Így működik a balliberális agymosás

A DK az index hazug cikkére alapozva tényként állítja a hülyeségeket. Folytatódik a kamuvideó és az álhírek gyártása

Így működik a balliberális agymosás

Tegnap írtunk egy cikket az index balliberális propagandisztikus álhírgyár eddigi talán legnagyobb hazugságáról. A cikket itt olvashatjátok: https://www.facebook.com/…/photos/10914131…/184277543049387/

Ismét orbitális nagy hazugságot tett közzé az index: szerintük a magyarok 35 százaléka veszítette el a munkáját a járvány miatt. Ha valakinek van egy csepp józan esze, az belátja, hogy még a sötét gyurcsányi időszak végén is 11,3% volt mélyponton a munkanélküliség Magyarországon.

A 35% azt jelentené, hogy az ország működésképtelen, mert alapvető funkciókat nem tudnánk ellátni.

A DK most folytatja a járvány ideje alatt csúcsra járatott álhírgyártást, és ugyanezt a hírt tényként közölték Facebook oldalukon.

A "Számok" csapata indított egy gyors közvélemény-kutatást, hogy ezúttal a hivatalos adatok mellett az olvasóink is cáfolhassák Magyarország legnagyobb balliberális álhírgyártó propaganda-lapját.

4 óra alatt több mint ezren válaszoltak a kérdésünkre, a válaszadók 94 százaléka (939 fő) a "Nem csökkent a bérem és nem veszítettem el az állásomat" lehetőséget választotta, 4 százalék (42 fő) jelezte, hogy "Csökkent a bérem de nem veszítettem el az állásomat" és az olvasóink 2 százaléka (22 fő) nyilatkozott úgy, hogy "Elveszítettem az állásomat"

Az olvasóink lényegében megerősítették a hivatalos adatokat, miszerint a járvány mélypontján, áprilisban 130 ezerre nőtt koronavírus miatt munkahelyét elveszítő emberek száma. A járvány kitörése előtt 4 500 000 embernek volt munkája, ennek a 130 ezer 2,88 százaléka. A mi mérésünk természetesen nem tekinthető hitelesnek, hiszen önkéntes alapon bárki bármit bejelölhetett, viszont mindenképp hangsúlyos, hogy az arányok stimmelnek.

‼️ És íme a friss hivatalos adatok:

Eredményes volt a Gazdaságvédelmi Akcióterv első két fázisa, sikerült a koronavírus-járvány által veszélybe sodort munkahelyeket megmenteni és a megszűnők helyére újakat teremteni, de még nem dőlhetünk hátra – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az akcióterv végrehajtásának előrehaladását ismertetve.
Részben a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek köszönhetően a foglalkoztatási adatok az elmúlt héten továbbra is kedvezően alakultak. Negyedik hete folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma és bővül a foglalkoztatás. Míg a Központi Statisztikai Hivatal statisztikái szerint a foglalkoztatottak száma a válság mélypontján, áprilisban 130 ezer fővel maradt alatta a februári értéknek, a június végi adatok alapján már csak 30 ezerrel. Sőt a júniusi foglalkoztatási szint 12 ezerrel meg is haladja a januári szintet. Foglalkoztatási helyzetünk akkor érthető meg igazán, ha távlatosan gondolkodunk: 2020 júniusában 4 millió 470 ezren dolgoztak, 742 ezerrel többen, mint 10 éve, 2010-ben.

Forrás: DK hazugsága
https://www.facebook.com/…/175110892579333/3105448466212213/
Az index hazugsága: https://index.hu/kulfold/eurologus/2020/07/14/magyar_europai_gazdasag_koronavirus_unios_koltsegvetes_kutatas/
A Számok cáfolata benne a hivatalos kommunikációval
https://www.facebook.com/…/photos/10914131…/184277543049387/

Címkék: Média 

Átadták az új "Stadionokat"

Átadták az új "Stadionokat"

🇭🇺 1. Szép, új bölcsődét kapott Balkány (képekkel)
https://szabolcsihir.hu/szabolcs-szatmar-bereg/2020/07/szep-uj-bolcsodet-kapott-balkany-fotok

🇭🇺 2. Új óvoda épült Álmosdon (videóval)
https://www.dehir.hu/hajdu-bihar/uj-ovoda-epult-almosdon-kozvetlenul-a-regi-szomszedsagaban/2020/06/11/

🇭🇺 3. Átadták Tiszakécske legújabb vizes attrakcióját
https://www.travelo.hu/medspa/20200715-tiszakecske-atadas-megnyitott-csuszdapark-attrakcio.html

🇭🇺 4. Elkészült a Tépe-Berettyóújfalu közötti 8,3 kilométer hosszú kerékpárút. https://he-do.hu/elkeszult-a-tepe-berettyoujfalu-kozotti-83-kilometer-hosszu-kerekparuttal-a-he-do-kft/

Természetesen mind a 4 beruházás, mint az összes többi is kizárólag ellopott pénzből épült, és Mészáros volt a kivitelező, miközben Tiborcz és Rogán is a környéken ólálkodtak.

Ezúton köszönjük Magyarország Kormányanak, hogy minden héten fejlődik Magyarország! 🇭🇺

Címkék: Országépítés 

Gyurcsányék korrupcióról beszélnek, közben ők lopással és adócsalással gazdagodtak meg

Milliárdosok, de senkinek sem adományoztak a járvány idején. (A 20 maszkot a párt vette!)

Gyurcsányék korrupcióról beszélnek, közben ők lopással és adócsalással gazdagodtak meg

A témában az egyik legjobb beszédet 2007-ben Navracsics Tibor mondta.
‼️ Videó: https://youtu.be/yAwgB_GcuB4
Közben Gyurcsányék szövetségese az Országgyűlésben zsidózott tegnap, de a magyarokat rémisztő képződményeknek tartó DK élén Dobrevvel és Gyurcsánnyal ettől nem határolódtak el.
‼️ Videó: https://youtu.be/2FUtjMHkeNU

Lopott villában laknak, adóelkerüléssel és 60 négyzetméteres medence építésével foglalkoztak, miközben az embereket a Bokros-csomag sújtotta, A villamosenergia árán duplájára emelték, de saját cégüknek olcsóbban adták az áramot. Ma ők beszélnek korrupcióról?

Épp a bukott miniszterelnök családtagja prédikál tisztességről, amikor Gyurcsány üzleti múltjában nincs egyetlen pont sem, amelyet ne árnyékolt volna be a korrupció gyanúja

Miközben Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc a kormányt kritizálja szerintük visszás gazdasági ügyek miatt, közben a saját házuk táján lenne inkább mit söprögetni. Átvitt értelemben és szó szerint is, mivel egy időben saját cégükön keresztül adták bérbe lakóhelyüket, az Apró-villát, amelyet így leírhattak az adójukból.

A Demokratikus Koalíció (DK) új arcként, friss jelöltként indította Dobrev Klárát az európai parlamenti (EP-) választásokon 2019 tavaszán. A trükk bejött, ám a DK által elért jó eredményhez szükség volt a szocialisták és a baloldal többi pártjának gyenge kampányára és rossz szereplésére is. Dobrevet pedig hamarosan parlamenti alelnökké is választották. A képviselőnő kedden az Országgyűlésben ekézte a kormánypártokat a szerinte nem megfelelő uniós forrásfelhasználás miatt, ám egy időben Dobrev Klárának is gondjai akadtak az uniós források miatt.

Habár csak 2019-ben debütált képviselőként, már 2002-ben jelentős pozícióba került a Medgyessy-kormány alatt, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának elnökhelyettese volt. Dobrev Klára felelősségi körébe tartozott az egységes monitoring és információs rendszer (EMIR), amelyet a hazánkba érkező fejlesztési források informatikai kezelésére hoztak létre. A rendszer 18 milliárd forintért készült, ám az állam az azt fejlesztő Welt 2000 Kft.-vel egy számára előnytelen szerződést kötött.

Ez később egy brüsszeli vizsgálat során derült ki, amelynek nyomán kis híján vissza kellett fizetni az erre szánt ­uniós forrásokat, ám az Orbán-kormány közbelépése ­miatt a pénzt végül sikerült más programokban felhasználni. Dobrev Klárának személyes felelőssége is volt az ügyben, ugyanis a Fejlesztéspolitikai Tárcaközi Bizottság 2003-as és ­2004-es ülé­sein ő volt az EMIR-ről szóló napirendi pontok témafelelőse, és rendszeresen foglalkozott az EMIR körüli problémákkal.

A Gyurcsány–Dobrev házaspár lakhelyének, a Szemlőhegy utcai villának a története ismert: előbb a nyilasok vették nyilvántartásba a második világháború során, majd 1952-ben, Rákosi Mátyás alatt államosították. Dobrev nagyapja, Apró Antal Nagy Imre és mártírtársainak koncepciós peré­ben játszott szerepéért kapta jutalmul a villát az MSZMP Központi Bizottságának határozata alapján. Az ingatlan rendszerváltozás utáni története már kevésbé ismert:

Dobrev huszonhárom évesen vásárolta meg a villát a kerületi önkormányzattól kilencmillió forintért. Majd még ugyanabban az évben eladta az ingatlanhasznosítás jogát tizenhatmillió forintért a Gyurcsány Ferenccel közös családi vállalkozásának, a Fittelina Kft.-nek.

Erre a manőverre az adóoptimalizálás miatt kerülhetett sor. A bérbeadási jogot tizenhatmillió forintos értéken tartották nyilván egészen ­2000-ig, aminek alapján évi 2,6 millió forintot költségként írhattak le a vállalkozás bevételeivel szemben, így csökkentve a befizetendő társasági adót. A cég nemcsak bérbe adta a Gyurcsány házaspárnak az ingatlant, hanem felújítást és értéknövelő beruházásokat is végzett. 2003-ban a Fittelina Kft.-t beolvasztották a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altusba.

A Gyurcsány által birtokolt cég 1995 novemberében privatizálta a Magyar­óvári Timföldgyárat és Műkorund ­Rt.-t (Motim). Az üzlet úgy jöhetett létre, hogy a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (MHB) igazgatótanácsi elnöke, Apró Piroska jóvoltából az Altus hitelt kapott a Motim megvásárlásához. Egy 2007-es botrány is a Motimhoz kapcsolódik, ugyanis a Gyurcsány tulajdonában álló vállalat akkor a piaci árnál olcsóbban vásárolhatott áramot, abban az időszakban, amikor a baloldali kormányzás következtében az áram lakossági ára meredeken emelkedett.

Gyurcsány Ferencet, mint leendő demiszest a Fővárosi Tanács stafírozta ki egy lakással, az első üzleti sikerek már az akkori Miniszterelnöki Hivatalhoz kötődnek.

Az az ember beszélt korrupcióról, akinek a férje kétszeresére emelte a magyar családok vil­lamosenergia-számláit, gyárának, a „Gyurcsány-műveknek” viszont olcsóbban adta az áramot – reagált Dobrev Klára parlamenti felszólalására Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Sajátos, hogy a rablóprivatizátorból milliárdossá vált Gyurcsány családtagja prédikál tisztességről, jó erkölcsről, amikor a bukott miniszterelnök üzleti múltjában nincs egyetlen pont sem, amelyet ne árnyékolna be a korrupció gyanúja.

Az eredeti tőkefelhalmozás Gyurcsány Ferenc esetében azzal kezdődött, hogy a rendszerváltoztatás előtt, 1988-ban a Fővárosi Tanács elnöke a KISZ jogutódjának kiszemelt Demisz alelnökének ajándékozott egy zuglói lakást. A KISZ KB egykori titkára, Gyurcsány, mint Demisz-alelnök aztán abban még közbenjárt, hogy a KISZ székházát 1989-ben eladják a Kereskedelmi Banknak, Csillebércet pedig ugyanekkor elajándékozzák az Úttörőszövetségnek, majd azonnal lelépett a soha létre nem jött utódszervezetből, hátrahagyva két vagyongazdát, Varju László ügyvivőt és Karl Imre kamarást, akik később gondoskodtak arról, hogy a KISZ-vagyonnak írmagja se maradjon. Gyurcsánynak is jutott egy szeletke, Varjuék őt és cégét, az Altust bízták meg az országos üzlethálózattal bíró Ezermester végelszámolásával.

Gyurcsány 1990-től az üzleti élet felé vette az irányt. Egyik üzletszerzési terepe a Miniszterelnöki Hivatal lett. Nem véletlenül, itt szolgált ugyanis az állami üdülők felett bábáskodó akkori államtitkár, az egykori KISZ-es pajtás, Szilvásy György. A titkárságon dolgozott egy fiatal hölgy is, aki jelenleg az Európai Parlament alelnöke, a „véreskezű kommunista belügyminiszter unokája”, vagyis Dobrev Klára, Gyurcsány későbbi felesége. Ilyen szerencsés csillagzat alatt szökkent szárba az ifjú KISZ-es privatizátor üzleti karrierje, ami kezdetben még csak különféle állami ingatlanok megszerzésében és hasznosításában merült ki. Ebből egy a Parlament szomszédságában volt, a Szalay utcai ingatlan, amelyet 1995-ben vett bérbe Gyurcsány cége, 2006-ban viszont az ügyészség megállapította, hogy megszerzése jó erkölcsbe ütközött, ám nem volt mit tenni, az ügylet elévült.

A másik nagy szerzemény a kormányüdülőből kihasított balatonőszödi ingatlan volt, ezt 1994-ben lízingelte az Altus leányvállalata az államtól, majd azt az állam visszabérelte Gyurcsányéktól. Az aranykorban jól bevált technológia szerint éppen annyiért, amennyi az éves bérleti díj volt. A futamidő végén aztán maradványértéken megvásárolták a villát. Gyurcsányt később egy siófoki ügyvéd feljelentette, mondván, banánköztársaságban sem lehetséges, hogy hivatalban lévő miniszterelnök az állam tulajdonát szerezze meg. A feljelentést azonban a Legfőbb Ügyészség elutasította. Gyurcsány Ferenc 2010 júliusában megvált az ingatlantól, de a cég mérlegéből nem derült ki, mennyit keresett azon, amihez lényegében ingyen jutott hozzá.

Forrás: https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200716-az-ifju-kisz-es-privatizator-fenyes-gazdasagi-karrierje
https://magyarnemzet.hu/belfold/dobrev-vadjai-visszahullanak-ra-8384586/

Címkék: Bűnözés  Gyurcsány 

63 speciális új jármű 1 milliárd forint értékben a katasztrófavédelemnek

Ezt is "ellopta a zorbán"

63 speciális új jármű 1 milliárd forint értékben a katasztrófavédelemnek

Ma is fejlődött valami.
Új járművek több mint egymilliárd forintért.

Hatvanhárom speciális járművet adtak át július tizenötödikén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. Két európai uniós projekt keretében, valamint saját és a Generali Biztosító Zrt. által biztosított forrásból huszonegy erdőtüzes gyorsbeavatkozó, három többcélú és két üzemanyagtöltő jármű, továbbá huszonkilenc logisztikai, árvíz- és lakosságvédelmi, valamint vezetési irányítási gépjármű, illetve nyolc duplakabinos terepjáró került új gazdájához.

A BM OKF épületében megtartott átadási ünnepségen részt vett Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes, a rendezvényen képviseltették magukat a társ- és rendvédelmi szervek, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az önkéntes szervezetek és a szakmai szövetségek.

Az ünnepi beszédet Bartók Péter tűzoltó dandártábornok, a BM OKF gazdasági főigazgató-helyettese mondta. Emlékeztetett arra, hogy a szervezet az idén ünnepli a tűzoltóság megalakulásának százötvenedik évfordulóját, és mint mondta, külön öröm, hogy ebben az évben is új járművekkel lehet megkönnyíteni az önkéntes és hivatásos tűzoltók munkáját. Bartók Péter beszélt arról is, hogy a mostani átadással lezárul a KEHOP 1.6.0-15-2016-00020 azonosítószámú, az „Erdőtüzek oltására alkalmas gépjárművek és vízszállító gépjárművek rendszerbe állítása” elnevezésű projekt. Ennek összesen több mint 6,1 milliárd forintos forrásából korábban tizenhat szimpla-, tizennégy duplafülkés vízszállítót, valamint három, erdőtüzes felépítménnyel szerelt konténerszállító járművet adtak át, most pedig huszonegy erdőtüzes gyorsbeavatkozó, két üzemanyagszállító-töltő gépjármű, valamint három duplafülkés, többcélú erdőtüzes és műszaki mentő felépítménnyel rendelkező gépkocsi talál gazdára. A főigazgató-helyettes hangsúlyozta, ezek a járművek jelentősen hozzájárulnak az erdőtüzes, illetve más, vízigényes vagy jó terepjáró képességet igénylő beavatkozások hatékonyságához. A tábornok szólt a három, nehéz terepi erdőtűzoltó jármű speciális képességeiről is. Bartók Péter a KEHOP 1.6.0-15-2016-00021 azonosítószámú, az „EU polgári védelmi komplex modulok létrehozása, fejlesztése” című projekt keretében átadott huszonkilenc Volkswagen Amarok típusú járművel kapcsolatban arról beszélt, hogy a 12 vízi kutatási és mentési, a 3 vezetés-irányítási, valamint a 14, logisztikai feladatok biztosítására szolgáló jármű felépítményeit a speciális feladatokhoz alakították ki. A főigazgató-helyettes elmondta, az uniós forrásból megvalósult fejlesztéseken túl a főigazgatóság saját költségvetéséből nyolc duplakabinos terepjáróval gazdagodnak a megyei igazgatóságok katasztrófavédelmi műveleti szolgálatai. A járművek felépítményének kialakításához és a málhafelszerelések beszerzéséhez a Generali Biztosító is hozzájárult támogatásával. A tábornok végezetül úgy fogalmazott, az átadott eszközökkel tovább javítható a reagálóképesség, csökkenthető a beavatkozási idő. Hozzátette ugyanakkor, hogy a fejlesztéseknek még nincs vége, a szervezet a jövőben is tervez uniós és hazai forrásokból eszközöket, járműveket beszerezni.

A főigazgató-helyettes után Kontrát Károly parlamenti államtitkár emelkedett szólásra, mindenekelőtt a belügyminiszter üdvözletét átadva. Ezután kijelentette, a most átadott hatvanhárom speciális jármű megkönnyíti az önkéntes és hivatásos egységek munkáját, ezáltal hozzájárul a magyar emberek élet- és vagyonbiztonságához. A miniszterhelyettes emlékeztetett arra, a kormány 2010-ben azt ígérte, hogy erősíti a biztonságot, márpedig ennek a törekvésnek fontos része a hivatásos és önkéntes erők megfelelő felszerelésekkel való ellátása. Kontrát Károly is szólt arról, hogy a források a jövőben is rendelkezésre állnak, a 2021-es költségvetés is gondoskodik arról, hogy Magyarország ezután is Európa egyik legbiztonságosabb országa legyen. Hangsúlyozta, bízik abban, hogy a most átadott speciális járművek jól szolgálják a rajtuk szolgálatot teljesítő állomány és a beavatkozások biztonságát, bár reméli, hogy minél ritkábban kell majd alkalmazni a járműveket.

A köszöntőket követően Kontrát Károly parlamenti államtitkár és dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója átadta az érintett tizenkilenc katasztrófavédelmi igazgatóság és huszonhárom önkéntes szervezet képviselőjének a járművek jelképes indítókulcsát. Ezután a rendezvény résztvevői megtekintették az épület előtt felsorakozott gépkocsikat. Az ünnepség végén az országos katasztrófavédelmi főigazgató arról beszélt, hogy a beavatkozást igénylő események kihívás elé állítják a hivatásos és önkéntes erőket, és ezeket a kihívásokat legjobban megfelelő szakmai felkészültséggel és korszerű felszerelésekkel lehet kezelni. A tábornok köszönetet mondott mindazon közreműködőnek, a gyártóknak, a beszállítóknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy át lehessen adni a hatvanhárom gépjárművet.

Forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/240637/uj-jarmuvek-tobb-mint-egymilliard-forintert

Címkék: Országépítés 

Hadházy Ákos adatgyűjtő, jogállam elleni akciójának legyen jogi következménye!

Itt az ideje, hogy ne csak aggályokat fogalmazzunk meg, hanem cselekedjünk. Ha egyetértesz, add tovább!

Hadházy Ákos adatgyűjtő, jogállam elleni akciójának legyen jogi következménye!

A baloldali radikális Hadházy Nemzeti Konzultáció elleni akciója súlyos támadás a jogállam ellen. Illetéktelenül kezelik az állampolgárok személyes adatait, az adatokat pártpolitikai agitprop tevékenységre használják fel, az adatok magánlakásokban kötnek ki, lopják a postaládákból a borítékokat, aktivistákat használnak fel (és bizonyára fizetnek is nekik) hogy gátlástalanul elhallgattassák a magyarokat.

Az adatvédelmi biztos egyértelműen fogalmaz, ezért ideje megindítani hivatalból az eljárásokat is.

Ha a nemzeti konzultációs kérdőíveket az érintetteken kívüli harmadik személy gyűjti be, az a demokratikus jogállami megoldással megy szembe – mondta szerdán reggel Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Hírközlési Hatóság vezetője a radikális baloldali Hadházy Ákosnak és csapatának az akciójáról. Mint arról korábban többször beszámoltunk, Hadházyék önkényesen begyűjtik a konzultációs íveket. Továbbá rengeteg furcsaság van a független országgyűlési képviselő akciója körül, így például hogy évek óta bizalmi kapcsolatban van Hadházy Ákossal az a baloldali újságíró és felesége, akiknek pontosan ugyanabban a budapesti lakásban van bejelentett vállalkozásuk, ahol Hadházy alapítványának postacíme is van. A baloldali támadások ellenére óriási siker eddig a Nemzeti Konzultáció, mivel már több mint 400 ezren küldték vissza az íveket.

Aggályait fejezte ki a nemzeti konzultációs kérdőívek harmadik személy általi begyűjtése miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az M1 aktuális csatornának nyilatkozva. Péterfalvi Attila szerint ha a kérdőíveket az érintetteken kívüli harmadik személy gyűjti be, az demokratikus jogállami megoldással megy szembe.

Egyes országgyűlési képviselők, ellenzéki pártok és akciócsoportok arra szólítják fel az embereket, hogy ne a kormánynak, hanem nekik küldjék el a kérdőíveket - mondta, megjegyezve, ezen felhívások nem tartalmazzák egyértelműen, hogy a továbbiakban hogyan kezelik a megszerzett adatokat.
Kifogásolta, hogy a kérdőíveken szereplő adatokat szimpatizánsi adatbázis építésére is fel tudják használni. Jelezte: személyes adatok esetén az unió adatvédelmi rendeletének szabályai alkalmazandók, amely a pártokra és az országgyűlési képviselőkre is vonatkozik.

Szoros kapcsolat van Hadházy és egy balliberális újságíró között
A radikális baloldali Hadházy akciója körül egyébként is egyre több a furcsaság. Kiderült, hogy évek óta bizalmi kapcsolatban van Hadházy Ákossal az az újságíró és felesége, akiknek pontosan ugyanabban a budapesti lakásban van bejelentett vállalkozásuk, ahol Hadházy alapítványának postacíme is van. Bár Hadházy Ákos alapítványának székhelye Szekszárdon, a saját lakásában van, a postafiókhoz tartozó cím ugyanakkor budapesti: a 7. kerületi Lövölde tér 2/a egy földszinti lakása.

Ugyanaz, ahová két vállalkozást is bejegyeztek.
A nyilvános cégadatok szerint ugyanebben a földszinti lakásban van bejelentve a 24.hu újságírójának, Kovács-Angel Mariannának egyéni vállalkozása és férjének vállalkozása is.
Az alapítvány és az újságíró között a kapcsolódási pont a 24.hu munkatársának férje, Kovács Áron, aki szintén ezen a címen érhető el. Ő Hadházy alapítványának a kurátora.

A baloldali aktivisták lopják a konzultációs íveket
A baloldal retteg a Nemzeti Konzultációtól, attól, hogy az emberek határozott véleményt fogalmaznak meg, ezért is próbálják elvenni a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét.
A Nemzeti Konzultáció elleni támadás egyik vezére a radikális baloldali Hadházy Ákos. Ő és emberei arra akarják rávenni követőiket, hogy ne küldjék vissza a kérdőíveket, amiknek begyűjtéséért az utcára is kivonultak. Sőt, egy szolnoki baloldali aktivistáról videó is készült, ahogy a postaládából ellopja a konzultációs ívet. De Debrecenben és Mezőtúron is megpróbálták megakadályozni az ívek megsemmisítésével vagy éppen begyűjtésével, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket.

Már közel 400 ezren töltötték ki
Mindezek mellett a hétfő reggeli összesítés szerint eddig 396 ezren töltötték ki a Nemzeti Konzultációt. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára hangsúlyozta:
Magyarország az egyik legeredményesebben védekező ország, ezért arra kell törekedni, hogy a vírust a határokon kívül tartsuk, ezért is döntött a kormány a beutazási korlátozásokról.
Dömötör Csaba értetlenségének adott hangot, hogy a baloldal miért akarja megakadályozni, hogy az emberek elmondják a véleményüket az általuk támogatandó intézkedésekről.

Ezért van szükség a Nemzeti Konzultáció kérdéseire és arra, hogy válaszoljunk rá
Az ország sikeresen megnyerte a koronavírus-járvány első hulláma elleni küzdelmet, amihez szükség volt a kormány hatékony intézkedései mellett az emberek fegyelmezett viselkedésére is. Látjuk azonban, hogy a környező országokban több helyen újra elindult a járvány, így nem zárható ki ősszel a koronavírus-járvány második hulláma.
A kormány ezért a kilencedik Nemzeti Konzultáció több pontjában is arra kíváncsi, mi a véleményük a magyaroknak a járványügyi védekezés szükséges lépéseiről.
A kormány a járványt illetően több kérdésre is várja a választ.

Az első kérdésben több választási lehetőséget is találunk. A kormány azt kérdezi:

a járvány újabb hulláma esetén Ön az alább javasolt intézkedések közül melyiket támogatná?
A megjelölhető válaszok pedig a következők: kijárási korlátozás bevezetése, távolságtartás elrendelése, maszkviselés elrendelése, országhatárok lezárása, oktatási intézmények bezárása, áttérés digitális oktatásra, rendezvények korlátozása, a 65 éven felüliek külön vásárlási sávjának fenntartása, a védekezéshez szükséges eszközök kivitelének korlátozása és az ingyenes parkolás.

Ezenfelül további hat igennel vagy nemmel megválaszolható kérdést tett fel a kormány:

Ön egyetért-e azzal, hogy a járványügyi készültséget mindaddig fenn kell tartani az egészségügyben, amíg fennáll a járvány visszatérésének kockázata?
Ön szerint szükség van arra, hogy tovább erősítsük az idősotthonok járványügyi védelmét?
Ön egyetért azzal, hogy a kormánynak arra kell törekednie, hogy a védekezéshez szükséges felszereléseket Magyarországon lehessen előállítani, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?
A járvány időben való észlelése és a védekezésre való felkészülés érdekében Ön szerint szükség van állandó magyarországi járványügyi figyelőszolgálatra, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?
Ön szerint a járvány elleni védekezés idején a bankok és multinacionális vállalatok is járuljanak hozzá a védekezés költségeihez?
Ön szerint a kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell tartania a munkahelyvédő és -teremtő programokat?
Ezekből is jól kivehető, hogy a járványügyi készültség fenntartásától kezdve az eszközbeszerzéseken, a bankok és multik hozzájárulásán és a gazdaságvédelmi programokon át számos kérdést érint a kérdőív.

Forrás: https://www.origo.hu/itthon/20200715-hadhazy-nemzeti-konzultacio-elleni-tamadas-peterfalvi-attila.html

Címkék: Bűnözés 

Ismét orbitális nagy hazugságot tett közzé az index

Szerintük a magyarok 35 százaléka veszítette el a munkáját a járvány miatt

Ismét orbitális nagy hazugságot tett közzé az index

Az index azt hazudja, hogy "Egy EU-s kutatás szerint a magyarok 35 százaléka vesztette el a munkáját részben vagy egészben a járvány miatt"
Az index ezzel teljesen elrugaszkodott a valóságtól, hiszen Magyarországon a járvány kitörése előtt 4 500 000 ember dolgozott, a 35% azt jelenti, hogy szerintük 1 575 000 ember veszítette el az állását Magyarországon, a cikkükben azt is írják, hogy az emberek 43% százalékának csökkent a bére, ez pedig 2 025 000 érintettet jelent. Ezzel szemben Szabó Tímea félmillió elveszített munkahelyet hazudott, a valóság pedig az, hogy a járvány csúcspontján 130 ezer ember lett munkanélküli, ez a szám május végére 100 ezer főre mérséklődött, a júniusi adatokat még nem ismerjük.

A "Számok" csapata indított egy gyors közvélemény-kutatást, hogy ezúttal a hivatalos adatok mellett az olvasóink is cáfolhassák Magyarország legnagyobb balliberális álhírgyártó propaganda-lapját.

4 óra alatt több mint ezren válaszoltak a kérdésünkre, a válaszadók 94 százaléka (939 fő) a "Nem csökkent a bérem és nem veszítettem el az állásomat" lehetőséget választotta, 4 százalék (42 fő) jelezte, hogy "Csökkent a bérem de nem veszítettem el az állásomat" és az olvasóink 2 százaléka (22 fő) nyilatkozott úgy, hogy "Elveszítettem az állásomat"

Az olvasóink lényegében megerősítették a hivatalos adatokat, miszerint a járvány mélypontján, áprilisban 130 ezerre nőtt koronavírus miatt munkahelyét elveszítő emberek száma. A járvány kitörése előtt 4 500 000 embernek volt munkája, ennek a 130 ezer 2,88 százaléka. A mi mérésünk természetesen nem tekinthető hitelesnek, hiszen önkéntes alapon bárki bármit bejelölhetett, viszont mindenképp hangsúlyos, hogy az arányok stimmelnek.

‼️ És íme a friss hivatalos adatok:

Eredményes volt a Gazdaságvédelmi Akcióterv első két fázisa, sikerült a koronavírus-járvány által veszélybe sodort munkahelyeket megmenteni és a megszűnők helyére újakat teremteni, de még nem dőlhetünk hátra – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára az akcióterv végrehajtásának előrehaladását ismertetve.
Részben a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek köszönhetően a foglalkoztatási adatok az elmúlt héten továbbra is kedvezően alakultak. Negyedik hete folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma és bővül a foglalkoztatás. Míg a Központi Statisztikai Hivatal statisztikái szerint a foglalkoztatottak száma a válság mélypontján, áprilisban 130 ezer fővel maradt alatta a februári értéknek, a június végi adatok alapján már csak 30 ezerrel. Sőt a júniusi foglalkoztatási szint 12 ezerrel meg is haladja a januári szintet. Foglalkoztatási helyzetünk akkor érthető meg igazán, ha távlatosan gondolkodunk: 2020 júniusában 4 millió 470 ezren dolgoztak, 742 ezerrel többen, mint 10 éve, 2010-ben.

A munkahelyvédelmi bértámogatás eddig közel 14 ezer vállalkozás esetén járult hozzá a munkavállalók megtartásához: eddig közel 200 ezer munkavállaló után mintegy 33 milliárd forint értékben igényelték a támogatást a vállalkozások. Ezt egészíti ki a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után igényelt, az egész világon egyedülálló támogatási forma, amelyet közel ezer vállalkozás igényelt több mint 18 ezer fő után, nagyjából 14 milliárd forint értékben. A régiek megtartása mellett az új munkahelyek létrehozását közvetlenül a 24 ezer vállalkozás által igényelt munkahelyteremtő bértámogatás szolgálja. A konstrukció eddig több mint 33 ezer munkahely létrejöttéhez járult hozzá, közel 39 milliárd forint költségvetési támogatással.

A közvetlen támogatás mellett az intézkedések jelentős része inkább közvetett módon, a beruházások támogatásán keresztül járul hozzá a munkahelyteremtéshez. A különféle beruházás-támogatási programokkal a kormány eddig több mint 500 milliárd forinttal támogatta a hazai vállalkozásokat. Ezáltal közel 900 milliárd forint értékű új fejlesztés tud megvalósulni a közeljövőben. A beruházások hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez, a magasabb hozzáadott érték előállításához, valamint a környezetbarát megoldások és a zöldgazdaság erősödéséhez Magyarországon. Ezen túlmenően az államilag támogatott kedvezményes hitelkonstrukciókra mostanáig 486 milliárd forintnyi hiteligénylés érkezett és ebből a kereskedelmi bankok által már leszerződött hitelügyeletek mértéke 209 milliárd forint – tájékoztatott György László.

Az államtitkár kiemelte, fontos, hogy a meglévő intézkedések ellenére ne dőljünk hátra. Ezért a kormány jelenleg is olyan intézkedéseken dolgozik, amelyek kifejezetten a bajbajutott cégek számára jelenthetnek megoldást, de csakis abban az esetben, ha az érintett vállalkozások is kiveszik részüket a válságkezelésből.

(ITM Kommunikáció)

A hivatalos számok itt vannak (májusig): https://szamokadatok.hu/Post/1445/Egyetlen_honap_alatt_30_ezer_ember_helyezkedett_el_es_tert_vissza_a_munka_vilagaban
Friss adatok: https://www.kormany.hu/hu/innovacios-es-technologiai-miniszterium/gazdasagstrategiaert-es-szabalyozasert-felelos-allamtitkar/hirek/ovatos-fordulat-a-munkaeropiacon-juniusban-12-ezerrel-dolgoztak-tobben-mint-januarban
A mi kis közvélemény-kutatásunk pedig itt: https://www.facebook.com/szamokadatok/posts/184225536387921

Címkék: Vélemény 

Leplezzük le közösen a legnagyobb álhírgyárat

Válaszoljon a kérdésre, és ossza meg ismerőseivel is

Leplezzük le közösen a legnagyobb álhírgyárat

Az index azt hazudja, hogy "Egy EU-s kutatás szerint a magyarok 35 százaléka vesztette el a munkáját részben vagy egészben a járvány miatt"
Az index ezzel teljesen elrugaszkodott a valóságtól, hiszen Magyarországon a járvány kitörése előtt 4 500 000 ember dolgozott, a 35% azt jelenti, hogy szerintük 1 575 000 ember veszítette el az állását Magyarországon, a cikkükben azt is írják, hogy az emberek 43% százalékának csökkent a bére, ez pedig 2 025 000 érintettet jelent. Ezzel szemben Szabó Tímea félmillió elveszített munkahelyet hazudott, a valóság pedig az, hogy a járvány csúcspontján 130 ezer ember lett munkanélküli, ez a szám május végére 100 ezer főre mérséklődött, a júniusi adatokat még nem ismerjük.

Mutassuk meg az indexnek, mi a valóság! Vegyen részt a közvélemény-kutatásban és tegyünk pontot a hazugságok végére közösen!

Kattints a linkre vagy a képre, válaszd ki a megfelelő választ és nyomj a mentés gombra.
https://poll.app.do/on-elveszitette-a-munkajat-a-jarvany-miatt

Címkék: Vélemény 

A vizitdíj és a kórházi napidíj értelmetlenségéről számokban

Gyurcsányék "innovációja" a szegényeknek fájt, a rendszer hibáit és a források hiányát nem oldotta meg

A vizitdíj és a kórházi napidíj értelmetlenségéről számokban

Nem árt néha megemlékeznünk a balliberálisok tetteiről, nehogy a feledés homályába merüljenek. Nemrégiben szóba került a balliberálisok által 13 éve bevezetett és nagyjából 1 évet megélt vizitdíj és kórházi napidíj. Alapértelmezés szerint 300 forintot jelentett alkalmanként, míg bizonyos ellátások esetében 600, illetve 1000 forintot. Ezt a rendszert a Fidesz népszavazásának eredménye törölte el. Ebben a posztban számszerűsítünk és arányosítunk, hogy lássuk mekkora baromság volt ez a pénzszedés 2007-2008 tájékán.

10 hónap alatt 21,7 milliárd forint bevételt hozott ez az „innováció”, így éves viszonylatban 26 milliárdról beszélhetünk kerekítve.

Egy év alatt 77 milliárdos spórolással számolhatunk arányosítva, ha 10 hónapra 64 milliárd jut. Spóroltak az aktív és a krónikus betegek ellátásán, ugyanis sokan nem mentek orvoshoz. Ezt lehetett úgy magyarázni, hogy az indokolatlan orvos-beteg kontaktusok nem történtek meg, azonban egy kontaktus indokoltsága mindig utóbb derül csak ki. Csökkent a gyógyszerforgalom 15 milliárddal 10 hónap alatt, azaz akkor lehet, hogy mégis indokolt lett volna a legtöbb elmaradt orvoslátogatás, mert a semmire csak ritkán írnak fel gyógyszert. További érvek és ellenérvek a 2008-ban még nem megkattant Index cikkében olvashatók.

A grafikonon szemléltetjük, hogy a 2007-es költségvetés 1854 milliárd forintos egészségügyi kiadási összegéhez képest a 26 milliárdos bevétel, illetve az így elért (kétséges eredményű) megtakarítással együtt számolt 103 milliárd forint is elenyésző volt.

Hogy liberális olvasóink is tudjanak mihez viszonyítani, a grafikonra feltettük a 10 év alatt stadionra költött 330 milliárdot is, illetve a 2018-as egészségügyi kiadásokat. Így még ők is beláthatják, hogy milyen eszement kormányzást produkáltak a balliberálisok ezen a téren is.

Forrás:
https://index.hu/belfold/tevzt349/
https://szamokadatok.hu/Post/1463/Egeszsegugyi_berfejlesztes_praxisok
https://mfor.hu/cikkek/makro/A_nepszavazas_tetje_mintegy_otvenmilliard_forint_evente.html
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fec001a.html
https://szamokadatok.hu/Post/899/A_stadionozas_avagy_az_evtized_demagogiaja

Címkék: Baloldali rombolás  Egészségügy 

A Dobrev/Karácsony/László tengely ismét hazudik, valóságot elhallgat és ferdít

A Dobrev/Karácsony/László tengely ismét hazudik, valóságot elhallgat és ferdít

Két hír látott napvilágot, de csak egyet reklámozott a baloldal, és azzal is hazudtak: Dobrev Klára a saját érdemének állítja be azt a 1,5 milliárdot, amit Újbuda "nyert"

Dobrev mondása, miszerint önkormányzatok direkt pályázási lehetősége az ő érdeme, hazugság. Ezt írja: "Így kell ezt csinálni! A dk-s újbudai önkormányzat sikeresen pályázott az Európai Unióhoz. 1,5 milliárd forintot nyertek egy online kulturális közösség felépítésére. Újbuda sikere azért is fontos, mert látszik, hogy a kormányt megkerülve, önkormányzatok is pályázhatnak majd eu-s forrásokra. Ezt ígértük a kampányban, valóság lett belőle!"

Valóság: Amiben most a XI. kerület nyert, az a következő:
http://www.eurocities.eu/eurocities/news/UIA-5th-Call-for-Proposals-has-ended-with-11-new-projects-WSPO-BRC9GM

Tehát ez az 5. köre egy 2015-ben indult városfejlesztési alapnak, aminek az elindulásához sem Dobrev Klárának, sem a DK-nak, sem a többi balliberális pártnak semmi köze nincs.

A helyzet az, hogy az első pályázási időszak már 2015-16 fordulóján volt:
https://www.uia-initiative.eu/en/call-proposals/1st-call-proposals

Magyarul Dobrev nem ért el semmit, hanem hazudik és más tollával ékeskedik.

Közben a baloldal által nem reklámozott másik hír is napvilágot látott: Karácsonyék bénázása miatt egy 1 milliárd forintos uniós támogatástól esett el a főváros. A két összeg különbözete 500 millió, azaz Karácsony Gergely tanácsadóinak 16 havi bére, amiből 9 havit már el is költöttek.

A Karácsony Gergely vezette főváros újabb óriási bakit követett el, ami ezúttal egy uniós támogatásba került. A “szakértő” vezetés egy elhibázott tervezése miatt 900 millió + Áfa forrástól esett el Budapest, amely 85 százalékos intenzitás mellett egy milliárd forintot jelentett volna a fővárosnak.

A csepeli gerincút első szakaszát még a Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat valósította meg. A Fővárosi Közgyűlés idén februárban el is fogadta a pályázatot a gerincút második és harmadik szakaszára, sőt még az önrészt is biztosította, azonban mostanra kiderült, hogy Karácsonyék óriási hibát követtek el a beadvány elkészítése során, így most úszott az uniós támogatás is. A történet már csak azért is érdekes, mert az összes ellenzéki politikus – Dobrev Klárával az élen – hangosan kampányol azért, hogy az uniós pénzeket az önkormányzatoknak kell adni. Most itt lett volna egy alkalom, hogy uniós támogatásból fejlődhessen egy kerület, de Karácsonyék bénázása miatt elúszott a lehetőség. Érdekes módon emiatt már nem emel szót sem Gyurcsányné, sem pedig a brüsszeli ellenzéki politikusok. Lehet, hogy az zavarja őket, hogy Csepelen fideszes vezetés van? Érdekes lenne…

A csepeli gerincút első szakaszát Tarlós István vezette Fővárosi Önkormányzat és Németh Szilárd vezette Csepel Önkormányzata megvalósította. A 2. és 3. szakasz tervezésére, előkészítésére Borbély Lénárd Csepel polgármestere és Talós István megállapodása alapján 400 millió forint saját fővárosi forrást biztosítottak. Ez a munkák elkezdéséhez elegendő volt, de a teljes kiviteli tervek elkészítéséhez már nem. Ezért a kormány, fontosnak ítélve ezt a fővárosi fejlesztést és Budapestet támogatva befogadta az Unió által finanszírozott CEF projektlistába. Ezzel lehetősége nyílt a fővárosnak 900 millió + Áfa forrás megpályázására, amelyet kikötőfejlesztésre költhettek volna.

A Fővárosi Közgyűlés a februári döntésén el is fogadta, hogy pályázzanak és biztosította hozzá az önrészt.
Csakhogy a pályázat elkészítése során durva hibát követett el a Karácsony-féle vezetés, ugyanis nem kikötőfejlesztésre, azaz a kikötőhöz kapcsolódó, annak megközelítését szolgáló útfejlesztésre pályáztak, hanem simán beadták, mint útfejlesztés.
Ezért – érthető módon – az Európai Bizottság a kiértékelési jelentésben nem tesz említést a Főváros és a BKK csepeli gerincút befejező ütemeinek teljes előkészítését célzó projektjavaslatról, mivel téves benyújtás miatt azt részletesen nem értékelték, mivel “Kikötő” helyett a “Közút” alprioritásba került benyújtásra, ahol a pályázat nem volt támogatható.

DEMSZKY 1993-BAN MEGÍGÉRTE, TARLÓS 2012-BEN MEGVALÓSÍTOTTA, KARÁCSONY 2020-BAN ELCSESZTE

A gerincút már egy régóta küzdelmes témája a kerület önkormányzatának. Borbély Lénárd, Csepel polgármestere elmondta: a gerincút megépítése egy 1993-as történet, amit még Demszky Gábor ígért meg.

Minden választási kampányban megígérte ezt. Aztán jött Tarlós István főpolgármestersége és akkor az ő támogatásával megépült a gerincút első szakasza 2012-ben – mondta a kerület fideszes polgármestere.

Hozzátette: az építést három szakaszra bontották. A következő önkormányzati ciklusra 2014 és 2019 között – amikor már Borbély Lénárd volt a polgármester-, akkor Tarlós Istvánnal megállapodtak abban, hogy a gerincút további szakaszainak megépítésére folytatják a tervezést. Erre 400 millió forintot elkülönített a főváros a költségvetésében. Mint mondta: azt már lehetett látni, hogy ez a pénz nem lesz elegendő a projekt teljes tervezésére. Úgy döntött az önkormányzat, hogy a második és a harmadik szakaszt összevonják és egyben fogják terveztetni és kivitelezni is majd. Erre jött egy olyan pályázati lehetőség, amit az Európai Unió nyitott meg. Ez egy úgynevezett CEF-es pályázat, ahol kikötőre és kikötővel kapcsolatos fejlesztésekre lehet pályázni. A kormány felismerte, hogy a gerincút egy fontos infrastrukturális beruházás a kerületnek és Budapestnek is.

Éppen ezért a kormány befogadta a gerincutat a projektlistába, amivel lehetőség nyílt arra, hogy pályázhassanak az uniós támogatásra. Erről februárban született egy közgyűlési döntés. A pályázatot úgy kellett volna beadni, mint kikötőhöz vezető infrastrukturális fejlesztés, ami teljes mértékben megállja a helyét, hiszen a gerincúton keresztül egy könnyű eljutási lehetőség lenne biztosítva a csepeli szabadkikötőhöz – mondta Borbély Lénárd.

A helyzet azonban az, hogy a fővárosi „szakértők” úgy adták be a pályázatot, mint egy sima útfejlesztést, aminek semmi köze nincs a kikötőhöz. Éppen ezért tartalmi értékelés nélkül egyértelműen elutasították ezt a pályázatot.
Ilyen durva szakmai hibát azt hiszem, hogy nagyon ritkán lehet elkövetni, én úgy gondolom, hogy akár szándékosság lehet a dolog mögött. Nem tudom elképzelni, hogy más legyen – tette hozzá Csepel polgármestere. Elmondta: azt fogja kérni Karácsony Gergelytől, hogy mivel ezt a pályázatot így sikerült beadni, és nettó 900 millió plusz ÁFA támogatási lehetőségtől elesett a kerület, ezért a főváros a költségvetéséből különítse el ezt a pénzt a további tervezésre és pótolják ki a szükséges fedezetet.

Borbély Lénárd elmondta, hogy amióta Karácsony Gergely a főpolgármester, azóta a csepeli önkormányzat tudta nélkül a belváros központjába egy hajléltalanszállót akart már telepíteni, ráadásul a főpolgármester kihúzta az önkormányzatot az összes, a ciklusban lehetséges útfelújításból is, megvétózta egy nagy P+R parkoló megépítését, továbbá elvonta az európai uniótól nyert bicikliút-hálózat fejlesztésből a pénzt is. (Ez utóbbit nemcsak Csepeltől, hanem másik két kerülettől is megvonta.)

A kerületem nevében elvárom a főpolgármestertől, hogy álljon helyt, ha már így adták le ezt a pályázatot és fizesse ki a fővárosi önkormányzat a tervezés további költségeit, hiszen eleve fővárosi beruházásról van szó – mondta a polgármester.

Forrás: https://bit.ly/2ZpBxdx
https://szamokadatok.hu/Post/539/Karacsonynak_negyvenegy_tanacsadoja_van_havonta_harmincmilliot_fizet_nekik_Bemutatjuk_oket

Címkék: Budapest  Európai Unió  Gyurcsány 

Vége a börtönbiznisznek

Országszerte 10 büntetés-végrehajtási intézetben adtak át új épületszárnyat

Vége a börtönbiznisznek

Az elkészült beruházások szeptemberre a börtönök telítettségét 100 százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült.

A mai napon országosan tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyát avatták fel, melyek közös átadórendezvényét Veszprémben tartották. A közel 3000 új hely megteremtésével a kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot. A veszprémi börtön bővítésének munkálatait a ZÁÉV Zrt. végezte el.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleménye szerint Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott - összesen 2750 ember - befogadására alkalmasak a ma átadott új intézeti épületszárnyak.

Az elkészült beruházások szeptemberre a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét 100 százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült.

Több mint 500 tonna acélszerkezetet építettek be a veszprémi intézménynél
A Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet elődje, a veszprémi várbörtön az évszázadok alatt egyetlen cellából bővült megyei börtönné. A 2000-es évek elejére az egykori törvényszéki épületben helyet kapó intézet sok szempontból nem felelt meg a kor kívánalmainak, ezért új helyszínre költözött, és átadásakor az ország legmodernebb intézetének számított.

A kibővített veszprémi börtönnél:

a beépített acélszerkezet tömege 510 tonna,
a kialakított gipszkartonfalak területe 18 ezer négyzetméter,
a telepített csővezetékek hossza 29 ezer folyóméter,
az épületek tetejét 28 ezer négyzetméter trapézlemez tető fedi
valamint 941 klímaberendezést is beépítettek.
A három személyes zárkák alapterülete 12,5, a hatszemélyeseké 25,5 négyzetméter.

Németh Éva, a veszprémi intézet parancsnoka elmondta, hogy a bővítéssel a zsúfoltságuk 100 százalék alá csökken. Hangsúlyozta: az új objektum mind a személyi állomány, mind a fogvatartottak részére az uniós normáknak és előírásoknak megfelelő elhelyezést biztosít.

A társadalomba való visszailleszkedést is szolgálják a börtönök
Varga Judit igazságügyi miniszter az átadón hangsúlyozta: a büntetés-végrehajtási intézet "összetett" helyszín, mely egyszerre szól a büntetésről és arról, hogy az elkövetőt a büntetés letelte után visszavezessék a társadalomba. A munkáltatás, az oktatás, a jóvátételi programokban való részvétel mind ezt segíti. Kiemelte: az elítéltek elzárásuk ideje alatt munkát végeznek, ez is biztosítja, hogy a börtön olyan helyszín legyen, amely tükrözi a társadalmi együttélés alapvető normáit, a rendet, a munkát és az egyéni, valamint a közösségi felelősségvállalást.

Ezzel párhuzamosan megkezdődött az áldozatvédelmi rendszer korszerűsítése: az áldozatvédelmi központok átadása, az ott elérhető ingyenes jogi, pszichológiai, pénzügyi segítség, az éjjel-nappal hívható, ingyenes segélyhívó szám és a védett házak rendszere mind a biztonságosabb országot szolgálják.

Forrás: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/07/orszagszerte-10-buntetes-vegrehajtasi-intezetben-adtak-at-uj-epuletszarnyat

Címkék: Bűnözés  Országépítés