A balliberálisok azt hazudják, hogy "Áder" kap 5 milliárdot

Új nap - új hazugság

A balliberálisok azt hazudják, hogy "Áder" kap 5 milliárdot

"Mondják meg, mire kap Áder 5 milliárdot!" írja dörgedelmes hangon a aHang nevű álhírgyár, sőt még aláírásokat is gíűjtenek (adathalászat, az e-mail címek kellenek nekik, hogy utána teríthesség a hülyeségeiket) A csúsztatásokkal teli cikkükhöz olyan ábrát mellékelnek, melyről az olvasható le, hogy "Áder" kap 5 milliárdot. Ez természetesen hazugság, aljas rágalom.

A valóság ezzel szemben az, hogy a pénzt innovatív magyar vállalatok kapják, melyek működési modellje és tevékenysége a fenntarthatóságon alapszik. Elég lett volna megnyitniuk a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Facebook oldalát, és máris szembe jött volna velük a cikk. Mit is jelent ez az egész?

Egészen elképesztő módon a Portfolionak ezúttal sikerült egy viszonylag elfogulatlan írást közzétennie a témában, amit bizonyára aHang bérfirkászai nem olvastak, ezért most bolondot csinálhattak önmagukból.

Íme a részletek:

Egyedülálló tőkeszerzési lehetőséget kapnak a magyar innovatív cégek – 10 milliárd forintot osztanának szét

Fontos finanszírozási lehetőség nyílik meg azon magyar és régiós vállalkozások előtt, amelyeknek működési modellje és tevékenysége a fenntarthatóságon alapszik. Az Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Alapítvány és a Széchenyi Tőkealap-kezelő által közösen kezelt tőkealap 10 milliárd forint keretösszegből tudja támogatni a környezeti fenntarthatóságot célzó üzleti elképzeléseket. A befektetési célrendszerről, a támogatandó cégek köréről, a támogatás összegéről és hozamelvárásokról Csepreghy Nándorral, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatójával, és Jobbágy Dénessel, a Széchenyi Tőkealap-kezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért volt szüksége a Kék Bolygó Alapítványnak arra, hogy tőkealapot hozzon létre?

Csepreghy Nándor: A fenntarthatósági célok miatt hozta létre Áder János köztársasági elnök a Kék Bolygó Alapítványt. Kiemelten foglalkozott a témával már az elnöki mandátumot megelőzően is. Az utóbbi időben egyre több megkeresés érkezett az alapítvány felé, miszerint támogatni kellene olyan ötleteket és cégeket, amelyek nem jutnak finanszírozáshoz klasszikus csatornákon, például bankokon keresztül. Három, Budapesten sikeresen lezajló Víz Világtalálkozó tapasztalata is az volt, hogy a fenntarthatósághoz kapcsolódó globális finanszírozási gondolkodást kellene megvalósítani. Ennek nincs még igazán működési modellje, bár azt látni, hogy a banki és állami finanszírozások is elkezdtek ebbe az irányba menni.

Ezen okok miatt az alapítvány egy pilot tőkealap létrehozásáról döntött. Pilot abban a tekintetben, hogy milyen formában lehet a fenntarthatóság dimenziójában értelmezhető olyan tőkebefektetéseket végrehajtani, amelyek pénzügyileg is fenntarthatóak.

Tehát egy olyan pilot alapról beszélünk, amely akár az állami, akár a banki, akár a klasszikus tőkefinanszírozás szempontjából megmutatja a jövőt és beülteti azt a gyakorlatba.

Miért a Széchenyi Tőkealap-kezelőre esett a választás a partnerség kialakításában?

Cs. N.: Azért esett a választás a Széchenyi Tőkealap-kezelőre, mivel az alapítvány mögött jelentős állami források vannak, így szerettük volna, ha mindenki számára világos az üzenet, miszerint mindennek közcélja is van. Miután az Alapkezelő is állami tulajdonban áll, így bízunk benne, hogy az egész kezdeményezés hozadéka az államnál is realizálódik.

Milyen cégeket kívánnak támogatni a tőkealapon keresztül?

Cs. N.: Minden olyan projekt érdekel minket a vízgazdálkodástól kezdve az élelmiszeriparon keresztül a digitalizációs projektekig, amely a környezeti fenntarthatóság kérdését, a környezeti lábnyom csökkentését támogatja, nem mellékesen pedig üzletileg is megáll a lábán.

Tehát nem egy-egy szektorra szeretnénk lőni, a fő belépési pont a fenntarthatósági dimenzió, a környezeti lábnyom csökkentésének technológiai támogatása.

Lehet, hogy itt nincsenek azonnali 10%-os megtérülési mutatók, de hosszútávon önmagát finanszírozni és fejleszteni tudó projektötlet kapunk. Nagy a merítési lehetőség, részben emiatt gondoltuk, hogy a Széchenyi Tőkealap-Kezelő jó partner lesz ebben, hiszen számos más keresztprojekt ötlete is felmerülhet, illetve a beruházási volumenünkből fakadóan úgy gondoljuk, újabb lépcsőt jelenthetünk az első tőkebefektetési körből kilépő hazai és regionális cégek számára.

Hogyan kapcsolódik be ebbe a kezdeményezésbe a Széchenyi Tőkealap-kezelő?

Jobbágy Dénes: Meggyőződésünk, hogy hosszú távon ez egy jó befektetés számunkra is. Az Alapkezelő a Kárpát-medencei vállalkozás-fejlesztési alappal száll be, ez az általunk kezelt öt alap közül az egyik, ehhez csatlakozik be a Kék Bolygó alapja, amit szintén mi kezelünk majd. Hiszünk abban, hogy sikerül olyan jó üzleti vállalkozásokat találni, amelyek hosszabb távon megtérülnek, másrészt pedig látjuk a problémát is: jelenleg nincs ilyen fókuszú alap Magyarországon. Szerte a világban akadnak azért olyan tematikus alapok, amelyek kifejezetten a környezetvédelmet, klímavédelmet, környezeti lábnyomot tartják szem előtt.

Miért nem helyezik ki ezt a tőkét közvetlenül a környezettudatos startupok felé?

J. D.: Mivel ez jó szinergia tud lenni. Ebben az esetben már nem startupokról van szó, hanem meglévő fejlesztések, ötletek továbbviteléről, külföldi terjeszkedések elősegítéséről. Nem véletlen, hogy a Kárpát-medencei vállalkozás-fejlesztési alappal szálltunk be, mivel az egész régióban keressük a befektetésre alkalmas vállalkozásokat. Minden idevágó elképzelést szeretnénk ebbe a kezdeményezésbe becsatornázni, és és természetesen nyitottak vagyunk a Kék Bolygó Alapítványt közvetlenül megtaláló ötletekre is.

A merítési alap ezek szerint túlmutat a magyar cégeken és régiós szinten keresik az ígéretes ötleteket.

Cs. N.: Első körben az alapot Kelet-Közép-Európa felé nyitjuk meg, ezt követően a Széchenyi Tőkealap-kezelővel közösen döntünk arról, hogy tudunk-e ennél is tovább menni.

Miért és milyen formában száll be a pénzügyminisztérium az alapítvány tőkealapjába?

Cs. N.: Minden, fenntarthatósággal foglalkozó fórumon, mint a Víz Világtalálkozó vagy az ENSZ konferenciái, elmondják azt, amit már mindenki tud: az utolsó órában vagyunk, meg kell változtatni a termeléshez és a fogyasztáshoz való viszonyunkat, körkörös gazdasági modellre van szükség, és valamilyen megoldást kell találni annak a 10 milliárd embernek az ellátására a Földön 2050-re, akik hatalmas erőforrásokat használnak majd fel. A nap végére azonban el kell jutni addig a kérdésig, hogyan lehet mindezt rentábilisan finanszírozni? Nincs állami finanszírozási modell, amely meg tudná mondani, hogyan tudna ez működni makro szinten, de azt látjuk, hogy a magyar állam is érdeklődik az ilyen jellegű projektek iránt, nem beszélve arról, hogy őket tulajdonosként is érinti ez a történet.

Sikeresen működő alapból két formában is profitálhat az állam: kiépül egy olyan közfinanszírozási modell, amely állami beruházásoknak logikáját tudja átszabni a jövőre nézve, másrészt számtalan ilyen tematikus alap működik már a világon, ebben tehát lényegében a magyar állam ledolgoz egy versenyhátrányt, ami az államilag tulajdonolt alapok tekintetében fennáll. Végső soron az állam előnyre is szert tesz, hiszen ez nemcsak egy fenntarthatósági tematikájú alap, hanem a belépési kritériumok is a fenntarthatóságon alapszanak.

J. D.: A két oldalról összeérnek a dolgok, hiszen maga a Széchenyi Tőkealap-kezelő, amely kezelni fogja a Kék Bolygó alapot is, a Pénzügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alá tartozik. Úgy gondoljuk, hogy a Pénzügyminisztérium támogatásával szem előtt tudjuk tartani azt a célt, hogy az üzleti és klímavédelmi szempontok is tudjanak egyszerre érvényesülni.

Mindemellett célunk, hogy a piacon működő többi tőkealappal is együtt tudjunk működni: ha bárki másnak van olyan befektetése, amely ennek a kritériumrendszernek megfelel, akkor nagyon szívesen befektetünk velük együtt vagy részt veszünk a következő körös tőkeemelésében.

Lassan egy éve vettem át az Alapkezelő vezetését, és ez idő alatt fontos váltás volt nálunk, hogy aktívan keressük az együttműködést más tőkealap-kezelőkkel, kibővítettük az alapkezelési lehetőségeinket, ma már összesen több mint 80 milliárd forintot kezelünk. A befektetési méret is jelentősen megnőtt, akár 5 milliárdos befektetést is tudunk eszközölni egy alapból. Keressük és örömmel fogadjuk tehát azokat a fenntarthatósági projekteket, amelyekbe más nem tud kellő nagyságú tőkével beszállni, mi azonban a Kék Bolygóval ki tudjuk szolgálni.

Ezek szerint van hajlandóság piaci oldalról erre az együttműködésre?

J. D.: Abszolút. Több olyan nagyobb projektünk is fut, ahol egy másik tőkealappal közösen fektetünk be.

Milyen célrendszer mentén tervezik a befektetést? Elfogadják például a European Green Deal célrendszerét, vagy valamilyen saját keretben gondolkodnak?

Cs. N.: A fenntarthatóság témakörének két eltérő iskolája van. Az egyik azt mondja, hogy az egész zöld kérdés egy szakpolitika, amelynek önállóan kell megjelennie. A másik iskola pedig, amit mi is képviselünk az alapítványon keresztül, hogy a fenntarthatóság kérdéskörének minden szakpolitikában meg kell jelennie, a közlekedéstől kezdve az élelmezésen át az egészségügyig. Egy teljesen horizontális megközelítésben gondolkodunk, és a célrendszert tekintjük elsődlegesnek. Véleményünk szerint azért lehet kedvező az alap egy tőkét kereső projekt számára, mivel a pénzügyi megtérülési számokban alacsonyabb az elvárási szintünk, mint egy klasszikus tőkealapé, ahol tegyük fel 10%-os megtérülés alatt nem fektetnek be, de nekünk ez megérheti 5-10% között is.

Mindenképpen meg kell állnia a helyét pénzügyileg a projektnek, de meg kell tudnia mutatni, hogy a fenntarthatósági dimenzióhoz miképpen járul hozzá.

J. D.: A European Green Deal nagyon széles spektrum, sokféle ötlet beletartozhat. Jelenleg a hozzánk már beérkezett és folyamatosan érkező projektjeinket nézzük át és keressük azokat, amelyek összeegyeztethetőek lehetnek az alapítvánnyal közösen létrehozott fenntarthatósági alap céljaival. Sok olyan projektet látunk, ami megfelelhet a kritériumoknak.

Hány céget szeretnének támogatni, milyen összegben és időtávon? Mik tehát a pontos feltételek?

Cs. N.: Az alap tervezett futamideje 15 év, az alap 10 milliárd forintos keretösszegig bővül 2021 közepéig: idén 5,5 milliárddal, jövőre 5 milliárddal, ez a minimum, de meghagytuk a lehetőségét további forrásbevonásoknak.

J. D.: A befektetési méretet nézve startupokra jellemzően nem fogunk lőni, a befektetési összegek 200-300 millió forint összeg felettiek lesznek. Ahogy korábban is említettem, egy befektetésre adott esetben 5 milliárd forintot is tudunk szánni, értelemszerűen amíg 10 milliárdos az alap, nem szeretnénk egy befektetésre ennyi pénzt allokálni. Miután hosszú távra tervezünk, bízunk benne, hogy ha komolyabb ötletek is felbukkannak, további tőkét tudunk bevonni az alapba.

Cs. N.: Magyarországon és a régióban az elsődleges tőkebevonási lehetőségek megoldottak, nem látjuk értelmét első körös befektetéseknek, ahol amúgyis nagyon sokan versenyeznek a cégekért.

Az alap viszont sok cég exitstratégiáját is megoldhatja azzal, hogy a következő körben tudunk beszállni.

J. D.: A Széchenyi Tőkealap-kezelő inkább a már megalapozott, bizonyított cégek további fejlődésének segítését célozza, így számítunk a Hiventuresszel való együttműködésre, mivel náluk a teljesen magvető, az ötlet elindulásától való tőkefinanszírozás is megjelenik.

A következő körös finanszírozást nagyon szívesen megtámogatjuk, amennyiben érvényesülnek a fenntarthatósági célok.

Mit lehet tudni a befektetések futamidejéről?

J. D.: A befektetések futamidejét 5-7 év környékén határoztuk meg, de ebben rugalmasak tudunk lenni. Ha azt látjuk, hogy további befektetésre van szükség egy projektnél vagy hosszabb időre a bent maradáshoz, akkor arról is megállapodás születhet.

Cs. N.: A cél az, hogy kitöltsük azt az űrt, ami a technológiailag és fenntarthatóságilag ígéretes projektek és a projekt nem piaci megtérülést hozó képessége között rejlik. Ennek érdekében azon vagyunk, hogy minél több ilyen projektet el tudjunk indítani és támogatni.

Hogyan működik majd a cégek kiválasztása? Jelentkezni is lehet a forrásra vagy a piacról vadásznak ígéretesnek tűnő cégeket?

Cs. N.: Ennek három különböző csatornája van. Egyrészt a már működő projektekben keresünk potenciális befektetési lehetőségeket, másrészt együttműködik az alapítvány a Design Terminállal és őszre szervezünk olyan ötletversenyeket, ahol kifejezetten a technológiailag működőképes és sorozatgyártásra alkalmas ötleteket várjuk. Harmadrészt pedig, miután az alapítvány egyre szélesebb körben működik, számtalan elképzelés folyik be hozzánk. Ez a három csatorna úgy véljük, elegendő ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű projektötletet tudjunk összegyűjteni és ki tudjuk szűrni azokat, amelyek kaphatnak majd befektetési lehetőséget.

J. D.: Jelenleg a bőség zavarával küzdünk. Függetlenül a koronavírusos időszaktól, rengeteg jó projekt jön be az Alapkezelőhöz, ezeket fenntarthatósági szempontból is nézzük és minősítjük. Azokat a projekteket, amelyek belevágnak a Kék Bolygó célrendszerébe, értelemszerűem oda csoportosítjuk át.

Ki dönt a befektetésről?

Cs. N.: Az alapítványnak és az alapkezelőnek is támogatnia kell a befektetést.

J. D.: Ha mindkét fél lát fantáziát a projektben, akkor a befektetési bizottsághoz kerül a döntés, amelyben vannak delegált tagjai az alapítványnak is. Ha ők pozitívan bírálják el, akkor kerül a projekt az igazgatótanács elé, amelynek tagjait a Pénzügyminisztérium választja.

Forrás:
https://www.portfolio.hu/befektetes/20200528/egyedulallo-tokeszerzesi-lehetoseget-kapnak-a-magyar-innovativ-cegek-10-milliard-forintot-osztananak-szet-434348
https://szabad.ahang.hu/petitions/mondjak-meg-mire-kap-ader-5-milliardot-1

Címkék: Fejlődés  Média 

Kapcsolódó