Címke: Országépítés

Járvány idején is halad a munka

Járvány idején is halad a munka

‼️ A "Lölő" meg a "Zorbán" járvány idején is dolgoznak - a fejlesztések nem álltak le, a munkahelyek megmaradtak, az ország épül-szépül! Amikor a baloldal azt mondja, hogy "jól kitömték milliárdokkal Mészárost" azt úgy kell érteni, hogy ismét egy magyar cég fejleszt valamit Magyarországon, amiből magyar nyereség, magyar munkahelyek és Magyarországon befizetett adó lesz.

A képen csak néhány az éppen folyamatban lévő projektek közül, ennél sokkal több már megvalósult, épülő, vagy tervezés alatt álló és hamarosan megvalósuló fejlesztésről lehet olvasni egyik kedvenc portálunkon, a Magyar Építők oldalán (https://magyarepitok.hu/)

A képen lévő fejlesztések: (az M44 Tisza-híd látványtervét kommentben elhelyezzük - csodálatosan szép lesz! 🇭🇺🇭🇺🇭🇺)

🇭🇺 1. Fontos közlekedési folyosó nyert vasúti felüljárót Budapesten. A Cinkotai útnál mostantól nem kell a vasúti sorompó miatt felgyűlt dugóknál várakozni az autósoknak.
https://bit.ly/3daMzro
🇭🇺 2. Megújul a Nyugati pályaudvar pénztárcsarnoka és tetőszerkezete. https://bit.ly/3gAukxF
🇭🇺 3. Így halad a kaposvári intermodális csomópont építkezése. A városrendező beruházás szimbolikus központi elemei kezdik felvenni végső formájukat a SWIETELSKY munkájával.
https://bit.ly/3ce6ggS
🇭🇺 4. Nyárra elkészül az M76-os autóút első üteme. https://bit.ly/3dgxULo
🇭🇺 5. Tisza-tó: egy nap alatt három kerékpároshíd dinamikus próbaterhelése zárult sikeresen. A tó körül hamarosan teljes hosszon teljesen biztonságosan lehet kerékpározni. https://bit.ly/2TQEyAi
🇭🇺 6. Így halad a Velencei-tavi partfal rehabilitációja, egyedi műszaki megoldás segítségével valósul meg ez a nagy volumenű vízparti projekt. https://bit.ly/2Xeyns3
🇭🇺 7. Minden tekintetben teljessé vált az M86-os út Szombathely és Csorna között, átadták a pihenőhelyeket, melyek elkészültével biztonságosabb lett az út. https://bit.ly/2ZOsseP
🇭🇺 8. Az ütemterv szerint halad a Tiszán átívelő szakasza az M44-nek. Az Európában is egyedülálló szerkezetű új Tisza-híddal megépülő szakaszon 40 százalékos műszaki készültségnél tart a Duna Aszfalt. https://bit.ly/2XGtjvn
🇭🇺 9. Már a belső munkálatokat végzik az új érdi járásbíróság épületén. A háromszintes közintézményt az Épkar és a Fejér B.Á.L alakítja ki a budapesti agglomerációban. https://bit.ly/2U7g5Hh

További érdekességek: Magyar Építők 🇭🇺 https://magyarepitok.hu/

ADD TOVÁBB!

Címkék: Országépítés 

A balliberálisok azt hazudják, hogy "Áder" kap 5 milliárdot

Új nap - új hazugság

A balliberálisok azt hazudják, hogy "Áder" kap 5 milliárdot

"Mondják meg, mire kap Áder 5 milliárdot!" írja dörgedelmes hangon a aHang nevű álhírgyár, sőt még aláírásokat is gíűjtenek (adathalászat, az e-mail címek kellenek nekik, hogy utána teríthesség a hülyeségeiket) A csúsztatásokkal teli cikkükhöz olyan ábrát mellékelnek, melyről az olvasható le, hogy "Áder" kap 5 milliárdot. Ez természetesen hazugság, aljas rágalom.

A valóság ezzel szemben az, hogy a pénzt innovatív magyar vállalatok kapják, melyek működési modellje és tevékenysége a fenntarthatóságon alapszik. Elég lett volna megnyitniuk a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Facebook oldalát, és máris szembe jött volna velük a cikk. Mit is jelent ez az egész?

Egészen elképesztő módon a Portfolionak ezúttal sikerült egy viszonylag elfogulatlan írást közzétennie a témában, amit bizonyára aHang bérfirkászai nem olvastak, ezért most bolondot csinálhattak önmagukból.

Íme a részletek:

Egyedülálló tőkeszerzési lehetőséget kapnak a magyar innovatív cégek – 10 milliárd forintot osztanának szét

Fontos finanszírozási lehetőség nyílik meg azon magyar és régiós vállalkozások előtt, amelyeknek működési modellje és tevékenysége a fenntarthatóságon alapszik. Az Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Alapítvány és a Széchenyi Tőkealap-kezelő által közösen kezelt tőkealap 10 milliárd forint keretösszegből tudja támogatni a környezeti fenntarthatóságot célzó üzleti elképzeléseket. A befektetési célrendszerről, a támogatandó cégek köréről, a támogatás összegéről és hozamelvárásokról Csepreghy Nándorral, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatójával, és Jobbágy Dénessel, a Széchenyi Tőkealap-kezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért volt szüksége a Kék Bolygó Alapítványnak arra, hogy tőkealapot hozzon létre?

Csepreghy Nándor: A fenntarthatósági célok miatt hozta létre Áder János köztársasági elnök a Kék Bolygó Alapítványt. Kiemelten foglalkozott a témával már az elnöki mandátumot megelőzően is. Az utóbbi időben egyre több megkeresés érkezett az alapítvány felé, miszerint támogatni kellene olyan ötleteket és cégeket, amelyek nem jutnak finanszírozáshoz klasszikus csatornákon, például bankokon keresztül. Három, Budapesten sikeresen lezajló Víz Világtalálkozó tapasztalata is az volt, hogy a fenntarthatósághoz kapcsolódó globális finanszírozási gondolkodást kellene megvalósítani. Ennek nincs még igazán működési modellje, bár azt látni, hogy a banki és állami finanszírozások is elkezdtek ebbe az irányba menni.

Ezen okok miatt az alapítvány egy pilot tőkealap létrehozásáról döntött. Pilot abban a tekintetben, hogy milyen formában lehet a fenntarthatóság dimenziójában értelmezhető olyan tőkebefektetéseket végrehajtani, amelyek pénzügyileg is fenntarthatóak.

Tehát egy olyan pilot alapról beszélünk, amely akár az állami, akár a banki, akár a klasszikus tőkefinanszírozás szempontjából megmutatja a jövőt és beülteti azt a gyakorlatba.

Miért a Széchenyi Tőkealap-kezelőre esett a választás a partnerség kialakításában?

Cs. N.: Azért esett a választás a Széchenyi Tőkealap-kezelőre, mivel az alapítvány mögött jelentős állami források vannak, így szerettük volna, ha mindenki számára világos az üzenet, miszerint mindennek közcélja is van. Miután az Alapkezelő is állami tulajdonban áll, így bízunk benne, hogy az egész kezdeményezés hozadéka az államnál is realizálódik.

Milyen cégeket kívánnak támogatni a tőkealapon keresztül?

Cs. N.: Minden olyan projekt érdekel minket a vízgazdálkodástól kezdve az élelmiszeriparon keresztül a digitalizációs projektekig, amely a környezeti fenntarthatóság kérdését, a környezeti lábnyom csökkentését támogatja, nem mellékesen pedig üzletileg is megáll a lábán.

Tehát nem egy-egy szektorra szeretnénk lőni, a fő belépési pont a fenntarthatósági dimenzió, a környezeti lábnyom csökkentésének technológiai támogatása.

Lehet, hogy itt nincsenek azonnali 10%-os megtérülési mutatók, de hosszútávon önmagát finanszírozni és fejleszteni tudó projektötlet kapunk. Nagy a merítési lehetőség, részben emiatt gondoltuk, hogy a Széchenyi Tőkealap-Kezelő jó partner lesz ebben, hiszen számos más keresztprojekt ötlete is felmerülhet, illetve a beruházási volumenünkből fakadóan úgy gondoljuk, újabb lépcsőt jelenthetünk az első tőkebefektetési körből kilépő hazai és regionális cégek számára.

Hogyan kapcsolódik be ebbe a kezdeményezésbe a Széchenyi Tőkealap-kezelő?

Jobbágy Dénes: Meggyőződésünk, hogy hosszú távon ez egy jó befektetés számunkra is. Az Alapkezelő a Kárpát-medencei vállalkozás-fejlesztési alappal száll be, ez az általunk kezelt öt alap közül az egyik, ehhez csatlakozik be a Kék Bolygó alapja, amit szintén mi kezelünk majd. Hiszünk abban, hogy sikerül olyan jó üzleti vállalkozásokat találni, amelyek hosszabb távon megtérülnek, másrészt pedig látjuk a problémát is: jelenleg nincs ilyen fókuszú alap Magyarországon. Szerte a világban akadnak azért olyan tematikus alapok, amelyek kifejezetten a környezetvédelmet, klímavédelmet, környezeti lábnyomot tartják szem előtt.

Miért nem helyezik ki ezt a tőkét közvetlenül a környezettudatos startupok felé?

J. D.: Mivel ez jó szinergia tud lenni. Ebben az esetben már nem startupokról van szó, hanem meglévő fejlesztések, ötletek továbbviteléről, külföldi terjeszkedések elősegítéséről. Nem véletlen, hogy a Kárpát-medencei vállalkozás-fejlesztési alappal szálltunk be, mivel az egész régióban keressük a befektetésre alkalmas vállalkozásokat. Minden idevágó elképzelést szeretnénk ebbe a kezdeményezésbe becsatornázni, és és természetesen nyitottak vagyunk a Kék Bolygó Alapítványt közvetlenül megtaláló ötletekre is.

A merítési alap ezek szerint túlmutat a magyar cégeken és régiós szinten keresik az ígéretes ötleteket.

Cs. N.: Első körben az alapot Kelet-Közép-Európa felé nyitjuk meg, ezt követően a Széchenyi Tőkealap-kezelővel közösen döntünk arról, hogy tudunk-e ennél is tovább menni.

Miért és milyen formában száll be a pénzügyminisztérium az alapítvány tőkealapjába?

Cs. N.: Minden, fenntarthatósággal foglalkozó fórumon, mint a Víz Világtalálkozó vagy az ENSZ konferenciái, elmondják azt, amit már mindenki tud: az utolsó órában vagyunk, meg kell változtatni a termeléshez és a fogyasztáshoz való viszonyunkat, körkörös gazdasági modellre van szükség, és valamilyen megoldást kell találni annak a 10 milliárd embernek az ellátására a Földön 2050-re, akik hatalmas erőforrásokat használnak majd fel. A nap végére azonban el kell jutni addig a kérdésig, hogyan lehet mindezt rentábilisan finanszírozni? Nincs állami finanszírozási modell, amely meg tudná mondani, hogyan tudna ez működni makro szinten, de azt látjuk, hogy a magyar állam is érdeklődik az ilyen jellegű projektek iránt, nem beszélve arról, hogy őket tulajdonosként is érinti ez a történet.

Sikeresen működő alapból két formában is profitálhat az állam: kiépül egy olyan közfinanszírozási modell, amely állami beruházásoknak logikáját tudja átszabni a jövőre nézve, másrészt számtalan ilyen tematikus alap működik már a világon, ebben tehát lényegében a magyar állam ledolgoz egy versenyhátrányt, ami az államilag tulajdonolt alapok tekintetében fennáll. Végső soron az állam előnyre is szert tesz, hiszen ez nemcsak egy fenntarthatósági tematikájú alap, hanem a belépési kritériumok is a fenntarthatóságon alapszanak.

J. D.: A két oldalról összeérnek a dolgok, hiszen maga a Széchenyi Tőkealap-kezelő, amely kezelni fogja a Kék Bolygó alapot is, a Pénzügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alá tartozik. Úgy gondoljuk, hogy a Pénzügyminisztérium támogatásával szem előtt tudjuk tartani azt a célt, hogy az üzleti és klímavédelmi szempontok is tudjanak egyszerre érvényesülni.

Mindemellett célunk, hogy a piacon működő többi tőkealappal is együtt tudjunk működni: ha bárki másnak van olyan befektetése, amely ennek a kritériumrendszernek megfelel, akkor nagyon szívesen befektetünk velük együtt vagy részt veszünk a következő körös tőkeemelésében.

Lassan egy éve vettem át az Alapkezelő vezetését, és ez idő alatt fontos váltás volt nálunk, hogy aktívan keressük az együttműködést más tőkealap-kezelőkkel, kibővítettük az alapkezelési lehetőségeinket, ma már összesen több mint 80 milliárd forintot kezelünk. A befektetési méret is jelentősen megnőtt, akár 5 milliárdos befektetést is tudunk eszközölni egy alapból. Keressük és örömmel fogadjuk tehát azokat a fenntarthatósági projekteket, amelyekbe más nem tud kellő nagyságú tőkével beszállni, mi azonban a Kék Bolygóval ki tudjuk szolgálni.

Ezek szerint van hajlandóság piaci oldalról erre az együttműködésre?

J. D.: Abszolút. Több olyan nagyobb projektünk is fut, ahol egy másik tőkealappal közösen fektetünk be.

Milyen célrendszer mentén tervezik a befektetést? Elfogadják például a European Green Deal célrendszerét, vagy valamilyen saját keretben gondolkodnak?

Cs. N.: A fenntarthatóság témakörének két eltérő iskolája van. Az egyik azt mondja, hogy az egész zöld kérdés egy szakpolitika, amelynek önállóan kell megjelennie. A másik iskola pedig, amit mi is képviselünk az alapítványon keresztül, hogy a fenntarthatóság kérdéskörének minden szakpolitikában meg kell jelennie, a közlekedéstől kezdve az élelmezésen át az egészségügyig. Egy teljesen horizontális megközelítésben gondolkodunk, és a célrendszert tekintjük elsődlegesnek. Véleményünk szerint azért lehet kedvező az alap egy tőkét kereső projekt számára, mivel a pénzügyi megtérülési számokban alacsonyabb az elvárási szintünk, mint egy klasszikus tőkealapé, ahol tegyük fel 10%-os megtérülés alatt nem fektetnek be, de nekünk ez megérheti 5-10% között is.

Mindenképpen meg kell állnia a helyét pénzügyileg a projektnek, de meg kell tudnia mutatni, hogy a fenntarthatósági dimenzióhoz miképpen járul hozzá.

J. D.: A European Green Deal nagyon széles spektrum, sokféle ötlet beletartozhat. Jelenleg a hozzánk már beérkezett és folyamatosan érkező projektjeinket nézzük át és keressük azokat, amelyek összeegyeztethetőek lehetnek az alapítvánnyal közösen létrehozott fenntarthatósági alap céljaival. Sok olyan projektet látunk, ami megfelelhet a kritériumoknak.

Hány céget szeretnének támogatni, milyen összegben és időtávon? Mik tehát a pontos feltételek?

Cs. N.: Az alap tervezett futamideje 15 év, az alap 10 milliárd forintos keretösszegig bővül 2021 közepéig: idén 5,5 milliárddal, jövőre 5 milliárddal, ez a minimum, de meghagytuk a lehetőségét további forrásbevonásoknak.

J. D.: A befektetési méretet nézve startupokra jellemzően nem fogunk lőni, a befektetési összegek 200-300 millió forint összeg felettiek lesznek. Ahogy korábban is említettem, egy befektetésre adott esetben 5 milliárd forintot is tudunk szánni, értelemszerűen amíg 10 milliárdos az alap, nem szeretnénk egy befektetésre ennyi pénzt allokálni. Miután hosszú távra tervezünk, bízunk benne, hogy ha komolyabb ötletek is felbukkannak, további tőkét tudunk bevonni az alapba.

Cs. N.: Magyarországon és a régióban az elsődleges tőkebevonási lehetőségek megoldottak, nem látjuk értelmét első körös befektetéseknek, ahol amúgyis nagyon sokan versenyeznek a cégekért.

Az alap viszont sok cég exitstratégiáját is megoldhatja azzal, hogy a következő körben tudunk beszállni.

J. D.: A Széchenyi Tőkealap-kezelő inkább a már megalapozott, bizonyított cégek további fejlődésének segítését célozza, így számítunk a Hiventuresszel való együttműködésre, mivel náluk a teljesen magvető, az ötlet elindulásától való tőkefinanszírozás is megjelenik.

A következő körös finanszírozást nagyon szívesen megtámogatjuk, amennyiben érvényesülnek a fenntarthatósági célok.

Mit lehet tudni a befektetések futamidejéről?

J. D.: A befektetések futamidejét 5-7 év környékén határoztuk meg, de ebben rugalmasak tudunk lenni. Ha azt látjuk, hogy további befektetésre van szükség egy projektnél vagy hosszabb időre a bent maradáshoz, akkor arról is megállapodás születhet.

Cs. N.: A cél az, hogy kitöltsük azt az űrt, ami a technológiailag és fenntarthatóságilag ígéretes projektek és a projekt nem piaci megtérülést hozó képessége között rejlik. Ennek érdekében azon vagyunk, hogy minél több ilyen projektet el tudjunk indítani és támogatni.

Hogyan működik majd a cégek kiválasztása? Jelentkezni is lehet a forrásra vagy a piacról vadásznak ígéretesnek tűnő cégeket?

Cs. N.: Ennek három különböző csatornája van. Egyrészt a már működő projektekben keresünk potenciális befektetési lehetőségeket, másrészt együttműködik az alapítvány a Design Terminállal és őszre szervezünk olyan ötletversenyeket, ahol kifejezetten a technológiailag működőképes és sorozatgyártásra alkalmas ötleteket várjuk. Harmadrészt pedig, miután az alapítvány egyre szélesebb körben működik, számtalan elképzelés folyik be hozzánk. Ez a három csatorna úgy véljük, elegendő ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű projektötletet tudjunk összegyűjteni és ki tudjuk szűrni azokat, amelyek kaphatnak majd befektetési lehetőséget.

J. D.: Jelenleg a bőség zavarával küzdünk. Függetlenül a koronavírusos időszaktól, rengeteg jó projekt jön be az Alapkezelőhöz, ezeket fenntarthatósági szempontból is nézzük és minősítjük. Azokat a projekteket, amelyek belevágnak a Kék Bolygó célrendszerébe, értelemszerűem oda csoportosítjuk át.

Ki dönt a befektetésről?

Cs. N.: Az alapítványnak és az alapkezelőnek is támogatnia kell a befektetést.

J. D.: Ha mindkét fél lát fantáziát a projektben, akkor a befektetési bizottsághoz kerül a döntés, amelyben vannak delegált tagjai az alapítványnak is. Ha ők pozitívan bírálják el, akkor kerül a projekt az igazgatótanács elé, amelynek tagjait a Pénzügyminisztérium választja.

Forrás:
https://www.portfolio.hu/befektetes/20200528/egyedulallo-tokeszerzesi-lehetoseget-kapnak-a-magyar-innovativ-cegek-10-milliard-forintot-osztananak-szet-434348
https://szabad.ahang.hu/petitions/mondjak-meg-mire-kap-ader-5-milliardot-1

Címkék: Média  Országépítés 

Adminisztrációs terhek és a bürokrácia csökkentése

A polgári kormányzás 10 éve – 3. rész

Adminisztrációs terhek és a bürokrácia csökkentése

Az adminisztrációs terhek csökkenéséről még nem írtunk, de személyes tapasztalataink alapján látjuk a fejlődést (pl. digitális adóbevallás, kormányablakban való ügyintézés hatékonysága, Ügyfélkapu ügyei). A cél Észtország! A Nézőpont Intézet polgári kormányzás eredményeit felsorakoztató elemzése azonban kitér erre a témakörre is, így a harmadik részben ezzel foglalkozunk.

Az elmúlt tíz évben jelentősen egyszerűsödött az adminisztráció. Több, mint 160, eljárásokat egyszerűsítő és az ügyintézést elektronizáló törvénymódosítással (1) csökkentették a bürokráciát és az adatszolgáltatási kötelezettségeket. Mintegy 2500 ügy intézésére van lehetőség a kormányhivatalokban (2).

A digitalizáció révén egyszerűsödött az adóbevallás (3), amely hamarosan a vállalati szféra számára is elérhetővé válik. 2019 májusában már csaknem 4 millióan rendelkeztek Ügyfélkapu hozzáféréssel (4), míg a dokumentumforgalom elérte a havi 17 milliót.

A bürokráciacsökkentés (5) jegyében többek között egységesítették az egyéni vállalkozók nyilvántartását, egységes építési hatósági rendszert hoztak létre, megszűnt egyes élethelyzetek túl gyakori igazoltsági kötelezettsége.

2016 és 2019 között 60-ról 55-re csökkent az adónemek száma, amely Pénzügyminisztérium tervei szerint 2022-re további harmadával fog csökkenni.

Kiegészítésképpen:

Minden adózó állampolgár évente találkozik az SZJA bevallással, amelyet a NAV a rendelkezésére álló adatok alapján már több éve elkészít az Ügyfélkapuval rendelkező adózók részére. Változtatás nélkül elfogadható, ha egyetértünk vele. Ha pendrive-ra mentjük, akkor sokkal kisebb, mint egy söralátét. Fontos adónk 1+1%-ának felajánlása valamely oktatási intézménynek, nem globalista alapítványnak vagy patrióta szervezetnek, stb., illetve valamely történelmi keresztény egyháznak! A NAV által készített tervet kérésre papír alapon is megkaphatjuk Ügyfélkapu regisztráció hiányában.

Lejáró okiratokról már előzetes értesítés érkezik. Fejlődött az elektronikus cégeljárás, a földhivatali ügyintézés, terjednek az elektronikus fizetési megoldások, temérdek „kormányablakbeli” ügy intézhető online vagy éppen foglalható időpont személyes ügyintézésre. Ezek csak kiragadott példák a legfontosabb online intézhető ügyekből (6). Cégek üzenetládája a Cégkapu lett. Rendelkezésre áll az eRecept (elég telefonálni).

Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszűnt vagy csökkent (1, 7, 8, 9), pl. anyakönyvi kivonat, CSOK ügyintézés, egyéni vállalkozói hatósági bizonyítvány, leggyakoribb cégformák cégbejegyzése, személyi igazolvány és lakcímkártya kiállítás, parkolási kártya, erkölcsi bizonyítvány igénylése évente 4 alkalommal, termőföldvásárlás, házastársak közötti vagyonmozgás.

Egyenes ági rokonok között megszűnt az öröklési illeték (10), amely rövidesen a testvérek közötti ajándékozásra, öröklésre is kiterjed (11).

Részletek:
1. https://bit.ly/36NhKa5
2. https://bit.ly/2X9C6H3
3. https://bit.ly/3enMf91
4. https://bit.ly/2zCEQnw
5. https://bit.ly/3eoDjjE
6. https://bit.ly/3erVGnI
7. https://bit.ly/2M7kTYI
8. https://bit.ly/2M7GZKG
9. https://bit.ly/2TKZgBr
10. https://bit.ly/3elXhve
11. https://bit.ly/2AjTsba

Forrás: https://bit.ly/3gBj1Wf

Első két rész:
https://szamokadatok.hu/Post/1057/A_polgari_kormanyzas_10_eve_1_resz
https://szamokadatok.hu/Post/1093/A_polgari_kormanyzas_10_eve_2_resz

Címkék: Országépítés 

Vállalkozások támogatása

A polgári kormányzás 10 éve – 2. rész

Vállalkozások támogatása

Elérkeztünk a 10 éves polgári kormányzás eredményeit bemutató sorozatunk 2. részéhez, amely a Nézőpont Intézet publikációján alapul. Fókuszban most a vállalati hitelezés újraindítása, hatásai és a szakemberképzés megreformálása áll.

2008 után a vállalati hitelek visszaszorultak, a forráslehetőségek beszűkültek. A vállalkozások működését és fejlesztését jelentős forrásokkal támogatták, 2013 és 2017 között 2800 milliárd forint (alacsony, 2,5%-os kamat) a Növekedési Hitelprogramon (1), 2016 után 300 milliárd forint a Piaci Hitelprogramon (2) keresztül jutott el a cégekhez, előbbi a piaci pozíciók erősítését, utóbb a piaci alapú hitelezésre történő visszaállást segítette. A Növekedési Hitelprogram Hajrá (3,4) pedig további lehetőségeket kínál 3 milliótól 10 milliárd forintig (keretösszeg: 1500 milliárd, kamat: 2,5%) beruházásra, forgóeszköz finanszírozásra, cégfelvásárlásra, vagy akár hitelkiváltásra 2020. áprilisi indulása után.

A Magyar Multi Program (5) pályázati lehetőségeivel a legígéretesebb vállalkozások segítséget kapnak, hogy multivá válhassanak. A hitelezést segíti, hogy jelentősen csökkentek a forintkamatok is, a jegybank 2016 óta 0,9 százalékon tartja az alapkamatot (6).

A gyors gazdasági növekedés és az uniós támogatások teljes felhasználása érdekében a 2014-2020-as támogatási keret 105 százalékát odaítélték már 2018 végére, és a források több mint 60 százalékát már ki is fizették akkorra a hatóságok (7, 8).

A vállalatok nagyobb részt vállalnak a képzésben, 2011 óta zajlik a duális szakképzés megújítása (9, 10), melynek keretén belül 2020 szeptemberétől felmenő rendszerben ösztöndíj jár minden tanulónak.

Kiegészítésképpen:
A Nézőpont Intézet felsorolását kiegészítjük az 1000 milliárd forintos keretösszegű 2,5%-os kamatozású Növekedési Hitelprogram Fix-szel, amely 2019-ben indult (11).
A hitelezett összeg célzott költése, valamint az abból adódó vállalati hatékonyságnövekedés szignifikáns GDP-növelő hatással bírt eddig is és fog bírni a jövőben a Világgazdaság NHP-ra vonatkozó elemzése alapján (12).

Hogy liberális olvasóink is tudjanak viszonyítani: Ha csak az elmúlt 10 évet számoljuk (NHP Hajrá nélkül), akkor ez a 4100 milliárd forint 12-szer nagyobb összeg, mint amennyit stadionokra szántunk (13). Nyilván a stadionokra költött összeg sem kidobott pénz, ugyanis pörgette az építőipart és sok embernek adott kenyeret.

Részletek:
1. https://www.vallalkozas-okosan.hu/novekedesi_hitelprogram
2. https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2017-evi-sajtokozlemenyek/elinditja-a-piaci-hitelprogram-masodik-szakaszat-az-mnb
3. https://www.mnb.hu/nhphajra
4. https://szamokadatok.hu/Post/872/Magyarorszag_ujraindul
5. https://mmp.ifka.hu/
6. https://elemzeskozpont.hu/jegybanki-alapkamat
7. https://szamokadatok.hu/Post/699/Koronavirus_es_EU_tamogatas
8. https://szamokadatok.hu/Post/1058/Az_unios_penz_nem_ajandek_-_a_piacunkat_adtuk_erte
9. https://szamokadatok.hu/Post/295/Dualis_kepzes
10. https://eduline.hu/felsooktatas/dualis_kepzes_gyakran_ismetelt_kerdesek_D8LKH5
11. https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2018-evi-sajtokozlemenyek/megjelent-a-2019-elejen-indulo-novekedesi-hitelprogram-fix-konstrukcio-termektajekoztatoja
12. https://www.vg.hu/kkv/jelentos-utohatasa-is-lesz-az-nhp-nak-2-934113/
13. https://szamokadatok.hu/Post/899/A_stadionozas_avagy_az_evtized_demagogiaja

Hivatkozások:
https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf
https://szamokadatok.hu/Post/1057/A_polgari_kormanyzas_10_eve_1_resz

Címkék: Gazdaság  Megélhetés  Országépítés 

Gazdasági alapok megszilárdítása

A polgári kormányzás 10 éve – 1. rész

Gazdasági alapok megszilárdítása

Korábban hírt adtunk a Nézőpont Intézet tanulmányáról, amely a polgári kormányzás célkitűzéseiről és 10 év alatt elért eredményeiről számol be.

Egy sorozatot indítunk, ahol ezt a tanulmányt dolgozzuk fel. Sok tekintetben ismételni fogjuk önmagunkat, azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni az elért eredményeket és a normalitás irányába történő szemléletváltás jelentőségét.
A Nézőpont Intézet „szavajárását” használjuk mankóként, míg a részletek megértéséhez hivatkozásokat adunk sorszámmal jelölve.

A gazdasági programpontok közül a legfontosabb a munkahelyek teremtésére vonatkozó javaslat volt. Az unortodox gazdaságpolitika (1) alapja a segélyalapú politikáról a munkaalapú gazdaságra való áttérésben keresendő.

A foglalkoztatottak száma a 2010-es 3,7 millióról 2019-re 4,5 millióra nőtt (2). Bár ez a növekmény elmarad a szimbolikus egymilliós céltól, a rendszerváltás óta soha senki nem tűzött ki ilyen ambiciózus vállalást, és nem teremtett ennyi munkahelyet Magyarországon.

Sikerült egy olyan munkaalapú gazdaságot létrehozni, amely csökkentette az állami kiadásokat (3), növelte az adóalapot (4) adócsökkentéssel párhuzamosan, és élénkítette a gazdaságot. Valamennyi további megvalósuló program a munkaalapú gazdaság sikeres működéséhez járult hozzá.

A 2011-ben kezdődő közfoglalkoztatási rendszer (5) nemcsak a munkaerőpiacra való visszatérést támogatta, de a járási programok a hátrányos helyzetű települések értékteremtő programjainak mezőgazdasági és ipari tevékenységeinek szolgáltak keretül (6).

Ha logikusan végig gondoljuk, akkor örülhetünk, hogy magas foglalkoztatottság, munkaalapú társadalom, növekvő és strukturálisan válságállóbb gazdasággal felvértezve kell szembenéznünk a koronavírus által okozott nehézségekkel.

Részletek:
1. https://szamokadatok.hu/Post/326/Fidesz_valoban_neoliberalis_gazdasagpolitikat_folytat

2.
https://szamokadatok.hu/Post/443/Foglalkoztatottak_szama

3. https://szamokadatok.hu/Post/532/Egy_ujabb_baloldali_szakertoi_abrat_kaptunk_egyik_kedves_olvasonktol_erre_reagalunk_most

4. https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qse006j.html

5. https://szamokadatok.hu/Post/168/Bunozes_vagy_munka_Valassz

6. https://szamokadatok.hu/Post/978/GDP-novekedes_regionkent_reszletesebben

Forrás:
https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf
https://szamokadatok.hu/Post/1023/A_valasztasi_igeretek_95-a_mar_teljesult

Címkék: Gazdaság  Megélhetés  Országépítés 

BMW gyár Debrecenben

Minden hamis híresztelés ellenére az építkezés folyik, a beruházás meg fog valósulni. (videóval)

BMW gyár Debrecenben

Mindössze néhány hónapos átütemezést jelentett be a BMW debreceni gyárának igazgatója a mai élő sajtótájékoztatón az építkezés helyszínéről. Ha figyelembe vesszük, hogy a kivitelezés 4 évig tart, az átütemezés nem is biztos, hogy csúszást jelent majd a gyár átadásának tervezett időpontját tekintve.

Segélyek helyett új munkahelyek: Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a BMW gyár egy nagyon jó példa arra, hogy a kormány továbbra elkötelezett a munkahelyteremtés tekintetében, a válságkezelés kizárólag munkahelyek létrehozásával történhet, a segélyezés nem vezet sehová.

A beruházás során eddig:

- több, mint 2 000 000 köbméter földet mozgattak meg
- 123 000 méter vezetéket építettek be a földbe
- 12 000 méter vizesárok épült
- 500 cölöp elhelyezése is megtörtént.

A BMW gyár 1000 új munkahelyet, évi 1000 millió forint iparűzési adót, infrastruktúrafejlesztést, és javuló export arányt jelent Magyarország számára.

Az építési területet a mai nappal átadták a BMW számára. Az áram és gázellátással kapcsolatos kivitelezések megkezdődtek, minden az ütemterv szerint halad a két autópálya-lehajtó megépítése tekintetében, az ipari park körüli útépítések 2021 végére befejeződnek, a vasúti fejlesztések Debrecen-Budapest vonalon 2023 végére elkészülnek. Eddig a BMW is, a kormány is és az önkormányzat is tartja vállalásait, minden az ütemterv szerint halad.

A világjárvány miatt azonban rendkívüli intézkedésekre volt szükség. Szerződésmódosításra nincs szükség, de néhány hónapos átütemezéssel lehet számolni a válság miatt. Debrecen a globális autóipar egyik meghatározó fellegvára lesz.

Forrás: Szijjártó Péter
https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/videos/628840581308129
https://www.origo.hu/gazdasag/20200515-szijjarto-peter-bmwgyar-sajtotajekoztato.html

#számok #adatok #számokadatok #bmwgyár #debrecen

Címkék: Gazdaság  Országépítés 

A választási ígéretek 95%-a már teljesült

A Fidesz nem csak beszél, hanem cselekszik - Teljes, 92 pontos lista

A választási ígéretek 95%-a már teljesült

Teljes lista itt: https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf

A polgári kormányzás egy évtizede alatt 95 százalékban teljesültek a 2010-es célok és vállalások – állapította meg a Nézőpont Intézet elemzésében.
Az intézet az elemzés apropójával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy éppen tíz éve, 2010. május 14-én ült össze a rendszerváltozás utáni hatodik szabadon választott Országgyűlés, amely – mint fogalmaztak – “egyben le is zárta a húsz évvel korábban megkezdett munkát”. Hozzátették: az új parlamentben a Fidesz és a KDNP frakciói a mandátumok kétharmadát szerezték meg. Választási programjuk a két héttel később miniszterelnökké választott Orbán Viktor kormányának is a hivatalos programja lett – írták. Az elemzés kiemelte, hogy a polgári kormányzás egy évtizede alatt a 2010-es célok és vállalások 95 százalékban teljesültek. Ezzel összefüggésben felidézték:

a 2010-es kormányváltáskor Magyarországot gazdasági és morális válság sújtotta. A nemzeti ügyek politikáját meghirdető kormányprogram 2010 Magyarországának gazdasági, közbiztonsági, egészségügyi, szociálpolitikai és jogállamisági kihívásaira akart választ adni.

A Nézőpont Intézet a gazdaságban elért legfontosabb eredménynek nevezte, hogy 800 ezer új munkahely jött létre. A bürokráciacsökkentéstől a vállalati és önkormányzati források biztosításán át a gazdaság keleti nyitásáig minden megvalósuló intézkedés “a magyar gazdaságot ellenállóképesebbé, a magyar családokat öngondoskodóbbá tette” – folytatták. Hozzátették: 2010 után helyreállt a rendőrség megítélése és a családok biztonságérzete. A bűncselekmények száma megfeleződött, az elkövetők védelme helyett az áldozatok védelmét helyezték középpontba. Az orvosi életpályamodell megalkotásával, a praxishoz jutás támogatásával és az egészségügyi dolgozók bérének emelésével perspektívát kaptak az ágazatban dolgozók – áll az elemzésben, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, 36 ezer család menekült meg otthona elvesztésétől, a munkavállalást és a gyermekvállalást összeférhetőbbé tették, illetve csökkentették a szociális ellátás terheit.

Habár a kormányprogram céljainak 5 százaléka még megvalósítás alatt áll, legalább ennyi olyan intézkedés valósult meg 2010 óta, amely az új kihívásokra adott válasz

– jegyezték meg. A Nézőpont az elmúlt tíz év hozadékának nevezte a többi között a rendszerváltás óta először bevezetett rezsicsökkentést, a NATO-elvárásoknak megfelelő, a rendszerváltás óta történt legnagyobb haderőfejlesztést, a gazdaságfehérítési intézkedéssorozatot, továbbá Európa legkiterjedtebb családtámogatását.

A 2010 és 2020 közötti kormányzás eredményességéről és a 2022 utáni várakozásokról tanúskodik, hogy a magyarok 70 százalékának véleménye szerint 2022 után is Orbán Viktor lehet a kormányfő

– állapította meg az intézet.

Forrás: https://nezopontintezet.hu/wp-content/uploads/2020/05/A-polgári-kormányzás-tíz-éve.pdf
https://nezopontintezet.hu/2020/05/14/a-polgari-kormanyzas-tiz-eve/

Címkék: Bűnözés  Család  Egészségügy  Gazdaság  Közös jövőnk  Megélhetés  Nyugdíjasok  Oktatás  Önkormányzat  Országépítés 

Sír a baloldal és a fakenews médiájuk, mert nem tudják ELLOPNI az emberek pénzét

Sír a baloldal és a fakenews médiájuk, mert nem tudják ELLOPNI az emberek pénzét

A baloldali politikusok és álhírgyártó médiájuk egyszerűen nem tudják magukat túltenni azon, hogy az adófizetők pénzét nem lehet ellopni. A kormány döntése értelmében Göd településen a Samsung gyárat magába foglaló ipari park különleges gazdasági övezet lett, az ott dolgozó emberek nem csak gödiek, hanem az egész megyéből érkeznek, az ott termelt javak (iparűzési adó) az egész megye fejlesztésére fordítandó.

A baloldali polgármesterek agyában a dolog valahogy úgy néz ki, hogy az emberek csak jöjjenek oda dolgozni bárhonnan, de a pénzt majd ők teszik el, ők tömik ki a haveri cégek (pl. Niedermüller Czeglédyt) zsebét, a visszacsorgatott milliókból meg tolják majd a balliberális kormányellenes propagandát

Miről van szó:
A kormány különleges gazdasági övezetté nyilváníthatja a legalább 5 milliárd forint költségigényű, munkahelyteremtő és megtartó beruházásokat egy friss törvényjavaslat szerint. Mi a kormány célja? Megvédeni a munkahelyeket - se több, se kevesebb. Göd esetében a pénzt nem veszi el senki, a pénz a Megyei közgyűlés hatáskörébe kerül át, és helyben is lesz felhasználva a polgármesterekkel való szoros együttműködésben. Igaz lopni nem lehet majd, és ez nagy probléma számukra. Ha lesz több helyen is különleges gazdasági övezet, akkor ott sem vesz el a kormány semmit, a kormány ad - milliárdokat munkahelyteremtésre, amiből lesz sok új munkahely (ahogy 2010 óta 850 000 lett), abból meg fizetőképes lakosság lesz, mely helyben elköltve a pénzt erősítik az adott város, térség gazdaságát.

Álhír az, hogy a kormány bármit is elvesz.

Forrás: https://444.hu/2020/05/13/orszagossa-tenne-a-kormany-a-godi-modellt-es-egy-tollvonassal-elvenne-szamos-onkormanyzattol-az-iparuzesi-adot
https://szamokadatok.hu/Post/823/God_-_kulonleges_gazdasagi_ovezet

Címkék: Gazdaság  Országépítés 

Tordai szerint “aprócska” a magyar mentőcsomag (+videó)

Tordai szerint “aprócska” a magyar mentőcsomag (+videó)

Szerintünk valami más lehet ott aprócska, de térjünk rá a lényegre. Tordai hazudozásaival szemben a valóság az, hogy a magyar mentőcsomag 9000 milliárd forint (9000 x 1000 millió), ami a magyar GDP 20%-a

MINDÖSSZE HAT UNIÓS ÁLLAM VAN, AHOL HASONLÓ LÉPTÉKŰ INTÉZKEDÉSEKET JELENTETTEK BE

Kiemelkedik az Európai Unió országaiban eddig bemutatott gazdaságélénkítő intézkedések közül a magyar kormány gazdaságvédelmi akcióterve. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből kiderül, hogy a magyar intézkedések méreteiben, léptékében és hosszú távú hatásaiban is a nagy gazdasági tartalékkal rendelkező európai országok lépéseihez hasonlítható.

Az elmúlt hetekben az európai uniós tagállamok mindegyike bemutatta az új koronavírus elleni küzdelem során alkalmazott intézkedéseit. Magyarország kormánya az elsők között, március 18-án jelentette be első gazdasági mentőcsomagját, amelyet a teljes gazdaságélénkítő program bemutatása követett április 7-én. Eszerint az elkövetkező időszakban a GDP nagyságrendileg 18-20 százalékával egyenértékű, több mint 9000 milliárd forintot biztosít a kormány a gazdaság megvédésére. Az ország éves jövedelmének minden ötödik forintja tehát a védekezést szolgálja – állapítja meg elemzésében a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Az összesen csaknem 9200 mil­liárd forint értékű gazdaságvédelmi csomag nem külső segítségre épít, tehát nem növeli az ország kitettségét, hanem

a vállalkozások megsegítését, így a munkahelyek megőrzését, vele a magyar emberek jövedelmének biztosítását szolgálja

– hangsúlyozza az elemzés. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország rendkívül nagyvonalú javaslatcsomagot jelentett be a fiskális és a monetáris intézkedések tekintetében – állapítják meg. Ezt jól mutatja az, hogy az európai közösségben mindössze hat olyan állam van, amely a 2019-es saját GDP-értékének több mint 16 százalékának megfelelő összeget fordít a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.

Legnagyobb mértékben Olaszországot és Spanyolországot sújtja a vírus okozta gazdasági visszaesés, esetükben tehát nem meglepő a grandiózus programok bejelentése. A Századvég elemzése felidézi: a spanyol miniszterelnök 200 milliárd eurós – azaz a GDP 20 százalékát kitevő –, az olasz miniszterelnök pedig 425 milliárd ­eurós – azaz a GDP 20,4 százalékát jelentő – csomaggal igyekszik a támogatásukról biztosítani a hazai vállalkozásokat és munkavállalókat. Hasonlóképp forgatókönyvszerű az Egyesült Királyság és Németország, a kontinens vezető gazdaságainak reakciója is a lezárások okozta gazdasági válság kezelésére. A német szövetségi kormány a ­2019-es német GDP 30 százalékának megfelelő, 1100 milliárd eurós csomaggal segít, a brit kormány pedig 570 mil­liárd fonttal, azaz a GDP 24,6 százalékával egyenértékű forrással támogatja a brexit miatt egyébként is meggyöngült szigetországi gazdaságot.

Ugyanakkor a két kisebb közép-euró­pai tagállam, Magyarország 19-20 százalékos, valamint Csehország 18 százalékos bejelentése mindenképpen kiemelésre érdemes kontinentális összehasonlításban. A cseh kormány 100 milliárd cseh korona – 3,7 mil­liárd ­eurós, azaz a GDP két százalékát kitevő – értékű fiskális intézkedéscsomagot jelentett be, ezenkívül a fejlesztési bank 10 milliárd cseh korona értékű hitelkeretet biztosított a vállalatoknak, valamint ígéretet tett a csomag legerősebb intézkedéseként egy további, 900 milliárd cseh korona – 33,3 milliárd euró, a GDP 16 százaléka – értékű hitelgaranciára.

A magyar csomag többek között olyan elemeket tartalmaz, mint a Németországban már bevezetett csökkentett munkaidős bértámogatás. Ez is egy olyan eszköz, amelynek az a célja, hogy azoknál a vállalkozásoknál se szűnjenek meg a munkahelyek, ahol most kevesebb a munka, ezért a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak rövidített munkaidőben, amennyiben a cég megrendelésállománya 15 és 50 százalék közötti mennyiségre csökkent,

az állam a teljes munkaidős és a rövidített munkaidős bér közötti különbséget 70 százalékban kipótolja.

Az így kieső időt a munkavállaló pedig a saját képzésére, ismeretei­nek a mélyítésére, új tudás megszerzésére fordíthatja – részletezi a Századvég elemzése.

Forrás:
https://www.facebook.com/parbeszedmagyarorszagert/videos/294240668265940
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/nemzetkozi-osszehasonlitasban-is-kiemelkedo-a-mentocsomag-7990556/

Címkék: Gazdaság  Országépítés 

Orbán Viktor szavai megalapozottak, mint mindig

Orbán Viktor szavai megalapozottak, mint mindig

Nemrég azt mondta a Miniszterelnök, hogy "ahány munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit hozunk létre" Többen hitetlenkednek ezzel kapcsolatosan, holott ennél sokkal nagyobb vállalás volt 10 éve az 1 millió új munkahely, amely az akkori baloldali gúnyolódás ellenére (pl. index "egymilliómunkahely-számlálója") megvalósult. A járvány előtt bő 850 ezerrel többen dolgoztak Magyarországon, a létrejött új munkahelyek száma pedig meghaladta az 1 milliót.

Most a járvány hatására több ezer ember veszítette el az állását. A járvány elmúlásával a most elbocsátott munkavállalók egy része vissza fog térni korábbi munkahelyére, egy másik része pedig új munkahelyet fog keresni illetve találni.

Összeszedtünk néhány példát arra, hogy mire is alapozza a Miniszterelnök a bejelentését. A válság ellenére az élet nem áll meg, és bár a baloldal azt szeretné, hogy fejlesztések álljanak le, Magyarország Kormánya nem a túlélésre játszik, hanem hosszútávú stratégiával rendelkezik.

Sem a felsorolt néhány cég, sem a többi, akik nem fértek rá erre az egy képre nem csak úgy választották Magyarországot, mint leendő befektetési célországot. A kormány megteremtette azt a kedvező gazdasági légkör, mely hatására Magyarország versenyképes lett. Az olcsó energia, az adócsökkentések, a jelentős mértékben leegyszerűsödött engedélyezési eljárások és kedvező gazdasági kilátások mind mind mellettünk szólnak.

A mellékelt képen 4 beruházás keretein belül létrejön közel 6000 új munkahely. De ide lehet még sorolni az Unilever új, 11 000 négyzetméteres üzemét Nyírbátorban, az ITK Debreceni új buszgyárát, vagy a Flisom Kecskeméteti beruházását. Igazából reggelig lehetne beszámolni az új beruházásokról. A számok makacs dolgok, nem hiába írta azt az IMF, hogy Magyarország fogja a legkönnyebben átvészelni ezt a válságot.

ADD TOVÁBB.

Forrás:
https://www.baon.hu/orszag-vilag/hamarosan-fontos-bejelentest-tesz-orban-viktor-kovesse-nalunk-eloben-2590995/
https://www.origo.hu/gazdasag/20200405-2500-munkahelyet-hoz-letre-egy-del-koreai-ceg.html
https://www.profession.hu/cikk/300-uj-munkahely-ecseren
https://www.origo.hu/gazdasag/20200422-\-\ujabb-2700-munkahely-jon-letre-a-godi-samsung-gyarban.html
https://www.facebook.com/szarvas.peter.bcs/posts/1122109201297632
https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/05/nagyberuhazas-erkezik-kelet-magyarorszagra-bovitik-az-unilever-uzemet
https://szamokadatok.hu/Post/766/Az_IMF_szerint_Magyarorszag_az_elmezonybe_fog_tartozni

Címkék: Gazdaság  Megélhetés  Országépítés