Címke: Európai Unió

Mese az uniós milliárdokról

Kelet-Európa többet ad a nyugati tagállamoknak, mint amennyit visszakap

Mese az uniós milliárdokról

Korábbi cikkünk: https://szamokadatok.hu/Post/1058/Az_unios_penz_nem_ajandek_-_a_piacunkat_adtuk_erte

Nyugat-Európa a keleti tagállamok gyarmatosításával komoly veszélybe sodorja az uniót.

Az Európai Unió nyugati országai gyarmatosították a keleti tagállamokat, melyektől ráadásul folyamatosan elszívják a képzett munkavállalókat, ezzel gyengítve a demográfiai, gazdasági, illetve politikai helyzetüket. Az EU számos alappillére kudarcot vallott a krízishelyzet alatt, és ha folytatja érdektelenségét a perifériás országok irányában, a frontvonalra tolt, pajzsként használt nemzetek képtelenek lehetnek visszatartani a migrációt. Az egységesség és a szolidaritás hiánya még soha sem volt olyan égető kérdés, mint a koronavírus-járvány alatt.

A történelem bőségesen szolgáltat példát kipusztult civilizációkról és államokról. Csak a 20. században három nagy birodalom omlott össze: az Oszmán Birodalom, az Orosz Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia. Ennek ellenére a jelenkori posztmodern ember abban az illúzióban él, hogy ez csak „másokkal” történhet meg – írta Tado Juric, a zágrábi horvát katolikus egyetem történeti tanszékének professzora a Visegrád Poston megjelent kritikájában, melyben az Európai Unió jelenlegi és jövőbeni problémáira, illetve az „egységesség” hiányára világít rá.

A horvát szakértő szerint a hamis stabilitás illúzióját az intézmények adják. „Az európai szuverenisták már egy ideje azt állítják, hogy az Európai Unió csak a »monetáris unió« alapelveire épül (…) A szolidaritás és a gazdasági intervencionizmus hiánya a koronavírus-járvány és migrációs válság elnyomása esetében egyértelműen megmutatta az EU gyengeségeit. Emiatt sok tagállam újraértékeli a helyzetét az unión belül” – olvasható a cikkben.

Bár minden háborús időszakra jellemző a nemzetek közötti szolidaritás hiánya, senki sem számított arra, hogy ez megtörténhet az Európai Unióban.

Általánosságban véve az EU számos pillére kudarcot vallott a krízishelyzet alatt – tette hozzá.

Kiemelte: pontosan az uniós politikák miatt, a perifériákról való kivándorlás iránti érdektelenség és a pandémia alatt mutatott önző álláspontok következtében vált egyértelművé, hogy az EU nem hasonló értékekkel és szolidaritással rendelkező, hanem öncélú közösség.

„Az Európai Unió még a válság előtt is inkább hasonlított egy érdekeltségeken és a profitokon alapuló közösségre. Végül a profit volt a fő oka annak, hogy nem hozott hatékony intézkedéseket a világjárvány elleni küzdelem érdekében. Az EU soha nem törődött perifériájával, és még kevésbé érdekli Délkelet-Európa” – húzta alá.

Európai uniós egység szolidaritás nélkül?

Emmanuel Macron francia elnök tavaly augusztusban a G7-csúcstalálkozó után úgy nyilatkozott: a nyugati hegemóniát már rég magunk mögött hagytuk. Az Európai Unió eltűnik, és a világ két fő pólus köré gyűlik majd, melyek közül az egyik oldalon az Egyesült Államok, a másikon Oroszország és Kína áll.

„Ez a kijelentés egyszerűsít, így helytállónak nem nevezném, azonban valóságalapja természetesen van – ez pedig Kína gyors fejlődése.

Az Európai Unió egysége gazdasági szempontból erősödhet és gyengülhet is az elkövetkező években, ugyanakkor a világgazdaságon belüli súlya várhatóan csökken majd” – mondta Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője a hirado.hu-nak.

Hozzátette: most is kiderült, hogy a monetáris unió a közös gazdasági reagáláshoz kevés, ahhoz a fiskális politika esetében is szükséges lenne a nagyobb közös mozgástér, ez azonban sok országnak nem tetszene, mivel a saját jogköréről kellene hozzá lemondania.

Kelet-Európa többet ad a nyugati tagállamoknak, mint amennyit visszakap

Thomas Piketty francia közgazdász 2019-es kutatásában hangsúlyozta, hogy az említett országok a vizsgált időszak alatt kevesebb pénzt kaptak vissza az EU-s alapokból és költségvetésből, mint amennyi a közvetett vagy közvetlen hozzájárulásuk volt. Megállapította: Nyugat-Európa gyarmatosította a keleti és dél-keleti uniós tagállamokat. Állítását pedig számokkal is alátámasztotta: 2010 és 2016 között Bulgáriában, Romániában és Horvátországban az éves profit-visszaáramlás 4,7 százaléka, Lengyelországban 7,2 százaléka, Magyarországon 7,6 százaléka, Csehország 4,2 százaléka volt a GDP-nek.

A népesség több mint 20 százaléka már emigrált Lettországból, Litvániából, Bulgáriából, Romániából, Lengyelországból és Horvátországból, és egyelőre nincs jele annak, hogy ez a tendencia változna. „Ez tágabb kontextust ad nekünk a posztkommunista államok demográfiai, gazdasági és politikai pusztulásáról. Először a vállalkozásainkat vették el, majd az embereket” – hangsúlyozta Juric.

A hipotézis, miszerint az EU keménymagja kiszipolyozza a perifériás országokat, könnyen bizonyítható. Csak a horvátok esetében megfigyelhető, hogy az elmúlt években egy teljes állami költségvetést – Juric számításai szerint 18 milliárd eurót – adtak Németországnak.

Minden, az országot elhagyó polgárral Horvátország 50–150 eurót veszít a képesítés szintjétől függően, míg fordított estben Németország akár háromszor ennyit is profitál ugyanabból a munkavállalóból, mivel náluk az oktatás drágább. „Az EU egyik alapja sem tudja ellensúlyozni a Horvátország által elszenvedett többmilliárdos veszteséget” – emelte ki a szakértő.

Hozzátette: ez a probléma jellemző egész Délkelet-Európában, ahol 20 százalékos volt a népességvesztés az elmúlt 15 évben. Bosznia-Hercegovinában például a következő öt évben kétmillióra csökkenhet a lakosság száma, ha a kivándorlás folytatódik. „Délkelet-Európából békés körülmények között nyaraló, az Afrikából és Ázsiából érkező tömeges migráció esetén pajzs lett” – közölte Juric. A népességhelyettesítéssel nem nyernek többet a kelet-európai államok

Akár tetszik, akár nem, ha a népesség egy része eltűnik, más népesség kerül a helyére – írta Stjepan Sterc migrációkutató 2013-as tanulmányában. Az előrejelzések szerint Európa a század végére a természeti tendenciák következtében – migráció nélkül – 100 millió főt veszít a népességéből, míg ezzel párhuzamosan Afrikában 15 éven belül 500 millióval, 35 éven belül 1,3 milliárddal, 85 éven belül pedig 3,2 milliárddal nő majd a lakosság létszáma.

Figyelembe véve ezeket a tényeket, a kérdés adott: visszatartható-e a világ népességének háromnegyede Afrikában és Ázsiában anélkül, hogy ez Európában komoly migrációval járna? – fogalmazott Juric.

A szakértő a „népességhelyettesítésre” figyelmeztetett, melyet az európaiak alacsony születési aránya és a magas népességnövekedéssel bíró csoportok állandó vándorlásának kombinációja idézett elő. A tendencia fő oka az intellektuális és kulturális posztmodern mozgalom, amely megteremtette a feltételeket hozzá.

Attól azonban, ha Kelet-Európa megnyitja kapuit, és migránsokkal helyettesíti a nyugatra vándorló képzett munkavállalóit, még nem lesz jobb helyzetben, hiszen az érkező munkaerő korántsem járul majd annyival hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP), mint az adófizetők pénzén „kitanított” dolgozók.

„A képzetlen munkavállaló kisebb termelékenységet és így GDP-t, illetve adóbevételt jelent” – emelte ki Regős Gábor.

Forrás: https://hirado.hu/kulfold/kulgazdasag/cikk/2020/05/23/nyugat-europa-a-keleti-tagallamok-gyarmatositasaval-komoly-veszelybe-sodorja-az-uniot

Címkék: Európai Unió 

Közbeszerzések racionalizálása

A polgári kormányzás 10 éve – 4. rész

Közbeszerzések racionalizálása

Elég szűkszavúan fogalmaz a Nézőpont Intézet a közbeszerzések terén elért eredményekkel kapcsolatban:
Az új közbeszerzési törvény (1) lehetővé tette, hogy a lánctartozásokat visszaszorítsák. Bevezették a 30 napos fizetési határidőt, a késedelemmel fizető cégek arányát pedig a 2008-as 42 százalékról 11 százalékra szorították vissza 2018-ra.

2020-ban rekordot döntöttek a magyar kis-és középvállalkozások (2), miután minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 87-et, és minden közbeszerzésen elköltött 100 forintból 59 forintot magyar kkv-k nyertek el.

Kiegészítésképpen nézzünk további számokat:
A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) által 2010-ben elnyert 715 milliárd forintos érték (teljes keret 47,8%-a) 2019-re 2016 milliárd forintra nőtt (teljes keret 58,8%-a) (3 – II/1).

Az egy ajánlatos eljárások száma a 2015-ös 27%-ról 2019-re 17%-ra csökkent (3 - III/1), ami azért jelentős eredmény, mert így jobban biztosított a résztvevők közötti verseny. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az átlagosnál is jobb az Európai Unió országai között (3 - III/2) az EU-s eljárásrendben, ami a tisztaságot jelzi. Ha a nemzeti és EU-s eljárásrendeket is számoljuk, akkor 2015 óta 13-adára csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma (3 - III/2). Gondolhatnánk, hogy ez a „gyere haver, van egy üzlet, dumáljunk” típusú eljárásokat takarja, azonban nagyon fontos, hogy az eredményt igazolni szükséges, tehát a dumánál picit több kell.

Nagyon fontos, hogy minden ajánlattevő ugyanolyan eséllyel indulhasson, valamint minden információ birtokában legyen. A magyar közbeszerzés ebből a szempontból is vezető szerepet tölt be, ugyanis 2018-ban ötödikek voltunk az átláthatóság tekintetében az EU-s tagállamok rangsorában (3 - IV).

Nézőpont Intézet hozzátette:
A hazai kis- és középvállalkozások támogatására többek között olyan újdonságokat vezettek be, mint például a normatív alkalmasságot – melynek keretén belül az eljárás legfeljebb 75 százaléka kérhető 5 referenciaigazolásként, illetve a műszaki egyenértékűség elvét – azaz az ajánlatkérő köteles elfogadni a referenciák körében a közbeszerzés tárgyához hasonló megoldásokat is.

Részletek:

1.[https://www.kozbeszerzes.hu/data/filer_public/d6/e4/d6e48fa9-9eaf-4949-9bf4-b6384c462b4c/kbt_2015_06_19_teljes_khs.pdf](https://www.kozbeszerzes.hu/data/filer_public/d6/e4/d6e48fa9-9eaf-4949-9bf4-b6384c462b4c/kbt_2015_06_19_teljes_khs.pdf)
2. [https://www.kozbeszerzes.hu/2020/2/minden-kozbeszerzes-kereteben-elkoltott-100-forintbol-59-et-kkv-k-nyertek-2019-ben](https://www.kozbeszerzes.hu/2020/2/minden-kozbeszerzes-kereteben-elkoltott-100-forintbol-59-et-kkv-k-nyertek-2019-ben)
3.[https://kozbeszerzes.hu/data/filer_public/b7/6a/b76ad9b4-f131-4e58-baf2-9d496e1cd2e9/kh_gyorsjelentes_2019_a4_fin.pdf](https://kozbeszerzes.hu/data/filer_public/b7/6a/b76ad9b4-f131-4e58-baf2-9d496e1cd2e9/kh_gyorsjelentes_2019_a4_fin.pdf)

Hivatkozások:
[https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf](https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polg%C3%A1ri-korm%C3%A1nyz%C3%A1s-t%C3%ADz-%C3%A9ve.pdf)

Első három rész: [https://szamokadatok.hu/Post/1057/Gazdasagi_alapok_megszilarditasa](https://szamokadatok.hu/Post/1057/Gazdasagi_alapok_megszilarditasa) [https://szamokadatok.hu/Post/1093/Vallalkozasok_tamogatasa](https://szamokadatok.hu/Post/1093/Vallalkozasok_tamogatasa) [https://szamokadatok.hu/Post/1141/Adminisztracios_terhek_es_a_burokracia_csokkentese](https://szamokadatok.hu/Post/1141/Adminisztracios_terhek_es_a_burokracia_csokkentese)

Címkék: Európai Unió  Gazdaság 

Brüsszel is, és az ellenzék is diszkvalifikálva lettek a "nagy maszkversenyen"

Brüsszel is, és az ellenzék is diszkvalifikálva lettek a "nagy maszkversenyen"

Dobrev Klára 20 maszkja, a Momentum "01G" maszkjai után most Brüsszelből érkezett 54 ezer használhatatlan maszk.

A végeredmény:
EU: 54.000 használhatatlan maszk: Diszkvalifikálva.
https://bit.ly/2Bbm3Qx

DK, azaz Gyurcsnyné Dobrev Klára 20 maszk: Diszkvalifikálva.
https://bit.ly/2B5rTCX

Momentum: 01G maszkok: Diszkvalifikálva.
https://bit.ly/2MbEQNO

Magyar Kormány: 150 millió használható maszk: Győztes.
https://bit.ly/2Be4RtQ

Brüsszel olyan használhatatlan maszkokat küldött a tagállamoknak, hogy meg kell azokat semmisíteni

A brüsszeli bürokrácia finoman szólva nem volt hatékony, sőt, sokak szerint megbukott a koronavírus-járvány kezelésében. A tagállamok magukra maradtak a járvány elleni védekezésben, és a kezdettől nemzeti alapon védekeznek. Most újabb kínos brüsszeli hibáról lehet hallani. Brüsszel olyan használhatatlan maszkokat küldött a tagállamoknak, hogy szó szerint meg kell őket semmisíteni - az Operatív Törzs megerősítette az Origo információját a mai tájékoztatóján. Ráadásul még a megsemmisítés költségét is fizetheti Magyarország.

A történet előzménye, hogy az Európai Bizottság Egészségügyi Főigazgatósága FFP2 maszkokat vásárolt, szerzett be és szállíttatott ki a tagállamok által megadott helyszínre. Magyarországra az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz május 12-én 54 ezer maszk érkezett meg a hazánknak szánt 250 ezer darab maszkból.

Másnap a brüsszeli bizottság arról értesítette Magyarországot, hogy a 18 országban szétosztott maszkokkal kapcsolatban komoly minőségi aggály merült fel, és amíg ez nem tisztázódik, azokat ne osszák szét. Ezért ki se szállították azokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ raktárából. A maszkokat több tagállamban is bevizsgálták, és kiderült, hogy a minőségük valóban nem kielégítő. Majd pár napja hivatalos tájékoztatás is érkezett, amelyben
arra kérik a tagállamokat – köztünk hazánkat –, hogy a maszkokat még a kiszállítás helyén semmisítsék meg.

A brüsszeli bürokrácia ráadásul azt is kikötötte, hogy ha a megsemmisítés költségeit a tagállamok szeretnék megkapni, akkor még a megsemmisítési eljárás előtt szükséges erről a brüsszeli bizottságon keresztül a gyártót informálni. Így most a járvány elleni védekezést irányító szervek - ha nem lenne elég dolguk -
a maszkok megsemmisítési eljárásáról is egyeztethetnek a brüsszeli bürokratákkal,
hogy nehogy a végén a magyar költségvetést terhelje a megsemmisítés költsége.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20200529-brusszel-hasznalhatatlan-maszkokat-kuldott-a-tagallamoknak.html

Címkék: Egészségügy  Európai Unió  Gyurcsány  Momentum 

A magyar munkavállalók fizetik az Európai Unió negyedik legalacsonyabb adóját

(adókedvezmények nélkül!)

A magyar munkavállalók fizetik az Európai Unió negyedik legalacsonyabb adóját

A munkabér összes adóterhe 33,5%, ezt mindenki ellenőrizheti a bérkalkulátor oldalon, vagy a saját bérpapírján. A szám adókedvezmények nélkül értendő, gyermekes családok esetében az adó még alacsonyabb.

Példánkban egy 400 ezer forintos bért alkalmaztunk, de a szám tetszőlegesen módosítható, az adó akkor sem lesz több, mint 33,5% https://bit.ly/36I7Dmx

2 gyermek mellett az adó mértéke 16,85%-ra csökken
https://bit.ly/3gF91LF

Forrás: https://taxfoundation.org/top-individual-income-tax-rates-europe-2019/

Címkék: Adó  Európai Unió 

Európai Uniós források egyenlege, a vírusossal együtt

Európai Uniós források egyenlege, a vírusossal együtt

A 2014-2020-as 7 éves költségvetési ciklusban 25 milliárd euró kohéziós pénzt kaptunk, miközben évi átlag 1,04 milliárd eurót fizettünk be, azaz 7 év alatt 7,28 milliárd eurót. A 2014-2020-as ciklus egyenlege tehát 17,72 milliárd euró.

A 2021-2027-es ciklus számai még nem véglegesek 17,9 és 20,1 milliárd euró közötti bevétellel számolhatunk. Mivel mi mindig a legjobbat feltételezzük a Szovjetunióról izé Európai Unióról, ezért 20 milliárd euróval számolunk. A befizetésünk hozzávetőleg évi 1,56 milliárd euróra nő, azaz összesen 10,92 milliárd euróra. Az egyenleg nagyjából 9,08 milliárd euró lesz.
Látszik, hogy számottevően zárul a pénzügyi olló. Nem kicsit, nagyon. Többször átszámoltuk és megnéztük, mert nem hittük el az eredményt.

Momentumosok és DK-sok szerint nyilván készpénznek veendő, de még csak tervben levő, a koronavírus elleni védekezésre megálmodott 750 milliárd euróból 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásként jelenik meg, míg 6,9 milliárd euró hitelkeretként. A támogatást illik elkölteni, a hitelfelvételről meg majd Varga Mihály pénzügyminiszter úr hoz szakszerű döntést.

Ha a 9,08 milliárdhoz hozzáadjuk a 8,1 milliárd eurót, akkor 17,18 milliárd eurót kapunk.
Ez még így is kisebb végeredmény, mint a 2014-2020 ciklus egyenlege. A forint gyengült az euróhoz képest, ellenben a beruházások is többe kerülnek, a 2021-es ciklus számai sem véglegesek.

Lényeg, hogy a konklúziót mindenki vonja le maga, de egy biztos: továbbra sem kapunk pluszpénzt ahhoz képest, ami eddig is járt nekünk (igen, járt, mivel ez a pénz nem ajándék - a piacunkat adtuk érte. https://szamokadatok.hu/Post/1058/Az_unios_penz_nem_ajandek_-_a_piacunkat_adtuk_erte

Hivatkozások:
https://cohesiondata.ec.europa.eu/countries/HU
https://bit.ly/2ZHRiNh
https://pestisracok.hu/von-der-leyen-az-eu-nak-750-milliard-eurora-van-szuksege-a-helyreallitasahoz/

Címkék: Európai Unió 

A Momentumos hazugságok elapadhatatlanok az EU-s pénzek kapcsán

A Momentumos hazugságok elapadhatatlanok az EU-s pénzek kapcsán

Korábban már (1) és (2) hivatkozásokban hivatalos forrásokra támaszkodva cáfoltuk Cseh „botmixeres” Katalin és Donáth „perverzlánya” Anna hazugságait. Most újra a régi mantrát tolják.

A (3) forrás egészen világosan, ékes magyar nyelven elmondja ugyanazt újra, a lehető leghitelesebb oldalon - az Európai Bizottság oldalán -, amit (1) és (2) is. Nincs plusz pénz.

Szövegszinten idézzük az EU-s forrást, és ahol kell magyarázatot adunk rá:
- „Az EU költségvetésének méretét a tagállamok előre meghatározták, így abból „pluszpénz” nem folyósítható.”

Ezt már a Magyar Kormány 1000x elmondta. Azt hittük, hogy még a Momentumosok is megértették. De tévedtünk.

- „Ugyanakkor az EU hétéves költségvetése utolsó, 3 milliárd eurós tartalékát a tagországok egészségügyi rendszereinek támogatására mozgósítja.”
Mi már allokáltuk a pénzeket, nem tudjuk a pénz felhasználni felszabadítani. Azt a pénzt, ami már nem létezik, mert fejlesztésekre fordítottuk (a 7 éves ciklus végén járunk, ez a normális) azt nem is lehet másra fordítani.

- „A beruházási kezdeményezés révén Magyarország összesen több mint 500 milliárd forintnyi többletlikviditáshoz jutott, és a közeljövőben kiírásra kerülő mintegy 1000 milliárd forintnyi új uniós pályázatot célzottan a koronavírus járvány elleni fellépésre összpontosíthatja.”

Mi és sokan mások már leírták, de a magyarázat a cikk szövegében később: „Magyarországnak nem most, hanem csak 2025-ben kell elszámolnia a korábban kapott EU-s fejlesztésekhez kapcsolódó előlegekkel és a később járó előlegekhez is hónapokkal korábban hozzájutott. Ezáltal Magyarország összesen több mint 500 milliárd forintnyi többletlikviditáshoz jutott a válság időszakában.”

Valamint: „A beruházási kezdeményezés keretében nyújtott kedvezményeknek köszönhetően Magyarország célzottan a koronavírus járvány elleni fellépésre összpontosíthatja a közeljövőben kiírásra kerülő mintegy 1000 milliárd forintnyi uniós támogatásra vonatkozó pályázatot. Olyan területekre is költhet EU-s forrásokból, amelyekre eddig nem költhetett”

Magyarul az EU-s források felhasználási köre bővül.

Amit a két "politikus" nagy zsének, dellának, gubának, dohánynak gondol (fiatalos szlengben megfogalmazva, hogy újmagyarul beszélő Momentumosok is értsék), az 100 milliárd Euro hitelkeret: „Összességében, az új eszköz akár 100 milliárd euró értékű hitelt nyújthat a tagállamoknak. Ennek háttere, hogy az EU ugyanennyi forrást von be a piacokról alacsony kamattal, amelyet az EU ’AAA’ (vagyis az elérhető legjobb) minősítése garantál.”

A hitel aztán valóban nem plusz pénz. Mivel a hitelnek van egy olyan tulajdonsága, hogy legalább akkora összeget kell visszaadni, mint amennyit felvettünk.
Meg különben is az 100 milliárd Euro az 500 millió fős EU-ra vonatkozik, csókolom. Mi 10 millióan vagyunk. Ez csak egy apró gondolatébresztő felvetés a végére.

Hazugság: https://www.facebook.com/…/682479245157012/3751951204876452/

Forrás:
1. https://szamokadatok.hu/Post/699/Koronavirus_es_EU_tamogatas
2. https://szamokadatok.hu/Post/710/Meg_hazudni_sem_tudjak_ugyanazt
3. https://ec.europa.eu/hungary/news/eu-myths/crii_hu

Címkék: Európai Unió  Momentum 

Bezzegeurópa és Magyarország

azaz "hibrid rezsim", ahogy a balliberálisok illetik Hazánkat

Bezzegeurópa és Magyarország

Az ábrán a 10 000 főre jutó koronavírus-fertőzöttek száma látható a WHO május 19-i jelentése alapján.

Forrás: Farkas Örs
https://www.who.int/docs/default-source/coronaviruse/situation-reports/20200519-covid-19-sitrep-120.pdf
https://www.facebook.com/…/photos/11986524…/145498450369886/

Címkék: Egészségügy  Európai Unió 

Az uniós pénz nem ajándék - a piacunkat adtuk érte

Az uniós pénz nem ajándék - a piacunkat adtuk érte

Az "unióspénz" az EU csatlakozási szerződésben leírtak alapján kerül kiosztásra, ha bárki bármit elvon, azaz egyoldalúan megszegi ezt a szerződést, akkor a magyar állam is jogosulttá válik a szerződéstől eltérni, és mondjuk megadóztatni a nyugati termékeket, ezzel versenyelőnybe helyezni a magyar vállalkozásokat.

A balliberális hataloméhes politikusoknak és az őket vakon követőknek ideje lenne felébredniük Csipkerózsika-álmából - az "uniós pénz", amivel mindig hergelik és megvezetik az embereket, nem ajándék. Magyarország nagyon nagy árat fizetett érte, ugyanis az uniós csatlakozással egyidejűleg a piacunkat adtuk érte.

A "pénzcsapok elzárása" nem működik. A lisszaboni szerződésből nem következik, hogy politikai szempontokat be lehet vinni a normatív szabályozásba, a több éves költségvetést pedig nem az Európai Bizottság, és nem is az Európai Parlament határozza meg, hanem az Európai Tanács, amely a 27 ország első embereiből áll (államfők vagy kormányfők a saját országos rendszereik szerint, tőlünk a miniszterelnök), és kizárólag EGYHANGÚ döntéssel, azaz kompromisszumokkal érhető el a megállapodás. Senki semmit nem tud elzárni.

Az EU-n keresztül jövő források, nekünk JÁRNAK, és az is a mi pénzünk. Azért JÁR, mert a csatlakozási szerződéskor a megállapodásban egy csomó dologról lemondtunk, egy csomó dolgot megengedtünk, pl. megnyitottuk a piacainkat, minek következtében egész iparágakat raboltak le, tettek tönkre (cukoripar pl.), és CSERÉBEN olyan költségvetések készülnek az EU-ban, hogy ezek valamennyire kompenzálva legyenek. Bár úgy tűnik, hogy nettó kedvezményezettek vagyunk az EU költségvetések során, a megvalósuló projekteket nagy mértékben a nyugatiak, főleg a németek valósítják meg, így visszacsorog a pénz jelentős része.

Günther Oettinger, a német európai uniós biztos erről nyilatkozott is korábban (azaz elszólta magát), hogy a németek nem nettó befizetők, hanem nettó kedvezményezettjei az ilyen politikának. Az indexen olvasható (a Forrásnál belinkelt) cikkben a magyarokra és lengyelekre kérdez rá a riporter, Oettinger válaszol:

"Why not save even more – for example, the billions in EU structural funds that go to Poland and Hungary, since those two countries refuse to take in refugees?

Budgetary policy shouldn’t be used to impose political penalties. The structural funds are for making weak regions more competitive. And a large part of every euro the EU gives Poland comes back to Germany. The Poles use the money to place orders with the German construction industry, to buy German machines and German trucks. So net contributors such as Germany should be interested in the structural funds. From an economic perspective, Germany isn’t a net contributor but a net recipient."

Magyarul a németek sokkal érdekeltebbek az ilyen "unióspénzek" politikájának, hiszen bár távolról úgy tűnik, hogy a keleti országok kevesebbet fizetnek be, és többet kapnak vissza, a gyakorlatban a pénz nagy része visszafolyik a német gazdaságba, mert német gépeket veszünk, némeg cégek magyarországi munkahelyteremtését támogatjuk, német termékek lepték el a magyar piacot ADÓZATLANUL.

Józan paraszti ésszel meg lehet érteni: a régi, nyugati EU nem azért vette be a közép- és kelet-európai országokat, mert jót akart tenni velünk. Azért vettek be, mert ez nekik előnyös volt.

Az „EU támogatás” valójában pénznyomtatási engedély

2004-2015 között kb. 8 ezermilliárd forintnyi „EU-támogatás érkezett az országba”. Ez az összeg egy főre vetítve 800 ezer forint. Az „EU-támogatásra” legtöbben úgy tekintenek, mintha egy adomány lenne az EU részéről.

Talán meglepő, de ez a „támogatás” valójában jelenleg semmibe nem kerül az EU-nak. Magyarország pedig „EU-támogatás” nélkül is tudná csinálni ugyanazt, mint eddig: pénzt teremteni a semmiből és szétosztani azt.

Hogyan lehetséges ez? Mi is az az „EU támogatás”?

Ahhoz, hogy a bevezető gondolatok igazságtartalmát megítéljük, szükséges valamennyire belemenni a technikai részletekbe.

Mit jelent az, hogy „bejön az országba” az „EU-támogatás”? A magyar állam bankja a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB-nek eurószámlája van több nyugati bankban, például a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjánál. Amikor Brüsszel átutalja az „EU-támogatást”, akkor az euró például erre a bázeli számlára kerülhet. Ezzel párhuzamosan a jegybank a Magyar állam jegybanknál lévő eurószámlájára beírja ezt az összeget. A magyar állam így eurókövetelésre tesz szert a jegybankkal szemben.

A magyar állam az „EU-támogatásokat” nem euróban, hanem forintban osztja ki. Ezért megkéri a jegybankot, hogy váltsa át az eurót forintra. A hétköznapi gondolkodás azt sugallná, hogy az átváltás azt jelenti, hogy a jegybank – a példában Bázelben lévő – euróját eladja és ezért forintot vesz a devizapiacon. Valójában a jegybank nem ezt csinálja, hanem „házon belül váltja át” az eurót. A „házon belüli átváltás” azt jelenti, hogy a jegybank a magyar állam euró-számlájáról lehúzza az ott lévő euró összeget, és ezzel párhuzamosan forintot teremt a semmiből, aztán ezt ráírja a magyar állam forint-számlájára. Tehát a jegybank forintot teremtett a semmiből a magyar állam számára.

Nézzünk egy példát: 1 milliárd euró „EU-támogatás jön be”, az árfolyam pedig 350 forint per euró. Ebben az esetben a jegybank teremt 350 milliárd forintot a semmiből az állam számára, ezzel párhuzamosan pedig 1 milliárd eurót parkoltat Bázelben.

Ezt követően a magyar állam az „EU-támogatást”, azaz a frissen teremtett forintot kiutalja a pályázatokon nyert vállalkozásoknak. A vállalkozások az elnyert összeget a bankszámlájukra kapják, így a kiosztott forint a bankrendszerben jelenik meg. De mivel a bankrendszernek nincs igazán szüksége erre a pénzre, a bankok ezt visszateszik a jegybankba és lekötik betétként. Így a frissen nyomtatott jegybankpénz, miután tett egy kört a gazdaságban – mondhatjuk – alvó jegybankpénzzé alakul.

Mi történik azzal a – példában 1 milliárd – euróval, amely az MNB bázeli számláján van? A bemutatott „házon belüli átváltás” során a jegybank ehhez az euróhoz eddig nem nyúlt. A jegybank később ezt az eurót „befekteti”, ezért „értékes”, kamatozó eurózónás államkötvényeket vesz. Például francia, német, olasz, stb. államkötvényeket. Ez azt jelenti, hogy a jegybank visszautalja az eurót eurózónás országoknak, és ezért cserébe eurózónás államkötvényeket kap.

Aztán ez a visszautalt euró adhatja az új kör kezdetét. Ezt aztán az eurozónás államok újra átutalhatják a brüsszeli közös kalapba. Ebből Brüsszel újra adhat „EU-támogatást”, azaz az euró mehet újra Bázelbe. A bázeli euró ürügyén újra nyomtathat a jegybank forintot. Aztán pedig az eurót újra visszautalhatja a jegybank az eurózónás országokba, amikor azt „befekteti” eurózónás államkötvényekbe.

Az egész végeredménye, hogy az MNB az egyik oldalon egyre több eurózónás államkötvényre tesz szert, a másik oldalon pedig egyre több forintot nyomtat a semmiből. csak 2004-2015 között kb. 8 ezermilliárd forint „EU-támogatás jött be” az országba. Valójában ennek az összegnek a túlnyomó része ma is ott hever a jegybank eszközoldalán „devizatartalék” címen. Ennyi többlet (francia, német, olasz stb.) államkötvénnyel rendelkezik a jegybank 2004 óta. Ezzel párhuzamosan a jegybank kb. ugyanennyi, azaz kb. 8 ezermilliárd forintnyi jegybankpénzt teremtett a semmiből 2004-2015 között

Tényleg kincs a devizatartalék?

Korábban már feszegettük azt a kérdést, hogy vajon a devizatartalék tényleg kincs-e, és van-e lehetősége erős katonasággal nem rendelkező országnak a devizatartalékát beváltani valamilyen értékre.

Nézzünk egy példát a helyzet szemléltetésére. Van egy település, ahol a helyi maffiózó állandóan „hitelbe” vásárol a helyi kisboltban. A boltosnál egyre nagyobb követelésállomány halmozódik fel a maffiózóval szemben. De mit tud ezzel csinálni? Mennyit érnek ezek a követelések? Ha végül ezeket a követeléseket nem lehet pénzre beváltani, akkor valójában az történik, hogy a maffiózó folyamatosan ingyen vásárol.

Ha a „devizatartalék” olyasmi, mint a maffiózóval szembeni követelésállomány, akkor az EU-nak valójában semmibe nem kerül az „EU-támogatás”. Ugyanis az eurót, amit „EU-támogatás” címen kapunk, azt visszaadjuk „devizatartalékolás” címen, a „devizatartalékot” pedig végül nem tudjuk beváltani semmire. Így az egész bonyolult műveletsorra érdemes inkább egyfajta pénzteremtési engedélyként tekinteni.

Ha már nyomtatunk, miért ne nyomtathatnánk magunknak pénzt?

Felmerül a kérdés, hogy a pénznyomtatáshoz miért van szükség erre az egész hókusz-pókuszra? A jegybank miért ne tehetné meg, hogy egyszerűen pénzt nyomtat az állam számára?

A magyar államnak ezt jelenleg jogszabályok tiltják meg. Az ország 1996-ban az IMF és a Világbank „segítségével” alakította át a pénzügyi rendszerét úgy, hogy ne tudjon saját maga számára pénzt teremteni, csak devizával szemben. Ezt követően, kezdetben elsősorban dollárral szemben képezhetett pénzt magának az ország. Majd a 2004-es EU-csatlakozás óta dollár helyett elsősorban euróval szemben teremthet az ország forintot. Ha nem lenne ez a jogszabályi korlát, akkor a jegybank minden további nélkül tudna nyomtatni pénzt az állam számára.

Talán sokak első reakciója, hogy saját pénznyomtatásnak biztosan nem lenne jó vége, ezért ne csináljuk. Érdemes két különböző problémát megkülönböztetni:

– Jó dolog-e, hogy pénzt nyomtatunk a semmiből?

– Jó dolog-e, hogy átadjuk a jogot az EU-nak, hogy kontrollálja, mikor mennyi pénzt nyomtatunk a semmiből?

Jó dolog-e, hogy pénzt nyomtatunk a semmiből?

Korábban volt arról szó, hogy a pénzteremtő hatóság vásárlóerőt vesz el mindenki mástól. Akinél a friss pénz megjelenik, az ingyen vásárlóerőhöz jut. Ezzel párhuzamosan nő a pénzmennyiség, ezért a pénz értéke kicsit lecsökken, azaz mindennek felmegy az ára egy kicsit. Így minden pénztulajdonos vásárlóerőt veszít. Szintén volt arról szó, hogy amennyiben a pénznyomtatás mértéke nem túl nagy, úgy ezzel együtt lehet élni. Amennyiben az állam a nyomtatott pénzt a társadalom számára hasznosan, hatékonyan és tisztán költi el, akkor a pénzteremtés egyfajta fair adóként fogható fel.

Mind az EU égisze alatt történő, mind az önálló pénzteremtés esetén a pénznyomtatás helyességével kapcsolatban ugyanazok a kérdések merülhetnek fel: tényleg fair-e ez az adó, jól költi-e el az állam a nyomtatott pénzt stb.

Jó dolog-e, hogy átadtuk a jogot az EU-nak, hogy kontrollálja, mikor mennyi pénzt nyomtatunk a semmiből?

A különbség a két változat között az, hogy a pénznyomtatási engedély átadásával hatalmat adtunk az EU-bürokraták kezébe. Az EU állandóan zsarolhatja Magyarországot, hogy amennyiben Magyarország nem úgy táncol, ahogy az EU fütyül, akkor az EU megvonja az „EU-támogatást”.

Amennyiben nem tudnánk, hogy az „EU-támogatás” csak egy pénzteremtési engedély, és a vonatkozó jogszabályokat, ha akarjuk, megváltoztathatjuk, úgy ez a zsarolás igen fenyegető érzést keltene bennünk. Ebben az esetben elhinnénk azokat a szlogeneket, hogy „az EU finanszírozza Magyarországot”, „EU-támogatások nélkül nem lenne sehol a gazdaság” és hasonlók.

Ha a jelenlegi keretrendszerből ki akarunk lépni, akkor ennek egyik módja, hogy megváltoztatjuk a pénzteremtéssel kapcsolatos jogszabályokat és saját magunk számára teremtünk pénzt. Emellett bombabiztos és átlátható szabályokkal korlátozzuk, hogy minden évben mennyi pénzt nyomtathat a jegybank az állam számára.

Valójában az önálló pénzteremtés kérdését nem lehet hermetikusan elzártan kezelni. A jelenlegi „szövetségi” rendszerben, azaz EU-tagországként valószínűleg kötelező elem a kisebb tagok számára az önálló pénzteremtés feladása. Viszont abban a hipotetikus esetben, ha nagyon elegünk lenne az EU-ból, akkor az „EU-támogatás” elvesztésétől való félelem nem kell, hogy eltántorítson minket szándékainktól. Nyomtathatunk pénzt magunknak valamilyen más címen.

Forrás: Számok (Aktív Tagok) és Mandiner
https://mandiner.hu/cikk/20150915_szabo_gergely_az_eu_tamogatas_nem_ajandek_hanem_penznyomtatasi_engedely
https://index.hu/kulfold/eurologus/2017/02/28/nemetorszag_nagyot_szakit_az_eu-bol/
https://www.handelsblatt.com/today/politics/handelsblatt-interview-oettinger-germany-may-have-to-pay-more-to-eu/23567142.html

Címkék: Európai Unió  Gazdaság 

A liberalizmus bűnei, hibái

A liberalizmus bűnei, hibái

🧨 A liberalisok harcolnak az EURÓPAI NŐK jogaiért és százezer számra engedik be azokat, akik semmibe veszik a nőket
🧨A liberalisok harcolnak a GYEREKEK jogaiért, de betelepítik azokat, akiknek a jogrendszere megengedi, hogy akár 8 éves kislányokat férjhez adjanak.
🧨A liberalisok harcolnak a JOGÁLLAMÉRT és eltűrik a Saria rendőrséget a nyugat-európai országaikban, így létrejön egy "állam" az államban.
🧨A liberalisok ANTISZEMITIZMUSSAL vádolják Magyarországot, miközben rászabadítják az európai zsidóságra a zsidógyűlölő illegális migránsok millióit.
🧨A liberalisok harcolnak VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS szabadságáról, de nem tűrnek más véleményt, kirekesztő módon megbélyegeznek másokat (náci, rasszista, homofób, kirekesztő senki az, aki velük nem ért egyet)
🧨A liberalisok harcolnak a HOMOSZEXUÁLISOK extra jogaiért, miközben Európába hívják azokat, akik finoman szólva nem osztják ezeket a nézeteket
🧨A liberalisok harcolnak EMBERI MÉLTÓSÁGÉRT, miközben habzó szájjal démonizálják, gyalázzák, a velük nem egyező véleményt megfogalmazó embereket.
🧨A liberalisok harcolnak ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRT, de kizárólag a deviánsok, az idegen kultúrájú emberek esélyeit veszik figyelembe, az őslakos európaiakkal szemben.
🧨A liberalisok harcolnak az EURÓPAI ÉRTÉKEKÉRT, de az európai értékek közé már nem számítják bele a keresztény kultúrát, a hagyományos családmodellt, a nemzeti identitást, a hazaszeretet, a valódi sajtószabadságot.

Magyarországon hagyománya van annak a gondolatnak, hogy Magyarország előrejutása azon múlik, hogy mennyit áldozunk fel a magyarságunkból, és ennek folytatója például a Gyurcsány-házaspár és a Momentum is. Magyarországon vannak olyan politikai erők, amelyek nem a magyar érdeket és a magyar nemzet megmaradását tekintik elsőrangúnak.

A liberalizmus napjainkra lelepleződött, kimutatta foga fehérét: amint hatalomra kerülnek, zsarnokká válnak, manipulálják a médiát, korlátozzák a sajtószabadságot, akadályozzák a konzervatív ellenzéki hangokat, mint azt sokszor tapasztalhatjuk. Nem vitatkoznak, cáfolnak, hanem valami misztikus önkényes és indokolatlan magasságból bornírt fensőbbséggel tiltanak. Ennek szomorú bizonyítékát láthatjuk Nyugat-Európai országokban (Németország, Franciaország) ahol pl. a migráns-kérdés a kormánytól eltérő megítélése komoly szankciókat von maga után.

A kommunista diktatúra időszakát felidéző cenzúra felügyeli a „sajtószabadságot”. Ha ők rágalmaznak az csak véleményközlés, az őket érő kritika viszont gyűlöletbeszéd. Hadd éljek egy idézettel Korniss Mihálytól egy neoliberális „gondolkodótól”. „Ők (jobboldal) nem tudnak úgy gyűlölni bennünket, ahogy mi gyűlöljük őket.” Eme galambszelídségű „beszólás” hosszan folytatódik hasonló stílusban. A balliberális politikusok, akiket az emberek azzal bíztak meg, hogy az őket megválasztó polgárok javára a lehető legjobb, legkedvezőbb döntéseket hozzanak, nos, mint láthatjuk, rendre csődöt mondanak.

Bebizonyosodott, hogy a problémák liberális megközelítése nem ad megoldást, „mert növeli, ki elfödi a bajt.” Sokszáz-millió ember megélhetésért, biztonságáért felelős politikusok nem engedhetik meg maguknak a szubjektivizmus, az érzelgősség luxusát, a racionális megoldások mellőzését, hiszen nem vihetik vásárra a rájuk (bizalmat) szavazó emberek bőrét. (Helyzetet az teszi igazán pikánssá, hogy az EU vezető tisztségviselőit még csak nem is választják, hanem kinevezik – mint egy diktátort.) A neoliberális „jogvédők”- akik pénzért bármire képesek, és felelőtlenül beleszólnak a kijelölt ország belügyeibe - egyik legkirívóbb, legfelháborítóbb tette, a Nobel-díjas (DNS szerkezete) Watson professzor elleni gyűlöletkeltés volt. (Watson az afrikai segélyezés körüli tisztázatlan helyzetről, annak felülvizsgálatát, tárgyilagos és racionális áttekintését szorgalmazta.) A liberálisok nyomására kellett lemondania ENSZ főtitkári tisztéről Kurt Waldheimnek, mert a II. világ-háborúban besorozott katona volt. A szerb háborús bűnösök felelőségre vonása szánalmas, „sok hűhó semmiért„ álperek sora volt. „Nem sikerült rájuk bizonyítani” a civil lakosságot megtizedelő öldökléseket. A rendszerváltás után megakadályozták az un. cigánybűnözés kérdéskörének megtárgyalását, - „már a kérdés felvetése is felháborító”, - szőnyeg alá söpörték a szlovákiai, romániai áltörvényes magyarellenes verbális és fizikai atrocitások, sérelmek ügyét, nem tiltakoznak az őshonos magyar kisebbség jogfosztása ellen, de részlehajló módon, tárgyilagosságot félresöpörve védték a cigányok (pardon: romák) „ősi” jogait. Jelenleg a migránskérdés tisztázása, megoldása, az objektív valóság közlése elé gördítenek akadályokat.

Az EU politikusai rendre lesöprik az asztalról az őshonos európai kisebbségi jogok megsértése ügyében benyújtott kéréseket, de büntetéssel fenyegetik azokat az országokat, amelyek nem osztják eléggé lelkesen az EU vezetőinek irracionális nézeteit. Az EU minden országára megpróbálják rákényszeríteni Carl Popper-féle nyílt társadalom és a multi-kulturalítás öngyilkos rémálmot. Megengedték, hogy Koszovó, amely Szerbia ősi tartománya volt, önálló állam lehessen – mondván, hogy az albánok többen vannak. Arra gondolni sem merek, hogy Koszovó elcsatolása a szerbek kollektív büntetése, az emberirtások, a tömeggyilkosságok, a balkáni háború kirobbantásának megtorlása volt. Ilyen képmutatásra gondolni sem merek. Ugyanakkor Oroszország ellen szankciókat vetettek be, és gyűlöletkampányt indítottak, mert majd’ félezer éve Oroszország részét jelentő Krímet ismét magukénak nyilvánították, hivatkozván az oroszok döntő többségére.

Miért-e kettős mérce? A nagyhatalmak megengedik maguknak, hogy egy demokratikus – de kicsi – országban hozott törvény ellen tiltakozzanak, annak ellenére, hogy náluk erre vonatkozóan szigorúbb törvények vannak. Miért? „Az más!” „Quod licet Iovi, non licet bovi” Vajon milyen érdekek húzódnak meg a kulisszák mögött? (olcsó munkaerő?) Őskorinak, bunkónak, tahónak, vidéki surmónak, nácinak neveznek minden liberalizmusbírálót, gyűlölet-beszédnek, minősítenek minden ellentétes véleményt, figyelmen kívül hagyva a véleményszabadságot. (Vajon az archaikus emberi kultúrák, a mai mentalitással, liberális attitűddel meddig maradnának fenn? Egy évszázadot sem.) Lefekszenek a tömegigénynek, támogatják a nyugati (főleg amerikai) kultúrszemét térhódítását, dominanciáját, alkalmasint provokációját. (Miért sugároznak román nyelvű reklámokat Magyarországon?) A tömegesen fogyasztott kereskedelmi TV-csatornákon a nézettség, a lealjasodott tömegigény kritikátlan kiszolgálása, következésképpen a haszon, a pénz a mérvadó. A kereskedelmi csatornákon adott műsorokba beletekintve, azokat hallva, és az altesti villantásokról tudósító hírek láttán egy neobarbár civilizáció víziója rémlik fel. Több liberális-demokratikus országban engedélyezett a primitív ösztönöket felkorbácsoló ketrecharc, állatviadal stb.

Az üzletiesség szelleme itatja át a szórakozást, de a sportot is. A szabadság nevében a kultúrára fenntartott helyen burjánzik az esztétikai környezetszennyezés. Művészetet a lakodalmas rock, a „buli-zene”, a valóság-show-k, a szappanoperák, az agymosás és a bulvár jelentik. Egyértelmű a túlzott fogyasztásra serkentő, hajszoló multinacionális cégekkel történt szövetség, összefonódás, mindez a személyes szabadságra történő hivatkozással. Modern korunk szabados közönségességét alátámasztja, hogy az un. celebek lettek a példaképek, akiknek („csak tiszta forrásból” idézek.): ”Nincsenek, és ha vannak is, nem érdekelnek, az un. értékek. Lényeg, hogy mindig jól érezzük magunkat, minden legyen „kúl”. Követendő példa híján az ifjúság jelentős része megveti a komoly munkát, elfordul az elfogadott értékektől, célok és értékek nélkül cselleng a világban. Már csak az igénytelen szórakozás, - erények, érdemek, célok, egyéniség nem lévén - a „balhé” vágya űzi, hajtja, lelki-szellemi ürességét drogokkal próbálja kitölteni.(Az addiktológusok által közzétett elborzasztó adatok szerint, számos drogos fiatal szókincse 30-40-re szűkült.) Elszomorító, hogy a mai magyar irodalom egyik oszlopos tagjának kikiáltott neoliberális írónk teljes mellszélességgel kiállt a kábítószer legalizálása, liberalizálása mellett! Nagyon beteg az a társadalom, ahol a fiatalok tekintélyes része drogfüggő, más része pszicho-analitikushoz jár.

A drogtól elhülyült „ember” is egyenlő jogú állampolgár? A „mindenki azt csinál, amit akar” elv értelmében a példát kereső fiatal a felnőttek zömétől szintén csak az üres, igénytelen szórakozást, az alkoholizmust tanulhatja többnyire. Ha nincs pozitív minta, példa, segítség, ebből az életmódból való kiút bemutatása, akkor ez az attitűd bővítetten újra és újratermelődik. Mert mit lát a környezetében: a primitív „valóság-show”-kat, autó- és motorversenyeket, a szurkolással álcázott balhézást, az inverz szellemi vetélkedőket, ahol a legbutább, a legműveletlenebb a nyertes. És a „nyerő” még csak nem is szégyelli, sőt büszke elképesztő butaságára. A média pedig felhasználja népszerűsége, nézettsége növelésére, mert számára is joga mindehhez. A szépirodalom ismerete híján a széles tömegeknek szóló könny-fakasztó giccs, vagy a primitíven didaktikus szellemtelen tele-regények, lektűr-irodalom tölti be a művészet helyét. A tanulás, a széles műveltség elsajátítása, valamint ezek bázisán történő gondolkodás fárasztó, nem kifizetődő, és „ciki”. Tetemes idő válik szabaddá, megjelent az unalom, az idő „agyonütésének” problémája, tárgyi tudásuk, műveltségük gyarapítása helyett. A valódi kultúrát lassan kiszorítja – az Amerikából behurcolt parlagfűhöz hasonlóan.– a cooltúra. Mindehhez a – liberalizmusnak köszönhetően – alapvető joga van. A butaság mindenki alkotmányos joga. Korunk erkölcsi életének súlyos fogyatékossága, az értékrendnek, az élvezetek, a hedonizmus kultusza irányába történt eltolódása, és a magasabb rendű közösségi és perszonális értékek tagadása.

A tömegigény manipulálása, majd kiszolgálása – zsurnalizmus – üzlet: korunk liberális hírszerkesztésének szentháromsága. Jelen, és hasonló leleplező tanulmány soha nem kerülhet általuk kiadásra, a profitközpontú könyvkiadás ön?cenzúrája majd tesz róla. Mivel a személyiségi jogok ezt is megengedik: így a mindennapokban eluralkodott az udvariatlanság, bunkóság, a tahóság, a verbális és fizikai agresszió. A beszédben nyüzsög a pongyolaság, a fülsértő helytelenség, a magyartalanság, az angol „szak-kifejezések” sokasága, (hihetetlen, de megtörtént, hogy egy vásárló „Edáj” (ADY) kötetet kért a könyvesboltban), az öncélú trágárság, a szleng. Ezen a szubkultúrán – a liberálisok szerint – senkinek sincs joga, felhatalmazása változtatni, hiszen mindenki úgy beszél, ahogy akar, ahogy tud (Élet és Irodalom, 2007), Az addig magas szintű, mérvadó – a múlt rendszerben ellenzéki – folyóiratban egy nyelvész(!?) óriási vehemenciával kikelt a nyelvművelés – kiváltképp a feledhetetlen érdemű és emlékű Lőrincze Lajos – ellen. A nyelvművelést a fejlődést gátló anakronizmussal, arisztokratizmussal, személyiségi jogok megsértésével, a tanulatlan, műveletlen emberekkel szembeni diszkriminációval, lealázással vádolta. (Azóta nem veszem az addig – 30 éve járatott – évenként bekötött lapot.)

Az elektromos média azóta sem sugároz nyelvművelő műsorokat. A kicsinyes neoliberalizmus rafinériájának köszönhető, hogy ma már semmi nem az, ami: a csúnya, a kövér, a debil, az imbecillis, az idióta, gyilkos stb. jelzők helyett megszépítő, a lényeget elkenő, - sajátos, sérült, speciális, súlyproblémával, kihívásokkal küzdő, rosszul szocializálódott (rossz volt a gyerek-kora) – jelzőket szabad használni. A liberális esztétika megengedi a klasszikus irodalmi alkotások átírását a saját ízlésüknek, a korszellemnek megfelelően.(pl. Rómeó néger, Júlia férfi) Hosszan folytathatnám a kabarék kedvenc témájául szolgáló példákat. („A téma az utcán hever”) Alapvetően felfordult a világ: a liberális „népművelés” szerint nem az embereket kell felemelni a magas kultúrához, hanem a kultúrát kell lebutítani a tömegízlés szintjére. A „politikai korrektség” nem engedi meg a néger, mesztic, mulatt, busman kifejezéseket, helyettük afrikai, afroamerikai, egyéb nevetségesen eufemisztikus elnevezéseket szabad használni, mintha minden afrikai csak és egyformán fekete lenne.

Forrás: Számok - a baloldali álhírek ellenszere
https://raison.blog.hu/2018/03/15/a_liberalizmus_bunei_hibai

Címkék: Baloldali rombolás  Európai Unió  Kettős mérce  Vélemény 

Összefoglaló táblázat az Európai Unió egyes tagállamaiban a COVID-19 járvány kapcsán bevezetett intézkedések jogi hátteréről

Összefoglaló táblázat az Európai Unió egyes tagállamaiban a COVID-19 járvány kapcsán bevezetett intézkedések jogi hátteréről

Itt van a táblázat: https://bit.ly/2WDVJah
Ezt nem nekünk, hanem a brüsszeli hazudozó bürokratáknak kellett volna elkészíteniük, igaz azzal önmagukat buktatták volna le.

A COVID-19 koronavírus járvány példátlan kihívás elé állította az Európai Uniót és tagállamait. A korábban bevett módszerek és megoldások látványosan kudarcot vallottak.

A járvány megfékezése érdekében az Európai Unió valamennyi tagállama a helyzet súlyosságának megfelelő rendkívüli intézkedések bevezetésére kényszerült.

Az Igazságügyi Minisztérium összehasonlító táblázatot készített, amely bemutatja az Európai Unió tagállamai által a járvánnyal kapcsolatban bevezetett rendkívüli intézkedések alkotmányos és jogi hátterét. Szándékunk nem a tagállami megoldások megkérdőjelezése vagy minősítése volt, hanem a vonatkozó szabályozási környezet megértése.

A táblázatot köröztettük a tagállamok között, és számos észrevételt, illetve javaslatot beépítettünk a közzétett végleges változatba.

Az összehasonlítás eredményéből világosan látszik nemcsak az, hogy a tagállami megoldások alkotmányos hagyományaiknak köszönhetően jelentősen eltérnek egymástól, hanem az is, hogy a tagállamok közvetlen együttműködésén alapuló kölcsönös tanulási folyamat működőképes és hasznos.

Forrás: Igazságügyi Minisztérium
Dokumentum: https://bit.ly/2WDVJah
https://www.kormany.hu/hu/igazsagugyi-miniszterium/hirek/osszefoglalo-tablazat-az-europai-unio-egyes-tagallamaiban-a-covid-19-jarvany-kapcsan-bevezetett-intezkedesek-jogi-hattererol

Címkék: Európai Unió