Önkormányzati rendszer átalakítása

A polgári kormányzás 10 éve – 7. rész

Önkormányzati rendszer átalakítása

Az önkormányzatok kérdése kifejezetten aktuális a balliberális vezetők mindennapos nyafogása miatt, de nem ez a témaválasztás oka, hanem az, hogy a Nézőpont Intézet elemzésében az alábbi bekezdés következik:
„Az önkormányzatok feladatfinanszírozásra (1) tértek át, az önkormányzati rendszermegújító program eredményeként, az állam és az önkormányzatok közötti feladatok újraelosztásával 2012-től csökkentek a megyei, majd 2013-tól a települési feladatok és az ehhez juttatandó támogatási források.

Megtörtént ezzel párhuzamosan az önkormányzati adósságok rendezése, 2011 és 2014 között az állam az önkormányzatok teljes adósságállományát átvállalta. A települési önkormányzatok 2015. január elsejétől élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy a korábbi helyi adókon kívül újabb adót vezessenek be olyan adótárgyra, melyet még nem terhel központi fizetési kötelezettség, továbbá melyet törvény nem tilt.

Változásokról, átalakításokról részletesebben (2):
2010-2011 fordulóján egy transzformáció során kialakították a közigazgatás középszintjét a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, amelyek fő feladata a kormány döntéseinek képviselete, valamint az önkormányzatok törvényességi felügyelete lett. Elindult a kormányablakok kialakítása is a gördülékenyebb ügyintézés céljából (3).

2012-től megyei intézményfenntartó központokhoz kerültek korábbi önkormányzati oktatási, szociális és ifjúságvédelmi, közművelődési és egyéb intézmények.
2013-tól megkezdték működésüket a járások (175 megyei és 23 fővárosi kerület), amelyek az okmányirodai és korábban jegyzői feladatkörbe tartozó államigazgatási ügyeket vették át.
Ezzel egy időpontban megalakult a KLIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), amely a korábbi önkormányzati fenntartású általános iskolák, bizonyos középiskolák fenntartását vették át, míg működtetésük önkormányzati feladat maradt.

A korábbi normatív támogatás feladatfinanszírozássá alakult át, a következők szerint (4):

1. Önkormányzati hivatal működésének finanszírozása hivatali létszám, lakosságszám, közös hivatalban ellátott önkormányzatok száma szerint korrekciós tényezővel
2. Település-üzemeltetési feladatok, azaz zöldterület-gazdálkodás, közvilágítás, köztemető, közutak fenntartása
3. Köznevelési feladatok ellátása, az óvodák fenntartására önkormányzati feladat maradt
4. Szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok támogatása
5. Fejlesztések támogatása, a feladatok ellátásához, valamint Modern Városok Program (5) és a Magyar Falu Program (6)
Sok beszédnek sok az alja. Nézzük a számokat!

A 2010 előtti balliberális kormányzás alatt az önkormányzatok tetemes adósságállományt halmoztak fel, mivel alulfinanszírozottak voltak (nem rosszul gazdálkodtak). Megtörtént az önkormányzatok adósságának rendezése 2011-2014-es időszakban, amely a csúcson 1.312 milliárd forintra rúgott (7, 8). A konszolidált összeg összesen 1.369 milliárd forint volt (9) a következő ütem szerint:

1. 2011: Megyei önkormányzatok adóssága - 197,6 milliárd forint
2. 2012: 5000 fő alatti önkormányzatok - 73,7 milliárd forint
3. 2013: 5000 fő feletti önkormányzatok, főváros – 625,5 milliárd forint
4. 2014: fennmaradó adósságok - 472,3 milliárd forint

A Fővárostól és kerületekről összesen 217,7+105,6 = 323,3 milliárd forint adósságot vállalt át a csúnya, kivéreztető (sic.) Kormány és a központi költségvetés.
Ahogy csökkentek a megyei és települési önkormányzatok feladatai, úgy a feladatfinanszírozás alapján a 2010-es 1.164 milliárd forintos költségvetési előirányzat 2013-ra 636 milliárd forintra olvadt, amely 2019-re 728 milliárd forintra nőtt (10). Míg az idei 734 milliárd forint 857 milliárd forintra nő jövőre (11).

2010-ben még régi feladattömeg, rend és költségvetés szerint működő önkormányzatok a nagyobb finanszírozási összeg ellenére is veszteségesek voltak, ugyanis ez az összeg 100% fölött le volt kötve bérekre, ami a hitelállományuk növekedését okozta. A megyei önkormányzatokat a kórházak jelentős részének fenntartása is terhelte, így az EU-s fejlesztések önerejét is nekik kellett állniuk.
A balliberális önkormányzatok vezetőinek tehát nincs oka a panaszra, ugyanis 2010-hez képest sokkal kevesebb feladatuk mellett tetemes és növekvő költségvetési pénzeket kapnak, miközben a központi költségvetés átvállalta az adósságállományukat.

Részletek:
1. https://www.penzugyiszemle.hu/documents/gidaya-2014-3pdf_20170821223844_49.pdf
2. http://eco.u-szeged.hu/download.php?docID=40056
3. https://szamokadatok.hu/Post/1141/Adminisztracios_terhek_es_a_burokracia_csokkentese
4. https://bit.ly/37Rfijd
5. https://szamokadatok.hu/Post/179/Varosfejlesztes
6. https://szamokadatok.hu/Post/1267/Falvak_es_a_videk_fejlesztese
7. https://szamokadatok.hu/Post/43/SZAMOK_-_Az_onkormanyzatok_adossaga
8. https://szamokadatok.hu/Post/93/Szamok_-_az_ures_kasszak
9. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4301/1/KG_2019_173_p60.pdf
10. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qse007e.html
11. https://szamokadatok.hu/Post/1211/A_tenyek_kedveert_Tegnapi_sajtotajekoztato_az_onkormanyzatok_helyzeterol

Forrás:
https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf

Előző rész:
https://szamokadatok.hu/Post/1267/Falvak_es_a_videk_fejlesztese

Címkék: Önkormányzat 

Kapcsolódó