Fordulópont! 2020-ra a termékenység elérte a Bokros csomag bevezetése előtti szintet!

A nemzetellenes erőknek nem sikerült annyi kárt okozniuk, hogy ne tudjuk azt helyrehozni!

Fordulópont! 2020-ra a termékenység elérte a Bokros csomag bevezetése előtti szintet!

2010 és 2020 közötti 24 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv hazánkban, ami a legjobb adat Európában.

Piroska Szalaimunkaerőpiaci elemző írása:
Tegnap a KSH nyilvánosságra hozta a decemberi születési adatokat, amellyel már a 2020-as teljes év ismertté vált. 2020-ban a KSH mérése szerinti teljes termékenységi ráta 1,55-re emelkedett. Ekkora mértékű termékenységi ráta legutóbb 1995-ben volt. Ebben az évtizedben 0,32-dal emelkedett, amelynél nagyobb javulás legutóbb a hetvenes évek közepén volt csupán.
Tekintsük át a magyar termékenységi ráta utóbbi 70 évben történt változását!

Az első jelentős hatást az 1953-1956 között a Ratkó korszakban életben levő abortusztilalom és gyermektelenségi adó gyakorolta. Az intézkedések 1956 nyarán történő megszűntetése és a forradalom utáni megtorlások következtében egészen 1962-ig zuhant a ráta, majd a családok gazdasági helyzetének kis mértékű javulása hatására a zuhanás megállt, de emelkedni a GYES bevezetésének hírétől kezdett. A három éves GYES 1967 január 1-től lépett életbe. Rövid időre visszaemelkedett a 2-es szintre a ráta, de gyorsan ismét csökkenni kezdett. 1969-ben volt a legtöbb abortusz hazánkban, száz szülésre 134 abortusz esett.

1973-ban bevezették azt a szociálpolitikai csomagot, ami a lakhatási körülményeket támogatta a korábbihoz nem mérhető mértékben. Ekkortól már a „bevállalt” gyermekre is lehetett hitelt és „szocpol” támogatást kapni. Ebben az időben a szülő nők átlagéletkora 25 év volt, tehát épp akkor vezették be a programot, amikor a Ratkó gyermekek legtöbbje szült. A program hatására a termékenységi ráta felugrott 2,4 körüli értékre. Nagy létszámú anyai korcsoport magas rátával nagyon magas születésszámot eredményezett. 1974-1976 között 180 ezer feletti gyermek született.

Majd 1980-ra már ismét 2 alá esett a termékenység. Mivel sok magas iskolai végzettségű és a korábbinál magasabb kezdő fizetésű nő jelent meg ekkorra a munkaerő-piacon, a családjaik számára egyre nagyobb problémát okozott a GYES alacsony mértéke. 1985-től bevezették a GYED-et, aminek következtében ismét a rendszerváltásig emelkedett a termékenység.
A munkahelyek 1989-1992 közti óriás mértékű megszűnése olyan veszélyt jelentett a családokra, hogy elkezdték „halasztani” a gyermekvállalást. Szerettek volna gyermeket, de nem merték bevállalni. Majd 1995-ben a Bokros csomag megszűntette a GYED-et. Ez volt az első olyan rendelkezés, ami a családok kedvezményeit megnyirbálta. Egyértelmű üzenete volt, hogy az állam számára innentől nem érték a gyermek, a közösség egyedül hagyta a gyermekes családokat. Ezáltal 1,5 alá esett a termékenység, sőt 1999-re 1,3 alá. 2000-ben az első Orbán kormány ugyan visszavezette a GYED-et, de bevezette mellé a minimálbér 140%-át jelentő GYED plafont is. Ennek hatására megállt a zuhanás pár évre ismét 1,3 fölé emelkedett a ráta ugyan, de jelentősen emelkedni már nem tudott. Ekkor 28 év volt a szülő nők átlagos életkora. A 1974-1976 közti „szocpol” gyerekek (sokszor hibásan Ratkó unokáknak hívják őket) 2002-2004 között értek ebbe a korba, amikor nagyon alacsony volt a termékenységi ráta, s nem is volt várható, hogy a kormány bármilyen családi vagy gyermekkedvezményekben gondolkodjon. Így aztán nem lett magas az éves születésszám. Ezt még a Bajnai kormány azzal tetézte, hogy a 42 év óta működő GYES-t 2009-ben lecsökkentette 2 évre – igaz, hogy 2010 júniusi hatállyal. Ennek is rendkívül negatív üzenete volt. A 2010-re 10% fölé kerülő munkanélküliség, a reálbér csökkenése, a devizahitel válság miatt rengeteg családot fenyegető szegénység és társadalmi kirekesztődés hatására aztán ismét jelentős csökkenést tapasztalhattunk a termékenységben. 2011-re elérte a valaha mért érték minimumát, 1,23-t.

2010-ben a második Orbán kormány egyik első intézkedéseként visszaállították a 3 éves GYESt, 2012 januártól korábban nem látott mértékű családi adókedvezményt vezettek be, amelynek hatására 0,11-gyel emelkedett a ráta. 2013-tól a munkahelyvédelmi akció keretében a GYED/GYES-ről visszatérő anyák munkáltatói a magyar gazdaságtörténetben először járulékkedvezményt kaptak. 2014-ben a GYED extra keretében megszűnt a GYED és a GYES alatt a nők munkavállalási tilalma, s ennek következtében 0,07-tel tovább nőtt a termékenység. Majd 2015-től elindult a CSOK, ami 0,05-ös növekedést eredményezett. Ezen a 1,49-es szinten maradt négy éven át. S 2020-ban a CSOK 2019-es jelentős kibővítésének hatására ismét jelentősen emelkedett, 0,06-tal, s az intézkedések hatására a KSH módszerével számított termékenységi ráta 1,5 fölé került (Bokros csomag óta először).

A KSH és az Eurostat termékenységi adatai között különbség van, amely abból adódik, hogy az Eurostat az unió bármely országában születő magyar gyermekeket számolja bele a rátába, a KSH pedig Magyarországon megszülető bármilyen nemzetiségű gyermekeket veszi alapul. Az Eurostatnál 2016-ra 1,5 fölé kerültünk, s 2018-ra éppen meghaladtuk az uniós átlagot. Az EUROSTAT 2019-es és a 2020-as adataira még várni kell.

Forrás:https://www.facebook.com/piroska.szalai.54/posts/3248229368759950
https://szamokadatok.hu/Post/2796/A_demografiai_fordulat_evtizeden_vagyunk_tul
https://mandiner.hu/cikk/20210129_novak_katalin_zajlik_a_demografiai_fordulat_magyarorszagon

Címkék: Család  Nemzet 

Kapcsolódó