A KSH valós számokat közöl – az inflációról is

A KSH valós számokat közöl – az inflációról is

Az előző két részben (1, 2) a KSH bérstatisztikáival foglalkoztunk. Most az inflációt vesszük sorra.

Az infláció mértéke, fogyasztóiár-index (3) mintegy 1000 releváns termék és szolgáltatás árának növekedési/csökkenési arányát jelzi. Ezek a reprezentánsok különböző súlyokkal vesznek részt a végső inflációs ráta meghatározásában a fogyasztási adatok alapján. Konkrét árakat az ország minden tájáról, illetve internetről reprezentatív módon gyűjtik be és átlagolják a szakemberek.

Többféle súlyozás létezik: az említett fogyasztóiár-index (infláció) mellett van egy un. nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóiár-index, amelyben pl. magasabb a gyógyszerek részaránya. A HICP (harmonizált fogyasztóiár-index) az EU tagállamok inflációs rátájának összehasonlítását teszi lehetővel, ugyanis egy közös módszert definiál, sőt figyelembe veszi a nemzeti jellegből adódó fogyasztási súlyokat/szokásokat.

A KSH által meghatározott inflációs ráta (4) és a HICP (5) néhány tizedszázalékban tér csak el egymástól. Pedig a HICP biztos igaz, mert az EU-s. Ugye, libsik? Tehát akkor a KSH számítása is igaz. Módszertani, illetve technikai okokból az ingatlanárakat nem tartalmazzák ezek az indexek.

Árucsoportokba, főcsoportokba kerül besorolásra és súlyozásra az említett cca. 1000 termék/szolgáltatás (6, 7).

„Minekmásik” Index remélhetőleg egyik utolsó leheletével az inflációról is közölt egy objektivitást színlelő mondathalmazt (8). Jogosítvány megszerzésének tantermi részét emelték ki, arról rajzoltak grafikont, mintha mindenki évente háromszor újratanulná a KRESZ-t. Ebből adódóan ennek a tételnek a súlya kifejezetten alacsony. A legtöbb vezetni tanuló amúgy is visszakapja a KRESZ tanfolyam és vizsga árát (9).

Ugyanezen cikk (8) nem tudja letagadni a benzinár stagnálását/csökkenését, azonban kiemelik az almát. Megnyugtatásképpen a magasabb árat nem Lölő teszi zsebre és nem is a zorbán, hanem egyszerűen a tavaszi fagyok tették tönkre a termés nagy részét, sőt az enyhe tél és a csapadékos május is rátett egy lapáttal (10). Ez adottság.

További tipikus libsi mantra, hogy a lakbér nem szerepel kellő súllyal (1,2%) az árindexben (8), sőt számos más országban sokkal magasabb a súly (Ausztria 4,6%, Németország 10,7%). Na de mi az oka annak, hogy Románia még nálunk is alacsonyabb súllyal (0,5%) szerepelteti a lakásbérlést? Az, hogy Magyarország lakossága ragaszkodik a saját lakástulajdonhoz (11), ugyanis a lakosság 86%-a saját lakásban lakik (ebből 15% hiteltörlesztéssel él), addig Ausztriában 55%, Németországban 52% ez az arány. A bérlők közül 7-9% szociális alapon bérel és csak 4-5% piaci alapon. Wow. Másik oldalról pedig Romániában majdnem mindenkinek saját ingatlana van, ezért szerepel ilyen kicsi súllyal ez a tétel náluk.

Tipikus liberális átverés, hogy a körülmények egy kis negatív szeletét hangsúlyozzák ki, továbbá azt sugallják, hogy ebből adódóan minden rossz, főleg Magyarországon. Tehát nem a teljes képet mutatják be, hanem olyan állításokat és tényeket emelnek ki, amelyek önmagukban még igazak is lehetnek, de a teljes képet nézve értelmüket vesztik.

A lakbér (7) éves növekedése az év első hónapjaiban 10% körüli volt, míg a koronavírus hatására a növekedés megfeleződött. Ugyanígy látszik a gyümölcsök 33%-os áremelkedése, illetve a vezetői tanfolyam emelkedése. Távolabbról nézve az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára júniusban összességében 8%-kal emelkedett, lakáshoz kapcsolódó kiadások 1,6%-kal emelkedtek, mindeközben a közlekedés költségei 5,1%-ot csökkentek, stb. Minden komponenst figyelembe véve 2,9%-os volt az infláció.

Ha (6)-ban és (7)-ben visszalapozunk, akkor azt látjuk, hogy a lakásbérlés súlya nőtt az évek során, ugyanis a saját lakástulajdon aránya csökkent. A rezsi súlya folyamatosan csökkent, pedig, ha csalni akart volna a KSH, akkor itt a súlyt változatlanul hagyja, mert a rezsiköltség nagyjából stagnál. Basszus, akkor mégsem csal a KSH?

Fontos, hogy nincs átlagos fogyasztó, mindenki más fogyasztási szokásokkal rendelkezik. Ezért érezheti valaki úgy, hogy nem drágul az élet, más meg hiperinflációt vizionál.

Mivel a súlyok publikusak, ezért bárki kiszámolhatja a saját inflációs rátáját (12) még akkor is, ha nincs hivatalos alkalmazás erre a célra.

Hivatkozások:
1. https://szamokadatok.hu/Post/1516/A_KSH_valos_szamokat_kozol_a_berekrol_is_1resz
2. https://szamokadatok.hu/Post/1564/A_KSH_valos_szamokat_kozol_a_berekrol_is_-_2_resz
3. https://www.ksh.hu/docs/hun/modszgyors/farmodsz20.html
4. https://www.inflation.eu/en/inflation-rates/hungary/historic-inflation/cpi-inflation-hungary.aspx
5. https://www.inflation.eu/en/inflation-rates/hungary/historic-inflation/hicp-inflation-hungary.aspx
6. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qsf004i.html
7. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qsf002e.html
8. https://index.hu/gazdasag/2020/07/27/arak_inflacio/
9. https://eduline.hu/felnottkepzes/KRESZvizsga_es_tanfolyam_dijanak_visszaigen_66Z2EP
10. https://novekedes.hu/elemzesek/on-is-draganak-tartja-a-hazai-gyumolcsot-ezert-emelkedett-az-ar
11. https://piacesprofit.hu/gazdasag/a-magyarok-ragaszkodnak-a-sajat-lakashoz/
12. https://kiszamolo.hu/csinaljunk-sajat-inflacios-kalkulatort/

Címkék: Gazdaság  Megélhetés 

Kapcsolódó