb fizetési ajánlatokra szorítja a munkaadókat.

A 2010-es országgyűlési választások előtt a jelenlegi kormánypárt tíz éven belül 1 millió új munkahelyet ígért, bár kis csúszással, de sikerült valóra váltani a célkitűzést. A foglalkoztatottság emelését elsősorban a vállalkozások támogatásával, a gazdaság fehérítésével és a munkát terhelő adók csökkentésével sikerült elérni. A munka az egzisztencia megteremtése mellett az önbecsülés egyik forrása lehet, és a megspórolt segélykiadások mellett az adóbevételt is hasznosabb célokra, még rászorultabbak megsegítésére lehet fordítani. Bár az adó és járulékkulcsok 2010-óta csökkentek, a másodlagos jövedelmi visszacsatolások révén a központi költségvetés munkát terhelő adóbevételei növekedtek.

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal. Oeconomus

Forrás: https://www.facebook.com/OeconomusGazdasagkutato/posts/1966117410205848
Adatok forrása: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog2107.html

Címkék: Megélhetés 

Kapcsolódó