Mese az üres kasszákról - íme a számok, íme a valóság

Mese az üres kasszákról - íme a számok, íme a valóság

Milliárdokat örököltek a fideszes vezetéstől baloldali önkormányzatok
NEM VÁLLALNAK SZOLIDARITÁST ÉS CSUPÁN A KORMÁNYT BÍRÁLJÁK AZ ELLENZÉKI TELEPÜLÉSVEZETŐK

Az októberben baloldalivá vált nagyobb települések zárszámadási adatai:

Budapest Fővárosi Önkormányzata: 160 milliárd államkötvény + 40 milliárd készpénz.
Baja: 4,2 milliárd
Miskolc: 2,3 milliárd
Budapest XI. kerület (Újbuda): 6 milliárd
Budapest II. kerület: 9,3 milliárd
Budapest VI. kerület (Terézváros): 8,4 milliárd
Budapest VII. kerület (Erzsébetváros): 3,6 milliárd
Budapest VIII. kerület (Józsefváros): 2,6 milliárd
Budapest IX. kerület (Ferencváros): 3,6 milliárd
Budapest III. kerület (Óbuda): 6,4 milliárd
Budapest IV. kerület (Újpest): 4 milliárd
Budapest XVIII. kerület: 3,6 milliárd
Dunaújváros: 1,4 milliárd
Eger: 23,8 milliárd
Érd: 41,5 milliárd
Vác: 620 millió
Szombathely: 267 millió

Budapest Fővárosi Önkormányzatának (Karácsony Gergelynek) Tarlós István volt főpolgármester úgy adta át Budapestet, hogy 40 milliárd forint készpénz és 160 milliárd forintnyi lekötött államkötvény állt a fővárosi önkormányzat rendelkezésére, tehát nehezen lehetne azt állítani, hogy ne lenne pénze a kötelezettségeire.

Míg elvonásokra panaszkodnak a tavaly ősszel megválasztott baloldali polgármesterek, a nagyobb települések friss zárszámadásából az derül ki, hogy az előző fideszes vezetéstől milliárdos maradványokat örököltek. Ez egyes esetekben több mint tízmilliárd forintra rúg: Érden például – amelynek polgármestere, Csőzik László egyenesen a csőd lehetőségéről beszélt az állítólagos elvonások miatt – a büdzsé nyolcvan százalékát kitevő 41 milliárd forint maradt meg.

Jól megfigyelhető Magyarországon az a tendencia, hogy míg a jobboldali, konzervatív kormányok többnyire fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak, nem engedik el a hiányt, addig a baloldali kabinetek felelőtlenül, sokszor fedezet nélkül szórják a pénzt, nehéz hitelekkel terhelve meg utódaikat. Miközben az elmúlt hetekben az ellenzék folyamatosan amiatt panaszkodott, hogy a kormány kivéreztetné az általuk vezetett önkormányzatokat, a most elkészülő zárszámadásokból az derül ki, hogy a volt jobboldali polgármesterek jelentős forrásokat hagytak örökül baloldali utódaik számára.

Mannaosztás Józsefvárosban
Az adatok szerint a politikailag legfűtöttebb hangulatú Budapesten komoly összegekkel számolhatnak az új baloldali polgármesterek. A legjobban a II. kerület járt, ahol 9,3 milliárd forint maradvány keletkezett tavaly, Terézvárosban 8,4 milliárd, őket pedig Óbuda követi 6,4 milliárd forint maradvánnyal. Számos vidéki településen még jelentősebb összegekről van szó: Érden 41,5 milliárd, Egerben pedig 23,8 milliárd forint maradt a kasszában, de Baján és Miskolcon is milliárdos többletforrással számolhatnak jövőre az ellenzéki városvezetők. A Józsefvárost vezető Pikó András kemény hangú üzenetekben támadta a kormányt, amiért arra kérte az önkormányzatokat, hogy vegyék ki a részüket a járvány elleni védekezésből. A szóban forgó szolidaritási hozzájárulás egyébként sem elvonás, hanem a rosszabb anyagi helyzetben lévő településeknek juttatott segítség. Azt azonban már sokatmondóan „mannaosztásnak” nevezte a momentumos hátterű polgármester, hogy eldönthetik, hogyan költsék el azt a pénzt, ami tavalyról megmaradt az előző, fideszes kerületvezetés gazdálkodásának köszönhetően. Utóbbi pénzmennyiség Józsefvárosban 2,6 milliárd forint, ami tehát jóval több mint kétszerese a pandémiás kiadások miatt beszedett összegnek.

Egyébként már Pikó tavaly októberi győzelmekor is világos volt, hogy az új, baloldali városvezetésnek nem lehet oka panaszra, hiszen 13 milliárd forint többlettel és 26 folyó beruházással vették át a VIII. kerületet. Amellett sem lehet elmenni, hogy Pikó az ellen nem emelt szót, hogy az Orczy tér felújítása és a környékbeli utak modernizációja kikerült a főváros terveiből, miután Karácsony Gergely a veszélyhelyzet ideje alatt a Fővárosi Közgyűlés nevében így döntött. Ezzel a főpolgármester komoly, 1,4 milliárdos projektet vett el Józsefvárostól, amit a baloldali polgármester nem tett szóvá neki, ahogyan azt sem, hogy Karácsony a Blaha Lujza tér esetében is törölt egy másik, 1,8 milliárd forint értékű fejlesztést.

Túlárazott szerződések
A szolidaritási hozzájárulás leghangosabb bírálói közé tartozik az érdi polgármester, Csőzik László is, holott az általa vezetett önkormányzat rekordösszegű, 41 milliárdos maradványt örökölt kormánypárti elődjétől. Egy lapinterjúban azt panaszolta, hogy a fejlesztésre fordítható források negyedét elvitte az állam, holott az önkormányzat ötvenmilliárd forintos évi büdzséjének több mint nyolcvan százalékát képezi a maradvány. Karácsonnyal közös, múlt pénteki sajtótájékoztatóján Csőzik egyenesen arról beszélt, hogy a jövő évi központi költségvetés alapján a kormány „gombnyomásra” viheti csődbe az önkormányzatokat. Figyelemre méltó, hogy az eseményen szintén jelen lévő Gémesi György, Gödöllő polgármestere ezt ott helyben cáfolta.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere szintén a valósnál nagyobb tehernek tüntette fel a szolidaritási hozzájárulást. Utóbbi összeg 1,1 milliárd, szemben a VII. kerület fideszes városvezetése alatt megmaradt 3,6 milliárd forinttal. Mindeközben Niedermüller hivatala a máshol megszokott összegek többszöröséért, közel harmincmillió forint értékben kötött szerződést a hatmilliárdos adócsalással megvádolt Czeglédy Csaba ügyvédi irodájával. A vélhetően túlárazott kontraktust jelenleg Budapest Főváros Kormányhivatala vizsgálja az arányosság és a szükségesség elve alapján.

Mérlegek és kimutatások
A kormányt rendszeresen vádolja elvonásokkal Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere is, aki – baloldali bírálatokat is kiváltva – olyan előterjesztést jegyzett, amely alapján évi nagyjából százmillió forintot költene a kerület parkolószoftverekre.
Az államháztartásról szóló törvény világosan meghatározza, hogyan kell az államnak és az önkormányzatoknak elszámolni a közpénzzel. A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról éves költségvetési beszámolót, ez alapján pedig zárszámadást kell készíteni. A törvény azt is rögzíti, hogy a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A grémiumnak tájékoztatásul mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni például az elköltött pénzekről, a helyhatóság adósságának állásáról, az önkormányzati cégek főbb adatairól és természetesen a vagyonról.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/belfold/milliardokat-orokoltek-a-fideszes-vezetestol-baloldali-onkormanyzatok-8348592/

Címkék: Budapest  Önkormányzat 

Kapcsolódó