Nemzeti Konzultáció - a világ egyik legdemokratikusabb eszköze a választópolgárok akaratának érvényesítésére

Nemzeti Konzultáció - a világ egyik legdemokratikusabb eszköze a választópolgárok akaratának érvényesítésére

A baloldal sosem volt kíváncsi a választópolgárok véleményére, ők csak a kampányra fókuszáltak, ott összehazudtak fút-fát, majd utána 4 évig azt tettek, amit csak akartak: privatizáltak, eladósítottak, elbocsátottak és elárultak.

Ezzel szemben a Nemzeti Kormány nem csak négyévente, hanem átlagosan évente felméri a választópolgárok véleményét az ország számára kulcsfontosságú kérdésekben. Így lesz ez idén is. Nézzük a korábbi Nemzeti Konzultációk eredményeit:

🇭🇺 2010: Nemzeti Konzultáció a nyugdíjakról (200 000 válasz érkezett vissza, ezt csak a nyugdíjasok kapták)
🇭🇺 2011: Az új Alaptörvénytől szóló nemzeti konzultáció (920 000 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2011: Szociális Konzultáció (1 143 308 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2012: Gazdasági Konzultáció (674 176 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2015: A bevándorlásról szóló Nemzeti Konzultáció (1 254 000 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2017: Állítsuk meg Brüsszelt! (1 680 933 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2017: Nemzeti Konzultáció a Soros-tervről (2 332 755 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2018: Nemzeti Konzultáció a családok védelméről (1 382 000 válasz érkezett vissza)
🇭🇺 2020: Koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló Nemzeti Konzultáció: RAJTUNK A SOR! Mutassuk meg, hogy a baloldal kérdőívlopási akciója ellenére a mostani Konzultáció legalább olyan sikeres lesz, mint az eddigiek átlaga (kb. 1 200 000 visszaküldött ívre lesz szükségünk!)

Nemzeti Konzultáció: az elmúlt tíz évben erről kérdezte a kormány az embereket

Az Orbán-kormány, ellentétben a baloldali kormányokkal, rendszeresen kikéri a magyarok véleményét a fontos társadalmi kérdésekben. A kabinet nyilvánosságra hozta a kilencedik Nemzeti Konzultáció kérdéseit, a kérdőívek már több településen is megérkeztek a postaládákba. Ennek kapcsán az Origo összegyűjtötte, milyen fontos kérdésekben kérdezte meg a magyarokat a kormány az elmúlt években.

Mi, magyarok 2010-ben úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk
- Orbán Viktor így határozta meg néhány éve a nemzeti konzultáció lényegét. A miniszterelnök szavaiból világossá vált, hogy a polgári kormány a baloldallal ellentétben az emberekkel együtt, a véleményüket kikérve szeretné kormányozni Magyarországot. Az elmúlt 10 évben bebizonyosodott, a Nemzeti Konzultáció példátlanul sikeres, rengetegen mondták el véleményüket. Ezt mutatja, hogy a kormány immár kilencedik alkalommal kérdezi meg az embereket.

Első konzultáció
A Nemzeti Konzultációs Testületből, illetve a 2005-ös konzultációsorozatból kinőtt intézményt a kormányváltást követően azonnal bevezette a kormány. 2010 szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy levelet küld minden nyugdíjasnak, arra kérve őket, hogy egy válaszukban osszák meg vele gondjaikat, és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője az ország jelenlegi helyzetében. A nyugdíjakkal és támogatásokkal kapcsolatos kérdőíveket 2010 decemberében 1,7 millió háztartásba küldték el, ez több mint 2,8 millió nyugdíjast jelentett. A Miniszterelnökség közlése szerint mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza a konzultáció végét jelentő október 1-jei határidőig.

Második konzultáció
Egy évvel később, 2011-ben az Alaptörvényről kérdezte meg az embereket a magyar kormány. A tizenkét kérdésből álló kérdőíven többek között arról kérték ki a polgárok véleményét, hogy

az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e;
korlátozza-e az állam eladósodását;
vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség.
A kérdőívet 920 ezren küldték vissza. 91 százalékuk állt ki amellett, hogy az Alaptörvény a jogok mellett az állampolgári kötelezettségekről is szóljon. A kérdőívnek volt egy nyitott része is, ahová le lehetett írni, milyen értékeket, elveket kellene még az Alaptörvénybe bevenni. A leggyakrabban előforduló szavak között volt a kereszténység, a szent és a kormány.

Harmadik konzultáció
2011-ben a kormány egy másik témakörben is kíváncsi volt az emberek véleményére. A "Szociális konzultáció" elnevezésű kérdőív tíz kérdést foglalt magában, többek között az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal és az oktatási támogatásokkal kapcsolatban. A feltett kérdésekre összesen 1 143 308-an válaszoltak. A válaszadók 86 százaléka kérte azt, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit, amire a rezsicsökkentés előfutáraként lehetett tekinteni. A Szociális konzultáció eredménye azóta is számos kormányzati intézkedés alapjául szolgál.

Negyedik konzultáció
2012-ben a kormány a "Gazdasági konzultáció" nevű kérdőívet küldte el a magyar háztartásokba. Tizenhat gazdaságot érintő kérdést tettek fel, köztük a 20-nál kevesebb főt foglalkoztató magyar vállalkozások átalányadózási lehetőségével, a nyugdíjas korú, de tovább dolgozó emberek bérének adó- és járulékmentességével kapcsolatban. A polgárok véleményt mondhattak továbbá a méltányos köztehermegosztásról, a minimálbérről, a fiatalok elhelyezkedésének támogatásáról, az áfaszabályok érzékenyebbé tételéről, és arról is, hogy az alacsonyabb jövedelműek a cafeteria juttatást készpénzben kapják-e meg. Végül 674 176 darab válasz érkezett.

Ötödik konzultáció
A migrációs válsággal egy új társadalmi probléma jelent meg Magyarország határainál. A kormány 2015-ben erről is megkérdezte az embereket "A bevándorlásról és a terrorizmusról" szóló kérdőívben, amely az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket is tartalmazott.
A következetes magyar bevándorláspolitika kialakításában fontos szerepe volt ennek a nemzeti konzultációnak.

A végeredmény azt mutatta, hogy a válaszadók hasonlóan gondolkodtak a 12 kérdésről: minimális volt az elutasító válaszok aránya. Így a konzultációs kérdőívet visszaküldők egyértelműen a szigorúbb szabályozás, így az illegális határátlépők megállítása mellett foglaltak állást. Nem mellékes, hogy a konzultáció hozzájárult ahhoz is, hogy az ideiglenes határzár megépüljön és a törvényi szigorításokat a kormány bevezesse.

A hivatalos adatok szerint 1 millió 254 ív érkezett vissza a kormányhoz, továbbá csaknem 58 ezren elektronikus úton nyilvánítottak véleményt.

Hatodik konzultáció
Két évvel később, 2017-ben az "Állítsuk meg Brüsszelt!" elnevezésű kérdőívben az uniós elit tevékenységéről mondhatták el a véleményüket a polgárok. A konzultációt a hagyományos postai forma mellett interneten keresztül is ki lehetett tölteni. Összesen hat kérdést tettek fel a nemzeti függetlenséggel kapcsolatban: ezek a rezsicsökkentés és a munkahelyteremtési támogatás megtartására, a migránsok beengedésére, az adócsökkentésről való szabad rendelkezésre, valamint a nemzetközi szervezetek és fizetett aktivista csoportok átláthatóságára vonatkoztak.

Összesen 1 680 933 állampolgár töltötte ki a konzultációs kérdőívet, akiknek a 94 százaléka postai úton küldte vissza az íveket. A határidőt követő napokban további 7111 kérdőív érkezett vissza postán.

Fontos hangsúlyozni, hogy a válaszadók 99 százaléka egyetértett a kormány álláspontjával - minden kérdésben.

Hetedik konzultáció
2017-ben nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a magyar kormány az emberek véleményére volt kíváncsi. A kormány a bevándorlással összefüggésben a Soros-tervről indított konzultációt. Jelenlegi állás szerint ez volt eddig minden idők legsikeresebb konzultációja. A postától származó végleges adatok szerint a határidőig 2 332 755 kérdőív érkezett vissza, amelyek közül 2 154 264-et nyomtatott formában, további 178 491-et pedig az interneten töltöttek ki. Mint a beérkező válaszok összesítéséből kiderült, 2,3 millió válaszadó, azaz a magyarok gyakorlatilag egyhangúlag utasították el a Soros-tervet.

Nyolcadik konzultáció
A magyar kormány 2018-ban is a polgárokhoz fordult, tíz kérdést feltéve, a téma pedig a családok védelme volt. A támogatási célokra vonatkozó kérdéseken kívül rákérdeztek arra is, hogy kapjanak-e kétharmados védelmet a családi támogatásokkal kapcsolatos törvények, valamint hogy a gyereknek joga van-e anyához és apához. A kérdőívben mindemellett volt kérdés a valódi főállású anyaság intézményének bevezetéséről is.

A hivatalos adatok szerint összesen 1 millió 382 ezren válaszoltak a kormánynak, a végeredmény alapján a magyar emberek nagy felhatalmazást adtak a családtámogatási rendszer bővítésére. Például a "népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni" felvetésre a válaszadók 99,18 százaléka válaszolt igennel.

Kilencedik konzultáció
A kormány februárban jelentette be, hogy újabb Nemzeti Konzultációt indít, azonban a koronavírus-járvány miatt a védekezés lett a legfontosabb. A védekezés első szakaszának lezárta után ismét lehetőség van megkérdezni az embereket. A kilencedik Nemzeti Konzultációban a járvány, illetve annak gazdasági következményei kerültek a fókuszba, de van kérdés a második Soros-tervre, és a magyar bevándorláspolitikára vonatkozóan is.

A következőkre volt kíváncsi a kormány:

A járvány újabb hulláma esetén Ön az alább javasolt intézkedések közül melyiket támogatná? (Kilenc intézkedés közül lehet választani, de több is megjelölhető, így kijárási korlátozás bevezetése, távolságtartás elrendelése, maszkviselés elrendelése, országhatárok lezárása, oktatási intézmények bezárása, áttérés digitális oktatásra, rendezvények korlátozása, a 65 éven felüliek külön vásárlási sávjának fenntartása, a védekezéshez szükséges eszközök kivitelének korlátozása, ingyenes parkolás)
Ön egyetért-e azzal, hogy a járványügyi készültséget mindaddig fenn kell tartani az egészségügyben, amíg fennáll a járvány visszatérésének kockázata?
Ön szerint szükség van arra, hogy tovább erősítsük az idősotthonok járványügyi védelmét?
Ön egyetért-e azzal, hogy a kormánynak arra kell törekednie, hogy a védekezéshez szükséges felszereléseket Magyarországon lehessen előállítani, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?
Ön egyetért-e azzal, hogy a járvány alatt az iskolás gyereket nevelő családok és tanárok számára legyen ingyenes az internet?
A járvány időben való észlelése és a védekezésre való felkészülés érdekében Ön szerint szükség van állandó magyarországi járványügyi figyelőszolgálatra, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?
Ön szerint a járvány elleni védekezés idején a bankok és multinacionális vállalatok is járuljanak hozzá a védekezés költségeihez?
Ön egyetért azzal, hogy ösztönözni kell a hazai termékek, hazai szolgáltatások vásárlását, és népszerűsíteni kell a hazai turizmust?
Ön szerint a kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell tartania a munkahelyvédő és -teremtő programokat?
Ön elutasítja Soros György tervét, amely beláthatatlanul hosszú időre eladósítaná hazánkat?
Ön mit gondol, Magyarország védje meg a magyar vállalatokat az ellenséges célú külföldi felvásárlástól?
Ön egyetért azzal, hogy a kormány továbbra is lépjen fel a bevándorlás ellen, és tartsa fenn a magyar határ szigorú védelmét?
Ön egyetért azzal, hogy a magyar kormány a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is tartson ki a bevándorlást tiltó szabályok mellett?

A kabinet hivatalos oldalán elérhető tájékoztató szerint augusztus 15-éig kell visszaküldeni a kérdőíveket.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20200608-nemzeti-konzultacio-tortenete.html

Címkék: Nemzet  Vélemény 

Kapcsolódó