Megáldották a felújított, közel 850 éves Árpád-kori monostortemplomot a Szatmár megyei Ákoson

A nemzetnek és a kereszténységnek nincs határa!

Megáldották a felújított, közel 850 éves Árpád-kori monostortemplomot a Szatmár megyei Ákoson

(+ további képek, link a cikk végén)

A Szatmár megyei „Öreg Hölgy”, az 1175-ben épített ákosi református templom Erdély legnagyobb Árpád-kori monostortemploma, s nem csak a megye, de az országhatártól független egész régió egyik legcsodálatosabb épülete. Kiemelten fontos épített örökség, amelynek hamisítatlan középkori hangulata és kisugárzása az épületet kívülről szemlélő számára is érzékelhető, a falak közé lépve pedig csak még inkább erősödik. A nagyszabású, 2,2 millió lej értékű restaurálási munkálatok 2018-ban kezdődtek el, és idén tavasszal fejeződtek be, az eredetileg májusra tervezett átadási ünnepséget azonban a koronavírus-járvány miatt végül csak most, szeptember 13-án tartották meg.

A Szatmár megyei Ákos református temploma Erdély legnagyobb Árpád-kori monostortemploma és kétségkívül a Partium, valamint a magyar romantika legjelentősebb műemléke, amely csaknem teljesen érintetlenül megőrizte építése első szakaszának jellegzetességeit, pedig a lassan nyolc és fél évszázad alatt sok minden történt vele és körülötte.

Igaz, már létrejötte sem mindennapi: az 1241-es tatárjárás után IV. Béla király kénytelen megengedni (a központi hatalom rovására) a kőből való építkezést, sőt segíti is ezt, így a főurak kővárakat és családi monostorokat építtetnek, az ákosi monostor és templom az Ákos nemzettség adományaiból épült „családi” monostorként és bencés szerzeteseket telepítettek ide. Az írásos emlékek szerint 1642-ben leégett, de megjavították, ezt követően azonban a törökök bosszúból felgyújtották. A leégett tetőszerkezetet viszont 90 éven keresztül nem pótolták, hanem a templomban, de szabad ég alatt tartották az istentiszteleteket (ugyanis valamikor az 1540-1550-es években, a környékbeli templomok közül az elsők között „református kézre került”), 1732-ben építették újjá, de tornyába villám is csapott, 1834-ben földrengés rongálta meg, majd 1862-ben újabb, három napon át pusztító tűzvésznek esett áldozatául. Az újjáépítési s egyben restaurálási munkálatok 1902-ben fejeződtek be, Schulek Frigyes építész vezetésével.

A padok 1750-1776 között készített, festett előlapjait – amelyek változatos növényi motívumaival, kazettás megoldásaival és jellegzetes, korsóból kinövő virágos díszeivel az úgynevezett erdélyi késői virágos reneszánsz csodálatos darabjai – 2015-ben Mihály Ferenc restaurálta különös gonddal, aztán egy évvel később Szatmár Megye Tanácsa és a református püspökség szakmai partnerséget kötött annak érdekében, hogy benyújthassák a felújítási pályázatot. A nagyszabású, 2,2 millió lej értékű restaurálási munkálatok 2018-ban kezdődtek el, és idén tavasszal fejeződtek be, az eredetileg májusra tervezett átadási ünnepséget azonban a koronavírus-járvány miatt végül most, szeptember 13-án tartották meg. A mennyország előcsarnoka „Ha valamit 800 esztendeje megépítettek, ha valamit 800 esztendőn át megőriztek, az azért van, mert Isten trónusára tekintünk innen a földről” – hangsúlyozta Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke vasárnap délután Ákoson, ahol felújítását követően megáldotta Erdély legnagyobb, s több mint nyolc és fél évszázados, Árpád-kori monostortemplomát. Ünnepi igehirdetését a püspök a 103. Zsoltár 19–22. soraira építette, hiszen mint mondta, a 103. Zsoltár egy csodálatos himnusz és egy ajándékzsoltár, amely azokat az érzéseket fogalmazza meg, amelyeket egy felújított templom mellett érez az ember.

„Hisszük, Uram, hogy Te is gyönyörködsz benne; nem nézted hibáinkat, botlásainkat, hanem megadtad, hogy újra otthona legyen istentiszteleteinknek. Ez a templom a Te méltóságodra szolgál. S ha valaki belép az ákosi templom kapuján, úgy érezheti, hogy a mennyország előcsarnokában van – életünk központi része az Istennel való találkozás, s eme találkozások legfőbb helyszíne a templom. De minden kiürült, lebontott, bezárt, felgyújtott, más célra használt templomért szakadjon meg a szívünk, mert Isten trónusa ellen követnek el gyalázatot” – fogalmazott. Emlékeztetett ugyanakkor arra is: ne csak a szánk áldja, ne csak az ünnepi óra legyen áldással teli, hanem mindig tudjuk áldani az Urat, mert a megújult templom a megújult szívről és a megújult feladatvégzésről szól. Rendkívüli – négyszer is Dobai Zoltán lelkipásztor bevallotta: amikor három évvel ezelőtt megkezdődött a felújítás, picit megijedt és Csűry püspök volt az, aki bátorította. „Hála Istennek, elvégeztetett a munka, a felújítás elkészült. Nagyön örülök, hogy most együtt lehetünk és együtt adhatunk hálát. Az elmúlt napokban folyamatosan bennem csengett egy szó: rendkívüli. Rendkívüli templomunk van, rendkívüli a helyzet, amelyben most hálát adunk, rendkívüli barátokat, segítőket, embereket tudhatunk magunk körül, rendkívüli az Istenünk. Nagyon hálásak vagyunk Istennek és mindenkinek, aki ebben a felújításban részt vállalt” – mondta.

Hozzátette: a felújítás során voltak olyan munkálatok, amelyeket a pályázati pénzből nem végezhettek el, ezért a magyarországi kormánytól kértek és kaptak támogatást, 15 millió forint értékben. Ezt megelőzően egyébként a templom legmesszebbre látszó részei, a toronysisakok, a Középkori templomok útja projekt keretében (amely az utóbbi évek egyik legnagyobb volumenű és jelentőségű örökségvédelmi, határom átnyúló programja) újultak meg, s ugyancsak ennek keretében gazdagodott látogatócentrummal is a templom. Nemzeti összetartozás és nemzeti szolidaritás A zilahi óvodaátadásról érkező Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: az ákosi templom nemcsak a királyhágómelléki egyházkerület egyik ékköve, hanem a magyar nemzet, művelődéstörténet egyik kiváló építménye is. Mint mondta, száz éve minden magyar határon túlivá vált, a határok ugyanis szétszabdalták az országot és a nemzetet, a határon túliság pedig identitásképező tényező lett. Az államtitkár szerint a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer és a történelmi magyar egyházak intézményrendszere mellett a politikai intézményrendszerre is szükség van. „Közösségeinket úgy kell megerősíteni, hogy bármi baj jöjjön is, közösségünk megállja a helyét és ne szenvedjen csorbát. A Kárpát-medencében a határok jelen pillanatban újra lezárultak, de a nemzeti összetartozás éve a nemzeti szolidaritás éve is lett” – mondta, töretlen fejlődést kívánva a magyar közösségeknek.

„Úgy bírta ki, hogy mindig magyarul dicsérték benne az Urat” Pataki Csaba tanácselnök „társmunkási” minőségében felidézte, hogy már 20 évvel ezelőtt forrásokat kerestek a felújításra. „Szatmár megye legrégebbi, ember keze nyomát viselő építménye az évszázadok alatt kibírt tatárt, törököt, németet, oroszt, minden nemzetet, amely erre járt és úgy bírta ki, hogy mindig magyarul dícsérték benne az Urat. A felújítás során mindenki hozzátett egy apró követ, erősítvén a valóságos és a képzeletbeli falakat és remélem, hogy 800 év elteltével is keresztény magyar emberek fognak magyarul szolgálni, imádkozni az ákosi református templomban” – fogalmazott. Hozzátette azt is, alig egy hét leforgása alatt több, igencsak jelentős eseményen vehetett részt: Kökényesden húsz év után újra magyarajkú görögkatolikus áldozópapot szenteltek fel, Máriapócsón a Kereszténydemokrata Néppárt kihelyezett frakcióülésének keretében értekezett Semjén Zsolttal, Magyarország nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesével, és most az ákosi monostortemplom megáldását ünnepelheti. „Köszönünk minden magyarországi segítséget – de ahhoz, hogy tudjanak segíteni, kell legyen, kit segíteni. Maradjon együtt ez az ákosi magyar közösség és legyen jó erős”, mondta.

Forrás: Maszol.ro https://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/131937-megaldottak-a-felujitott-kozel-850-eves-arpad-kori-monostortemplomot-a-szatmar-megyei-akoson
További képek: Potápi Árpád János
https://www.facebook.com/potapiarpad/posts/3891117160902994

Címkék: Hírek 

Kapcsolódó