Címke: Külföld

20 év alatt négyszeresére nőtt a nemi erőszakok száma a "demokratikus" Svédországban

20 év alatt négyszeresére nőtt a nemi erőszakok száma a "demokratikus" Svédországban

Megnéztük a svéd bűnmegelőzési hivatal (Swedish National Council for Crime Prevention) oldalán lévő adatokat, és találtunk egy táblázatot az 1950-2018 között elkövetett bűncselekményekről. A benne lévő számok ijesztők - az összes típusú bűncselekmény száma folyamatosan emelkedik, főleg az utóbbi 20 évben.

A nemi erőszakok száma 20 év alatt a négyszeresére nőtt, A teljes lakosság számát tekintve az alábbi ábrából kiolvasható, hogy nagyjából napi 20 bejelentett(!) nemi erőszak történik Svédországban. És mennyi nincs bejelentve....

A 2019-es adatok pedig külön is említést érdemelnek.

10 455 molesztálás
8 818 gyermekekkel szemben (18 év alattiak) elkövetett szexuális erőszak
Ebből 2 441 esetben a sértett 15 év alatti
4 776 esetben a sértett 18 év feletti nő volt.

A balliberális álhírgyártó média természetesen nem a migrációs nyomás erősödésében látja az összefüggéseket, hanem a társkereső alkalmazások megjelenésében. Itt jegyezzük meg, hogy az első iPhone (és mint olyan az appok) 2008-ban láttak napvilágot. Előtte vajon mivel magyaráznák a növekedő trendet?

Ilyen liberális demokráciára nekünk, magyaroknak nincs szükségünk. Ezt a fajta "demokráciát" távol fogjuk tartani hazánktól.

Forrás: https://www.bra.se/bra-in-english/home/crime-and-statistics/crime-statistics.html (Reported offences, 1950-2019)
"Total number of reported offences 2019" - 2019-es adatok.
https://voiceofeurope.com/2019/08/swedish-crime-authority-and-mainstream-media-say-huge-increase-in-rapes-is-due-to-dating-apps-and-not-migration/#prettyPhoto

Címkék: Bűnözés  Külföld 

A magyar családi adókedvezmény nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő

A magyar családi adókedvezmény nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő

A magyar családi adókedvezmény nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően segíti a családokat - hangsúlyozta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) hétfői közleményében.

A washingtoni Tax Foundation májusi elemzését ismertetve azt írták: az európai államok által nyújtott családi adókedvezmények mértéke jelentősen eltér. Közöttük Magyarország az élmezőnyben szerepel, a magyar családi adórendszer jelentősen hozzájárul a családok bevételeinek növeléséhez.

A családoknak nyújtott célzott adókedvezmények felmérése során összehasonlították egy egykeresős, kétgyermekes család és egy gyermektelen, egyedülálló munkavállaló adóterheit, akiknek adózás előtti, bruttó jövedelmük megegyezik. A vizsgált országokban az egykeresős és kétgyermekes családokat átlagosan 29,6 százalékos adómérték terhelte 2019-ben, eközben egy gyermektelen munkavállaló átlagos adóterhe 40,1 százalék volt, amely 10,5 százalékponttal magasabb, mint egy kétgyermekes családé.

Közölték: a magyar kormány a családi adórendszer 2011-es bevezetése, majd 2014-es járulékkedvezményekre való kiterjesztése óta megduplázta és gyermekenként havi 20 ezer forintra emelte a kétgyermekes családok által igénybe vehető személyi jövedelemadó-kedvezmény mértékét, amelynek eredményeképpen Magyarország a lista hetedik helyén végzett, Németországhoz és Szlovéniához közel hasonló 15 százalékos adómérték különbségekkel.

Ez azt jelenti, hogy egy kétgyermekes magyar család havi nettó jövedelme így 15 százalékkal magasabb a családi adózásnak köszönhetően, mint egy gyermektelen munkavállalóé - mutattak rá.

Hozzátették: a felmérés ugyanakkor nem tartalmazta a nagycsaládosok által igénybe vehető adókedvezményeket, amely a harmadik, vagy további gyermekek esetében gyermekenként havi 33 ezer forint, míg a négygyermekes édesanyáknak egyetlen más ország sem biztosít személyi jövedelemadó-mentességet Magyarországon kívül.

A felmérés szerint az adóterhek közötti különbség Luxemburgban a legnagyobb (-21,1 százalék), itt van a legkiterjedtebb adókedvezmény a vizsgált országokban. A második helyen Lengyelország (-17,9 százalék), a harmadikon Csehország (-17,3 százalék) végzett. Az adóterhek közötti eltérés Törökországban volt a legkisebb, itt mindössze -1,7 százalékpont a különbség, a lista alján található Görögország (-3,0 százalék), és Norvégia (-3,6 százalék).

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200601-a-magyar-csaladi-adokedvezmeny-nemzetkozi-osszehasonlitasban-is-kiemelkedo
Magyar Hírlap Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért

Címkék: Adó  Család  Külföld 

A svédek nyílt társadalma óriásit bukott a járvány kezelésében

A svédek nyílt társadalma óriásit bukott a járvány kezelésében

Miközben világszerte egyre gyarapodik azon országok száma, amelyek az időben meghozott szigorú korlátozásaiknak köszönhetően fokozatosan elkezdik az élet, valamint a gazdaság újraindítását, addig a koronavírus-járvány szabadon bocsátásáról hírhedt Svédországban a tagadhatatlan egészségügyi katasztrófahelyzet mellett már megjelentek a gazdaságot érintő repedések is.

Ami a legfrissebb svédországi számadatokat illeti, nem túlzás kijelenteni, hogy a baloldali svéd kormány járványügyi stratégiája – amely a nyílt társadalom eszméje, valamint a kizárólag az egyéni felelősségvállalás hangsúlyozása köré épült – valójában kontraproduktívnak, azaz életveszélyesnek minősült. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem adatbázisa alapján, a 10 230 000 lakosú skandináv országban a fertőzöttek száma átlépte a 33 ezret (ebből több mint 24 ezer az aktív fertőzők száma), a haláleseteké pedig a 4 ezret. A lakosság méretéhez viszonyított kiugróan magas fertőzöttségi, illetve halálozási számok drámai mortalitási rátát produkáltak: az egymillió lakosra jutó halálesetetek száma Svédországban meghaladja a 395-öt.

Ahhoz, hogy világos képet kapjunk a skandináv országban szabadjára bocsátott járvány pusztításának mértékéről, ami a lakosság méretét illeti, megfelelő összehasonlítási alapként szolgál Magyarország (9 773 000). Hazánk járványügyi statisztikái szerint a fertőzöttek száma nem éri el a 4 ezret, a halálesetek száma pedig 499. Ebből fakadóan, amíg Svédországban az egymillió lakosra jutó halálesetek száma a 400-hoz közelít, addig hazánk mortalitási rátája mindössze 51.

A Stefan Lövfen baloldali kormányfő járvánnyal kapcsolatos felelőtlen nyilatkozatai mögött („mi, akik felnőttek vagyunk, felnőttként is kell kezelnünk a helyzetet, ezért nem szabad pánikot keltenünk”, valamint „nem tilthatunk be törvénnyel mindent, ez nem a mi módszerünk”) sokan nem egy formabontó egészségügyi megközelítést, hanem egy, a svéd gazdaságot megóvó elképzelést látnak.

Azonban közelebbről megvizsgálva a svéd egészségügyi ellátórendszer kapacitását, könnyen belátható, hogy a svéd kormányfő, valamint az ország vezető járványügyi szakembere, Anders Tegnell nem alapvetően a gazdaság életben tartása miatt érvelt a nyájimmunitás mellett. Ugyanis a svédországi aktív kórházi ágyak száma oly csekély (százezer lakosra mindössze 222 kórházi ágy jut), hogy a rendszer természeténél fogva képtelen lett volna a koronavírusos betegeket tömegével elhelyezni. Összehasonlításképpen Magyarországon az aktív kórházi ágyak száma ennek több mint a háromszorosa, összesen 701.

Nem elhanyagolható tény az sem, hogy az európai viszonylatban is rendkívül alacsony számú ágykapacitás az elmúlt évtizedek svéd egészségügyi reformjának a következménye. Mint ismert, a gyakran követendő példaként hivatkozott ágyszám-leépítés lényege, hogy a betegeket lehetőség szerint otthonukban ápolják, ezzel is lehetővé válik az egészségügyi ellátórendszer "optimális szinten" történő működtetése. Nyilvánvalóvá vált, hogy egy súlyos, akár halálos kimenetelű megbetegedéssel járó pandémia esetén az intenzív terápiás hátteret és professzionális orvosi személyzetet nélkülöző, az otthonápolásra építő megoldásoknak súlyos következményei lesznek. Így fordulhatott elő az, hogy Svédországban azért haltak meg sokan, mert nem tudták ellátni a betegeket az ellátórendszer keretein belül, ezzel ellentétben Magyarországon senki sem maradt ellátás nélkül.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a svédországi drámai halálozási rátához nemcsak a szűk egészségügyi kapacitás járult hozzá, hanem a későn és nem megfelelő módon meghozott korlátozással kapcsolatos intézkedések is.

Mint ismert, Svédországban csupán az 50 főnél nagyobb rendezvények megtartását tiltották meg, azonban a sportlétesítmények, a szórakozóhelyek, valamint az általános iskolák nyitva maradhattak. Mi több, azon igazoltan koronavírussal fertőzöttek számára sem írták elő a kötelező karantént, akiket tünetmentes hordozóként azonosítottak.

„Gyakran szembesülök azzal a kiritkával, miszerint ha korlátozásokat vezettünk volna be, kedvezőbb helyzetben lennénk. Ám amikor visszakérdezek, hogy pontosan mit kellett volna tennünk ahhoz, hogy mindez másképp alakuljon, már nem kapok választ” – nyilatkozta nemrég Anders Tegnell, Svédország vezető járványügyi szakembere a kiábrándító statisztikák kapcsán.

Megjegyzendő, nemcsak a svéd kormányfő, valamint Tegnell nyilatkozataiból derül ki, hogy a svéd kormány szakmailag mekkorát hibázott, amikor lebecsülte a koronavírus veszélyét, hanem abból az objektíven meghatározható, 0 és 100 közti mérőszámból is, amelyet az Oxford Egyetem dolgozott ki (Oxford-index) annak érdekében, hogy összehasonlíthatóak legyenek az egyes országok korlátozó intézkedéseinek mértékei, valamint azok időbeli bevezetése.

Beszédes, hogy Svédország Oxford-indexe, azaz a szigorítások mértékét jelző száma csupán néhány hétig emelkedett azonos arányban a halálesetek görbéjével, s március végére 41 ponttal a csúcsra érve már nem emelkedett tovább, miközben a mortalitás görbéje tartósan meghaladta azt. Ehhez képest a magyar Oxford-index nemcsak, hogy jóval hamarabb, hanem jóval magasabbra szökött fel: az adatok szerint 76-os értéket ért el, ezáltal jócskán maga alá gyűrte a halálesetek görbéjét.

Továbbá, ha számításba vesszük a legfrissebb svédországi gazdasági mutatókat – a kormány előrejelzése szerint az idén mintegy 7 százalékkal csökken a GDP, miközben éves összevetésben a munkanélküliségi ráta is nőtt –, akkor már nemcsak a baloldali kormány járványüggyel való megküzdése válik igencsak megkérdőjelezhetővé, hanem az esetleges gazdaságot érintő, megóvó jellegű intézkedések megfontoltsága is.

Adatok letöltése: 2020.05.26.

https://coronavirus.jhu.edu/map.html
https://www.facebook.com/Szazadveg/posts/1865670416909368
https://pestisracok.hu/szazadveg-a-svedek-nyilt-tarsadalma-oriasit-bukott-a-jarvany-kezeleseben/
https://www.vadhajtasok.hu/2020/05/30/korlatozni-akarja-a-sajtoszabadsagot-a-sved-kormany/
https://hirado.hu/kulfold/kulpolitika/cikk/2020/05/28/kudarcot-vallott-svedorszag-probalkozasa-a-koronavirus-jarvany-megfekezeseben

Forrás: Századvég
https://szazadveg.hu/hu/kutatasok/az-alapitvany-kutatasai/elemzesek-publikaciok/a-svedek-nyilt-tarsadalma-oriasit-bukott-a-jarvany-kezeleseben

Címkék: Egészségügy  Külföld 

Game over - A játéknak vége!

Mottó: Diktatúra az, amikor a liberálisok nem csinálhatják azt, amit akarnak

Game over - A játéknak vége!

Donald Trump amerikai elnök megelégelte a technológiai cégek - főleg az ideológiailag vezérelt, a szólásszabadságot és a véleményt korlátozó, és már az amerikai belpolitikai erőviszonyokat is eltorzító, befolyásoló - online cenzúráját, így elnöki (végrehajtási) rendeletet bocsájtott ki az Online Cenzúra Megelőzéséről.

Történelmi pillanat!

A világ úgy 5 éve töri a fejét a problémán, az Elnök meg 24 óra alatt megoldja. Persze kapóra jött neki a járvány és a Twitter agresszív lépései, amelyekkel a tech cég az Elnök bírájává nevezte ki magát.
Az elnöki rendelet nevesíti a legnagyobb közösségi hálókat - Twitter, Facebook, Instagram és YouTube - félreérthetetlenné téve, kinek van azonnali teendője az online cenzúra megszüntetése ügyében.
________________

A teljes rendelet: https://www.whitehouse.gov/presidential-actions/executive-order-preventing-online-censorship

Trump aláírta a közösségi platformok szabályozásáról szóló elnöki rendeletet

A Twitter hamisként jelölte meg az amerikai elnök két bejegyzését is.
Donald Trump amerikai elnök aláírta a közösségi platformokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról szóló elnöki rendeletet a Fehér Ház Ovális Irodájában, William Barr igazságügyi miniszter és a sajtó képviselőinek jelenlétében. A rendelet az úgynevezett tisztességes kommunikációról szóló, 1996-ban elfogadott jogszabály egyik fejezetének felülvizsgálatáról szól. A törvény 230-as számú szakasza jogi védelmet biztosít a közösségi platformokon elhelyezett tartalmaknak, egyben az üzemeltetők számára lehetőséget ad azok „jóhiszemű” moderálására is.

Trump kijelentette, hogy ez a rendelet megfosztja a jogi védelem lehetőségétől azon médiumokat, amelyek üzemeltetői cenzúrázzák a tartalmakat. Közölte azt is, hogy William Barr a szövetségi államok igazságügyi vezetőivel közösen kidolgozza majd a szabályozás részleteit, s biztosítja, hogy ne juthassanak kormányzati támogatások olyan közösségi médiumokhoz, amelyeknek tulajdonosai elfojtják a szólásszabadságot.

„Rengeteg adófizetői pénzzel támogatjuk ezeket az óriáscégeket, ez így nem mehet tovább” – fogalmazott. Az elnök hangsúlyozta: „azért vagyunk ma itt, hogy megvédjük a szólásszabadságot azoktól a legnagyobb veszélyektől, amelyek az amerikai történelemben valaha is fenyegették”. Majd hozzátette: „őszintén szólva, itt mindenki tudja, hogy miről van szó”. Kifejtette: az internetes közösségi platformokat működtető vállalatoknak „ellenőrizetlen hatalmuk van a cenzúrához, a tartalmak szűkítéséhez, szerkesztéséhez, megváltoztatásához, elrejtéséhez, és az állampolgárok egymás közötti, vagy a szélesebb közvélemény kommunikációjának bárminemű virtuális megváltoztatásához”.

Az elnöki rendelet utasítja a kereskedelmi minisztériumot is, hogy kérje fel a médiumok jogi felügyeletét ellátó Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (FCC) az érintett fejezet megvilágítására. Trump bejelentette: a kormányzat a kongresszus elé terjeszt egy olyan törvénytervezetet, amely az 1996-os törvény bizonyos mértékű módosítását javasolja majd. Erre azt követően került sor, hogy még kedden a Twitter hamisként jelölte meg Trump két bejegyzését is. Mindkettő arról szólt, hogy a levélben történő szavazás a választások „elcsalásához” vezethet, sőt az egyik bejegyzésben az elnök egyértelműen leszögezte, hogy a novemberi választásokon csalás lesz. A mikroblog-szolgáltató megjelölte a bejegyzéseket, és felhívta a felhasználók figyelmét az információk ellenőrzésének fontosságára. Ehhez két hivatkozást is csatolt, az egyik a CNN hírtelevízió riportjához vezetett, amely azt taglalta, hogy Trump állításai megalapozatlanok.

Az Egyesült Államokban vita kezdődött a platform eljárásáról. Többen kétségbe vonták a Twitter elfogulatlanságát. Szerdán Richard Grenell, az amerikai hírszerzés csúcsintézményének, az Országos Hírszerzési Igazgatóságnak (DNI) a leköszönő ügyvezető igazgatója, Trump egyik támogatója máris arra szólította fel a Twittert, hogy távolítsa el vagy jelölje meg hamis hírként a Politico című portál munkatársának a személyéről szóló, már megcáfolt információit. A cég ennek a kérésnek nem tett eleget.

Forrás:
https://mandiner.hu/cikk/20200529_trump_alairta_a_kozossegi_platformok_szabalyozasarol_szolo_elnoki_rendeletet
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=3203643089686705

Címkék: Külföld  Média 

18,5 milliárdért épít vakcinagyárat Mongóliában egy magyar cég

18,5 milliárdért épít vakcinagyárat Mongóliában egy magyar cég

‼️ Elindult a visítás a magyar beruházással kapcsolatosan, amit Szijjártó Péter jelentett be tegnap. A beruházásról részletesen a Forrásnál megjelölt linken olvashatnak.

Miről is van szó: 18,5 milliárdért épít vakcinagyárat Mongóliában egy magyar cég, Szijjártó egy 50 millió dolláros segélyhitelt is felajánlott.

Hazugság 1: Nem A magyar kormány fog 18,5 milliárdért építeni, hanem a magyar cég. A Kormány az Exim Bankon keresztül ehhez hitelt ajánlott fel, de jelenleg még az sem biztos, hogy erre szükség lesz.

Amikor egy külföldi cég (adott esetben a BMW) Magyarországra jön, akkor síri csend van a tekintetben, hogy ezt miért teszik. Ez rendben van, hiszen a piacgazdaságnak, a kapitalizmusnak és a globalizmusnak, amit a baloldal annyira szeret ez az egyik alappillére: Nemzeti cégek helyett multik alakulnak ki, melyek a világ számos országában hoznak létre gyárakat és telephelyeket, ezzel olcsóbb munkaerőhöz, adókedvezményekhez, csökkenő szállítási költségekhez és gyakran állami támogatásokhoz jutnak. Tehát ebben az esetben teljesen normális jelenség, ha Magyarországra jön egy külföldi cég.

De mi van akkor, ha egyre több magyar cég teszi ugyanezt? A Mol, a Richter, az OTP, és még lehetne sorolni: a világ több országában jelen vannak és sikeresen üzletelnek.

Jelen esetben egy eddig meg nem nevezett magyar cég állatvakcina-előállító gyárat és labort épít majd a közép-ázsiai országban. Mi ezzel az ellenzék problémája?

"Több mint 18 milliárd forintból teremtünk új munkahelyeket Mongóliában" írja az Alfahír, és osztja a többi fakenews média. Úgy tesznek, mintha ez nem a magyar cég sikere lenne, mintha nem a magyar cég lenne ezzel gazdagabb és fizetne majd be több adót, adna egyre több embernek munkát, és lépne nemzetközi porondra. A baloldali lakájmédia és a baloldali pártok nem támogatják azt, hogy a mi vállalataink legyenek nemzetközileg is elismertek, de azzal sosem volt problémájuk, amikor vadprivatizációval gombokért eladták a magyar cégeket 2010 előtt, és sorra jöttek a külföldi vállalatok Magyarországra, és pumpálták ki az országból a milliárdokat.

Most pontosan ugyanezt tesszük mi is.

Forrás:
https://www.origo.hu/itthon/20200430-otvenhet-millio-dollaros-megallapodast-irt-ala-magyarorszag-mongoliaval.html
https://alfahir.hu/2020/04/30/szijjarto_peter_mongolia_eximbank_gazdasag_kulgazdasagi_es_kulugyminiszterium
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/epulhet-a-bmw-gyar-7334129/

Címkék: Gazdaság  Kettős mérce  Külföld 

A 444/Qubit páros megszakértette a járvány kezelésének Izlandi mintáját

 A 444/Qubit páros megszakértette a járvány kezelésének Izlandi mintáját

Nagy szakértelem kell hozzá, hogy valaki belássa, hogy egy járvány terjedésének egyik legalapvetőbb tényezője a népsűrűség. Ott, ahol kilométerekre lakik a szomszéd, nem fog úgy terjedni a vírus, mint ott, ahol a lakosság 70%-a városokban él. Izland népsűrűségéről egyetlen szó sem esik a cikkben, csak a szokásos mantrát nyomják: tesztelés.

A Tesztelés nem lassítja a járványt! Egy tesztelt elber a következő percben már el is kaphatja a vírust. A vírus terjedését kizárólag a személyes kontaktusok csökkentése lassíthatja, ami Izlandon nem okoz problémát.

Izland népsűrűsége harmincszor kisebb, mint Magyarország népsűrűsége. Magyarországon az eddig meghozott intézkedések hatásosak, a vírus nem terjed olyan mértékben, mint a nyugati "liberális demokráciákban"

Izlandon 1 millió főre vetített betegarány április 17-én 4 774 (2. legmagasabb Európában), Magyarországon 180. https://www.idokep.hu/koronavirus

Csak úgy halkan jegyezzük meg, hogy Izlandon jelenleg az 1 millió lakosra jutó halálesetek száma 23, Magyarországon ez a szám 16.

Forrás: https://qubit.hu/2020/04/17/izland-peldaja-azt-mutatja-hogy-tomeges-tesztelessel-szigoru-korlatozasok-nelkul-is-kezelni-lehet-a-jarvanyt
https://www.worldometers.info/coronavirus/

Címkék: Külföld  Média 

Adományok, amit mi kaptunk

 Adományok, amit mi kaptunk

A balliberális sajtó folyamatosan azzal van tele, hogy Magyarország segítette a határon túli magyarokat, akik szerintük persze "ukránok, románok meg szlovákok" Ez valóban így van, hiszen velük ellentétben mi nem országban, hanem Nemzetben gondolkozunk.

Most nézzük, hogy Magyarország mely országoktól kapott segítséget. Nem szavakat, nem bírságokat, nem köpködést és nem is mesés nem létező milliárdokat, hanem valódi segítséget.

Üzbegisztántól 650 000 maszkot
Azerbajdzsántól 40 000 maszkot
Kazahsztántól 100 000 maszkot
Törökországtól 8 tonna maszk alapanyagot
Kínától 400 000 maszkot kaptunk

Brüsszeltől és az Európai Uniótól nem kaptunk semmit.

Forrás: https://www.facebook.com/szijjarto.peter.official/videos/2725607357717156

Címkék: Európai Unió  Külföld 

Ismét hazudik a Népszava

A Népszava azt állítja, hogy "Ötszöröséért adják Orbánék az áramot"

 Ismét hazudik a Népszava

Ezzel csak egy a gond: a világpiaci árra hivatkoznak, ami a nevéből eredően mindenkire vonatkozik. Ha szerintük a magyar áram drága, akkor válaszolják meg ezt a pár egyszerű kérdést:

1. 2002-2010 között is ingadozott a világpiaci ár, a magyar villamos energia mégis duplájára drágult, és ezzel a teljes EU-ban az egyik legdrágább áramot fizettük. Hogy van ez?

2. 2010-2020 között a magyar villamos energia olcsóbb lett 2013-ban a rezsicsökkentésnek köszönhetően, és azóta nem drágult. Közben a világpiaci ár ugyanúgy ingadozott, de mára mi fizetjük a legolcsóbb áramot a teljes EU-ban. Hogy van ez?

3. A bezzegországok - ha ott is ilyen olcsó a "világpiaci ár", miért nem adják a magyarnál olcsóbban az áramot? Hogy van ez?

Ezek nehéz kérdések, tudjuk, ilyen badarságokat írni a Népszavának egyszerűbb. Világpiaci árra hivatkozni lehet, csak közben érteni kell, hogy az áram árának csak egy része a beszerzési ár, nagyobb része az elektromos hálózat fenntartása, a bérek, a fejlesztések, stb, és ennek ellenére Magyarországon 10 éve drágább volt az áram, mint ma.

Forrás: https://nepszava.hu/3074526_otszoroseert-adjak-orbanek-az-aramot
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Electricity_price_statistics

Címkék: Külföld  Megélhetés