Nyugdíjasok, nyugdíjrendszer megreformálása

A polgári kormányzás 10 éve – 16. rész

Nyugdíjasok, nyugdíjrendszer megreformálása

A Nézőpont Intézet a nyugdíjasokról is szót ejtett:
„A nyugdíjak vásárlóértékét nemcsak megőrizték, de 10 százalékkal növelték is, az öregség után járó társadalmi juttatások egy főre jutó értéke vásárlóerő-egység alapján 2010-ben 1529,3, 2018-ban 1766,5 volt. A gazdasági intézkedések sorában szimbolikus jelentőségű, hogy a Kormány 2021-től fokozatosan visszaállítja a 2009 tavaszán kivezetett 13. havi nyugdíjat.”

Kiegészítésképpen:
A 2010-es 97259 forintos átlagnyugdíj 2019-re 142114 forintra (1) emelkedett (46,1%), míg az infláció 27%-os volt ugyanezen időszakban (2), így az átlagnyugdíj emelkedése 19%-kal meghaladta az inflációt.

A 13. havi nyugdíjat a balliberálisok vették el (3) és közben van pofájuk folyamatosan kritizálni a nyugdíjrendszert. 2009. július 1-től a Bajnai-kormány törölte el a 13. havi nyugdíjat, és szüntette meg a tiszta svájci indexálást, amely fele-fele arányban veszi figyelembe az inflációt valamint várható nettó keresetnövekedést is. Még ők vezették be cserébe az akkor gazdaságilag elképzelhetetlen nyugdíjprémiumot, ugyanis abban az időben a GDP növekedés nem érte el a 3,5%-ot, ami a nyugdíjprémium alapfeltétele. Nesze semmi, fogd meg jól! Továbbá ők szüntették meg a svájci indexálást (3), azaz vezették be azt a szabályt, hogy ha a GDP növekedése 3% alatt marad, akkor csak az infláció mértékével nő a nyugdíj, 3-4% között 80-20 arányban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 4-5% között 60-40%-ban az infláció és a nettó átlagkereset függvényében, 5%-tól pedig a klasszikus svájci indexálás szerinti 50-50%-ban.

2012-től csak az inflációhoz kötik a nyugdíjak emelését.

A balliberálisok persze visítanak a nyugdíjak miatt (4). Vizsgáljuk meg a visításuk jogosságát! 2009-ben eltörölték a 13. havi nyugdíjat, ezért visíthattak volna, de nem visítottak, mert ezt a Bajnai intézte. 2010-ben, 2011-ben a GDP nem nőtt 3,5% fölé (5), tehát mindenképpen inflációval nőtt a nyugdíj: nincs különbség, Bajnai-fél nyugdíjrendszer élt.

A 2012-től bevezetett új nyugdíjrendszer szerint is, valamint a Bajnai-féle verzió szerint is 2012-ben, 2013-ban csak az inflációval nőttek volna a nyugdíjak, ugyanis 3% alatti mértékben nőtt a GDP. 2014-ben a GDP 4,2%-kal emelkedett, az infláció -0,2% volt, átlagkereset pedig 3%-ot nőtt, 2015-ben 3,8%-os GDP növekedés mellett az infláció -0,1%-ot tett ki, a nettó átlagkereset növekedése pedig 4,3%-ot ért el. A matek szerint a nyugdíjaknak nem kellett volna emelkednie ezekben az években, azonban 2014-ben 2,4%-kal (6), 2015-ben pedig 1,8%-kal emelkedtek (7). 2016-ban a GDP növekedése nem érte el az 3%-ot, nincs vita a nyugdíjemeléssel kapcsolatban.

2017-től azonban már jobban jártak volna a nyugdíjasok, ha a nettó bérnövekedést is figyelembe vették volna 2017-ben 60%-ban, 2018-ban 50%-ban, 2019-ben pedig 60%-ban. Azonban a nyugdíjprémiumot ezekben az években már megkapták a nyugdíjasok, megérkezett hozzájuk a rezsiutalvány valamint az Erzsébet utalvány is.

2020-tól pedig 4 év alatt fokozatosan visszaépítésre kerül a 13. havi nyugdíj, amely átszámolva felfogható 4 éven keresztül évi +2%-os emelésnek is az infláción felül.

A dolgozó nyugdíjasok járulékmentességet élvezhetnek 2020. július 1-től, amely 14%-os keresetnövekedést jelent (8).

A magánnyugdíjpénztárakra áttérve a következő olvasható az elemzésben:
„A kormány ösztönözte a magánnyugdíjpénztári tagok visszalépését az állami nyugdíjrendszerbe, mivel túlságosan költségesnek és kevéssé hatékonynak ítélte az 1997-es nyugdíjreformmal létrehozott második nyugdíjpillért és az intézkedés révén stabilizálódott a magyar nyugdíjrendszer.”

Kiegészítésképpen:
A magánnyugdíjpénztárba(manyup-ba) a munkavállalót terhelő nyugdíjjárulék majdnem teljes összege került, míg a munkáltatói rész az állami nyugdíjpénztárba.

Az állami nyugdíjkassza felosztó-kirovó rendszerű, azaz bevétel-kiadás alapján működik. A munkavállalóktól befolyó nyugdíj(jellegű)járulékból kerülnek kifizetésre a nyugdíjak. Ha a bevétel kevesebb, mint a kiadás, akkor azt máshonnan kell előteremteni, mivel Magyarországon törvény szerint kötelező a nyugdíjak kifizetése.

Az idők során egyre többen léptek be a munkaerőpiacra úgy, hogy a nyugdíjjárulékuk egy részét a manyupnak fizették, azaz nem az államnak. Az aktív munkavállalók aránya nem nőtt a megfelelő módon, sokan rohantak el fiatalon nyugdíjba. A GDP növekedése jócskán elmaradt az elvárható 5%-tól, az államháztartás hiánya tarthatatlan volt, az infláció elszállt, a manyup működési költsége a tőkearányos 0,3%-nak többszörösére rúgott, közben pedig a nyugdíjakat fizetni kellett. Ezek a tényezők okozták, hogy 2010-re összesen közel 3000 milliárd Ft terhet rótt az államháztartásra a manyup működése úgy, hogy minden évben rosszabbodott a helyzet.

A manyup működéséhez szükséges gazdasági feltételeket az utóbbi években az Orbán-kormány tudta csak biztosítani.

Amikor az Orbán-kormány 2011-ben helyretette a nyugdíjrendszert (manyup tagok 97%-a automatikusan visszalépett az állami nyugdíjba, kötelező belépés megszűnt), akkor 3000 milliárd Ft-os manyup vagyont államosított.

Ennek fele magasan kamatozó állampapírban volt, amely kintlévőséget, adósságot jelentett az államnak. Mivel az állam önmagának nem tartozhat, ezért ezen állampapírokat egyszerűen bevonták, amely egyszeri, drasztikus államadósság-csökkentést eredményezett.

A maradék összegből pedig az állam fizette a nyugdíjakat, a családi pótlékot, munkahelyeket teremtett, adókedvezményt adott a családoknak, alapvetően ez az összeg nagyban hozzájárult a gazdaság beindításához.

Tehát lopásról szó sincs, csak rosszindulatú és/vagy tudatlan hazugságokról a balliberális fake news média és megvezetett olvasóik részéről. A manyup megszüntetésével sok 1000 milliárd Ft felesleges kiadástól és adósságtól menekült meg Magyarország (9).

Részletek:
1. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsp001.html
2. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsf001.html
3. https://www.jogiforum.hu/hirek/20569
4. https://merce.hu/2020/04/20/atlagosan-3600-forintot-vesz-ki-a-nyugdijasok-zsebebol-az-inflacio/
5. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt001.html
6. https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdijemeles_2014_1Y5XOL
7. https://www.origo.hu/gazdasag/20141222-kisebb-lesz-a-nyugdijemeles-2015-ben.html
8. https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/adougyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/az-uj-jarulekszabalyok-evente-350-milliardot-hagynak-a-csaladoknal-a-lakossagnal-es-a-vallalkozasoknal
9. https://szamokadatok.hu/Post/427/Tenyleg_ellopott_a_Fidesz_3000_milliardot

Forrás:
https://nezopont.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve-1.pdf

Előző rész:
https://szamokadatok.hu/Post/1651/Munka_es_a_gyermekvallalas_osszeegyeztethetosege

Címkék: Nyugdíjasok 

Kapcsolódó