Mese az elherdált állami vagyonról

Mese az elherdált állami vagyonról

Kinek állt az érdekében eladni minden nyereséges vállalatot? Kiket szolgált ki a baloldal? Kik voltak a nyertesei és kik a vesztesei a privatizációnak nevezett kifosztásnak?

A képen csak néhány azon nemzetstratégiailag is fontos vállalatok közül, melyeket a baloldal elherdált 2002-2010 között illetve 1998 előtt.

Ivóvíz, elektromos áram, földgáz, közlekedés, fémipar, olajipar, bányászat, erőművek, távközlés – a baloldal szerint ezek mind nem fontos, létszükségleteinket ellátó iparágak - szerintünk pedig azok.

Magyarország Kormánya folyamatosan azon dolgozik, hogy az elherdált állami vagyon visszakerüljön a magyar nép tulajdonába. Visszavettük a MOL részvénycsomagot, újra magyar kézben az elektromos- és földgázhálózatunk, a Főgáz és más fontos vállalatok.

Szuverenitásunk egyik alappillére, hogy az ország energiaellátása a saját lábán álljon, és ne függjünk külföldi befektetőktől, akik csak a profitot pumpálják ki az országból, de nem fejlesztik a létesítményeket. Ennek jelképes példája a Mátrai Erőmű, ami hamarosan visszakerül az MVM tulajdonába, és ahol az elmúlt évtizedek elmaradt fejlesztéseit kell most elvégeznünk. Az erőmű biztosítja Magyarország villamosenergia szükségletének 17%-át.

Sajnos vannak olyan vállalatok is, melyek nem élték túl a baloldal kapzsiságának romboló tevékenységét: ma már nincs MALÉV, holott világszerte ismert és elismert vállalat volt egykor.

A baloldal a privatizációból befolyó összegekkel tömte ki az elhibázott gazdaságpolitikájuk miatt hiányos költségvetést, ezért az elpocsékolt vagyon ellenértékét egyszerűen felemésztették. A vagyon eltűnt, a pénz felszívódott, a magyar nép pedig rabszolga lett.

Orbán Viktor és a Fidesz még 2004-ben, ellenzéki pártként kezdeményezte a privatizáció leállításáról szóló népszavazást, az aláírásgyűjtő íven az a kérdés szerepelt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés azonnali hatállyal állítsa le a gazdasági társaságokban és a közhasznú társaságokban meglévő állami tulajdon privatizációját?"

Az Alkotmánybíróság azonban nem engedte a népszavazás kiírását. A testület szerint azért nem kezdhető el az aláírásgyűjtés az említett referendumhoz, mert a kérdés - eredményes népszavazás esetén - közvetlenül érintené a költségvetést, ilyen kérdésben azonban az alkotmány szerint nem lehet népszavazást tartani, így folytatódott tovább az állami vagyon eladása.

A fiatalok nem tudják, hogy mi vezetett oda, hogy Magyarországot néhány éve még a „Bóvli” kategóriához sorolták a nemzetközi hitelminősítők, ezért feladatunk, hogy elmondjuk nekik.

ADD TOVÁBB

Címkék: Baloldali rombolás  Gazdaság 

Kapcsolódó