Tények: kétszer olyan gazdagok vagyunk, mint Gyurcsányék idején

Dupla bérek, házak, lakások, autók, megtakarítások, állampapírok - van minden! (Persze csak annak, aki dolgozik!)

Tények: kétszer olyan gazdagok vagyunk, mint Gyurcsányék idején

🔴 2010 előtt Gyurcsány, Gyurcsány felesége, Dobrev Klára és haverjaik milliárdos oligarchák lettek, a lakosság vagyona viszont nem nagyon nőtt.
🟢 Most a lakosság, a vállalatok, a magyar állam, a magyar vállalkozók mind látványosan jobb helyzetben vannak.

Hangzatos címek, megdöbbentő, lesújtó képek. Omladozó házfalak között zsinegre teregető szegényasszony, ételosztás reklámszatyrot cipelő öregeknek. A Balaton utáni hiábavaló vágyódást érzékeltető, kontrasztos kép. Hiányos fogazattal mosolygó szakadt suhancok szakadt focilabdával, félig lógó drótkerítés mögött. Ha nincs más kéznél, mindig akad egy kis nyomor, amivel az emberek lelkébe lehet gázolni. Sajtófotó-díjra aspiráns képeket az arcunkba tolva ébresztenek szánalmat szerencsétlen sorsú embertársaink iránt, hogy hamis lelkiismeretfurdalást keltsenek bennünk, bízva abban, hogy minden nyomorért a kormányt és annak gonosz vezetőjét fogjuk hibáztatni. Egy fillért se stadionra, egy forintot se hadseregre, amíg szegénység van Magyarországon, amíg egy gyerek is éhezik! Nem, nem az én adómból!

Mi más is aggaszthatná jobban a magyarokat 2020-ban, mint a szegénység? Hiszen a nyaralás luxusát alig páran engedhetik meg maguknak, a reménytelen helyzetből kitörni reménytelen, a magyarországi jobbágyvilágból nincs kiút. Év végére a lakosság harmada mély nyomorban fog élni - figyelmeztet a baloldalon világhírű közgazdász -, és ne felejtsük el, hogy mindez kinek a hibája: az utóbbi évek intézkedései csak tovább rontották a helyzetet.

A hárommillió szegény országa c. elbeszélés mélyen beleivódott a köztudatba. Ha rajtuk múlik, örökké benne is marad. Pont úgy, mint a nemzetiségi feszültségekkel terhelt Magyar Királyság elkerülhetetlen darabokra szakadásának mítosza, mint a magyarországi oszmán hódítás csodás kulturális öröksége, vagy mint a 19. századi nyelvújító mozgalom előtti magyar köznyelv végtelen elmaradottsága. Ezekben a toposzokban közös, hogy a nemzeti büszkeséget, a nemzethez való tartozás örömét, önazonosságunk egyik legfontosabb pillérét igyekeznek lerombolni. Ki akarna egy olyan nemzettel közösséget vállalni, ami csupa csóró nyomorultból áll? Ki ne akarna szabadulni onnan? Ki ne csatlakozna a világmegváltó gondolathoz: fizessenek a gazdagok!

Tudjuk jól: nincs olyan társadalom, ahol ne lennének szegények. Mindig lesznek olyanok, akik gyengeségük, rossz neveltetésük, lustaságuk, önfejűségük, nehéz családi körülményeik vagy akár egy önhibájukon kívüli baleset, szerencsétlen események sorozata miatt szegénysorban élik le életüket. Ez persze nem jelenti azt, hogy szegényként ne lehetne szerényen, de büszkén, felemelt fejjel élni. Ha van biztos önazonosságunk, nemzettudatunk, akkor ez is nagyobb eséllyel fog sikerülni.

És mit mondanak a számok? Szegényedünk-e, vagy sem? Gyarapodik-e a társadalom, vagy sem? Ahhoz, hogy ezekről érdemben tudjunk vitatkozni társadalmi, nemzetgazdasági szinten, mindenekelőtt releváns adatokra kell támaszkodnunk.

A HÁZTARTÁSOK NETTÓ PÉNZÜGYI VAGYONA
Vizsgálódásunk tárgyául a háztartások pénzügyi helyzetét választjuk. Tesszük ezt azért, mert a gazdagság és szegénység elsőrendű fokmérője a pénzügyi helyzetünk - nem felejtve el a tényt, hogy persze nem ez az egyetlen fokmérő. Erre vonatkozóan a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) megfelelően részletes adatsora áll rendelkezésre, amellyel nincs más dolgunk, mint letölteni a honlapjáról, megismerni az adatokat, szükség esetén néhány számítást elvégezni és felhelyezni őket egy megfelelő ábrára, amely segít eligazodni a témában úgy, hogy a hatalmon lévő kormányok teljesítményét is értékelni tudjuk ez ügyben.

A FELHASZNÁLT ADATOK
Az MNB rendszeresen közzéteszi a "Háztartások részletes, negyedéves pénzügyi számlái" c. statisztikáját, amelyből értékes, nemzetgazdasági szintű információkat tudhatunk meg a magyar háztartások pénzügyi vagyonának a helyzetéről, egészen pontosan a nettó pénzügyi vagyonáról és annak összetevőiről. Adja magát a kérdés: miből áll össze a háztartások nettó pénzügyi vagyona?

Áll egyfelől a pénzügyi eszközökből (+): készpénzből és betétekből, értékpapírokból, másoknak nyújtott hitelekből, részvényekből és vállalati részesedésekből, biztosításokból (életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás), ún. pénzügyi derivatívákból* és egyéb követelésekből (adó, járulék, nyugdíjpénztári átlépés miatti követelés).
Áll másfelől a pénzügyi kötelezettségekből (-): hitelekből (ingatlan, fogyasztási, egyéb), pénzügyi derivatívákból* és egyéb tartozásokból (adó, járulék, kereskedelmi hitelek).
Ha végiggondoljuk a saját magunk vagy családunk pénzügyi vagyonát, láthatjuk, hogy a fenti csoportosítás elég jól leírja a pénzügyi vagyonunk összetevőit. Készpénz, folyószámlaegyenleg, lekötött betét, életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, állampapír, kft-ben, bt-ben meglévő részesedés, pénzügyi kalandokat kedvelőknél részvények, tőzsdei befektetések a vagyont növelő oldalon. Lakáshitel, folyószámlahitel, autóhitel, szabad felhasználású hitel, fegyelmezetlenebbeknél egy kis adótartozás a vagyont csökkentő oldalon.

Összeadva a pénzügyi vagyont növelő tényezőket (eszközöket), és abból kivonva a pénzügyi vagyont csökkentő tényezőket (kötelezettségeket), megkapjuk a háztartások nettó pénzügyi vagyonát. Ez az adatsor megfelelő képet fog nyújtani számunkra a magyarok szegényedéséről, nyomorúságáról vagy ennek ellenkezőjéről: a gyarapodásáról és gazdagodásáról. Nézzük meg, hogy miként alakult a háztartások nettó pénzügyi vagyona nemzetgazdasági szinten!

SZEMLÉLTETÉS
Az adatsor negyedéves bontású, s az adatokat először inflációval korrigáljuk, tehát olyan értékre számítjuk át, amelyen azok összevethetők lesznek egymással, függetlenül attól, hogy időben távol állnak egymástól. Ebben a számításban a múltbeli adatokat korrigáltuk mai értékre**, hogy összehasonlíthatóak legyenek az utolsó, hozzánk időben legközelebb eső vizsgált adattal, amely 2020 második negyedévére vonatkozik. Ezt a korrigált adatsort mutatja be az alábbi ábra:

ÉRTELMEZÉS
A színezett területek mutatják a háztartások nettó pénzügyi vagyonának alakulását 1994 harmadik negyedéve és 2020 harmadik negyedéve között - koncentráljunk az 1998 utáni időszakra!

Az I. Orbán-kormány alatti 1998 harmadik negyedéves érték, tehát a nettó pénzügyi vagyon mai árakhoz korrigált értéke 12 094 milliárd forint volt, amely 22 év alatt, 2020 nyarára 52 708 milliárd forintra hízott.
Szép eredmény, és az sem mindegy, hogy mikor, ki szabta meg a kereteket a vagyon gyarapítására, s azok a keretek milyen lehetőséget biztosítottak a háztartásoknak a vagyon növelésére. Ennek elemzéséhez első körben két dolgot kell figyelnünk: a színes területeket (logikusan a narancs jelenti a Fidesz-KDNP-t, a vörös az MSZP-SZDSZ-t), valamint a görbe meredekségét a különböző kormányzati ciklusokban. Szemmel is látható, hogy mely kormányok teljesítettek jól e téren: a narancs területek 14 éve alatt a görbe jóval meredekebben emelkedik, mint a vörös terület 4+8 éve alatt.

SZÁMOKBAN KIFEJEZVE:
1998-2002 között 46%-kal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, ami negyedévente átlagos 348 milliárd forint növekedést jelentett.
2002-2010 között 28%-kal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, ami negyedévente átlagosan +156 milliárd forint növekedést jelentett. Ezen időszakon belül 2007 utolsó negyedéve és 2009 első negyedéve között, tehát alig több, mint egy év alatt, a mutató 14%-kal csökkent, így negyedévente átlagosan 549 milliárd forintos pénzügyi veszteséget voltunk kénytelenek elszenvedni.
2010-2020 között 132%-kal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, ami negyedévente +715 milliárd forint növekedést jelentett.
Tegyük egymás mellé az eredményeket: a narancs sarokban +348 és + 715 milliárd forint negyedéves gyarapodás és gazdagodás, a vörös sarokban +156, illetve -549 milliárd forint negyedéves gyarapodás és szegényedés.

Szegényedik-e a magyar? Megvalósul-e most már végre a hárommillió szegény országa? A nemzeti oldal kormányzásának trendjét nézve aligha, persze az ördög a részletekben rejlik, tartja a mondás. Vannak, akik az ördögnek drukkolnak.
További részletek következnek a cikk folytatásában.

Az adatok forrása: MNB, MNB.

* pénzügyi derivatívák: ún. származtatott ügyletek. Olyan befektetések, amelyek értéke más, az ügyletet kötő által nem birtokolt termékből, jellemzően értékpapírokból származik. Társadalmi szinten a háztartások vagyonának elhanyagolható részét teszik ki.

** inflációs korrigálás: mindannyian tudjuk, hogy 1000 forintból tíz évvel ezelőtt több mindent tudtunk venni, mint ma, hiszen a pénz értéke - mikor gyorsan, mikor lassan - az idővel romlik. Azért, hogy a sok évvel ezelőtti nettó pénzügyi vagyon értékét össze tudjuk hasonlítani a mai értékkel, a múltbeli értékeket egy inflációs együtthatóval felszorozzuk. Például a 2007. év második negyedévi összeget 1,39-cel kell megszorozni annak érdekében, hogy össze lehessen hasonlítani a 2020. év harmadik negyedévével. Ez azt jelenti, hogy 2007 óta 39%-kal romlott a pénz értéke. Az inflációs együtthatókat az MNB által közzétett negyedéves inflációs értékek segítségével számoltuk ki.

Kapcsolódó cikkek:
📌 Álhír, hogy a kormány nem ad semmit az egyedülállóknak!
https://szamokadatok.hu/Post/2683/Alhir_hogy_a_kormany_nem_ad_semmit_az_egyedulalloknak
📌 A nagy diktatúrában 47 százalékról 20 százalékra csökkent a túlzsúfolt lakásokban élők száma
https://szamokadatok.hu/Post/2647/A_nagy_diktaturaban_47_szazalekrol_20_szazalekra_csokkent_a_tulzsufolt_lakasokban_elok_szama
📌 Európai szinten Magyarországon alacsonyak a lakhatás költségei
📌 Rezsicsökkentés: átlagosa 1 milliót spórolt ezzel minden háztartás. https://szamokadatok.hu/Post/2682/Rezsicsokkentes_-_ime_a_valodi_szamok
📌 kevesebbet adózunk - MINDENKI!
https://szamokadatok.hu/Post/2671/Ha_Gyurcsanyekat_tamogatod_nem_Orbannal_tolsz_ki_hanem_magaddal

Forrás: https://kontra.hu/szegenyseg-magyarorszagon-ketszer-olyan-gazdagok-vagyunk-mint-gyurcsanyek-idejen/

Címkék: Megélhetés 

Kapcsolódó