Jogállami normák helyreállítása

A polgári kormányzás 10 éve – 19. rész

Jogállami normák helyreállítása

Nézőpont Intézet a demokratikus normákkal folytatta:
„A 2010 előtti és utáni kormányzás vízválasztója a demokratikus normák helyreállítása. A legfontosabb lépést a jogállamiság biztosítékainak megerősítése jelentette. Ennek keretén belül megszüntették a titkosszolgálatok politikai célú felhasználását, helyreállították a gazdasági adatok megbízhatóságát, illetve a rendfenntartás állami monopóliumát. Az igazságszolgáltatás függetlenségét a 2011. évi CLXI. törvény (1) elfogadásával biztosították, amelyben az ítélkezés szakmai felügyelete és központi igazgatása elvált egymástól. Az ítélkezés egységességének és szakmai színvonalának biztosítása a Kúria elnökének, a bíróságok központi igazgatása pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének feladatkörébe került. A transzparencia jegyében szabályozták az OBH vezetői tisztségeinek pályáztatási rendszerét is. A bírósági rendszer átalakítása során a magyar kormány minden vitás kérdést lezárt a Velencei Bizottsággal és az Európai Bizottsággal. A közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos garanciát kapott, amely élére intézményt is nevesítettek, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.”

Kiegészítve:
Montesquieu (2) nevéhez fűződik a hatalmi ágak szétválasztásának elmélete, amely minden demokratikus jogállamban alapvetés. A három hatalmi ág a következő: törvényhozó hatalom (parlement), végrehajtó hatalom (kormány) és a bírói hatalom (bíróságok). Ezek mellett további fontos entitások (3): a köztársasági elnök, Alkotmánybíróság, ombudsmanok, ÁSZ, MNB, ügyészség, önkormányzatok, stb.

Az 1972-es törvény (4) szerint még az igazságügyi miniszter irányította a bíróságok személyi és anyagi ügyeit, szabályozta az ügyviteli rendet. Elmondható, hogy a végrehajtó hatalom és a bírói hatalom nem volt szétválasztva. 1991-es Alkotmánybírósági (AB) határozat ezt a modellt helybenhagyta, így egészen 1993-ig kellett várni, mire legalább a bírói kinevezések kapcsán történt előrelépés. Az 1997-es bírósági reform révén az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz (OIT) került a bíróságok igazgatása. Az OIT nemcsak bírókból állt, hanem más hatalmi ágak is képviseltették magukat a szervezetben. 2009-ben az AB nem találta alkotmánysértőnek, hogy az OIT-ben más hatalmi ágak is képviseltették magukat. A 9 bíró mellett az igazságügyért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő is képviseltette magát.

2012-től hatálybelépő Alaptörvény tovább függetlenítette a bírósági ítélkezést, azonban szervezeti változásokat is hozott. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke látja el a bíróságok igazgatását, amely feladat korábban az OIT-hez tartozott. A 15 bíróból álló Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeleti jogot kapott az OBH elnöke felett illetve indítványozó szerepkört lát el, amelyeket fokozatosan erősítettek. Az AB 2013-ban alkotmányosnak találta, hogy az OBT-ben nincs más hatalmi ágból delegált tag.
Fontos változás, hogy a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) elnökének személye elvált az OBH elnökétől, ugyanis korábban az OIT elnöke az Legfelsőbb Bíróság elnöke is volt egyben. További részletek a bíróságok működéséről itt (5, 6, 7).

A bíróság mellesleg ritkán dönt az állam javára, mivel még mindig sok a túlkoros kommunista bíró.
A balliberálisok sokszor felvetik a jogállam hiányát, mert szerintük csak az a jogállam, amit ők képviselnek. Szerintünk pedig, amit ők akarnak az végeredményét tekintve nemzetellenes, elitista, következménynélküli, bosszúálló, nem tűr más véleményeket, kizsákmányoló, társadalomromboló és megtévesztő. Gyakorlatilag politikai indíttatású, kiüresedet demagógiát hangoztatnak már évek óta. A jogállamra ugyanis nem létezik egységesített, mindenki által elfogadott definíció (8, 9). Nincs mit mérni.

Érdekes tények (10), hogy pl. Svájcban nem kötik jogi végzettséghez a bírói tevékenységet, de egy bírói kinevezéshez politikai párt támogatása elengedhetetlen. Finnországban az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik a bíróságok irányítása. Ezek az országok jogállamok vagy sem? Attól függ, hogy kit kérdezünk.

Részletek:
1. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100161.tv
2. https://hu.wikipedia.org/wiki/Montesquieu_(filoz%C3%B3fus)
3. https://2010-2014.kormany.hu/hu/mo/magyarorszag-alkotmanyjogi-berendezkedese
4. http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20164sz/02_BaloghBekesi_IAS_2016_4.pdf
5. https://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/hirek/elfogadta-az-orszaggyules-az-igazsagszolgaltatas-reformjat
6. https://2010-2014.kormany.hu/hu/mo/az-igazsagszolgaltatas-rendszere/biroi-szervezeti-rendszer
7. https://kuria-birosag.hu/hu/mai-birosagi-rendszer
8. https://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/a-miniszter/beszedek-publikaciok-interjuk/a-vilaglatasunkat-kell-megvedenunk
9. https://precedens.mandiner.hu/cikk/20191113_konyvajanlo_a_jogallamisag_homalyos_fogalma
10. https://birosag.hu/hirek/kategoria/birosagok-nagyvilagban/mit-jelent-biroi-fuggetlenseg-europaban
Forrás:
https://nezopont.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve-1.pdf
Előző rész:
https://szamokadatok.hu/Post/1790/Berek_a_szocialis_agazatban_gyogyaszati_segedeszkozok_tamogatasa

Címkék: Nemzet 

Kapcsolódó