Címke: Gazdaság

Mészáros Lőrinc alig nyert közbeszerzést a 2011-2019-es időszakban

Mészáros Lőrinc alig nyert közbeszerzést a 2011-2019-es időszakban

2011-19-es időszakban összesen 21613,7 milliárd forint értékű közbeszerzés valósult meg, ebből 11719,6 milliárd forintot tett ki építési közbeszerzés, amely az összes érték 54,2%-a.

A 9 év alatt mindösszesen 795,6 milliárd forint értékű építési közbeszerzést teljesítettek Mészáros Lőrinc építőipari cégei (Mészáros és Mészáros Kft., R-Kord Kft.). Ezt az összeget a HVG számolta ki, tehát biztosak vagyunk benne, hogy egy forintot sem hagytak figyelmen kívül, ugyanis cikkük alapfelütése: kormányellenes propaganda.

Ez az összes építési közbeszerzés mindössze 6,8%-a. Csak ennyi? Wow.

Mészáros úr cégei természetesen nem értenek minden feladathoz, így konzorciumok tagjaként indultak a legtöbb eljáráson, valamint alvállalkozókkal is dolgoztattak. A fenti összeg a fent megjelölt cégekre eső részt takarja (alvállalkozókkal együtt). Feltesszük, hogy még a HVG-nek is kevésnek tűnt a 800 milliárd, mert Szíjj László Duna Aszfalt nevű cégét is belevették a számításba, ami így 2100 milliárd forintot jelent. Ennyi erővel az Altus Zrt-t is számításba vehették volna, hogy a nagyotmondó versenyen jobban szerepeljenek.

Az építés nem babra megy, nem végezheti bárki - csak komoly szakértelemmel, garanciával, stabil háttérrel elképzelhető a feladat végrehajtása. Nem mindegy, hogy egy cég hidakat, utakat épít vagy pedig WC-papírt szállít kórházaknak közbeszerzési szerződés keretein belül.

A cégek már közzétették a 2019-es éves beszámolójukat. Nézzük őket sorra!

Mészáros és Mészáros Kft-t 2001. június 1-én alapították, azaz közel 20 éves tapasztalattal rendelkezik. 2019-ben 98 fő alkalmazottal dolgoztak, 87,3 milliárdos árbevétel mellett 0,7 milliárd forint bruttó bért fizettek ki. 15,9 milliárdért szereztek be árut, építőanyagokat, valamint 56,2 milliárd forintért vettek igénybe szolgáltatásokat más cégektől.

Az R-Kord Kft-t 1997. január 7-én alapították, több mint 23 éves tapasztalattal rendelkezik. 2019-ben 207 fő alkalmazottal dolgoztak, 35 milliárd árbevétel mellett 1,4 milliárd bruttó bért fizettek ki. 7,3 milliárdért szereztek be árut, építőanyagokat, valamint 20,6 milliárd forintért vettek igénybe szolgáltatásokat más cégektől.

A lazán kapcsolódó Duna Aszfalt Kft-t 1996. december 18-án alapították, közel 24 éves tapasztalattal rendelkezik. 2019-ben 518 fő alkalmazottal dolgoztak, 157,7 milliárd árbevétel mellett 2,9 milliárd bruttó bért fizettek ki. 42,4 milliárdért szereztek be árut, építőanyagokat, valamint 66,8 milliárd forintért vettek igénybe szolgáltatásokat más cégektől.

A cégek saját alkalmazotti létszáma, és az igénybe vett szolgáltatások, azaz alvállalkozói díjak nagysága arra enged következtetni, hogy ezek a cégek sokezer magyarnak adtak és adnak munkát.

Különben meg kit érdekel, hogy kinek a cége! Mindenképpen egy gazdag emberé. Esetünkben biztos, hogy nem egy luxusnyomorban tengődő libsié, hanem egy rendes magyaré. Biztosak lehetünk benne, hogy a profit nem külföldre megy, valamint abban is, hogy az alvállalkozók magyar cégek. A szakértelem itthon marad, a közpénz értelmes dolgokra kerül elköltésre: fejlődésre, magyar családok megélhetésére.

Baj, hogy sok 10 milliárdos nyereséget könyvelnek el ezek a cégek? Ez természetes. Meg az is, hogy ebből tovább terjeszkednek? Ez is természetes. Mészáros Lőrinc úr mellesleg 1270 millió forintot adományozott a koronavírus elleni küzdelemre.

A baloldalnak pedig szokatlan lehet, zavarhatja őket, és azért utálkozhatnak, hogy a nemzeti oldal is érvényesülhet, erősödhet a sok évtizedes globalista kifosztás után az impexek korától kezdve (feltételes mód, mert nem tudjuk biztosan).

A csak fikázásra képes „troll-szindrómás” balliberális fakenews gyártók pedig először zizzenjenek ki a monitor mögül, menjenek falat rakni és betonozni, építőgépeket kezelni, szakszerűen vezetni a munkafolyamatokat, vagy „csak” próbálják meg mérnöki precizitással megtervezni ezeket a szerkezeteket, épületeket. Első lecke nekik: cserélj ki egy villanykörtét!

Közbeszerzési statisztikák:
https://kozbeszerzes.hu/data/filer_public/b7/6a/b76ad9b4-f131-4e58-baf2-9d496e1cd2e9/kh_gyorsjelentes_2019_a4_fin.pdf
https://kozbeszerzes.hu/cikkek/kozbeszerzesi-hatosag-elnokenek-tajekoztatoja-kozbeszerzesek-2018-evi-alakulasarol
https://www.kozbeszerzes.hu/cikkek/kozbeszerzesi-hatosag-elnokenek-tajekoztatoja-kozbeszerzesek-2017-evi-alakulasarol
https://kozbeszerzes.hu/cikkek/kozbeszerzesek-alakulasa-2015-evben
https://kozbeszerzes.hu/cikkek/kozbeszerzesi-hatosag-alelnokenek-tajekoztatoja-kozbeszerzesek-es-jogorvoslatok-2014-evi-alakulasarol
https://kozbeszerzes.hu/cikkek/kozbeszerzesek-alakulasa-2013-evben-ii-fejezet
https://kozbeszerzes.hu/cikkek/kozbeszerzesi-hatosag-alelnokenek-tajekoztatoja-kozbeszerzesek-2012-evi-alakulasarol
https://kozbeszerzes.hu/cikkek/tajekoztato-kozbeszerzesek-2011-evi-alakulasarol

Forrás:
https://hvg.hu/gazdasag/20191206_meszaros_szijj_kozbeszerzes_epitoipar
https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap
https://szamokadatok.hu/Post/363/Mit_is_epit_Meszaros_ur_9_milliardert
https://szamokadatok.hu/Post/1174/Kozbeszerzesek_racionalizalasa
https://szamokadatok.hu/Post/857/Meszaros_Lorinc_ismertte_valt_adomanyai_1270_millio_forint

Címkék: Gazdaság  Média  Megélhetés 

Közbeszerzések racionalizálása

A polgári kormányzás 10 éve – 4. rész

Közbeszerzések racionalizálása

Elég szűkszavúan fogalmaz a Nézőpont Intézet a közbeszerzések terén elért eredményekkel kapcsolatban:
Az új közbeszerzési törvény (1) lehetővé tette, hogy a lánctartozásokat visszaszorítsák. Bevezették a 30 napos fizetési határidőt, a késedelemmel fizető cégek arányát pedig a 2008-as 42 százalékról 11 százalékra szorították vissza 2018-ra.

2020-ban rekordot döntöttek a magyar kis-és középvállalkozások (2), miután minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 87-et, és minden közbeszerzésen elköltött 100 forintból 59 forintot magyar kkv-k nyertek el.

Kiegészítésképpen nézzünk további számokat:
A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) által 2010-ben elnyert 715 milliárd forintos érték (teljes keret 47,8%-a) 2019-re 2016 milliárd forintra nőtt (teljes keret 58,8%-a) (3 – II/1).

Az egy ajánlatos eljárások száma a 2015-ös 27%-ról 2019-re 17%-ra csökkent (3 - III/1), ami azért jelentős eredmény, mert így jobban biztosított a résztvevők közötti verseny. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az átlagosnál is jobb az Európai Unió országai között (3 - III/2) az EU-s eljárásrendben, ami a tisztaságot jelzi. Ha a nemzeti és EU-s eljárásrendeket is számoljuk, akkor 2015 óta 13-adára csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma (3 - III/2). Gondolhatnánk, hogy ez a „gyere haver, van egy üzlet, dumáljunk” típusú eljárásokat takarja, azonban nagyon fontos, hogy az eredményt igazolni szükséges, tehát a dumánál picit több kell.

Nagyon fontos, hogy minden ajánlattevő ugyanolyan eséllyel indulhasson, valamint minden információ birtokában legyen. A magyar közbeszerzés ebből a szempontból is vezető szerepet tölt be, ugyanis 2018-ban ötödikek voltunk az átláthatóság tekintetében az EU-s tagállamok rangsorában (3 - IV).

Nézőpont Intézet hozzátette:
A hazai kis- és középvállalkozások támogatására többek között olyan újdonságokat vezettek be, mint például a normatív alkalmasságot – melynek keretén belül az eljárás legfeljebb 75 százaléka kérhető 5 referenciaigazolásként, illetve a műszaki egyenértékűség elvét – azaz az ajánlatkérő köteles elfogadni a referenciák körében a közbeszerzés tárgyához hasonló megoldásokat is.

Részletek:

1.[https://www.kozbeszerzes.hu/data/filer_public/d6/e4/d6e48fa9-9eaf-4949-9bf4-b6384c462b4c/kbt_2015_06_19_teljes_khs.pdf](https://www.kozbeszerzes.hu/data/filer_public/d6/e4/d6e48fa9-9eaf-4949-9bf4-b6384c462b4c/kbt_2015_06_19_teljes_khs.pdf)
2. [https://www.kozbeszerzes.hu/2020/2/minden-kozbeszerzes-kereteben-elkoltott-100-forintbol-59-et-kkv-k-nyertek-2019-ben](https://www.kozbeszerzes.hu/2020/2/minden-kozbeszerzes-kereteben-elkoltott-100-forintbol-59-et-kkv-k-nyertek-2019-ben)
3.[https://kozbeszerzes.hu/data/filer_public/b7/6a/b76ad9b4-f131-4e58-baf2-9d496e1cd2e9/kh_gyorsjelentes_2019_a4_fin.pdf](https://kozbeszerzes.hu/data/filer_public/b7/6a/b76ad9b4-f131-4e58-baf2-9d496e1cd2e9/kh_gyorsjelentes_2019_a4_fin.pdf)

Hivatkozások:
[https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf](https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polg%C3%A1ri-korm%C3%A1nyz%C3%A1s-t%C3%ADz-%C3%A9ve.pdf)

Első három rész: [https://szamokadatok.hu/Post/1057/Gazdasagi_alapok_megszilarditasa](https://szamokadatok.hu/Post/1057/Gazdasagi_alapok_megszilarditasa) [https://szamokadatok.hu/Post/1093/Vallalkozasok_tamogatasa](https://szamokadatok.hu/Post/1093/Vallalkozasok_tamogatasa) [https://szamokadatok.hu/Post/1141/Adminisztracios_terhek_es_a_burokracia_csokkentese](https://szamokadatok.hu/Post/1141/Adminisztracios_terhek_es_a_burokracia_csokkentese)

Címkék: Európai Unió  Gazdaság 

Varga Mihály: a 2021-es költségvetés a gazdaság újraindításának költségvetése lesz

Varga Mihály: a 2021-es költségvetés a gazdaság újraindításának költségvetése lesz

Videó: https://www.facebook.com/…/vb.324771568775/2992307104199177/

2021-ben minden területre több pénz jut majd, mint 2020-ban:

Oktatás: 2229 milliárd forint, 80 milliárd forint plusz.
Egészségügy: 2245 milliárd forint, 186 milliárd forint plusz.
Nyugellátások: 3090 milliárd forint, 325 milliárd forint plusz.
A gyermekes családok támogatására 2295 milliárd forintot fordít a kormány a költségvetésből jövőre.

A 2021-es büdzsében egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapot hoznak létre, közel 3000 milliárd forintos összeggel – jelentette be hétfőn, Facebook-videójában Varga Mihály. A pénzügyminiszter a kedden benyújtandó jövő évi költségvetés kapcsán elmondta, az a gazdaság újraindításának költségvetése lesz.

Folytatódik a családok támogatása, a gazdaság újraindítása, a biztonság megőrzése – írta hétfői Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter. A bejegyzés videójában arról beszélt, a jövő évi költségvetés az 1848-as gazdaságmentő intézkedésekhez hasonlít, mivel Kossuth Lajos költségvetési terve is tartalmazott egy 1.500 forintos előirányzatot az akkoriban pusztító kolera-járvány elleni védekezésre. Mint Varga Mihály hozzátette, az élet úgy hozta, hogy a jövő évi költségvetésben is szerepelnie kell járványügyi kiadásoknak. A 2021-es büdzsében ezért egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapot hozunk létre, közel 3000 milliárd forintos összeggel.

Hangsúlyozta, a magyar emberek fegyelmezett magatartásának, és a megfelelő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ma már ott tartunk, hogy óvatosan, de újraindíthatjuk az életet Magyarországon. Ennek megfelelően terveztük meg a jövő évi költségvetést is, amely a gazdaság újraindításának költségvetése lesz.

Forrás: https://www.facebook.com/…/vb.324771568775/2992307104199177/

Címkék: Gazdaság 

Megbukott az ellenzék az érettségin

Megbukott az ellenzék az érettségin

Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni! A népszerű idézetet a koronavírus váltotta valóra. A járvány megállította az életet. Lekapcsolták a gyárak futószalagjait, a földön maradtak a repülők, eltűnt a dugó az utakról, kiürültek a plázák. Csend lett. Levegőhöz jutott a Föld, de a kényszerű szünet az egészségügyi vészhelyzet mellett kirobbantotta a gazdasági válságot. Többfrontos védekezésre, harcra késztetve a kormányokat. Ez így történt Magyarországon is.

Itt azonban az ellenzék is tűz alá vette a mentőalakulatokat. A miniszterelnöknek, aki diktátor lett, lövése sincs a magyar valóságról; a kormány mindenben késlekedik; a nyugdíjasokat, öregeket senki nem védi meg; válságkezelésre nem jut elég pénz; Müller Cecília országos tiszti főorvos pártpolitikai feladatot hajt végre; a vírusba Magyarországon haltak bele a legtöbben; alkalmatlanok, rosszak a kínai lélegeztetőgépek; selejtesek a kínai arcmaszkok; a kormány szándékosan magára hagyja az embereket – ezek a mondatok az ellenzéki politikusok száját hagyták el az elmúlt napokban, hetekben. Sőt még ennél sokkal cifrábban is szoktak fogalmazni, mintha nem is az Országgyűlésben, hanem valamelyik sarki kocsmában vitatkoznának az ivócimborákkal.

A magyar válságkezelés azonban nem késett. Azért nem, mert az nem most márciusban-áprilisban, hanem 2010-ben kezdődött. Ha egy sportoló a mindennapokban nem jut egészséges táplálékhoz, ha nem készítik fel kellően a megméretés idejére, akkor esélye sem lesz a helytállásra. Ha eldördül a startpisztoly, akkor már hiába kínálják meg vitaminos gyümölcslével.

A balliberális alakulat nagyon nagy részben azért vesztette el a választásokat 2010-ben, mert legalább annyira értettek a pénzügyi és gazdasági kormányzáshoz, mint a rendszerváltoztatás előtti elvtársaik. Semennyire. Olyan vizekre kormányozták az ország hajóját, hogy az léket kapott. Sokadszorra tették ezt, sokadszorra kellett a Nemzetközi Valutaalaptól mentőövet kérniük. A 2008–2009-es pénzügyi válság olyan országot ért el hazánk esetében, ahol minden az összeomlás szélén állt. Egyre vékonyabb máz takarta a valóságot, egyre több helyen ütött át a realitás.

Sokatmondó számok következnek. Olyanok, amelyek megmutatják, hogy milyen helyzetben kapta telibe a krízis 2008-ban hazánkat és milyenben találta most.

A bruttó hazai termék (GDP) 2008-ban 1,1 százalékkal nőtt, 2019-ben 4,9 százalékkal. Az előbbi időpontban a foglalkoztatottak száma 3,8 millió, az utóbbi évben 4,5 millió fő volt. A munkanélküliek száma 2008-ban 326 ezer fő volt, tavaly 159 ezer. A háztartási hitelállomány (a GDP-hez mérten) a Gyurcsány-kormány alatt 36 százalék volt, a múlt esztendőben 18 százalék. Ebben pedig a legnagyobb időzített bomba az volt, hogy a devizahitelek aránya akkor 62 százalékon állt, ellenben most egy százalék. És még egy adat: 2008-ban a külső adósság 52,6, míg tavaly 7,9 százalék volt a bruttó hazai termék arányában.

A különbségek elképesztők. Azt pedig nem szabad elfelejteni, hogy a tomboló válságra a Gyurcsány–Bajnai-kormányok a lakosság kifosztásával válaszoltak. Padlássöprés újratöltve – így is lehetne mondani. Az Orbán-kormány 2010 után eltakarította a romokat, letette egy fenntartható, működőképes és élhető gazdaság, ország alapjait.

Visszatérve a korábbi hasonlathoz: a mostani megméretés idején egy felkészített, erőtől duzzadó sportoló nézett szembe a feladattal. Az ellenszél nagy, a pálya nehéz, de nem kellett a rajt után azonnal behozni a hordágyat. Sőt! Van miből energiát meríteni, el lehet jutni a célig. A válságra akkor kell felkészülni, amikor jól mennek a dolgok. A fegyelmezett gazdálkodás eredményei teszik lehetővé, hogy ne kelljen segítségért szaladni valamelyik nemzetközi pénzügyi szervezethez. Tudják ezt az ellenzéki képviselők is, ezért kiabálnak egyre hangosabban. Ők nem „csak” az embereket, hanem az egész országot hagyták ott az út szélén.

Egy válság arra is jó, hogy lerántsa a leplet. Ilyenkor kiderül, hogy ki mire képes. Ebben a veszélyhelyzetben az ellenzéknek nem sikerült letennie az érettségi vizsgát. Megbuktak. Sokadszorra.

Forrás: Magyar Nemzet
https://magyarnemzet.hu/velemeny/megbukott-az-ellenzek-az-erettsegin-8152442/

Címkék: Baloldali rombolás  Gazdaság  Megélhetés 

Vállalkozások támogatása

A polgári kormányzás 10 éve – 2. rész

Vállalkozások támogatása

Elérkeztünk a 10 éves polgári kormányzás eredményeit bemutató sorozatunk 2. részéhez, amely a Nézőpont Intézet publikációján alapul. Fókuszban most a vállalati hitelezés újraindítása, hatásai és a szakemberképzés megreformálása áll.

2008 után a vállalati hitelek visszaszorultak, a forráslehetőségek beszűkültek. A vállalkozások működését és fejlesztését jelentős forrásokkal támogatták, 2013 és 2017 között 2800 milliárd forint (alacsony, 2,5%-os kamat) a Növekedési Hitelprogramon (1), 2016 után 300 milliárd forint a Piaci Hitelprogramon (2) keresztül jutott el a cégekhez, előbbi a piaci pozíciók erősítését, utóbb a piaci alapú hitelezésre történő visszaállást segítette. A Növekedési Hitelprogram Hajrá (3,4) pedig további lehetőségeket kínál 3 milliótól 10 milliárd forintig (keretösszeg: 1500 milliárd, kamat: 2,5%) beruházásra, forgóeszköz finanszírozásra, cégfelvásárlásra, vagy akár hitelkiváltásra 2020. áprilisi indulása után.

A Magyar Multi Program (5) pályázati lehetőségeivel a legígéretesebb vállalkozások segítséget kapnak, hogy multivá válhassanak. A hitelezést segíti, hogy jelentősen csökkentek a forintkamatok is, a jegybank 2016 óta 0,9 százalékon tartja az alapkamatot (6).

A gyors gazdasági növekedés és az uniós támogatások teljes felhasználása érdekében a 2014-2020-as támogatási keret 105 százalékát odaítélték már 2018 végére, és a források több mint 60 százalékát már ki is fizették akkorra a hatóságok (7, 8).

A vállalatok nagyobb részt vállalnak a képzésben, 2011 óta zajlik a duális szakképzés megújítása (9, 10), melynek keretén belül 2020 szeptemberétől felmenő rendszerben ösztöndíj jár minden tanulónak.

Kiegészítésképpen:
A Nézőpont Intézet felsorolását kiegészítjük az 1000 milliárd forintos keretösszegű 2,5%-os kamatozású Növekedési Hitelprogram Fix-szel, amely 2019-ben indult (11).
A hitelezett összeg célzott költése, valamint az abból adódó vállalati hatékonyságnövekedés szignifikáns GDP-növelő hatással bírt eddig is és fog bírni a jövőben a Világgazdaság NHP-ra vonatkozó elemzése alapján (12).

Hogy liberális olvasóink is tudjanak viszonyítani: Ha csak az elmúlt 10 évet számoljuk (NHP Hajrá nélkül), akkor ez a 4100 milliárd forint 12-szer nagyobb összeg, mint amennyit stadionokra szántunk (13). Nyilván a stadionokra költött összeg sem kidobott pénz, ugyanis pörgette az építőipart és sok embernek adott kenyeret.

Részletek:
1. https://www.vallalkozas-okosan.hu/novekedesi_hitelprogram
2. https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/elinditja-a-piaci-hitelprogram-masodik-szakaszat-az-mnb
3. https://www.mnb.hu/nhphajra
4. https://szamokadatok.hu/Post/872/Magyarorszag_ujraindul
5. https://mmp.ifka.hu/
6. https://elemzeskozpont.hu/jegybanki-alapkamat
7. https://szamokadatok.hu/Post/699/Koronavirus_es_EU_tamogatas
8. https://szamokadatok.hu/Post/1058/Az_unios_penz_nem_ajandek_-_a_piacunkat_adtuk_erte
9. https://szamokadatok.hu/Post/295/Dualis_kepzes
10. https://eduline.hu/felsooktatas/dualis_kepzes_gyakran_ismetelt_kerdesek_D8LKH5
11. https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2018-evi-sajtokozlemenyek/megjelent-a-2019-elejen-indulo-novekedesi-hitelprogram-fix-konstrukcio-termektajekoztatoja
12. https://www.vg.hu/kkv/jelentos-utohatasa-is-lesz-az-nhp-nak-2-934113/
13. https://szamokadatok.hu/Post/899/A_stadionozas_avagy_az_evtized_demagogiaja

Hivatkozások:
https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf
https://szamokadatok.hu/Post/1057/A_polgari_kormanyzas_10_eve_1_resz

Címkék: Gazdaság  Megélhetés  Országépítés 

Az uniós pénz nem ajándék - a piacunkat adtuk érte

Az uniós pénz nem ajándék - a piacunkat adtuk érte

Az "unióspénz" az EU csatlakozási szerződésben leírtak alapján kerül kiosztásra, ha bárki bármit elvon, azaz egyoldalúan megszegi ezt a szerződést, akkor a magyar állam is jogosulttá válik a szerződéstől eltérni, és mondjuk megadóztatni a nyugati termékeket, ezzel versenyelőnybe helyezni a magyar vállalkozásokat.

A balliberális hataloméhes politikusoknak és az őket vakon követőknek ideje lenne felébredniük Csipkerózsika-álmából - az "uniós pénz", amivel mindig hergelik és megvezetik az embereket, nem ajándék. Magyarország nagyon nagy árat fizetett érte, ugyanis az uniós csatlakozással egyidejűleg a piacunkat adtuk érte.

A "pénzcsapok elzárása" nem működik. A lisszaboni szerződésből nem következik, hogy politikai szempontokat be lehet vinni a normatív szabályozásba, a több éves költségvetést pedig nem az Európai Bizottság, és nem is az Európai Parlament határozza meg, hanem az Európai Tanács, amely a 27 ország első embereiből áll (államfők vagy kormányfők a saját országos rendszereik szerint, tőlünk a miniszterelnök), és kizárólag EGYHANGÚ döntéssel, azaz kompromisszumokkal érhető el a megállapodás. Senki semmit nem tud elzárni.

Az EU-n keresztül jövő források, nekünk JÁRNAK, és az is a mi pénzünk. Azért JÁR, mert a csatlakozási szerződéskor a megállapodásban egy csomó dologról lemondtunk, egy csomó dolgot megengedtünk, pl. megnyitottuk a piacainkat, minek következtében egész iparágakat raboltak le, tettek tönkre (cukoripar pl.), és CSERÉBEN olyan költségvetések készülnek az EU-ban, hogy ezek valamennyire kompenzálva legyenek. Bár úgy tűnik, hogy nettó kedvezményezettek vagyunk az EU költségvetések során, a megvalósuló projekteket nagy mértékben a nyugatiak, főleg a németek valósítják meg, így visszacsorog a pénz jelentős része.

Günther Oettinger, a német európai uniós biztos erről nyilatkozott is korábban (azaz elszólta magát), hogy a németek nem nettó befizetők, hanem nettó kedvezményezettjei az ilyen politikának. Az indexen olvasható (a Forrásnál belinkelt) cikkben a magyarokra és lengyelekre kérdez rá a riporter, Oettinger válaszol:

"Why not save even more – for example, the billions in EU structural funds that go to Poland and Hungary, since those two countries refuse to take in refugees?

Budgetary policy shouldn’t be used to impose political penalties. The structural funds are for making weak regions more competitive. And a large part of every euro the EU gives Poland comes back to Germany. The Poles use the money to place orders with the German construction industry, to buy German machines and German trucks. So net contributors such as Germany should be interested in the structural funds. From an economic perspective, Germany isn’t a net contributor but a net recipient."

Magyarul a németek sokkal érdekeltebbek az ilyen "unióspénzek" politikájának, hiszen bár távolról úgy tűnik, hogy a keleti országok kevesebbet fizetnek be, és többet kapnak vissza, a gyakorlatban a pénz nagy része visszafolyik a német gazdaságba, mert német gépeket veszünk, némeg cégek magyarországi munkahelyteremtését támogatjuk, német termékek lepték el a magyar piacot ADÓZATLANUL.

Józan paraszti ésszel meg lehet érteni: a régi, nyugati EU nem azért vette be a közép- és kelet-európai országokat, mert jót akart tenni velünk. Azért vettek be, mert ez nekik előnyös volt.

Az „EU támogatás” valójában pénznyomtatási engedély

2004-2015 között kb. 8 ezermilliárd forintnyi „EU-támogatás érkezett az országba”. Ez az összeg egy főre vetítve 800 ezer forint. Az „EU-támogatásra” legtöbben úgy tekintenek, mintha egy adomány lenne az EU részéről.

Talán meglepő, de ez a „támogatás” valójában jelenleg semmibe nem kerül az EU-nak. Magyarország pedig „EU-támogatás” nélkül is tudná csinálni ugyanazt, mint eddig: pénzt teremteni a semmiből és szétosztani azt.

Hogyan lehetséges ez? Mi is az az „EU támogatás”?

Ahhoz, hogy a bevezető gondolatok igazságtartalmát megítéljük, szükséges valamennyire belemenni a technikai részletekbe.

Mit jelent az, hogy „bejön az országba” az „EU-támogatás”? A magyar állam bankja a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB-nek eurószámlája van több nyugati bankban, például a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjánál. Amikor Brüsszel átutalja az „EU-támogatást”, akkor az euró például erre a bázeli számlára kerülhet. Ezzel párhuzamosan a jegybank a Magyar állam jegybanknál lévő eurószámlájára beírja ezt az összeget. A magyar állam így eurókövetelésre tesz szert a jegybankkal szemben.

A magyar állam az „EU-támogatásokat” nem euróban, hanem forintban osztja ki. Ezért megkéri a jegybankot, hogy váltsa át az eurót forintra. A hétköznapi gondolkodás azt sugallná, hogy az átváltás azt jelenti, hogy a jegybank – a példában Bázelben lévő – euróját eladja és ezért forintot vesz a devizapiacon. Valójában a jegybank nem ezt csinálja, hanem „házon belül váltja át” az eurót. A „házon belüli átváltás” azt jelenti, hogy a jegybank a magyar állam euró-számlájáról lehúzza az ott lévő euró összeget, és ezzel párhuzamosan forintot teremt a semmiből, aztán ezt ráírja a magyar állam forint-számlájára. Tehát a jegybank forintot teremtett a semmiből a magyar állam számára.

Nézzünk egy példát: 1 milliárd euró „EU-támogatás jön be”, az árfolyam pedig 350 forint per euró. Ebben az esetben a jegybank teremt 350 milliárd forintot a semmiből az állam számára, ezzel párhuzamosan pedig 1 milliárd eurót parkoltat Bázelben.

Ezt követően a magyar állam az „EU-támogatást”, azaz a frissen teremtett forintot kiutalja a pályázatokon nyert vállalkozásoknak. A vállalkozások az elnyert összeget a bankszámlájukra kapják, így a kiosztott forint a bankrendszerben jelenik meg. De mivel a bankrendszernek nincs igazán szüksége erre a pénzre, a bankok ezt visszateszik a jegybankba és lekötik betétként. Így a frissen nyomtatott jegybankpénz, miután tett egy kört a gazdaságban – mondhatjuk – alvó jegybankpénzzé alakul.

Mi történik azzal a – példában 1 milliárd – euróval, amely az MNB bázeli számláján van? A bemutatott „házon belüli átváltás” során a jegybank ehhez az euróhoz eddig nem nyúlt. A jegybank később ezt az eurót „befekteti”, ezért „értékes”, kamatozó eurózónás államkötvényeket vesz. Például francia, német, olasz, stb. államkötvényeket. Ez azt jelenti, hogy a jegybank visszautalja az eurót eurózónás országoknak, és ezért cserébe eurózónás államkötvényeket kap.

Aztán ez a visszautalt euró adhatja az új kör kezdetét. Ezt aztán az eurozónás államok újra átutalhatják a brüsszeli közös kalapba. Ebből Brüsszel újra adhat „EU-támogatást”, azaz az euró mehet újra Bázelbe. A bázeli euró ürügyén újra nyomtathat a jegybank forintot. Aztán pedig az eurót újra visszautalhatja a jegybank az eurózónás országokba, amikor azt „befekteti” eurózónás államkötvényekbe.

Az egész végeredménye, hogy az MNB az egyik oldalon egyre több eurózónás államkötvényre tesz szert, a másik oldalon pedig egyre több forintot nyomtat a semmiből. csak 2004-2015 között kb. 8 ezermilliárd forint „EU-támogatás jött be” az országba. Valójában ennek az összegnek a túlnyomó része ma is ott hever a jegybank eszközoldalán „devizatartalék” címen. Ennyi többlet (francia, német, olasz stb.) államkötvénnyel rendelkezik a jegybank 2004 óta. Ezzel párhuzamosan a jegybank kb. ugyanennyi, azaz kb. 8 ezermilliárd forintnyi jegybankpénzt teremtett a semmiből 2004-2015 között

Tényleg kincs a devizatartalék?

Korábban már feszegettük azt a kérdést, hogy vajon a devizatartalék tényleg kincs-e, és van-e lehetősége erős katonasággal nem rendelkező országnak a devizatartalékát beváltani valamilyen értékre.

Nézzünk egy példát a helyzet szemléltetésére. Van egy település, ahol a helyi maffiózó állandóan „hitelbe” vásárol a helyi kisboltban. A boltosnál egyre nagyobb követelésállomány halmozódik fel a maffiózóval szemben. De mit tud ezzel csinálni? Mennyit érnek ezek a követelések? Ha végül ezeket a követeléseket nem lehet pénzre beváltani, akkor valójában az történik, hogy a maffiózó folyamatosan ingyen vásárol.

Ha a „devizatartalék” olyasmi, mint a maffiózóval szembeni követelésállomány, akkor az EU-nak valójában semmibe nem kerül az „EU-támogatás”. Ugyanis az eurót, amit „EU-támogatás” címen kapunk, azt visszaadjuk „devizatartalékolás” címen, a „devizatartalékot” pedig végül nem tudjuk beváltani semmire. Így az egész bonyolult műveletsorra érdemes inkább egyfajta pénzteremtési engedélyként tekinteni.

Ha már nyomtatunk, miért ne nyomtathatnánk magunknak pénzt?

Felmerül a kérdés, hogy a pénznyomtatáshoz miért van szükség erre az egész hókusz-pókuszra? A jegybank miért ne tehetné meg, hogy egyszerűen pénzt nyomtat az állam számára?

A magyar államnak ezt jelenleg jogszabályok tiltják meg. Az ország 1996-ban az IMF és a Világbank „segítségével” alakította át a pénzügyi rendszerét úgy, hogy ne tudjon saját maga számára pénzt teremteni, csak devizával szemben. Ezt követően, kezdetben elsősorban dollárral szemben képezhetett pénzt magának az ország. Majd a 2004-es EU-csatlakozás óta dollár helyett elsősorban euróval szemben teremthet az ország forintot. Ha nem lenne ez a jogszabályi korlát, akkor a jegybank minden további nélkül tudna nyomtatni pénzt az állam számára.

Talán sokak első reakciója, hogy saját pénznyomtatásnak biztosan nem lenne jó vége, ezért ne csináljuk. Érdemes két különböző problémát megkülönböztetni:

– Jó dolog-e, hogy pénzt nyomtatunk a semmiből?

– Jó dolog-e, hogy átadjuk a jogot az EU-nak, hogy kontrollálja, mikor mennyi pénzt nyomtatunk a semmiből?

Jó dolog-e, hogy pénzt nyomtatunk a semmiből?

Korábban volt arról szó, hogy a pénzteremtő hatóság vásárlóerőt vesz el mindenki mástól. Akinél a friss pénz megjelenik, az ingyen vásárlóerőhöz jut. Ezzel párhuzamosan nő a pénzmennyiség, ezért a pénz értéke kicsit lecsökken, azaz mindennek felmegy az ára egy kicsit. Így minden pénztulajdonos vásárlóerőt veszít. Szintén volt arról szó, hogy amennyiben a pénznyomtatás mértéke nem túl nagy, úgy ezzel együtt lehet élni. Amennyiben az állam a nyomtatott pénzt a társadalom számára hasznosan, hatékonyan és tisztán költi el, akkor a pénzteremtés egyfajta fair adóként fogható fel.

Mind az EU égisze alatt történő, mind az önálló pénzteremtés esetén a pénznyomtatás helyességével kapcsolatban ugyanazok a kérdések merülhetnek fel: tényleg fair-e ez az adó, jól költi-e el az állam a nyomtatott pénzt stb.

Jó dolog-e, hogy átadtuk a jogot az EU-nak, hogy kontrollálja, mikor mennyi pénzt nyomtatunk a semmiből?

A különbség a két változat között az, hogy a pénznyomtatási engedély átadásával hatalmat adtunk az EU-bürokraták kezébe. Az EU állandóan zsarolhatja Magyarországot, hogy amennyiben Magyarország nem úgy táncol, ahogy az EU fütyül, akkor az EU megvonja az „EU-támogatást”.

Amennyiben nem tudnánk, hogy az „EU-támogatás” csak egy pénzteremtési engedély, és a vonatkozó jogszabályokat, ha akarjuk, megváltoztathatjuk, úgy ez a zsarolás igen fenyegető érzést keltene bennünk. Ebben az esetben elhinnénk azokat a szlogeneket, hogy „az EU finanszírozza Magyarországot”, „EU-támogatások nélkül nem lenne sehol a gazdaság” és hasonlók.

Ha a jelenlegi keretrendszerből ki akarunk lépni, akkor ennek egyik módja, hogy megváltoztatjuk a pénzteremtéssel kapcsolatos jogszabályokat és saját magunk számára teremtünk pénzt. Emellett bombabiztos és átlátható szabályokkal korlátozzuk, hogy minden évben mennyi pénzt nyomtathat a jegybank az állam számára.

Valójában az önálló pénzteremtés kérdését nem lehet hermetikusan elzártan kezelni. A jelenlegi „szövetségi” rendszerben, azaz EU-tagországként valószínűleg kötelező elem a kisebb tagok számára az önálló pénzteremtés feladása. Viszont abban a hipotetikus esetben, ha nagyon elegünk lenne az EU-ból, akkor az „EU-támogatás” elvesztésétől való félelem nem kell, hogy eltántorítson minket szándékainktól. Nyomtathatunk pénzt magunknak valamilyen más címen.

Forrás: Számok (Aktív Tagok) és Mandiner
https://mandiner.hu/cikk/20150915_szabo_gergely_az_eu_tamogatas_nem_ajandek_hanem_penznyomtatasi_engedely
https://index.hu/kulfold/eurologus/2017/02/28/nemetorszag_nagyot_szakit_az_eu-bol/
https://www.handelsblatt.com/today/politics/handelsblatt-interview-oettinger-germany-may-have-to-pay-more-to-eu/23567142.html

Címkék: Európai Unió  Gazdaság 

Gazdasági alapok megszilárdítása

A polgári kormányzás 10 éve – 1. rész

Gazdasági alapok megszilárdítása

Korábban hírt adtunk a Nézőpont Intézet tanulmányáról, amely a polgári kormányzás célkitűzéseiről és 10 év alatt elért eredményeiről számol be.

Egy sorozatot indítunk, ahol ezt a tanulmányt dolgozzuk fel. Sok tekintetben ismételni fogjuk önmagunkat, azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni az elért eredményeket és a normalitás irányába történő szemléletváltás jelentőségét.
A Nézőpont Intézet „szavajárását” használjuk mankóként, míg a részletek megértéséhez hivatkozásokat adunk sorszámmal jelölve.

A gazdasági programpontok közül a legfontosabb a munkahelyek teremtésére vonatkozó javaslat volt. Az unortodox gazdaságpolitika (1) alapja a segélyalapú politikáról a munkaalapú gazdaságra való áttérésben keresendő.

A foglalkoztatottak száma a 2010-es 3,7 millióról 2019-re 4,5 millióra nőtt (2). Bár ez a növekmény elmarad a szimbolikus egymilliós céltól, a rendszerváltás óta soha senki nem tűzött ki ilyen ambiciózus vállalást, és nem teremtett ennyi munkahelyet Magyarországon.

Sikerült egy olyan munkaalapú gazdaságot létrehozni, amely csökkentette az állami kiadásokat (3), növelte az adóalapot (4) adócsökkentéssel párhuzamosan, és élénkítette a gazdaságot. Valamennyi további megvalósuló program a munkaalapú gazdaság sikeres működéséhez járult hozzá.

A 2011-ben kezdődő közfoglalkoztatási rendszer (5) nemcsak a munkaerőpiacra való visszatérést támogatta, de a járási programok a hátrányos helyzetű települések értékteremtő programjainak mezőgazdasági és ipari tevékenységeinek szolgáltak keretül (6).

Ha logikusan végig gondoljuk, akkor örülhetünk, hogy magas foglalkoztatottság, munkaalapú társadalom, növekvő és strukturálisan válságállóbb gazdasággal felvértezve kell szembenéznünk a koronavírus által okozott nehézségekkel.

Részletek:
1. https://szamokadatok.hu/Post/326/Fidesz_valoban_neoliberalis_gazdasagpolitikat_folytat

2.
https://szamokadatok.hu/Post/443/Foglalkoztatottak_szama

3. https://szamokadatok.hu/Post/532/Egy_ujabb_baloldali_szakertoi_abrat_kaptunk_egyik_kedves_olvasonktol_erre_reagalunk_most

4. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qse006j.html

5. https://szamokadatok.hu/Post/168/Bunozes_vagy_munka_Valassz

6. https://szamokadatok.hu/Post/978/GDP-novekedes_regionkent_reszletesebben

Forrás:
https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf
https://szamokadatok.hu/Post/1023/A_valasztasi_igeretek_95-a_mar_teljesult

Címkék: Gazdaság  Megélhetés  Országépítés 

Rég láttunk ennyire siralmas számokat Európában, de a magyar gazdaság a válságállók között van

Rég láttunk ennyire siralmas számokat Európában, de a magyar gazdaság a válságállók között van

A tavalyi első negyedévhez képest a magyar gazdaság a negyedik legerősebb növekedési ütemet tudta felmutatni, a 2%-os bővülés a kevés pozitív szám közé tartozott Európában. Nálunk erősebben csak Románia, Bulgária és Litvánia tudott növekedni.

Negyedéves összevetésben már a magyar GDP is zsugorodott kicsit (0,4%), de így is a hatodik legerősebb volt Európában. Az EU gazdasága átlagban -2,7%-ot zsugorodott.

Így most már érthető, hogy miközben a "fejlett liberális demokráciákban" a koronavírus okozta halálozási arány 1 millió lakosra vetítve a magyar tízszerese (https://bit.ly/369aNje), és a magyar gazdaság sokkal jobban is teljesít a "jogállamiságot nem sértő" nyugati, civilizált országokénál, miért is kell a figyelmet mondvacsinált eljárásokra terelniük és miért kell támadniuk Magyarországot és Orbán Viktort. Még a végén túl rosszul mutatnának a Miniszterelnökünk árnyékában ezek az árulók.

Forrás:
https://www.teletrader.com/reg-lattunk-ennyire-siralmas-szamokat-europaban-de-a-magyar-gazdasag-a-valsagallok-kozott/news/details/52170181
https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/gdp-europa-eu-gazdasag.706278.html
https://szamokadatok.hu/Post/1028/Szazadveg_Az_alhirekkel_ellentetben_sikeres_a_vedekezes_Magyarorszagon
https://tradingeconomics.com/hungary/gdp-growth
https://tradingeconomics.com/european-union/gdp-annual-growth-rate

Hajrá Magyarország! A valóságot nem lehet álhírekkel leplezni!

#számok #adatok #szamokadatok #magyarország #gdp

Címkék: Európai Unió  Gazdaság 

BMW gyár Debrecenben

Minden hamis híresztelés ellenére az építkezés folyik, a beruházás meg fog valósulni. (videóval)

BMW gyár Debrecenben

Mindössze néhány hónapos átütemezést jelentett be a BMW debreceni gyárának igazgatója a mai élő sajtótájékoztatón az építkezés helyszínéről. Ha figyelembe vesszük, hogy a kivitelezés 4 évig tart, az átütemezés nem is biztos, hogy csúszást jelent majd a gyár átadásának tervezett időpontját tekintve.

Segélyek helyett új munkahelyek: Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a BMW gyár egy nagyon jó példa arra, hogy a kormány továbbra elkötelezett a munkahelyteremtés tekintetében, a válságkezelés kizárólag munkahelyek létrehozásával történhet, a segélyezés nem vezet sehová.

A beruházás során eddig:

- több, mint 2 000 000 köbméter földet mozgattak meg
- 123 000 méter vezetéket építettek be a földbe
- 12 000 méter vizesárok épült
- 500 cölöp elhelyezése is megtörtént.

A BMW gyár 1000 új munkahelyet, évi 1000 millió forint iparűzési adót, infrastruktúrafejlesztést, és javuló export arányt jelent Magyarország számára.

Az építési területet a mai nappal átadták a BMW számára. Az áram és gázellátással kapcsolatos kivitelezések megkezdődtek, minden az ütemterv szerint halad a két autópálya-lehajtó megépítése tekintetében, az ipari park körüli útépítések 2021 végére befejeződnek, a vasúti fejlesztések Debrecen-Budapest vonalon 2023 végére elkészülnek. Eddig a BMW is, a kormány is és az önkormányzat is tartja vállalásait, minden az ütemterv szerint halad.

A világjárvány miatt azonban rendkívüli intézkedésekre volt szükség. Szerződésmódosításra nincs szükség, de néhány hónapos átütemezéssel lehet számolni a válság miatt. Debrecen a globális autóipar egyik meghatározó fellegvára lesz.

Forrás: Szijjártó Péter
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/videos/628840581308129
https://www.origo.hu/gazdasag/20200515-szijjarto-peter-bmwgyar-sajtotajekoztato.html

#számok #adatok #számokadatok #bmwgyár #debrecen

Címkék: Gazdaság  Országépítés 

A választási ígéretek 95%-a már teljesült

A Fidesz nem csak beszél, hanem cselekszik - Teljes, 92 pontos lista

A választási ígéretek 95%-a már teljesült

Teljes lista itt: https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf

A polgári kormányzás egy évtizede alatt 95 százalékban teljesültek a 2010-es célok és vállalások – állapította meg a Nézőpont Intézet elemzésében.
Az intézet az elemzés apropójával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy éppen tíz éve, 2010. május 14-én ült össze a rendszerváltozás utáni hatodik szabadon választott Országgyűlés, amely – mint fogalmaztak – “egyben le is zárta a húsz évvel korábban megkezdett munkát”. Hozzátették: az új parlamentben a Fidesz és a KDNP frakciói a mandátumok kétharmadát szerezték meg. Választási programjuk a két héttel később miniszterelnökké választott Orbán Viktor kormányának is a hivatalos programja lett – írták. Az elemzés kiemelte, hogy a polgári kormányzás egy évtizede alatt a 2010-es célok és vállalások 95 százalékban teljesültek. Ezzel összefüggésben felidézték:

a 2010-es kormányváltáskor Magyarországot gazdasági és morális válság sújtotta. A nemzeti ügyek politikáját meghirdető kormányprogram 2010 Magyarországának gazdasági, közbiztonsági, egészségügyi, szociálpolitikai és jogállamisági kihívásaira akart választ adni.

A Nézőpont Intézet a gazdaságban elért legfontosabb eredménynek nevezte, hogy 800 ezer új munkahely jött létre. A bürokráciacsökkentéstől a vállalati és önkormányzati források biztosításán át a gazdaság keleti nyitásáig minden megvalósuló intézkedés “a magyar gazdaságot ellenállóképesebbé, a magyar családokat öngondoskodóbbá tette” – folytatták. Hozzátették: 2010 után helyreállt a rendőrség megítélése és a családok biztonságérzete. A bűncselekmények száma megfeleződött, az elkövetők védelme helyett az áldozatok védelmét helyezték középpontba. Az orvosi életpályamodell megalkotásával, a praxishoz jutás támogatásával és az egészségügyi dolgozók bérének emelésével perspektívát kaptak az ágazatban dolgozók – áll az elemzésben, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, 36 ezer család menekült meg otthona elvesztésétől, a munkavállalást és a gyermekvállalást összeférhetőbbé tették, illetve csökkentették a szociális ellátás terheit.

Habár a kormányprogram céljainak 5 százaléka még megvalósítás alatt áll, legalább ennyi olyan intézkedés valósult meg 2010 óta, amely az új kihívásokra adott válasz

– jegyezték meg. A Nézőpont az elmúlt tíz év hozadékának nevezte a többi között a rendszerváltás óta először bevezetett rezsicsökkentést, a NATO-elvárásoknak megfelelő, a rendszerváltás óta történt legnagyobb haderőfejlesztést, a gazdaságfehérítési intézkedéssorozatot, továbbá Európa legkiterjedtebb családtámogatását.

A 2010 és 2020 közötti kormányzás eredményességéről és a 2022 utáni várakozásokról tanúskodik, hogy a magyarok 70 százalékának véleménye szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő

– állapította meg az intézet.

Forrás: https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf
https://nezopontintezet.hu/2020/05/14/a-polgari-kormanyzas-tiz-eve/

Címkék: Bűnözés  Család  Egészségügy  Gazdaság  Közös jövőnk  Megélhetés  Nyugdíjasok  Oktatás  Önkormányzat  Országépítés